Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-05 / 154. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 5., hétfő Öt magyar cég a Systems’93 kiállításon Eddig öt magyar cég jelentkezett az októberi müncheni Systems'93 nevű kiállításra, Európa egyik legnagyobb számítástechnikai eseményére. A kiállítás jelentőségét az adja, hogy szervezett formában az idén vesznek részt először magyar kiállítók az eseményen. A kiállítók között a KFKI-MSZKI, a Telekont Kft, a Memolux Kft, a Recognita Rt és Neumann János Számítógéptudományi Társaság szerepel korszerű hardver- és szoftverberendezések bemutatásával. Németek a Matáv privatizációjáról A Magyar Távközlési Vállalat privatizációjáról esett szó Szabó Tamás privatizációs miniszter és Helmut Ricke, a Deutsche Bundespost Telekom elnökének megbeszélésén. A találkozón Helmut Ricke arról beszélt: a Matáv privatizációjához szükséges, illetve a fejlesztésre szánt pénzt a német cég egymaga is tudná finanszírozni, de nem zárkóznak el más partnerekkel való tárgyalásoktól sem. A fejlesztést a magyarországi távközlési berendezéseket gyártó iparra támaszkodva kezdenék el. Azt is ismertette, hogy a Deutsche Telekom ebben az évben 57 milliárd márka forgalmat bonyolít le, és 1 millió fővonalat létesít Németországban. Önálló díjbeszedés az Elműnél A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) a háború előtti gyakorlathoz visszatérve várhatóan már a jövő év elejétől saját szervezésében végzi a villanyszámlák kiállítását, illetve a díjbeszedést. A zökkenőmentes átállás érdekében a cég már meg is állapodott a Fővárosi Díjbeszedő Rt-vel, hogy 100 millió forintért átveszi a fogyasztók nyilvántartását. Azért határoztak az önálló díjbeszedés mellett, mert úgy vélik, így hamarabb hozzájuthatnak a pénzükhöz. A jelenlegi helyzetet, amikor 1,3 milliárd forintos kinnlévőségük van, már nem képesek tovább elviselni. Az erőműveknek ugyanis — a fogyasztói tartozások ellenére — időben fizetniük kell az áramért, s emiatt az Elmű rendre hitelfelvételre kényszerül. Új vezérigazgató a BKV-nál Aba Botond személyében csütörtöktől új vezérigazgató irányítja a Budapesti Közlekedési Vállalatot. A Fővárosi Önkormányzat — egyhangú szavazással — hároméves időtartamra nevezte ki vezér- igazgatóvá a cég 41 éves műszaki-forgalmi vezérigazgató-helyettesét. Aba Botond- tól a főváros vezetése többek között azt várja el, hogy új szervezeti struktúra kidolgozásával biztosítsa a mamutcég működőképességét. „Vadászni fog” a Controll Felkészületlenül érte a magyar gazdaság szereplőit a termékfelelősségi törvény, perek sokaságát tárgyalják majd ennek kapcsán a bíróságok. Maga a Controll lesz a perek egyik legnagyobb kezdeményezője, „vadászni fog” azokra a termékekre, amelyek kárt okozhatnak vevőjüknek, használójuknak. Nagy az elmaradás, az adóhivatal is egyre szigorúbb Adós, fizess! — Öntödéből, szolgáltató vágy jon a végrehajtó A törvény az adóhivatalokat is felhatalmazza: ha az „ügyfelek” halmozzák adóhátralékukat, következik a behajtás. Ennek a jogszabályi hátterét az adózás rendjéről szóló, 1990. évi XCI. tv. rendelkezései alkotják. Emellett a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18 tvr, és a végrehajtásra kiadott 14/1979. (XI.17.) IM rendelet szabályait alkalmazzák munkájuk során — tudtuk meg az Apehtől. 1 Korábban a végrehajtás elsősorban az egyéni vállalkozókra terjedt ki. A szervezeti változások és a jogszabályi háttér bővülése időszerűvé, majd szükség- szerűvé tette a végrehajtás alá vont adóalanyi kör bővítését: „bekapcsolódtak” a gazdálkodó szervezetek is. A hangsúly egyre inkább erre a körre helyeződött át. A szaporodó társasvállalkozások, amelyek csekély tőkével alakulnak meg, majd részben a jogszabályi háttér hiányosságai miatt, részben a gazdasági pangás következményeként rövid idő alatt tetemes, gyakran többmilliós adóhátralékot halmoznak fel. Ekkor megindul a végrehajtás. Tehát, minden olyan adóalany ellen, aki lejárt esedékességű adóhátralékkal rendelkezik, végrehajtási eljárást kell kezdeményezni. Az eljárás menetét a hivatkozott jogszabályok pontosan meghatározzák. A bankszámlával rendelkező adóalanyoknál az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) kötelező alkalmazását írja elő a törvény. 1991-től az inkasszó kibocsátása folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ha az inkasszó eredménytelen, nem vagy csak részben teljesül, illetve más okból ez szükségesnek látszik, megindul az egyéb végrehajtási eljárás. 2 Mint megtudtuk, ezek közül elsősorban az ingó-ingatlan foglalás a jellemző. A foglalás azonban nem jelenti az ingóság azonnali elszállítását, vagy éppen az ingatlan árverezését. Bizonyos határidő áll az adóalany rendelkezésére az önkéntes teljesítésre vagy az egyeztetésre. Az adóalanyok azon körénél, ahol a pénz- forgalom nem bankszámlán keresztül bonyolódik, s itt elsősorban a magánszemélyeket kell érteni, a munkabérből való levonás szabályait alkalmazzák. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy fizetési nehézséggel küzdő vállalkozók, gazdálkodó szervezetek inkább az önkéntes teljesítést választják. 1991-ben önkéntes teljesítésből befolyt összeg: 11790 ezer forint, 1992-ben 95661 ezer forint forint, míg 1993 május 31-ig az önkéntes teljesítésből befolyt összeg 137068 ezer forint. 3 A végrehajtási eljárás során is kérhető méltányosság. Ez nem jelent-, heti azt, hogy az adótartozást elengedik, de a jogszabályban meghatározott feltételek esetén, az ügy összes körülményeit figyelembe véve, fizetési könnyítés engedélyezhető. A kérelmek elbírálása a csődeljárási és végrehajtási osztály hatáskörébe tartozik. 1991-ben 32, 1992-ben 68, 1993. május 31-ig 26 kérelmet nyújtottak be. Ebből fizetési könnyítést kapott 1991-ben valamennyi kérelmező, 1992-ben 98 százalék, 1993 május 31-ig pedig 54 százalék. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy e „kompromisszumos” megoldást sikeresen alkalmazzák. 1991-ben 299 végrehajtási ügy indult, pénzbeni összege 17605 ezer forint, 1992-ben 739, ennek összege 403385 ezer forint, 1993. május 31-ig pedig 425, amely 432962 ezer forintot jelent. L. J. Leemelték a kaposvári öntöde kéményét, így már visszafordíthatatlan a múlt század végén készült üzem megszűnése és átalakítása. A telepen szolgátatóközpontot hoznak létre a tulajdonosok. (Fotó: Kovács Tibor) „A magyar gazdaság működőképtelenné vált...” EZ A KAMAT NEM AZ A KAMAT? Válság és a kitörés módozatai Nemrégiben a Szervezési és Vezetési Társaság megyei szervezete meghívására Kaposváron járt dr. Gidai Erzsébet, a Társadalomkutató Intézet igazgatója. A gazdaság válságáról, a lehetséges kitörési módokról kérdeztük. Lehetőségeket kínainak újabb befektetésekre (Folytatás az 1. oldalról) A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a frissen megkapott kárpótlási jegyüket azonnal készpénzre váltják. A rendelkezések szerint ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi értékét tizetik ki, ami jelenleg a névértéknek csupán 61 százaléka. Az Állami Vagyonügynökségtől kapott információ szerint hamarosan forgalomba kerülnek olyan részvények, amelyeket a befektetni szándékozó kárpótlási jegy-tulajdonosoknak ajánlanak majd: ezeket kamatos kamattal növelt névértéken vehetik majd az államtól az érintettek. A kárpótlási jegyeket a Budapest Bank Rt fiókjainál illetve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél lehet átvenni. Aki úgy dönt, hogy inkább kamatoztatja vagy befekteti a pénzét e fiókokban hagyhatja letétben a kárpótlási jegyét, ha nem akarja elveszíteni a kamatos kamatra vonatkozó jogait. Kérését- a kárpótlási hivataltól kapott információ szerint — a bankok nem utasíthatják el. (újvári) Segítség önkormányzatoknak is Know-How alap az átalakulás támogatására — A gazdaság helyzetét többféleképpen ítélik meg az emberek vérmérséklettől, pártállástól függően... — A magyar gazdaság helyzetét szakmai oldalról, mint kutató kell néznem. Tárgyilagosan és objektiven kell a diagnózist felállítani. Eszerint a magyar gazdaság összeomlott, működőképtelenné vált. Nem a kormány keze alatt ment tönkre, a 80-as évek második felében már megmutatkoztak a válság jelei, de a kormányváltás következtében felgyorsult ez a folyamat. Ezt a tendenciát lehet látni a gazdasági mutatókon. A jelzőszámok — az életszínvonal csökkenése, a munkanélküliség emelkedése — a gazdaság felgyorsult leépülését jelentik. — Ön szerint miért nem sikerült a gazdaság konszolidációja? — A kormányzat nem készült fel igazán a rendszerváltásra, bár nem is könnyű dolog, egy gazdaságpolitikai programon évekig kell dolgozni. Folytatták a korábbi gazdaságpolitikát, s ez a parlament bűne is, hiszen ők jóváhagyták ezt. A polgári-mo- netarista-liberális gazdaság- politika világviszonylatban is nem egy helyen csődbe jutott. Nem szabadott volna egy olyan országra, melynél már mutatkoztak a gazdasági válság jelei, rátenni egy olyan gazdaságpolitikát, ahol az egyik oldalról a kormány kivonul, s azt mondja, hogy majd a szabadpiac megoldja a problémákat, a másik oldalon pedig eladósodott, a fizetőképességet fenntartja és minden pénzt bevon a gazdaságból. Az adósságot úgy tudják törleszteni, hogy erre forrást teremtenek: hiteleket vesznek fel hogy törlesszenek, emelik a közterheket, visszafogják a beruházásokat. Az újraelosztásnál a pénzt elnyeli az adósság feneketlen zsákja. Ez patthelyzet, lefelé húzza a gazdaságot, miközben a szociális konfliktusok nőnek. Elmulasztotta a kormány a nagy történelmi helyzetet, hogy tiszta lappal induljon. — Vizsgálták korábban az emberek tűrőképességét. Nem lesz-e késő megtalálni az ördögi körből a kitörési pontot? — Minden hónap számít. A gazdaság rendbetétele az első feladat — enélkül összeomlik a társadalmi rendszer, ami káoszhoz vezethet. Új gazdaságpolitika kell: van még pénze az országnak, nem fosztották ki teljesen. Takarékos felhasználással, a gazdaság megújhodásával konszolidációt lehetne elindítani. Az adósság újfajta menedzselésére lenne szükség. Ennek kényszeralfája, hogy a külföldi adósságot drasztikusan csökkenteni kellene, fel kell szabadítani az országot a fizetőképesség nyomasztó terhe alól. Többek között a privatizáció felülvizsgálatára van szükség, a lakosság terheit enyhíteni kellene... T. K. A brit kormány négy évvel ezelőtt Know-How alapot hozott létre a politikai és gazdasági átalakulás alatt lévő kö- zép-kelet-európai országok és a volt Szovjetunió országainak támogatására. Magyar- országon három éve kezdte meg működését az alap — hazánk évente mintegy 5 millió fontot hasznosíthat. o A támogatást projekteken keresztül biztosítják. Ezeknek magukba kell foglalniuk egyebek mellett a gyakorlati tudás és a szakismeret átadását, magyarországi központúnak kell lenniük, bár ez nem zárja ki a tanulmányi utak, képzések lehetőségét Nagy-Britanniában. Segíteniük kell a támogatott terveknek a hosszú távú kapcsolatok fejlesztését is az angol és a magyar intézmények között. Kiemelt fontosságú szektorokat határozott meg az alap. így támogatják a gazdasági újjáépítést, privatizációt. Számos brit szakértő kapott hosszú távú kiküldetést például az Állami Vagyonügynökséghez. Folyamatban van két tanulmány elkészítése a villamosenergia-iparra vonta- kozó szabályozásokról, valamint a vízügyi szférára von- takozó szabályozásról is. © Támogatják továbbá a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését, a vezetőképzést és oktatást, a kisvállalkozások fejlesztését a piacszervezéssel és exporttal kapcsolatban, a munkaügyi szolgáltatásokat, valamint a közigazgatást. Néhány szférára jelenleg nem terjed ki a szolgáltatás — így a mezőgazdaságra, közoktatásra és társadalmi szolgáltatásokra. Speciális célokat szolgáló tervezeteket is támogat a Know-How. Kérelmeket támogatásra magyar testület — minisztérium, kormányhivatal — képviselője nyújthat be. Minden évben 25 ösztöndíj áll rendelkezésére a Know-Hownak postgraduális képzés, tapasztalatszerző tanulmányi utak támogatásához Nagy-Britanniába. Vezetői tanfolyamokon vehetnek részt a jelentkezők a pénzügyi és vállalkozási, mező- gazdasági, építőipari, egészségügyi és társadalmi szolgáltatási, energia-, turizmus-, környezetvédelmi, városfejlesztési és lakásépítési szakterületen. © Számos magyar önkormányzat létesített már kapcsolatot brit városokkal és megyékkel. A már létrejött kapcsolatokat, valamint az újabb testvérvárosi kapcsolatok elősegítésére az önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó terveket is támogat az alap, így a program keretén belül kialakítottak egy magyar városban a kisválla- kozók részére egy „inkubátorházat”, valamint sor került egy elszennyeződött tó megtisztítására is. T. K.
