Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-30 / 176. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 30., péntek Nagyjavítás Tiszalökön Megkezdődött a tiszalöki vízlépcső karbantartó nagyjavítása, és szeptember 24-ig szünetel a hajóforgalom a Tisza középső és felső szakasza között. Ilyen karbantartásra ötévente kerül sor, az idén egy évet késtek a munkálatokkal. A nagyjavítás költsége eléri a nyolcmillió forintot. A Felső-Tiszáról most érkező nemzetközi túra részvevőinek a felvízi résznél biztonságos kikötőt építettek. Műholdas vásárlás A Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet, a deszki Vörös Szegfű üzletház és a budapesti Flex-Net Kft vezetői sajtótájékoztatón mutatták be a Csongrád megyei Deszken azt a vonalkódon és műholdas adatátvitelen alapuló rendszert, amelynek segítségével a vámkezelés két másodperc alatt elvégezhető. A vállalkozók és a magánszemélyek körében igen nagy az érdeklődés a műholdas vásárlás iránt. Élen a magyar dohányosok A világon Magyarország és Lengyelország lakosai dohányoznak a legtöbbet; ez derült ki a piacgazdasági tanulmányokra szakosodott brit Euro- monitor Intézet legfrissebb jelentéséből. E két országban lakosokként 2500 szál cigarettát füstölnek el az emberek. A szubszaharai országok lakói átlagosan 267 szál cigarettára gyújtottak rá. Gyorsan emelkedő húsárak Amit a szakemberek őszre jósoltak, már most bekövetkezett: az áfa bevezetésének és az állatállomány csökkenésének együttes hatására rohamosan emelkednek a húsárak Lengyelországban. A vágósertés kilójának ára alig több miflt két hét alatt 13 ezer zloty- ról 18 ezer fölé emelkedett. Ebben a feldolgozóipar szakembereinek véleménye szerint döntő szerepe van annak is, hogy a gazdák az árak további növekedése miatt visz- szatartják az állatokat. Hitel Szlovákiának A Nemzetközi Valutalap 89 millió dolláros hitelt folyósít Szlovákiának, a volt KGST- országok gazdasági átalakítását segítő különalapból. Ha a reformok a várt irányban haladnak, Szlovákia további hitelekre számíthat a különalapból. Szlovákia célja, hogy az év végére megállapodás szülessen készenléti hitelmegállapodásra is. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama július 29-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 141,31 144,11 Ausztrál dollár 63,92 65,16 Belga frank (100) 266,33 270,99 Dán korona 14,19 14,45 Finn márka 16,27 16,67 Francia frank 16,20 16,48 Görög dra. (100) 40,01 40,85 Holland forint 49,04 49,90 ír font 133,01 135,61 Japán yen (100) 89,44 90,64 Kanadai dollár 73,56 74,96 Kuvaiti dinár 314,11 319,61 Német márka 55,16 56,12 Norvég korona 12,90 13,14 Olasz líra (1000) 59,29 60,57 ATS (100) 784,26 797,86 Portugál esc. (100) 54,52 55,62 Spanyol pes. (100) 67,68 69,20 Svájci frank 62,71 63,79 Svéd korona 11,72 11,98 USA-dollár 94,69 96,25 ECU (Közös Piac) 107,04 109,00 Augusztus 1: áfakulcsfordító A többlet terhek a lakosságra hárulnak Az általános forgalmi adó törvény 1993. augusztus 1-jén hatályba lépő módosítása valamilyen formában mindany- nyiunkat érint. Ettől az időpontól jószerivel a gyógyszer lesz az egyetlen áfa-mentes termék 1994. december 31-ig. KORMÁNYSZERVEZET-KORSZERŰSÍTÉS 1994 VÉGÉN Külkereskedelmi diagnózis és terápia Kádár Béla miniszter a külkereskedelem visszaeséséről, a külföldi tőkebefektetésekről, a tárca jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) Ami pedig a szerkezetet illeti: tavalyi árukivitelünk már a nemzeti össztermék mintegy 30 százalékát reprezentálta, s az ország devizabevételei — minden forrást figyelembe véve — a GDP 40 százalékát tették ki. Ez pedig nemcsak a „néhai" KGST-országok csoportjában, hanem más nemzetközi összehasonlításban is kimagasló eredmény. — Nemzetközi megítélésünk egyik mércéje a külföldi tőkebefektetések alakulása. Ezen a téren hogy állunk? — Jelenlegi külföldi tőkebefektetési állományunk 5,4 milliárd dollár — mondta Kádár Béla. — Napjainkban ez már nemcsak az áruforgalmon és a szolgáltatásokon, hanem a tőkeáramlás csatornáin keresztül is integrálódik a világ- gazdaságba. így a volt szocialista országok csoportján belül nemcsak az arányokat, hanem a mértéket tekintve is Magyarország rendelkezik a legnagyobb úgynevezett internacionalista szektorral. Csupán érzékeltetésül: a hazánknál négyszerié nagyobb Lengyelország kivitele csak 30 százalékkal volt nagyobb a mienknél, tőkebefektetéseik pedig csak a mienk egyhar- madát tették ki. — Ön tehát gazdasági diplomáciánkat sikeresnek Ítéli? — Igen. Ezt igazolja például, hogy az Európai Közösséggel, a visegrádi országokkal, az EFTA-val kötött megállapodások eredményeként ez év végére külkereskedelmünk 70 százalékát olyan országokkal bonyolítjuk le, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásunk van — így az áruk áramlását vámok és kereskedelmi korlátozások nem akadályozzák. Az idei utolsó évnegyedben a magyar ipari kereskedelemnek több mint 60 százaléka már vámmentesen jut külső piacokra; a további 40 százalék pedig a következő években. — Valójában tehát kiszabadultunk az úgynevezett „kisor- szág-béklyóból". — A magyar és a külföldi vállalkozó beruházása már nem a tíz és fél milliós szűk belső piacnak, hanem a szabadkereskedelmi megállapa- odások révén kialakított 400 milliós európai térségnek szól. — Szinte SOS-jelzésnek is beillett az a tájékoztatás, amelyet ön legutóbb a külgazdasági kapcsolatok diplomatáinak adott az év eddigi külkereskedelmi eredményeiről... — Nem SOS-jelek voltak ezek, hiszen már több mint egy éve jeleztük, hogy mikor, milyen mértékű visszaesés várható. Akkor nem találtunk értő fülekre. S ha a diagnózisban nincs egyetértés, a terápiát sem lehet egyértelműen meghatározni! Most, amikor előrejelzésünk valósággá vált, hatványozottabb erőfeszítésekre, a piac eddiginél hatékonyabb megdolgozására van szükség. Ha most, akár csak néhány hónapra is, elhomályosodik a Magyarországról alkotott kedvező kép és kikerülünk bizonyos piacokról, akkor pozícióink visszaszerzése esetleg évekbe telhet. — Lábra kaptak a hírek, hogy az egész külkereskedelmet átszen/ezik, s például a kereskedelmi külképviseletek is más tárca felügyelete alá kerülnek. Ön mit tud erről? — A hírek idestova három éve „repkednek"; sokan szeretnék ezt a minisztériumot megszüntetni vagy a külkereskedelem korábbi sikereinek még az írmagját is eltüntetni. Ez elsősorban azért ártalmas, mert megzavarja a kormányzati rendszer működését. S nyilván nem várható maximális teljesítmény azoktól, akik körül minduntalan egzisztenciájukat fenyegető hírek keringenek. Egyébként leszögezhetem: semmi ilyen vagy ehhez hasonló kormány- határozat nincs! A kormányszervezet korszerűsítésére 1994 végén kerül sor, természetesen a jövő évben kialakuló politikai erőtér függvényében. Miniszterelnökünk különben éppen a külkereskedelmi kirendeltségek vezetői előtt fejtette ki, hogy ebben a ciklusban nem kíván változtatni a kormányzat és a külgazdasági minisztérium szervezetén — fejezte be nyilatkozatát Kádár Béla. Koós Tamás A korábbi 0, illetve a kedvezményes 6 százalékos adókulcs 10 százalékra emelése azt jelenti, hogy többet kell fizetni a „közművek" igénybevételéért. A korábban adómentes villanyáramot — a háztartással kapcsolatos többi szolgáltatással együtt — ezentúl 10 százalékos áfa terheli. Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet értelmében csak az augusztus 1-jét követő első leolvasás után felhasznált villany-, gáz-, hő- és vízfogyasztásért szabad magasabb árat számlázni. Egyes termékeket a 25 százalékos adósávba soroltak át, emiatt a hét végén az üzletek többségében leltározni fognak, elképzelhető, hogy néhol erre hivatkozva be is zárnak. Előzetes számítások szerint az árak csaknem 40-45 százaléka növekszik. A többlet terhek legnagyobb része — több mint 86 százaléka — a lakosságot érinti, a fennmaradó 14 százalék a költségvetési intézmények és a gazdasági társaságok számláját terheli majd. Az árváltozások következtében az infláció üteme augusztusban várhatóan 1,8- 4,2 százalékkal emelkedik. A költségvetés többletbevétele ebben az évben 11, jövőre pedig várhatóan 38 milli- árddal lesz magasabb az áfakulcsok emelkedése révén. Az idei tiszta bevétel azonban nem lesz több 4,5 milliárd forintnál, ugyanis kompenzációra a bevételekből mintegy 6,5 milliárdot fordítanak. A szerényebb körülmények között élők, a gyermekes családosok egyszeri 1000-4000 forint közötti adó-, illetve tb-járu- lékmentes támogatást kapnak. 1000 forint kompenzációra számíthatnak a 11 300 forint, míg 1500-ra a 10 000 forintnál kevesebb nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők. 1500 forint támogatást kapnak azok a munka- nélküliek, akik már a jövedelempótló támogatást kapják, és azok is, akik rendszeres szociális segélyre szorulnak. Az aktív dolgozók 10 000 forintos bruttó bérig 1500, 10- 15 000 közötti javadalmazás esetén pedig 1000 forintos egyszeri támogatásra jogosultak. A gyermekes családokat is érinti a törvénymódosítás: két gyermek esetén 1800, míg három, illetve több gyerek esetén 4000 forint a jövedelemtől független kompenzáció. A nyugdíjasok legkésőbb szeptember közepéig külön szelvényen kapják meg az ellentételezést, így a gyerekek után járó kiegészítést is. A munkanélküliek a jövedelem- pótló járadékukkal együtt vehetik fel az 1500 forintot. Az aktív dolgozók kompenzációjának folyósításáról még nem jelent meg végrehajtási utasítás.- szabó Sürgető gond, torlódó feladatok A földhivatalok és a kárpótlás Összefoglaló elemzést készített a Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya a termőföld-kárpótláshoz kapcsolódó minisztériumi, illetve földhivatali feladatokról. — A helyzetértékelésből kiderül, hogy a valós állapotok korántsem adnak okot olyan bizakodásra, mint amilyen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nyilatkozataiból következne — mondta Zsámboki Sándor miniszteri biztos, főosztályvezető. — A feladatok országos elemzéséből kitűnik: a kárrendezési hivatalok 30 százalékban, a Földművelésügyi Minisztérium hivatalai pedig 70 százalékban érdekeltek a kárpótlás végrehajtásában. A kárpótlási hivatal mintegy 38 millió aranykorona értékű termőföld kátpótlási célú elkülönítését kérte; ebből ez év június 30-ig csak mintegy 19 millió aranykoronányit készítettek elő ténylegesen. Az adatokból a hozzáértők szerint az következik, hogy a kárpótlás nem fejeződhet be 1993. december 31-ig. Ez annál is inkább így van, mivel csaknem 900 településen még a kárpótlási földalapot sem hagyták jóvá, így értelemszerűen még árverés nem lehetett. A helyzetet bonyolította, hogy időközben kimerültek a földhivatalok anyagi forrásai, s ez lassította az állampolgárok által sürgetett földkiméréseket. Növelte a gondokat az is, hogy a pótköltségvetés tervezete nem tartalmazott béremelési lehetőséget a földhivatalok dolgozóinak. A pótköltségvetésben végül is 1 milliárd 240 millió forinttal megnövelték a földhivatalok rendelkezésére álló keretet, amit már szét is osztottak. Ám ez a pénz is csak úgy elegendő a feladatok végrehajtására, ha egyszerűbb módszert alkalmaznak a kárpótlások során. Mindezek következtében a Föld- művelésügyi Minisztériumban úgy látják, hogy a kárpótlás csaknem egyharmada áthúzódik a jövő évre. Ezért is érthetetlen az 1994-es költségvetés tervezete, amelyben a földhivatalok feladatcsökkenésével számolnak. Az FM szerint ez — figyelembe véve a kárpótlás esetleges újbóli napirendre kerülését — minden alapot nélkülöz. Környezetvédelmi kísérletek A naponta mintegy 2.5 millió utast szállító BKV-autóbu- szokról, a vállalat környezet- barát buszprogramjáról és azt ezt segítő katalizátoros kísérletről számoltak be a tömeg- közlekedési vállalat bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóján. A levegőszennyezés további csökkentésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a többségében 30 éves autóbuszokat korszerű járművekkel váltsák fel. Korszerű, erős, új traktor A kaposvári Agroker rt-hez, a Steyr Hungária területi képviselőjéhez megérkezett az új, nagy teljesítményű erőgép. A korszerű, energiatakarékos működésű, hatékony hidraulikával fölszerelt erős traktor a mezőgazdasági vállalkozások biztos alapja lehet. (Fotó: Király J. Béla) Hogyan privatizálnak a németek? (3.) Van, aki pénzt kap a gyár mellé Németország keleti tartományaiban a privatizálandó, mintegy 12 ezer vállalatból már csak nyolcszáz eladása várat magára. A nagyvállalatokat felosztották kisebb egységekre, így kelendőbbnek bizonyultak. A „negatív ár” meglehetősen talányosán hangzik az idegen számára. Németországban a befektető gyakran pénzt kap, csakhogy vigye a gyárat. Ekkor azonban garanciát kell vállalnia meghatározott számú munkahely megtartására, illetve beruházási ígéretet kell tennie, amit szoros határidővel jelölnek ki. A folyamat végére mintegy kétszázötvenmilliárd márkás deficittel számolnak Berlinben — a költségvetés ennyivel támogatja a privatizációt. Közben a nyugatról keletre átpumpált összeg el fogja érni a 170 milliárd német márkát. Elképesztő mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma is. 1989-ben a volt NDK területén 8,8 millió ember dolgozott, ma a keleti tartományokban mindössze 5,4 milliónak van állása. Szakértők szerint nyugati viszonyok között a 65 százalékos foglalkoztatottság elfogadhatónak mondható. Tény ugyanakkor, hogy az átállás időszakában családok millióinak helyzete rendült meg. A munkanélküli-segély összege kétezer márka körül van, s ennek lejárta után 6- 700 márka szociális segélyt folyósítanak. Az iparágak közül a modern elektronikai gyárak adaptációja mellett fontos — a munkahelyek szempontjából is — a barnaszén-kitermelés. A mai mércével mérve a bányákban 50 évig „rablógazdálkodás” folyt, így rengeteg munka lesz a rekonstrukcióval. Németországban a környezetvédelmi előírásokat szigorúan betartják. Ezért aki vállalja egy-egy elhanyagolt állami vállalat megvásárlását, számolnia kell a rekultivációs költségekkel. A külföldi befektetőket is szívesen várják a keleti tartományokban. Angol, francia, skandináv, svájci és Benelux or- szágokbeli tőke is megjelent, sőt a volt Szovjetunióból a baskírok is jelentkeztek. (Folytatjuk) Hangyái János 4 i
