Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-30 / 176. szám
1993. július 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tatarozzák a jegyzőséget Vízváron Pályázati pénz segítségével építettek utat Vízváron. A templom előtti mintegy 300 méteres szakasz 2,5 millió forintba került. Elkészült egy 200 méter hosszúságú járdaszakasz is. Most tatarozzák a jegyzőség épületét, aminek a költsége előreláthatóan 400 ezer forint körül lesz. Gázra vár Heresznye Heresznyén elkészült a tervezett negyven személyt kiszolgálni tudó konyha és a műholdas programok vételére alkalmas antennarendszer is működik már. Most a vezetékes gáz bevezetése a főcélja a községnek, amely megvalósítása érdekében összefogtak a környező településekkel. A kivitelező a Kögáz, és lakásonként a fővezeték 40 ezer forintba kerül. Rendőrt akar Rinyaújnép Rinyaújnép — Somogya- raccsal közösen — régóta szeretné, hogy egy körzeti megbízott rendőr teljesítsen szolgálatot a faluban az ott élők biztonsága érdekében. Ezért most úgy döntött a két község ön- kormányzata, hogy építenek a leendő rendőrnek egy szolgálati lakást. Az építkezéshez mindkét testület megszavazott 500 ezer forintot. Csurgói boraranyérem Horvátországban 173 horvátországi és 7 olasz bor mellett egy magyar termelő is részt vett az elmúlt hónapban egy horvát borversenyen. A csurgói gimnázium mateme- tikatanára, Horváth Lajos „Csurgói vörös” elnevezésű borára 18,6 pontot kapott. A pontszám alapján a nemes nedű aranyérmet kapott. Szociális segélyezés Berzencén Rendszeres szociális segélyezésre idén 370 ezer forintot különített el a költségvetésből a berzencei önkormányzat. Ebből a pénzből az első félév során 138 ezer forintot fizettek ki. Átmeneti segélyezére 59 kérelem érkezett a testülethez, s ezek közül 30-at elfogadtak, s összesen 101 ezer forintot fizettek ki. Rendszeres nevelési segélyben 35 család 84 gyermeke részesül, részükre eddig 622 ezer forintot utalt ki az önkormányzat. Eladó csurgói bérlakások Kétszázharminc önkormányzati bérlakást szeretne eladni a lakóknak a csurgói polgármesteri hivatal. Eddig, a kedvező feltételek ellenére mindössze harmincra akadt vevő. A 15 éve fel nem újított lakásokért az értékének mindössze 40 százalékát kellene kifizetni. A barcsi vekker-orvos PALYAZAT JÁRDAÉPÍTÉSRE Butiksor épül Berzencén — Jónapot kívánok, doktor úr! Mi történt az órámmal? így köszönnek a „páciensei”. Bencze Antal barcsi órásmesterben van is valami doktorbácsis. Nemcsak az, hogy fehér köpenyben jár. Amíg az elemcserét végzi, illetve javítja a ketyegőt, meghallgatja a betérők panaszát, óhaját is. — Türelem kell mindenhez, de legfontosabb az udvariasság — mondja. — Nem szabad becsapni az embert. Az órásmester tulajdonképpen a véletlennek köszönheti ezt a szakmát. — Pécsen tanultam a mesterséget Varga Lajos maszek órásnál a Király utca 22. szám alatti műhelyben. Három évig szakmai oktatásban részesülA barcsi Riverside Big Band és a Boróka táncegyüttes július 12-én útra kelt Olaszországba. — Úgy kezdődött minden mint a mesében — mondta Vértes György, a művelődési központ vezetője. A Csoko- nyavisontáról elszármazott Greksa Erzsébet azzal keresett meg, hogy mit szólnánk egy itáliai úthoz. Természetesen elfogadtuk a tálcán kínált lehetőséget. A hétezer lakosú Altawilla Silentina Nápolytól délre, 80 kilométerre fekszik. Itt négyszer léptek fel, foklór- bemutatót is tartottak. Állítólag nagyobb sikert arattak, mint a legnépszerűbb olasz tánc- együttes. tem, egy évig pedig segédként dolgoztam. 1970-től javítja Barcson az órákat, a jelenlegi, a harmadik üzlethelyiségében. Kezdetben ébresztőórákat, faliórákat hoztak be, később zsebórákat, most pedig a kvarcóra a sláger. Munka mindig van, de régebben több volt az elfoglaltság: az emberek ma gyakrabban cserélik újra az órákat — Már csak egyedül maradtam hírmondónak — jegyzi meg —, bár reménykedem, hogy a kisunoka a papa örökébe lép, mert a berendezéseket különben kire hagynám. Még tanulót sem veszek fel, mert mindössze évi 3000 forint adókedvezmény járna, és az időm is véges... Gamos Adrienn — Jó volt magyarnak lenni Amalfiban a sorrentói félszigeten és Castelcivitán is. Rengeteg ajándékot kaptunk, sőt, még az üzletekben is olcsóbban vásárolhattunk. Magyar együttes most először szerepelt Altawilla Silen- tinában és ez egyfajta különlegességnek számított: a szegény országból gazdag kultúrát vittek. Bepillantottak az olasz családi életbe is, és kirándulások is színezték az amúgy sem szürke napokat. — Úgy búcsúztunk az üdülőközponttól, hogy két év múlva visszatérünk — mondja Vértes György. G. A. Meglehetősen gyorsan végeztek a berzencei képviselők a falu első félévi költségvetésének beszámolójával. A pénz nagy részét a működési költségek elviszik, ami megmarad, abból nagy dolgokat nem lehet véghezvinni. Tervek azért persze vannak, hisz az még nem kerül pénzbe. — Legnagyobb eredménynek azt tartjuk, hogy intézményeink működtetése stabil pénzügyi alapokon nyugszik— mondta Kovács Zoltán polgármester. A feltételek biztosítottak. A költségvetési bevételek 59 százalékát teljesítettük az első félévben, s a tervezett kiadásoknak is több, mint a fele megvalósult. A nyár közepén megkezdődtek az intézmények karbantartási munkálatai: a bölcsődét, a rendelőt és a fogorvosi rendelőt is kifestették. A jelenlegi legnagyobb munkánk az óvoda felújítása. A teljes tetőzetet kicseréljük, több, mint 800 ezer forintba kerül. Berzencén, csakúgy mint sok más hasonló adottságú nagyközségben igyekeznek a fejlesztésekbe bevonni a lakosságot. Az önerős munkák olcsóbbak, és így több mindenre futja. így készült a telefonhálózat, és a javítások nagy része is. Most járdát terveznek, aminek az építését szintén szeretnék olcsóbban megoldani. — Pályázatot adtunk be egy 1 kilométeres járdaszakasz megépítésére. A forgalmas határhoz vezető főút mellé feltétlenül kellene egy járda. 2,7 milliós a költségvetése, de ha a saját közhasznú munkásainkkal építtetnénk, 1,2 millióból magvalósítható. A faluban fellángolt a vállalkozói kedv is. A benzinkút mellett tervezi az önkormányzat egy butiksor kialakítását. Nyolc kis üzletnek lenne ott hely, s amikor ez a terv napvilágra került, igen hamar akadt jelentkező az összesre. Közel a határ, ha enyhülne a helyzet a szomszédban, nagyobb lenne a forgalom, minden bizonnyal lenne forgalma a kis üzleteknek. És az emberek bíznak a jövőben. V. O. Turnén Olaszországban MUNKÁT AD A SOLANUM „Csemegézők” a határban Szemetel az eső a berzencei határban. Sokak szerint már késő, sokkal előbb kellett volna a csapadék a földeknek. Bár akik most a kukoricásban vannak, csupán önös érdekből nem akarják az esőt: nem tudnának dolgozni. A nyolcvan ember ugyanis szeretne pénzt keresni ha már eljött napszámba. A munka pedig a csemegekukorica törése. — Idén 250 hektáron vetettünk csemegekukoricát— mondja Dömötör Lajos a Solanum kft termelési főmérnöke. Tavaly is jól bejött, és ha mást nem is, de legalább alkalmi munkát jelentett sok embernek a faluban. Idén a jég alaposan megverte, és a tervezett 100 mázsa helyett csak 60-70 lesz hektáronként. De még így sem lesz rossz üzlet. Ottjártunkkor nyolcvanan járták a kukoricatáblát és szedték a csöveket. Tavaly jóval többen jelentkeztek a munkára, a főmérnök sem érti, miért nem jöttek többen. A kilónkénti 80 fillér nem hangzik soknak, de egy nap akár tíz mázsát is meg lehet szedni, s akkor már forint húszat fizet a kft. — Nekem minden pénz jól jön— mondja az egyik fiatal- asszony. Akinek nem büdös a munka, az itt jól kereshet. Csakhát sokan szívesebben fekszenek odahaza, és várják a segélyt. A Solanum kft a volt téesz növénytermesztési ágazatából jött létre. Teljesen önálló cég, a 17 alapító saját pénzét tette bele a vállalkozásba, összesen 2,3 millió forintot. Huszonegy embert foglakoztat főállásban, a nagy munkák idejére, mint most is, alkalmi munkásokat vesznek fel. Igyekeznek minden terményére szerződést kötni. A csemege- kukoricát átveszi a Nagyatádi Konzervgyár, a gabona zömét megvette a GMV, másszóval a piaci biztonságot sikerült megteremteni. — Aki a téeszben karbantartó volt, az ha nem volt rossz gép, nem csinált semmit— mondja Dömötör Lajos. Most mindenki mindent csinál, mert tudja, hogy saját magáért is csinálja. Minimális költségekkel gazdálkodunk, és ha majd a banki hozzáállás is jobb lesz, ha kaphat a mezőgazdaság kedvezményes hiteleket, akkor biztos, hogy meg lehet élni az ilyen vállalkozásokból. Az elhagyott Alexandra Csokonyavisontáról jó öt kilométer után, fákkal övezett, világtól elzárt kicsi fészekre bukkantam: Alexandra-pusztára. Nevét Széchenyi Imre feleségéről, gróf Szirmay Alexandráról kapta. 1952-ben viszont nem hivatalosan Béke-puszta lett. Mintha megállt volna az élet itt: a rombadőlt istállók, a mozdulatlanság. Szívfacsaró a látvány. Azt azért nem mondhatjuk el, hogy a kutya se volt kiváncsi az idegenekre. De a csahos ebeken kívül az omladozó házakból nem jött elő senki. Az úton egy idősebb bácsika tolta kerékpárját, otthonosan mozgott a tájon. — Jártak már itt, ahol a madár se jár? — kérdezte. Druzsin Jánosnak hívják és több mint húsz éve él itt. — Nem volt mindig ily siralmas az élet itt. Kezdetben 38 család lakta, ma tizenheten keressük a boldogulást... csak nem találjuk meg. Tudja, valaha működött itt iskola, kultúrház, szeszgyár. Most hiába keressük a szeszgyárat, a kultúrházat. Pedig a szeszgyár 28 méteres kéménye messziről látszott. A Ennyi maradt a pusztából puszta közepén az 1900-as években felállították a haranglábat, mellette pedig egy Má- ria-képet. — Néhány éve ellopták a harangot — fűzte hozzá —, akkor az se szólt. Aztán előkerült: a Lábod melletti Sallér-pusztán találták meg. Akkor költöztek el innen az emberek, amikor megépült a kövesút. Sertéstelepet létesítettek ugyanis és az itt lakók félve a fertőzéstől elvándoroltak. 1912-ben épült fel az alsótagozatos iskola a halastó partján. Kultúrház is létesült: bálokat, teadélutánokat rendeztek ott. Dombóvári László volt az egyetlen, aki csak a puszta népét tanította. Jelenleg Budapesten él, de kötődését bizonyítja, hogy megvette az itteni iskolát. Megmentve tán a teljes pusztulástól. Azóta minden megváltozott. Druzsin János azt mondja: — Halálra vagyunk ítélve, pedig még két-három éve műemlék- védelmi területté szerették volna nyilvánítani. Gamos Adrienn
