Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993. július 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Fiókgyógyszertár Látrányban A balatonlellei állami gyógyszertár és az önkormányzat összefogásának eredménye, hogy fiókgyógyszertár létesül Látrányban. Tegnap megtartották a szak- hatósági vizsgálatot; üzemkész állapotban várja fogyasztóit a patika. Az OGYI engedélyének kézhezvétele után — ez körülbelül két hét — Schmidt László gyógyszerész irányításával, egy patinás, szétbontott barcsi patikaberendezéssel megkezdheti működését a látrányi fiókgyógyszertár. Somogybán eddig 3 ilyen patika műkö- dik:Törökkoppányban, Ando- cson és Balatonendréden. Szennában nemrégiben egy magánpatika tulajdonosa nyitott fiókgyógyszertárat. Szaporodó kullancsfertőzések Többek között az intenzív felvilágosító munka is szerepet játszik abban, hogy egyre több, a kullnacscsípés következtében megbetegedett ember kerül időben kórházba. Dr. Baumgarten Istvántól a kaposvári kórház fertőző osztályának főorvosától megtudtuk: idén Somogyból 37 Lyme-kór gyanús beteget küldtek vizsgálatra, közülük 20-nál igazolódott a súlyos, ám a korai felismerés esetén, ambulánsán is sikerrel kezelhető betegség. Kórházi kezelésre jórészt az idegrendszeri tünetek megjelenése esetén van szükség. A kullancs okozta vírusos agyve- lőgyulladásban szenvedők száma is több mint tavaly: 46 beteget kezeltek eddig az osztályon. A hepatitisz sem „csengett” le teljesen; jelenleg 16 ilyen beteget kezelnek a fertőző osztályon. Pollenelőrejelzés Munkacsoportot alakítottak Komárom-Esztergom megyében a megyei tüdőgondozó intézet, az Állami Egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a megyei tisztiorvosi hivatal és a megyei növényegészségügyi állomás szakemberei. A csoport felméri és figyelemmel kíséri az allergén gyomnövények elterjedését. Pollencsapdát állítanak fel, s ennek segítségével szervezik meg a pollen-előrejelzést. Munkájuk nyomán — vélhetően — mindenki, de különösen a földtulajdonosok és az önkormányzatok, nagyobb gondot fordítanak majd a gyomtalanításra. Ezzel ugyanis sok allergiás embert kímélhetnek meg a rohamoktól. Újabb orvosper Az AIDS vírussal fertőzött vérkészítmények felhasználását követő tragédia után most egy másik, sokban hasonló orvosper kezdődik Franciaországban. Az ok: ellenőrizetlen hipofízis-kivonatok felhasználása a növekedési nehézségekben szenvedő betegek kezelésében. A készítmények egy része ugyanis egy rendkívül ritka betegség kórokozóját hordozta magában, s ez eddig 19 megbetegedést okozott. A betegek egy része már el is halálozott. Jean-Claude Job professzor és a francia Pasteur Intézet egy orvosa ellen „gondatlanságból elkövetett emberölés” a vád. Kiderült, hogy a ritka és halálos kimenetelű Creutzfeld-Jacob kór okozója is jelen volt azokban az alapanyagokban, amelyeket részben Magyarországról szereztek be a vádlottak. „Az anyatej, a természet csodája” Az anyák a régmúltban természetesnek vették újszülöttük szoptatását, s ha kivételesen nem volt tejük dajkát fogadtak. Az, hogy az anyák szoptatnak-e és mennyi ideig, minden korban egy kicsit a divattól is függött. Magyarországon meghonosodott szoptatási szokásokról legrégebbró'l Apáczai Csere János 1653-ban kiadott írásai közt olvashatunk, aki a csecsemő' részére a legjobb „eledelnek” a női tejet tartotta. Századunk második felében világszerte csökkent a szoptatási kedv. Hazánk 1977-ben került a mélypontra, ekkor az anyáknak mindössze 31.2 százaléka szoptatta csecsemőjét 4 hónapos korig. Ez a számarány a megyében 43.2 százalék, a megyeszékhelyen 40,5 százalék volt. Azóta a helyzet némileg megváltozott, lassan ismét emelkedett a szoptató anyák száma, így az elmúlt esztendőben (1992) az országos számarány 44,1 százalék, a megyei 47,8 százalék, a megyeszékhelyen több mint ötven, 54,5 százalék volt. A szoptatás a legsikeresebb mód a gyermek harmonikus fejlődése szempontjából. Előnyeit legmeggyőzőbben azok az édesanyák bizonyíthatják, akik saját tapasztalataik alapján szólhatnak erről. Tőlük tudjuk milyen végtelen öröm valami olyat nyújtani gyermeküknek amit senki mástól nem kaphat meg. Milyen csodálatos érzés a kisbaba közelsége. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az időszak az anyai (Fotó: Kovács Tibor) szeretet és boldogság legszebb perceit adja az életben. Természetesen az elmélyült anya-gyermek kapcsolat csak egy az anyatejes táplálás előnyeiből. Gondoljuk csak meg, milyen olcsó és kényelmes a szoptatás, mindig kellő hőfokon közvetlen fogyasztásra alkalmas, steril, könnyen emészthető, összetétele a legoptimálisabb. Tapasztalat igazolja, hogy az anyatejjel táplált csecsemők testfelépítése jobb, idegrendszerük kiegyensúlyozottabb, általában kevesebbet kell velük orvoshoz fordulni. Az 1970-es évektől azt is tudjuk, hogy az anyatejben számos immunanyag van amelyek az anyatej különleges védőhatását biztosítják. Az anyai előnyökhöz sorolhatjuk azt,hogy az emlőrák ritkábban fordul elő olyan nőkben akik rendszeresen szoptattak, s hogy a szülést követően a méh gyorsabb tökéletesebb gyógyulását is elősegíti a szoptatás. Az anya szoptatás alatt is élheti megszokott életét, alakja emlőjének formája nem romlik el pusztán a szoptatástól; nincs szüksége luxus-ételekre vagy különlegességekre. Lehetősége van a szoptatás alatt is a nem kívánt terhesség kivédésére. Az anyáknak tudniuk kell és tudatosan készülni arra, hogy az élet első három-hat hónapjában gyermekük számára legmegfelelőbb táplálék az anyatej, melynek hatása akkor a legtökéletesebb, ha szopás útján jut csecsemőjük szervezetébe. Mégis, ahogy azt a számadatokból is láthatjuk, sok anya könnyedén mond le gyermeke természetes táplálékáról. Szakemberek igazolhatják, hogy gyakran hangzik el az a mondat, hogy „én mindent megpróbáltam, de nem lett tejem”. Az igazság ezzel szemben — ritka kivételtől eltekintve — az, hogy akik igazán akartak és nem csak szerettek volna szoptatni, azoknak sikerült és sikerülni is fog. Dr. Király Istvánná Baba-barát kórház lesz a kaposvári? Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 1992 elején indította útjára a „Baba-barát Kórház” kezdeményezést, amelynek célja, hogy világszerte arra ösztönözze az anyákat, hogy újszülötteiket az első 4-6 hónapon keresztül kizárólagosan szoptassák, táplálják. A kezdeményezés abból a felismerésből indul ki: a kórházak és az egészségügyi személyzet kulcsszerepet játszik abban, hogy a szülő nők korszerű és tudományosan megalapozott információk alapján az újszülött babák szoptatása mellett döntsenek. A két nemzetközi szervezet 10 pontból álló kritérium-rendszert dolgozott ki, melynek teljesítése esetén a kórház megkaphatja a „baba-barát” címet. A programot, amely elsősorban a fejlődő országokban fontos életbevágóan — 1992 elején Európában is útjára indította a két szervezet. Az első európai kórház, amely a nemzetközi felmérőbiztosok véleménye alapján tavaly novemberben megkaphatta a megtisztelő „baba-barát” címet, a Debreceni Női Klinika volt. Eddig 247 európai kórház, illetve szülészeti osztály kapcsolódott be a mozgalomba. Magyarországon 20 kórház — köztük a kaposvári is — tervezi, hogy a közeljövőben megteremti azokat a feltételeket, amelyeket a nemzetközi egészségügyi sze- kemberek a babák életkezdése szempontjából a legkedvezőbbnek tartanak. V. Á. Gyógyítható lesz az evéskényszer Bűnös az apai gén Százmillió márkás segítség Híd az emberek között — A szeretet erejével Tizenegyezer önkéntessel, száztizenkét városban működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Csilla von Boesela- ger, a szervezet örökös tiszteletbeli elnöke, az Európai emberi jogok díjának, valamint az Európai Egység és Béke díjának tulajdonosa látogatott Kaposvárra. 10 ezer újszülött közül egy szenved az úgynevezett Prade-Willi betegségben, amely állandó, csillapíthatatlan evéskényszerben nyilvánul meg. Tünete az, hogy a betegnek ennie kell és sohasem lakik jól. Akik a Prade-Willi kórban szenvednek, néha elérik 200-250 kilogramm súlyt is. A betegség tünetei közé tartozik még az izmok elgyengülése, a növekedés lassúsága és az idegek megfeszülése, ami gyakran haragkitörésben nyilvánul meg. Suzanne Cassidy az amerikai arizonai egyetem génkutató professzora most felfedezte, mi okozza ezt a ritka betegséget. Az orvosok már korábban is gyanították, hogy valamilyen, a génekben rejlő Boglárlelle szétválása után a leilei önkormányzat fontosnak tartotta a helybeli orvosi rendelők felújítását, korszerűsítését és a modern műszar- park kiépítését. Az 1992-től beindított munkálatok eddig 6 millió forintot emésztettek föl. Elsőként az orvosi rendelőt építették át, lecserélték a tető- szerkezetet, biztosították a teljes műszerezettséget. A mellette levő volt szolgálati lakást gyermekorvosi rendelővé alakították át. A körzeti orvosi rendelők teljes felújítása jelenleg is folyik. Szűcs László polgármester elmondta: az 1993-as felújításokat már úgy végzik, hogy mérhető legyen a fogasztás. Lellén ugyanis a gyermekorvos és az egyik körzeti orvos már vállalkozóként végzi a munkáját. A renhiba a bűnös. Kiderült: az apa 15. számú génjében hiányzik a fehérje- és hormontermelő képesség. A normális sejtekben a 23 kromoszóma pár egyik fele az anyától, a másik fele az apától származik. Az a felfedezés, hogy az apai gén egyedül képes betegséget előidézni, fordulópontot jelenthet a génkutatásban. — Nem leszünk meglepve — mondta Suzanne Cassidy, ha a nem távoli jövőben ösz- sze tudunk kapcsolni géneket, s ezáltal meggyógyíthatjuk a Prade-Willi betegséget. A beteg gyermekeket jelenleg hormonnal kezelik, emellett állandó felügyeletet is kell gyakorolni a csillapíthatatlanul éhes nebulók felett. Ez csak részben vezet eredményre. delőket aszerint alakították át, hogy a számítógépes adatfeldolgozót is könnyen, minden rendelőből meg tudják közelíteni. További gondja volt az ön- kormányzatnak, hogy betelt a 100 éves leilei temető. A földalapból mintegy 6 hektárnyi területet vontak ki az új köztemető részére Balatonlelle déli részén, Irma puszta határában a 67-es múűttal párhuzamosan. Ezért 2 millió forintot kellet a földalapba fizetniük. A kiviteli terv elkészült, most folyik a terület közművesítése. A vizet és villanyt már kivezették, a siófoki település- tisztasági vállalat fűmaggal vetette be a területet amelyet 40 méteres védő fasor veszi majd körül. (Várnai) — Igazából már 1987-ben elkezdődött a munkánk, amikor az első teherautó átgördült a határon — mondja — miután öt hónapot küszködtem a hatóságokkal azért, hogy a német-osztrák és az osztrák-magyar határon át tudjon jutni. Megismertem a siralmas helyzetű magyar egészségügyet. Mindenki azt mondja, hogy ma több a probléma, mint régebben. Ez nem igaz. Ma is ugyanannyi, csak most nagyobb a nyilvánossága. 1988-ban Kozma Imre atyával együtt kértem a magyar kormányt, hogy a szervezetet megalapíthassam. Az első évben 235 millió forint adomány érkezett. Ennek zöme kórházi felszerelés volt. Sok ezer modern kórházi ágyat küldtünk azóta is Magyarországra. Ezeknek az összértéke 100 millió márka fölött van. Most készítettek el a szociológusok egy tanulmányt. Ebből is kiderül: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kétszer annyi szociális munkát vállal Magyarországon, mint az összes karitatív szervezet, beleértve a Vöröskeresztet is. — Vannak-e visszajelzéseik arról, hogy e nemes szándék olykor meghiúsul? Arra gondolok például, hogy a jóakarat ugyan megvan, ám a magyar egészségügyi intézményekbe használhatatlan berendezések, lejárt gyógyszerek érkeznek, melyek megsemmisítése többszázezer forintba kerül. — Nem tudunk minden egyes adományt ellenőrizni, hiszen tavaly 250 teherautó érkezett. No de mindenhol, ahol dolgoznak az emberek, hibák is akadnak. — Németországban gyorsan mozdulnak meg a polgárok felhívásukra? — Abban a pillanatban, hogy megtudják: segítség kell a magyaroknak, rögtön küldik felajánlásaikat, mert a németek nagyon szeretik a magyarokat. A baj az, hogy a magyar nép „elállja saját útját”, mert túl büszke ahhoz, hogy bevallja, mennyire szegény. Az a sok német, aki itt tölti a szabadságát, az nem veszi észre, hogy a magyarok is mennyit segítenek a délvidéken. Ezt természetesen, minden mellverege- tés nélkül csinálják. Politikusaik sem kérnek, mert azok is büszkék, mint az egész magyar nép. Az eredmény pedig az, hogy a külvilág nem tudja meg, milyen komoly problémák vannak. Abban a pillanatban, amikor tudomást szerez erről, már jön is az adomány. A mi szerepünket, szolgálatunkat hídként fogom fel. A Máltai Szeretetszolgálat az összekötő, amely a gazdagok adományait eljuttatja a szegényekhez. —Magyarországon ma mire van a legnagyobb szükség? — Egészségügyi berendezésekre, gyógyszerekre és sajnos élelmiszerre is. Kevés szociális intézmény van, az öregek ott állnak az utcán... De ez nem a mostani politikának az eredménye, hanem az elmúlt negyven év katasztrófája. — Milyen gyakran jön hazánkba? — Legalább egyszer minden hónapban, de van, amikor többször is. Ezt azért tehetem meg, mert 1991 óta a Malév ingyen adja a repülőjegyet. Lőrincz Sándor Szoptatási világhét Kaposváron A Magyar Védőnők Egyesülete Somogy megyei Szakosztálya a Szoptatási Világhét alkalmából rendezvénysorozatot szervezett Kaposváron. A Kaposi Mór Megyei Kórház aulájában augusztus 3-án, várják azokat, akik szimpatizálnak az anyatej elsőrendűségét támogató mozgalommal és azokat is, akiket „csupán” érdekel a téma. A 10 órakor kezdődő eseményen Az anyatejes táplálás címmel dr. Vágvölgyi Erna; a szoptatásbarát fogamzásgátlásról dr. Szemerei Imre; az akupunktúra hatása a tejelválasztásra témában dr. Gál Éva; a gyermekágyas tornáról Veresné Tar Erika tart előadást. Valamennyi témakörben személyre szóló tanácsadást is kaphatnak az érdeklődők. (Várnai) Korszerű rendelők Balatonlellén >
