Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. július 28., szerda Szovjet katonák kivonulása Kubából A szovjet katonákat 1962-ben a kubai rakétaválság alatt telepítették Kubába. A kommunizmus bukása után Havanna és Moszkva újraértékelte kapcsolatait és úgy döntöttek, hogy kivonják az itt állomásozó egységeket. Későbbi időpontban tárgyalnak majd a szovjetek által működtetett lehallgató berendezések sorsáról. Képünkön az utolsó egység búcsúzik. Nincs királyi esküvő Madridban A SZERB HATALOMGYAKORLÁS ESZKÖZE Rendőrakadémia egyetemi rangon ✓ Ázsia felelőssége Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerint a roppant gyorsan fejlődő kelet- és délkelet-ázsiai országoknak sokkal többet kell tenniük a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáért, mint amennyit eddig tettek. Az ilyen fegyverek elte- rejedésének megakadályozását korunk legnagyobb biztonsági kihívásának nevezte, és Ázsia különleges felelősségét hangsúlyozta. Kiképzőtáborból fogságba Észak-Osztéiában ismeretlen fegyveresek lefegyverezték az orosz hadsereg különleges egységét és az észak-kaukázusi katonai körzet felderítő zászlóalját. A két katonai egységnek összesen 38 embere esett fogságba, amikor egy kiképző tanfolyamról tért vissza. A több mint 300 halálos áldozatot követelő véres összecsapások óta állandó a feszültség az Oszétia és Ingusföld által vitatott területen. Hármas csúcs Abháziáról Szingapúrból hazatérőben rövid időre megállt Szocsiban Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. A Fekete-tenger melletti város ad helyet hamarosan a grúz-abház viszály rendezésére hivatott háromoldalú találkozónak. Tansu Ciller török kormányfő az ör- mény-azeri háború kapcsán síkraszállt azért, hogy — Ankara részvételével — a háború sújtotta Kaukázus területére ENSZ-csapatokat vezényeljenek. Tripoli újabb ajánlata Líbia egy újabb ajánlattal egyezségre szeretne jutni az 1988-ban felrobbantott Pan Am-gép áldozatainak hozzátartozóival. A tripoli ajánlat lényege, hogy sem Nagy-Bri- tanniának, sem az Egyesült Államoknak, hanem egy harmadik, semleges országnak adná át azt a két líbiai állampolgárt, akit a PanAm-járat fel- robbantásával gyanúsítanak. Felajánlotta azt is, hogy ha a két líbiait elítélik, akkor az esetleges kártérítést a befagyasztott líbiai kintlévőségekből fedezhessék. Tadzsikisztáni zavargások Orosz tüzérségi támadás következtében emberek százai haltak meg és sebesültek meg, s több ezren kényszerültek elhagyni otthonukat Afganisztán Tádzsikisztánnal határos részén — jelentették be afgán katonai vezetők. A Reuter szerint a Tahar tartományban állomásozó 55. afgán hadosztályt vádolja Moszkva azzal, hogy támogatja a támadásokat, amelyeket a tavaly Afganisztánba menekült tádzsik felkelők intéznek Tádzsikisztán ellen. Kínai küldöttség Phenjanban Magas szintű kínai állami és pártküldöttség tárgyal e héten Észak-Koreában, a koreai háborút lezáró panmindzsoni egyezmény aláírásának 40. évfordulóján. Kína és Észak-Korea viszonya sokat romlott tavaly óta a kí- nai-dél-koreai diplomáciai kapcsolatfelvétel miatt, de az újkeletű ellentéteket mindkét oldalon titkolják. Négyévi találgatás után megjelent a hivatalos cáfolat: Felipe spanyol trónörökös nem veszi feleségül polgári származású szerelmét, a 29 éves Isabel Sartoriust. A hölgy néhány hónapja biztonságos távolságban van: Londonban dolgozik, a Christie ’s árverési cég impresszionista festők osztályán. — Már nem is találkozunk a herceggel. Soha de soha nem lesz eljegyzés — mondta. A 25 éves trónörökös rangon aluli nősülését — állítóD.C.T. Bennet brit helyettes légimarsall, a királyi légierő úgynevezett „cserkész századainak” parancsnoka visszaemlékezéseiben azt írta, hogy a hamburgi csata volt a legnagyobb diadal a második világháború valamennyi tengeri, szárazföldi és légi ütközete között. A hamburgi pokol tíz napja és tíz éjszakája végleg megérttette a németekkel: fordult a kocka. A szárazföldi hadviselés nemzetközi törvényeit és szokásait még az első világháború előtt az úgynevezett hágai egyezményekben szabályozták. 1943-ra azonban ezeket az előírásokat a hadviselő felek régen sutba dobták: a háború immár nők és gyermekek ellen is folyt. Németország meghirdette a totális háborút. A „terror” , „megtorlás”, „kiradírozni” és „coventryzálni” szalag — a legjobban anyja, Szófia királyné ellenezte, mert Isabel anyjának életében sok a „sötét folt”... János Károly király és családja hivatkozhatott egy 1776-ból származó spanyol törvényre is, amely szerint királyi családtag csak hasonló körből házasodhat. Brit lapértesülések szerint Felipe herceg sokáig kitartott, de végül is engedett a politikai realitásnak. Jelenleg Mallorcán nyaral, és Isabelhez hasonlító fiatal hölgyek társaságában fényképezkedik. vak már 1940 óta Hitler szótárának kedvelt kifejezései voltak. A német légierő 1940. november 14-én porig rombolta a közép-angliai iparvárost, Co- ventryt. A németek itt alkalmazták azt a receptet, amelyet később a szövetségesek is átvettek tőlük. Több tonna gyújtóbombát és foszfort szórtak a városra, majd repeszbombákkal akadályozták a tűz oltását. 1941-től kezdve a szövetségesek mind korszerűbb harci gépeket fejlesztettek ki. Ilyenek voltak a négymotoros Lancas- terek és Halifaxok, vagy a Boe- ing-család „repülő erődjei”. Ehhez járult az egyre tökéletesebb navigációs rendszer és az a Window (Ablak) elnevezésű titkos fegyver, amelyet először Hamburg fölött vetettek be: olyan fémfóliakötegek, amelyek megzavarták a német légelhárítás radarberendezéA jugoszláv hadseregben beindított legújabb tisztogatásoknak - csaknem 40 tábornok várhatja már minden hónap elején a nyugdíjat kézbesítő postást - az a céljuk, hogy menesszék a leváltott szövetségi elnökhöz, Dobrica Cosichoz hű főtiszteket. Ezek az események azonban nemcsak a volt titói hadsereg vajúdására mutatnak rá. Egy sokkal szervezettebb és fel- fegyverzettebb erő lép a katonaság helyére: a rendőrség. Milyen esély? A kékegyenruhások már többször is bemutatták, hogy milyen eséllyel tudnak fellépni, ha erre parancsot kapnak. A polgárok megfólemlí- tettségének fokáról tanúskodik például az a júliusi hajnal, amikor 270 rendőr teljes harci felszerelésben megjelent Belgrád főterén, ahol a Szerb Megújhodási Mozgalom néhány képviselője tartott éhségsztrájkot az akkor még fogva tartott ellenzéki vezető, Vük Draskovic szabadonbo- csátása érdekében. A hangosbeszélő három percet adott a néhány száz embernek, hogy hagyja el a teret - és azok minden ellenvetés nélkül szétszéledtek, még Nem tudni ki hozta divatba, de Ukrajna délnyugati területei mágnesként vonzzák az ázsiai menekülteket. Mindannyian az „égi szekérben” bizakodnak. A légi fuvaros bőrruhát, pilótasapkát viselt és nagy elánnal magyarázta: „Miszter Guliver jó hozzátok és helikopterével ott tesz le titeket, ahonnan bevil- lamosozhattok Majnaburgba". Az, hogy ezt a várost nem találták a térképen, meg, hogy a villamosjegyként kapott „német biléta” egy 10 éves meghívó volt a kievi Komszomol dalestjére, de sem a cirill-betűk, sem a nagy szavak nem keltettek gyanút. Csak csodálták a forgószárnyú szürke csodát, amelyről nemrégiben kaparták le a hadrendi számot. — "Miszter Guliver verigut seit. Azon a júliusi éjszakán a német vadászgépek gyakorlatilag vakon tévelyegtek az égbolton, alant pedig ütött a kikötőváros, Hamburg utolsó órája. Amikor a brit légierő frissen kinevezett parancsnoka, Arthur Harris 1942-ben tervbe vette a német nagyvárosok elpusztítását, és előkészítette az első, 1942. május 30-ra kitűzött „ezer bombázós támadást”, Hamburg az első helyen szerepelt a célpontok listáján. Az időjárási viszonyok nem kedveztek, a hanzaváros helyett Kölnre esett a választás. 1943. május 14-én a szövetségesek egyesített vezérkara „Pointsblank” (Irányított tüzelés) jelszóval kiadta új irányelveit a Németországgal szembeni közös „bombaháborúra” vonatkozóan: a britek éjszakai légitámadásokat intéznek a városok ellen, az amerikaiak nappal támadnak egyes célpontokat. Hamburgot szemelték ki az első áldozatnak. Július 25-re virradóra 791 brit nehézbombázó szállt az Elba alsó folyása és Schleswig-Holstein felett Hamburg csak meg sem kísérelve feltenni a kérdést, hogy milyen jogi alapon ürítik ki a főteret, Belgrád kedvenc korzóját. Utóbb kiderült, hogy a marcona rendőrök Koszovóból érkeztek és három napja alig aludtak valamit, sőt egész délután - az esetet megelőzően - a forró júliusi napon tartották őket, természetesen teljes felszerelésben. „Az ilyenekkel nem lehet tréfálni” - jegyezte meg az egyik hetilap kommentátora. Az ilyen szerbiai hatalom- gyakorlás persze tetemes beruházásokat követel. Mindennek az alapja az az egyszerű aritmetika, miszerint hány felfegyverzett egyenruhást kell eltartani ahhoz, hogy a fegyvertelen polgárokat alázatra kényszerítsék. Jelen pillanatban a Szerb Köztársaság költségvetése 346 564 975 millió dinárt juttat a Belügyminisztériumnak. Az ösz- szeg egy normális pénznemre átszámítva körülbelül 100 millió német márkának felel meg. A legnagyobb tétel ebben a rendőrség fizetése, amely több mint 66 millió márkát tesz ki, vagyis egy rendőr évi jövedelme 1300 márka (hivatalos adatok szerint 50 ezer alkalmazottja van a belügynek). Ez, ha figyelembe vesszük a 20-30 márpilot" — mondta magára mutatva, letudva ezzel egész angol szókincsét,majd társaihoz fordulva hozzátette: „csupa balek, első látásra, ezekkel nem lesz gond,gyorsan túladunk rajtuk". Sötétedéskor szétosztott köztük egy-egy üveg sört, majd begyömöszölte őket a parányi utastérbe. Este felszállt a kerepelő ócskaság, amelyet pilótájával együtt elsőként mustráltak ki a megmaradt gépparkból. Bedöntve repültek,hogy az utasok minél előbb hozzászokjanak a halálfélelemhez és megváltás lehessenek nekik a landolás. Aztán mélyre szálltak, hogy kikerüljék a radarfigyelést és átlibbentek a határon. Nem akartak sok üzemanyagot fogyasztani, ezért felé. Az „égi cserkészek” célpontja a város szívében fekvő Nikolaikirche (Szt. Miklós templom) környéke volt. A vezérgépek fénynyalábbal, úgynevezett „karácsonyfával” világították meg a célterületet, majd Hamburgra rászakadt az égbolt. Tombolt a tűz, amikor a város fölé érkezett 235 amerikai bombázó — már nappali fényben — kioldotta terhét. A következő napon visszatértek. Július 27-én ismét 787 brit bombázó támadott, s ez folytatódott július 29-én és augusztus 3-án. Csaknem 9000 tonna bomba hullott a városra. 40 ezernél jóval több ember —■ köztük 5000 gyermek — vesztette életét. 900-ezren menekültek el az inferno napjaiban a városból, amely korábban 1,7 millió lakost számlált. „A németek most learathatják, amit maguk vetettek” — írták később Coventryre utalva a brit történészek. Thomas Mann már korábban egy rádióbeszédében azt mondta: „Semmi kivetni valót nem találok abban a tanításban, hogy mindenért fikás havi jugoszláv átlagbért, fantasztikus összegnek számít. Még csak egy összevetést: a 12 milliós lélekszámú New York nyugalmára 70 ezer rendőr vigyáz. A „kékek” feladata A hadseregnek általában az a feladata, hogy a külső ellenséggel szemben védje meg az országot, a rendőrségnek pedig az, hogy fenntartsa a belső rendet. Jugoszláviában azonban a „kékeknek” más feladat is osztályrészül jutott. A polgárháború hadseregévé váltak: Horvátországban és Boszniában is úgy kezdődött a háború, hogy a rendőrállomásokat nemzeti alapon megtisztították. A rendőrtisztek alkotják azóta is a legfontosabb parancsnoki réteget a terepen. A hadseregnek minden téren meg kell hátrálnia. Például egy közönséges nyomozónak kétszer akkora fizetése van, mint egy tábornoknak. A rendőrség mennybemenetelének legújabb felvonása, hogy komolyan felvetődött egy rendőrakadémia megalakítása, amely egyetemi kar rangját kapná meg, címekkel, doktorátusokkal, sőt díszdoktorokkal is. Hiába, továbbra is hiányszakmáról van szó. már a határ túloldalán figyelték az alkalmas leszállási helyet, amit a lengyelországi Przemysl előtt egy mezőségen meg is találtak. — Az már Germánia — mutatta Guliver a híres várat, és a föld fölött másfél méterre szitakötőként libegő-lebegő gépből kirugdosták az utasokat. Már épp azon voltak, hogy felhúzzanak a biztonságosabb magasba, amikor egy lengyel határvédő helikopter útjukat állta. Kiderült, már rég keresték ezt a csaknem menetrendszerű járatot. Guliverről gyorsan kiderült, hogy Vergulinak hívják, éppen csak felcserélte nevének szótagjait, miként otthonát is egy összkomfortos lengyel börtönre. L. B. zetni kell”. Sem Hitler, sem a német légierő főparancsnoka, Hermann Göring nem merészkedett az elpusztított Hamburgba. Hamburg még lángolt, amikor Göring hivatta a légierő parancsnokait, hogy megtanácskozza velük azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályozhatták volna a hamburgi katasztrófa megismétlődését. A légelhárítás erősítése, az ME 262 típusú sugárhajtású repülőgépek sorozatgyártása, a támadóról a védekező stratégiára történő átmenet tartoztak ezek közé. Ezzel a programmal ment aztán Hitlerhez, hogy kisvártatva sápadtan és szótlanul távozzon tőle. Hitler elutasította az egész tervezetet, és kijelentette: a terrort csak ellenterrorral lehet megtörni. Ezzel végleg megpecsételődött az összes többi német város sorsa is. A bombázások következtében 400-500 ezer német férfi, nő és gyermek lelte halálát. Hamburg pusztulása jelezte a náci uralom közelgő végét. Történészek szerint a hamburgiak egyre nagyobb számban kezdtek kételkedni a politikai vezetésben. A náci hatóságok és az NSDAP (nácipárt) utasításait pedig mind gyakrabban hagyták figyelmen kívül. A Gomorrha-hadművelet 1943. július 24-én éjfél tájban Hamburgban — mint akkoriban oly gyakran — felszítottak a légvédelmi szirénák. Csakhogy ezúttal — a korábbi, viszonylag „kíméletes,, légitámadásoktól eltérően — olyasvalami következett be, amire senki sem számított: a hanzaváros rövid idő alatt lángtengerré változott. Balekok, első látásra <