Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993. július 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 múzeum lesz Patalomban Ezekben a napokban a pa- talomiak, fiatalok és idősek egyaránt fáradoznak azon, hogy a leendő néprajzi múzeum hűen tükrözze a község hagyományait, s hogy az oda betérők a múzeális jellegű használati és dísztárgyak megtekintésén keresztül ízelítőt kaphassanak a település múltjából. Jelenleg a néprajzi múzeumnak kiszemelt helyiség előkészítésén, felújításán dolgoznak, és egyidejűleg szortírozzák, rendezgetik a már összegyűjtött tárgyakat. Patalom néprajzi múzeuma az önkormányzati hivatal mellett, egy szabaddá vált helyiségben kap helyet, ott várja majd a hagyományos kultúra iránt érdeklődőket. Vízmüvet avattak, járdát aszfaltoznak A közelmúltban jutottak a gigeiek egy gázcseretelephez, s nemrégiben a település új, korszerű vízmüvét is felavatták. A gigei önkormányzat a fejlesztésekre fordítandó pénzét most a gyalogosok kényelmesebb közlekedésére fordítja: ezekben a hetekben kezdik meg néhány járda aszfaltozását. Felsőmocsoládi felújítások Két közoktatási intézmény, az óvoda és általános iskola felújítását van folyamatban jelenleg Felsőmocsoládon. A rekonstrukció érinti az ezen intézményeket ellátók konyhát is, ahol a vízvezetékrendszer szorul felújításra. Ez a konyha látja el egyébként a felsőmocsoládi és a közeli Ecseny időseit meleg koszttal. Gázra pályázik Edde is A közigazgatásilag Eddé- hez tartozó Alsóbogát, egy gáztársulási szerződés tagjaként még az év vége előtt magáénak tudhatja a vezetékes gázt. Mint elmaradott, hátrányos térségben fekvő település nemrégiben Edde is beadta a pályázatát gázberuházásra, amitől jelentős állami támogatást vár a község. Somogyaszaló telkeket alakít ki A somogyaszalói telkek iránti nagy érdeklődés a közelmúltban egy új utcasor kiépülését eredményezte. Az önkormányzat most a kárpótlásra vár, és reményeik szerint így mintegy 14 hektár területhez jutnának. Amennyiben ez megtörténik, úgy Somogy- aszalóban újabb telkek vásárlására lesz lehetőség. „Későn érkező” orciaknak mintegy 20 ezerrel többért Új lakónak drága a gáz Gige reményei Vissza akarják hozni az alsó tagozatot — Van-e ok derűlátásra? A kaposvári Latyák család Orciba készül. Nem látogatóba, hanem mert szeretnének ott letelepedni. Latyák Tamás elmondása szerint: a vidéki nyugalmat és csöndet keresik. Bár még nem laknak ott, örömükbe máris üröm vegyült. Talán még nem is sárgultak meg lapunk azon számának példányai, amelyben arról tudósítottunk, hogy fellobbant Orciban a gázfáklya lángja, a bő 9 milliós beruházásból az önkormányzat 3,2 millióval vette ki a részét. A 141 családból azonban csak 85 adta áldását és pénzét a gázra: nekik mintegy 70 ezer forint ellenében biztosították a magasabb komfortfokozatot. Az összegből később 20 ezer forintot visszakaptak: végülis 53 ezer 400 forintban volt Orciban a gáz családonként. Ám annak, aki most költözik a községbe, meséli Latyák Tamás, csaknem 85 ezerbe kerül, ha elődje a gázt nem köttette be. Hasonló cipőben járnak azok az őslakosok is, akiknek eleddig nem futotta e kiadásra a család szűkös lehetőségeiből. Most egy kis költségvetés: a tervezés, mint megtudtuk, 11 ezer forint, a kivitelezés pedig 25 ezer, házanként. További 10-20 ezer forint a helyi közműhozzájárulás, ezt a mindenkori önkormányzat állapítja meg. Az őrei testület nemrégiben ezt 53 ezer 400 forintban állapította meg, tíz évre előre, csak ezután lehetséges az előnyösebb feltételek térnyerése. Szlávik József polgármester: — A gázberuházás lakossági hozzájárulásból valósult meg, az a 85 ember akkoriban 70 ezer forintot adott arra, hogy itt gáz legyen. Azok, akik most ideköltöznek, már nyilván annyival olcsóbban vesznek házat, és ezt bekalkulálják a vételárba. A polgármester elmondta azt is: a testület döntését szakmai körültekintés előzte meg. B. T. — Helytelennek tartjuk a normatív támogatást. A korábban elmaradott térségek vajmi keveset léphetnek előre. A hátrányos helyzet sok településen — nálunk, Gigében — is megmarad — véli Simon Károly polgármester, aki túl a hatvanon lett a falu „első embere”. Gigát 1250-en is lakták. A hatvanas években 700-ra, napjainkra pedig 341-re apadt a lélekszám. Jelenleg 126 cigány él a kisközségben, ahol egykor jegyzőség működött, katolikus és református iskola padjait koptatták a lurkók, és óvoda is volt. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy legalább az alsó tagozatos gyerekeket visszahozzák Csökölyből. Beadták pályázatukat, és saját költségükön be akarják indítani az óvodát is a tizennyolc csöppség számára. — Már a három éves gyerekbe is akarva-akaratlanul belenevelődik a falugyűlölet — mondja a polgármester. — Korán kell kelnie, hogy buszra üljön és odaérjen a szomszédos községben lévő óvodába-iskolába. Ezért nemcsak a falut, a szüleit is meggyűlöli, és első dolga lesz, hogy elhagyja a települést. Vajon lesz-e így igazi lokálpatrióta a gyerekekből? Á polgármester, csakúgy, mint Porga Györgyné jegyző, úgy látja: mindent el kell követniük, minden követ meg kell mozgatniuk, hogy újra gyerekzajtól legyen hangos a falu, hiszen a bölcsőringató szülőföldhöz való kötődésnek ez az alapja. A hajdani református iskolában összevont tanulócsoportokban folyna az oktatás. Az épületre ugyan költeni kell, de ha elA táblagyártók ismerete Az 1993. július 21-i számunkban megjelent Igali kicsiny-i-tés című cikkünkre reflektálva Jaczó Győző, a Közúti Igazgatóság igazgatója a következőket tartotta fontosnak megemlíteni: „Képes cikkükkel kapcsolatban közöljük, hogy a kicsiny-i-tés ez esetben is a gondatlan kezek gondos leragasztó tevékenységének köszönhető, melyet fehér színű szigetelőszalaggal követtek el. A leragasztás ténye feltűnő módon észlelhető a táblát közelről megszemlélőnek. Kérjük válaszunk lapukban történő megjelentetését, helyreállítva ezzel a táblagyártók helyesírási ismereteiben megrendült bizalmat”. íme, megtörtént! A táblagyártók pedig, reméljük, eltávolítják azt a fehér színű szigetelőszalagot. (A szerk.) Nekik akarnak iskolát (Fotó: Kovács Tibor) fogadják a pályázatot az ön- kormányzat valahonnan előteremti a pénzt. A Kaposvárhoz viszonylag közel fekvő kisközség közlekedési gondjai enyhültek a Kadarkút-Kiskorpád közötti út megépítésével. — Ha ez előbb megvan, akkor ma népesebb falu lenne Gige — vélekedik a jegyzőnő, aki Kaposmérőben lakik. — Sok fiatal költözött át Mérőbe, s még ma is gyakran emlegetik ezt az utat. Ha jó pár évvel ezelőtt megépült volna, soha nem hagyták volna ott a falut. A közelmúlttól Kaposvárról közvetlen buszjárat indul, ami Gigét is érintve Rinyako- vácsiból megy vissza a megyeszékhelyre. így könnyebb bejutni gyógyszerért, ruháért, élelmiszerért. A buszjárat beindításáért havonta kilencezer forintot fizet az önkormányzat. Az embereknek elment a kedve az állattartástól, s a gazdálkodástól. A licitáláskor csak három család vett földet. Mindössze 12 hektár talált gazdára. Valamikor kétszázötven tehén járt a legelőre, most csak huszonkettőt hajtanak ki reggelente. A gigei nép híres volt a földieperről, a málnáról. Tavaly sokan kivágták a málnát. Többen megbánták, mivel az idén jó ára volt... Lőrincz Sándor Ladi nosztalgia a falu közösségéért Felújítják a talpas házat — A kálvária-domb is megszépül — A falunkat eléggé tönkretette, hogy egykoron Ho- mokszentgyörgyhöz csatolták — véli Stix József, Lad polgármestere. — A község helyzeténél, értékeinél fogva sokkal többet érdemelt volna. A nyolcszázhúsz lelkes településen most nagy munka folyik. Az önkormányzat ugyanis megegyezett a budapesti Biocoop kft-vel, hogy a ladi Hoyos-kastély fejében egy modern, tíztermes általános iskolát és egy pedagógus szolgálati lakást épít. A kastély a kft tulajdonába kerül, ám az épületet körülölelő védett park állami tulajdonban marad. A beruházás 105 millió forintra rúg, s modern tornaterem is épül. Azt tervezik, hogy felújítják a faluban lévő talpas házat is, ezt az idegenforgalom szolgálatába állítja az ön- kormányzat. A kálvária-domb is megszépült. A stációk már kész vannak, a kápolnát is bevakolták, csak az ajtó felújítása várat még magára. A műemlékegyüttes rendbetételéhez az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, valamint a megyei önkormányzat környezetvédelmi és műemléki bizottsága is hozzájárult. — Legnagyobb gondunk az, hogy sok a munkanélküli, és közülük nem is mindenki akar elhelyezkedni. így az önkormányzatnak egyre több embert kell támogatnia — jegyzi meg a polgármester, bár reménykedik: — Egykor mindenki menekült innen. Potom pénzért eladták portáikat az emberek, s elköltöztek Pécsre, Kaposvárra, Szigetvárra. Az őslakosok helyére pedig idegenek költöztek. El kell telnie jó pár évnek, míg beilleszFolyik az építkezés kednek. Talán segít ebben a folyamatban az, hogy működik egy vegyeskar, a nyáron sportkör alakult. A fiatalok rendbetették a pályát, tőlünk meg anyagi támogatást kaptak. Azt szeretnénk, ha a focipálya mellett mielőbb kialakíthatnánk egy játszóteret. A falu „első embere” azt reméli, az emberek közelebb kerülnek majd egymáshoz. Abban bízik — mégha néhány évtized rá is megy erre —, hogy ugyanolyan faluközösség lesz majd Ladon, mint amilyen egykor volt. (Lőrincz) Szilvásszentmárton az építési engedély birtokában Ötmillió forintból épül a falu háza A már hónapokkal ezelőtt elkészült tervek engedélyezése húzódott egy ideig. Mára azonban a szilvásszentmár- toni önkormányzat hivatalosan megkapta a faluház építési engedélyét. Elhárult már a templom kö- zelisége okozta terveztetési akadály is, ez ugyanis egy olyan meghatározó elem az építkezéskor, amelyet szükségszerűen figyelembe kell venni. Utóbb megtalálták a kivitelezőt is, a kaposmérői Ba- latincz-lllés Kft munkásai várhatóan a jövő héten látnak neki az alapozási munkálatoknak. Előreláthatóan még ebben az évben tető alá kerül Szilvásszentmárton faluháza. A következő évre áthúzódó beruházás mintegy ötmillió forintjába kerül a helyi önkormányzatnak. A faluház átadására a tervek szerint április végén kerül sor. A szilvásszentmártoni ön- kormányzat ez évben egy buszvárót is szeretne kivite- leztetni. Mivel az váró a Közúti Igazgatóság által kezelt út mellé épülne, ennek engedélyével lehet csak a munkát megkezdeni. A települési ön- kormányzat jelenleg az engedélyre vár. B. T.
