Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nagyatádi fafaragók A nagyatádi faszobrász al­kotótelep négy művésze jól halad alkotásainak elkészíté­sével. Jelenleg a nagyolási munkákat végzik, amely jelen­tős gépi kapacitást is igényel. A múlt hét rossz időjárása mi­att áramkimaradások is szü­neteltették az alkotó tevé­kenységet. Mára már kibom- lanak a formák, a felületek alakulása kezd látványos lenni. Mozgássérültek találkozója Fonyód és vonzáskörzeté­nek mintegy 100 mozgáskor- lázottja részére rendeztek klubdélutánnal egybekötött megbeszélést a hét végén az öreglaki nevelőotthonban. Borbély Lajosnénak a Moz­gássérültek Somogy megyei Egyesülete fonyódi kirendelt­ségvezetőjének irányításával tartott eszmecserén a sérült emberek legaktuálisabb prob­lémáit beszélték meg. Ünnepi díjátadás Balatonbogláron A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát szőlőskislaki oktatási központjában rende­zett megyei borverseny díja­zottjainak ünnepélyes ered­ményhirdetésére augusztus 20-Sn, a szüreti napok ren­dezvénye keretében kerül sor. A díjak átadására dr. Szabó János földművelésügyi mi­nisztert kérték fel. Szennyvíztelep Kisbajomban A kisbajomi önkormányzat infrastruktúrájának teljesebbé tételére a környező községek­kel közös szennyvíztelep léte­sítésén fáradozik. A majdnem három évig tartó, a közös va­gyon megosztására miatti vita hátráltatta ugyan az elképze­lés megvalósítását, de mára úgy tűnik, hogy nincs akadá­lya a kivitelezésnek. Fenyeget a szürkerothadás A Somogybán hirtelen jött, helyenként 50-60 millimétert is meghaladó bőséges csapa­déktól megduzzadtak a szőlő­szemek, a koraérő fajtáké, mint a Csabagyöngye, meg is repedt. A párás melegben most a szürkerothadás, a bot- ritisz ellen kell sürgősen véde­kezni az ültetvényekben és a kiskertekben. Takarmányok minőségvizsgálata Somogybán az első félév­ben a Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet munkatársai 204 keveréktakarmány-minta vizsgálatát végezték el. A vizsgált minták 40 százaléka kifogásolt minőségű volt, 9 esetben rendeltek el érték- csökkentést. A leggyakoribb hiba a nyersfehérje, a nyers­rost és a kálcium hiánya volt. Két keramikus kiállítása Fertődön az Esterházy kas­télymúzeumban nyílt kiállítása a két kaposvári keramikusnak, Szíjártó Rékának és Ficzere Mátyásnak. A tárlat látogatói megismerkedhetnek a habán fajansz megújítójának, Fic­zere Mátyásnak a munkáival. A habán kerámiák a kor agya­giparának legmagasabb mű­vészi színvonalát tükrözik. A kiállítás augusztus 8-ig tekint­hető meg. Véleményezték a kamarai törvénytervezetet Kibontakozást sürget az ipartestületek szövetsége Kelemen István: A belső piac védelme is az állam feladata az importtal szemben Regionális értekezletet tartott az IPOSZ Magyar Kézmű- veskamara. A székesfehérvári tanácskozáson megtárgyal­ták a kamara gazdaságpolitikai téziseit, s véleményezték a gazdasági kamarákról szóló legújabb törvénytervezetet. A tanácskozás tapasztalatairól Kelemen István, az Ipartestü­letek Somogy Megyei Szövetségének választott elnöke el­mondta: — A tanácskozás mottója volt a megnyitóban elhangzott kijelentés: a gazdasági fellen­dülést csak egy dinamikus szemléletű gazdaságpolitikai program alapján felépülő és működő gazdaság biztosít­hatja. Ezzel szemben hiába hirdeti a politikamentességet a szövetségünk, a tagok valami­lyen fokon valamelyik párt felé mégiscsak elkötelezettek. Sajnos, a rendszerváltás óta is a politika csinálja a gazda­ságot, és nem fordítva. — Milyen következmények­kel jár, ha továbbra is a poli­tika nyomja rá bélyegét a gaz­daságot érintő döntésekre? — Egyenes következmény a gazdasági élet további rom­lása. A fennen hirdetett pénz­ügyi megtakarítások növeke­dése nem valószínű, hogy az állampolgárok további teher­bíró képességének köszön­hető; inkább annak, hogy a gazdasági társaságok jó része lakossági betétként „dúgta el” megtakarításait. — Az állam igyekszik a gazdasági élet minden terüle­téről kivonulni. Miként látja ezt az ipartestületi szövet­ség? . — Állami beavatkozásra Nyugaton is szükség van; a helyes egyensúly „beállítása” követeli ezt. Nálunk legutóbb a pénzpiacról való kivonulást jelentették be. Ezzel tehát megszűnik az állami bankga­ranciavállalás...? Pedig ál­lami beavatkozással lehetne végre felszámolni a „fekete gazdaságot”. Amíg ez nem történik meg, addig a tehervi­selés diszkriminatívan a be­csületes vállalkozókat sújtja. Természetesen a belső piac védelme is az állam feladata lenne, ugyanúgy a termék­minősítés az importtal szem­ben. — Említette a teherviselés aránytalanságát. Az adó min­den időkben kulcskérdés volt; most is az? — Vissza kellene állítani a kisvállalkozók számára az átalányadózást. Ez minden­képpen vállalkozásélénkítő hatású lenne. Az átalányadó ugyanis egyfajta alku, amely kölcsönös becslésen alapul. A képződött extraprofitot pe­dig azonnal vissza lehetne forgatni a vállalkozásba. — A kamarai törvény elfo­gadásánál már a 24. órában járunk. Az IPOSZ számára is ennyire sürgető e törvény meghozatala? — Hazánkban 173 ezer társas és 641 ezer magánvál­lalkozót regisztráltak. A 641 ezerből 135 ezer az IPOSZ tagja. Ez a létszám késztette a kormányt arra, hogy velünk is véleményeztesse a kama­rai törvénytervezetet. Ez a mostani, a harmadik, végre már „tárgyalható”. Mi a tag­ság kötelezősége mellett vi­szont a szabad választás le­hetőségét tartjuk elfogadha­tónak: a tag dönthessen, hogy melyik gazdasági ka­mara tagja akar lenni. Az IPOSZ Magyar Kézmű­veskamara három regionális ülésén mindent elkövet azért, hogy a gazdaság mélypontról való kibontakozását előse­gítse. Ahogy a kiáltványában áll: „a saját hasznára, a haza javára”. Mészáros Tamás Fagyosan — a jégverésről A Somogyudvarhelyi károsultak nem kapnak anyagi támogatást István József: Megkereséssel fordulok... szükség esetén akár a miniszterelnökhöz is (Folytatás az 1. oldalról) Majdnem ötvenen fordul­tak a somogyudvarhelyi ön- kormányzathoz anyagi segít­ségért. A testület úgy döntött, hogy egyelőre nem támogat­ják a kárt szenvedetteket. Tóth László polgármester el­képzelhetőnek tartja, hogy a költségvetés átcsoportosí­tása után újra megvizsgálják a benyújtott kérelmeket, de ehhez is — mint mondta — a testület döntése szükséges. Mivel előfordulhat, hogy a helyi szociális alapból nem jut a viharkárok enyhítésére, ezért a károsultak István Jó­zsef országgyűlési képvise­lőhöz fordultak segítségért. A honatya tegnap fogadónapot tartott a község művelődési házában, s ide mintegy szá­zan mentek el. A panaszokból kiderült, hogy a Garancia Biztosító a mai napig nem jött ki a káro­kat felmérni, más biztosító pedig a károk után keveseb­bet fizetett, mint amennyi a kár tényleges értéke. Voltak olyanok is, akik a kárpótlás­ból visszakapott földjeik után eleve nem is köthettek még biztosítást. István József képviselő alaposan tájékozódott a kia­lakult helyzetről. Határszem­lén vett részt, s megtekintette a legnagyobb károkat szen­vedett portákat is. — Orvosolhatók-e a so­mogyudvarhelyi károsultak gondjai? Erről a képviselő lapunk munkatársának elmondta: sajnálja, hogy ilyen üggyel kell foglalkoznia. — Amint rendelkezésem­ber áll az összes adat, ösz- szegzem a tapasztalatokat, és jelentést készítek — mondta István József. — A szakemberek véleményének kikérése után megkereséssel fordulok a pénzügyi-, illetve a földművelésügyi és a kör­nyezetvédelmi miniszterhez, szükség esetén akár a mi­niszterelnökhöz is. Tájékoz­tatom az illetékeseket, anyagi támogatást remélve az itt élő embereknek. A fo­gadónapon — időközben — megjelent az Állami Biztosító képviselője is, és tájékozta­tást tartott a biztosítások mó­dozatairól. Mint mondta: akik káruk helyreállítását hivata­los számlával bizonyítják, azoknak azt utólag is kifize­tik. Németh István ÍGY TÖLTI A SZABADSÁGÁT Tóth József — Egy hetet töltünk el egy magánkempingben az olasz- országi Jesolóban. A felesé­gemnek, a 6 és 12 éves lá­nyomnak megígértem ezt a kis kiruccanást. Telepített la­kósátorban múlatjuk az időt. Az a gondunk, hogy a mun­kám miatt tovább nem ma­radhatunk. A lehetőséget az Adria Tours biztosította, mi pedig megragadtuk. Sajnos, ezzel számomra véget is ér a szabadság; a kollégáim kö­Tóth József, a kaposvári Castrol üzemanyagtöltő ál­lomás kútkezelője (Fotó: Csobod Péter) vetkeznek. A folyamatos éj­jel-nappali üzemmód miatt igencsak be kell osztani, hogy ki, mikor megy szabad­ságra. Kútkezelők tizenegyen vagyunk. Mindenki igyekszik a nyár egy kis szeletkéjét a legközelebbi hozzátartozói­val tölteni. ELOSZLOTTAK A SZTRAJKFELHÖK Béremelés lesz az egészségügyben (Folytatás az 1. oldalról) A többórás tárgyalást köve­tően kiderült: mindkét fél részé­ről alaposan előkészített meg­egyezésre került sor, és most kivételesen nem ellenfélként, hanem a közös gondok megol­dásán fáradozva ültek tárgya­lóasztalhoz. Bejelentették: a szakszervezet és a miniszté­rium egyaránt elengedhetet­lennek tartja a közalkalmazotti törvény 1994. január 1-jévei ér­vénybe lépő bértáblázatának érvényesítését. Számítási alapnak a Munkaügyi Miniszté­rium számait fogadták el. A részletek tárgyalásánál felme­rülő problémák egyike: a közal­kalmazottak átsorolását nem lehet folyamatosan, hanem ja­nuár elsejére koncentrálva kell elvégezni. Ugyanakkor a Nép­jóléti Minisztérium azt is látni véli, hogy sok olyan sajátos elem jelenik a munkálatok fo­lyamán, amelyek a speciális törvényi kidolgozást követelik. A sajtótájékoztatón arra a kér­désre, hogy az anyagi fedeze­tet biztosítottnak látja-e a mi­niszter, Surján László így vála­szolt: — A pénzügyminiszter kije­lentése, hogy erre sor kerül, számomra garancia; ez ad ne­kem jogi alapot arra, hogy be­vezessük. Az közömbös, hogy ezt a problémát milyen pénz­ügyi manőverekkel oldja meg. Egyetértés alakult ki a felek között abban, hogy a közalkal­mazotti törvény nyomán léte­sülő bértáblázat nem nettóban, hanem a társadalombiztosítás a járulékokkal együtt léptesse érvénybe, és ebből fedezhető többletkülönbség. A várható béremelések alapján a nővérek bére eléri majd a 12-13 ezer, az orvosoké pedig a 28 ezer fo­rintot. Az addig aránylag jól ke­reső réteg bére most nem emelkedik. — Amennyiben a kórházak január elsejétől munkaképte­lenné válnának, az ágazati mi­nisztériumnak és a tb-önkor- mányzatoknak kell leülni tár­gyalni — mondta a miniszter. Az esetleges sztrájkkal kap­csolatban dr. Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke kijelentette: — Jogunk a sztrájk, de korlátozott feltételek között; az elégséges ellátás feltételeit minden körül­mények között biztosítani kell. Várnai Ágnes Minden rendőr balesetnél helyszínelt Araszoló gépkocsisor a Balaton-parton Túlélési versenyt rendez­tek a hét végén a Balatonon; a leggyorsabb vízijármű, egy nyolcevezős hajó, alig hat és fél óra alatt szelte át a tavat Keszthely és Kenese között. Ez ám a teljesítmény! Tegnap kora délután 31 percembe került, amíg Tra­bantommal bő 500 métert si­került megtennem Siófokra. Ez sem semmi. A zuhogó eső elmosta a nyaralók jó­kedvét; egy részük a sátorfá­ját szedve hazafelé indult, míg a többiek a város butik­jait, üzleteit kezdték bejárni. Micsoda forgalom! A vállal­kozók annak ellenére pa­naszkodtak, hogy tömött so­rokban álltak ajtajukban a vendégek, s hiszem, hogy nemcsak az adóhivatal miatt. A túlnyomó többség ugyanis csak bámészkodott, meg sem fordult a fejében, hogy elővegye a pénztárcáját. Lelkes József őrnagy, a si­ófoki rendőrkapitányság ügyeletes tisztje arról tájé­koztatott: minden embere balesetnél, koccanásoknál helyszínel Szárszó és Vilá­gos között. — Egyszerre négyfelé lenne dolguk a fiúknak — mondta. — Ráadásul nagyon nehéz kijutni a terepre, mert egybefüggő gépkocsisor araszol a déli parton. Míg az evezőcsónak a ta­von megtette a 72 kilométert, akár egy szuper Mercedes is csak 6 és fél kilométert ha­ladhatott tegnap a 70-es úton — ha saját példámat vesszük alapul. Ráadásul — úgy tűnik — a part veszélyesebb, mint a szeszélyes Balaton. (Czene) L

Next

/
Thumbnails
Contents