Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-27 / 173. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 27., kedd Vágányzár a nagykörúton Mától várhatóan két héten át pályafelújítási munkák lesznek a 4-es és a 6-os villamosvonal Moszkva tér és az Oktogon közötti szakaszán. Emiatt hétköznap 30, a hét végén pedig 25 csuklós villamospótló autóbusz szállítja majd az utasokat. A hétvégeken a felsővezetékek karbantartását is elvégzik. Cipőgyártók Dunaújvárosban Cipőgyártó kft-ket alakít a köztelmúltban öncsődöt jelentő, felszámolás alatt álló dunaújvárosi Junior Cipőgyár dolgozóinak egy része. Arról, hogy a gyár mely területein lesz lehetőség a vállalkozás működtetésére, várhatóan még ebben a negyedévben döntenek. A Junior Cipőgyár 45 cégnek mintegy 106 millió forinttal tartozik, s még 20 millió forintos kamat is terheli. A dolgozók ragaszkodnak a munkahelyükhöz és megoldást keresnek a kilábalásra. Japán metélt zenével Egy japán vállalat azt tervezi, hogy szeptemberben piacra dob olyan metélt tésztát, amely jobb ízű lett azáltal, hogy egy ideig „hallgatta” Vivaldi Négy évszak című oratóriumát. A vállalat ezentúl napi 4 órán át Vivaldi Négy évszakjának, illetve a madárdalnak hangjai mellett végezteti el a metélt tészta szárítását. Japánban eddig is készült kenyér Beethoven zenéjére. Az ismert szaké Mozart muzsikájának a dallamaira készül. Szigetközi jégkár A múlt héten a Szigetköz falvait sújtó vihar és jégverés okozta több mint százmilliós kárról a kormányt e heti ülésén tájékoztatta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A károsultak megsegítésére jelenleg még konkrét pénzügyi eszközök nem állnak rendelkezésre, ezeket még fel kell kutatni. A segítség mikéntje a kormány döntésétől függ. Orosz pénzcsere Oroszországban nagy felzúdulást váltott ki a szovjet időkben nyomtatott bankók lecserélése, mivel különösen az idősebb korosztály régi pénzben, otthon őrizte megtakarításait. Vasárnap valóságos vásárlási láz vett erőt az embereken, ugyanis már csak az új bankjegyeket fogadták el a boltokban. Az intézkedés nyomán alaposan felszökött a dollár feketepiaci árfolyama. Csaknem 2000 rubelt is adnak már egy dollárért. V alutaárfoly amok (Az MNB árfolyama május 10-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,12 144,92 Ausztrál dollár 64,29 65,53 Belga frank (100) 265,59 270,25 Dán korona 14,15 14,41 Finn márka 16,07 16,47 Francia frank 16,12 16,40 Görög dra. (100) 39,89 40,73 Holland forint 48,87 49,73 ír font 132,43 135,03 Japán yen (100) 88,96 90,16 Kanadai dollár 74,04 75,44 Kuvaiti dinár 314,45 319,95 Német márka 54,97 55,93 Norvég korona 12,86 13,10 Olasz líra (1000) 58,78 60,06 ATS (100) 781,67 795,27 Portugál esc. (100) 55,17 56,27 Spanyol pes. (100) 68,82 70,34 Svájci frank 62,32 63,40 Svéd korona ,11,66 11,92 USA-dollár 94,92 96,48 Sze rszámkész kisüzemben Nemrég nyitotta meg műhelyét a kaposvári Hornyák Imre. A szerszámkészítéssel foglakozó iparos elsősorban a város üzemeinek, vállalkozóinak a megrendelését teljesíti. Korszerű berendezésével olyan különleges munkákat is eltud végezni mint az egy milliméternél kisebb átmérőjű lyukak fúrása. (Fotó: Kovács Tibor) Új „magánosítási” technika: privatizációs lízing VAGYONSZERZÉS RÉSZLETRE Lízingprivatizáció — ez a magántulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyonügynökség csak a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jószerivel még tapasztalatok sincsenek róla. — Mi az új technika lényege? — érdeklődtünk Vigh Istvántól, az ÁVÜ alkalmazott-módszertani irodájának igazgatóhelyettesétől, a módszer egyik kidolgozójától. Törlesztőrészletek — Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfizetéssel juthatnak vagyontárgyhoz — magyarázza. — A lízing általában azoknál a cégeknél alkalmazható, amelyek az első privatizáció meghirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1-1,5 milliárd forintot. Bár alacsony jövedelmezőséggel működnek, reális az esély, hogy hatékony irányítással gazdaságossá válnak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lízingdíjat a későbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni. A Vagyonügynökség — mint lízingbe adó — a szerződés megkötésekor a pontos üzleti terv mellett biztosítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennek mértéke az első évben fizetendő törlesztőrészlet ösz- szegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosítékként elfogad ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot, bankgaranciát, értékpapírt, részvényt, üzletrészt, kárpótlási jegyet, takarékbetétkönyvet, devizaszámlát. — Mennyi idő múlva kerül a lízingelő tulajdonába a társaság? A futamidő — Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig 6 év, 100 millió felett 8 év. Mező- és erdőgazdaságoknál, illetve élelmiszeripari üzemeknél azonban a lízingdíjtól függetlenül tíz év a futamidő. — Ki nyújthat be pályázatot lízingre? — Kizárólag belföldi természetes személy, illetve személyek. Ha többen közösen pályáznak meg egy társaságot, akkor úgynevezett lízingközösséget kell alakítaniuk, s egy külön szerződésben előre megállapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdonszerzési arányokról, döntéshozatalról, elszámolási szabályokról, stb. tekintetében. Társaság (kft, rt) azért nem lehet lízingbe vevő, mert ellenőrizhetetlenné válhat a vagyonmozgás az egyik cégből a másikba. — Eddig hány ilyen szerződést kötött az ÁVÜ? — A „kísérleti körben” eddig öt céget adtunk lízingbe: a Szolnoki Agroker Rt-t, a Karamell Édesipari Rt-t, az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft-t, a Start Autójavító kft-t, a Budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt-t. További két cég szerződéseinek előkészítése van folyamatban. Három társaság — köztük a Kanizsa Bútorgyár Rt — pályázati kiírása júliusban megtörtént, s tizenhét részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű társaságot a közeljövőben hirdetünk meg. — Kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt? Kevés a „külsős” — Általában a vállalati vezetők által benyújtott pályázatok a legsikeresebbek. Kevés „külsős” ajánlat érkezik, vállalkozóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a legjobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen területeken célszerű fejleszteni, s hogyan lehet felfuttatni a termelést. Domi Zsuzsa Pénztelenül próbál talpon maradni a fonoda AUGUSZTUS 20-TÓL Változik a bírósági eljárás illetéke (Folytatás az 1. oldalról) A részvénytársaságnak három fonodája van; a lőrinci, a miskolci és a kaposvári, valamint egy cérnagyára Nagyatádon. Az ÁVÜ úgy járult hozzá az rt-vé váláshoz, ha egy szervezeti egységben történik az átalakulás és innen indulhat majd el az egyenkénti privatizáció. Az átalakulási időszak alatt az MHB közel 400 milliót vont ki a Masterfil forgóeszköz állományából. Három-négy hónapja a pénzügyi ellehetetlenülés szélén állnak. Nincs annyi felhasználható pénzük, hogy hosszabb távra fonalat vásároljanak vagy alkatrészeket vegyenek a működéshez. A másik nehézség: a piac be(Folytatás az 1. oldalról) A létminimum alatt élők jelenlegi száma körülbelül kétmillióra vagy valamivel a fölött becsülhető. A becslést nehezíti, hogy a felmérésekből kimaradnak — mert nem érhetők el — a hajléktalanok, a vándoréletet folytatók, a kérdező biztosokkal kommunikálni nem hajlandó, fé- ligmeddig a társadalmon kívüliek. Számukról nincs hitelt érdemlő becslés. A létminimumérték 70 százalékánál kisebb jövedelemmel, mintegy 400 ezren rendelkeznek. A létminimum szintjét eltérően ítélik meg a különféle jövedelmű rétegek. A közvélemény-kutatás szerint az alacsony jövedelműek átlaszűkülése. A hazai textilipar a korábbi kapacitásának 40-50 százalékán működik. A belföldi piac szinte nullára zsugorodott. Az emberek egy részének nincs pénze új ruhára; akinek van, az nyugati árut vásárol. — Egy-két éve, mióta nem tudunk belföldre eladni, felnőttünk azokhoz az igényekhez amelyeket velünk szemben támasztanak — mondta Csiki Antalné, a fonoda vezetője. — Nyu- gat-Európába csak jó minőségű termékeket lehet eladni. Ehhez fegyelmezettebb gyártáskultúrára van szükség. Olaszországba és Németországba varrócérna-alapanyagot, felsőruházati cikkekhez való fonalat szállítanak. A nagygosan 7000 forintot, a közepes jövedelműek 9000 forintot, a más jövedelműek 11 000-12 000 forintot jelöltek meg havi létminimumként. A jellegzetes háztartástípusokra számított egy főre jutó havi létminimum összege a KSH számítása szerint jelenleg 10 980 forint. A létminimum szintjén élő családok körülbelül annyi jövedelemmel rendelkeznek, amennyit el is költenek. Míg az átlagos jövedelműeknél körülbelül 15 százalékos a megtakarítás, addig a létminimumnál kisebb jövedelem esetén egyre nagyobb a túl- kiadás. Az ilyen alacsony jövedelemnél a családok csak kölcsönökkel, hitelekkel biztosíthatják kiadásaikat. atádi gyár Görögországba és Irakba szállít varrócérnát. Ezenkívül az Ikeának és az Adidas- nak készítenek frottírtörülközőkhöz való fonalaL A kaposvári fonoda össztermelésének 20 százaléka exportvagy bérmunka. 40 százaléka belföldi feldolgozáson át jut Nyugat-Európába, másik 40 százaléka Nagyatádra kerül. Nemrég új gyártástechnológiára tértek át: a polietilénfonalak gyártására. A fonodavezető szerint ezen keresztül nyílik meg a kapu, amin keresztül továbbjuthatnak afelé, hogy ne csak bérmunkában dolgozzanak, hanem esetleg más tulajdonviszonyok között is. S. Pap Gitta A létminimum és az alatta élők fogyasztása kényszerpályán mozog, döntő részben az alapvető szükségletek kielégítésére koncentrálódik. Élelmiszerre a létminimum szintjén élő aktív háztartások jövedelmük 31 százalékát, a nyugdíjas-háztartások 37 százalékát fordítják. A minimumszint alatt élők esetében ez az arány 40 és 60 százalék. A létminimumszint alatt élőknél a kenyér, liszt, zsír, szalonna fogyasztása nem vagy alig marad el az átlagos szinten élőkétől. Jellemző viszont, hogy a zöldség-, gyümölcs-, tejtermék-fogyasztásuk csak 40-60 százalékát teszi ki az átlagos szinten élők fogyasztásának. Megjelent az illetékről szóló módosított törvény a Magyar Közlöny július 21-i, 99. számában. A törvény a kihirdetést követő 30. napon, augusztus 20-án lép hatályba. Az ezt követően indult elsőfokú bírósági, illetve jogorvoslati eljárásokban az új törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. Büntetőügyben, kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 2000, a fellebbezésé 3000, a perújítási kérelemé és a felülvizsgálati indítványé pedig 4000 forint. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke 1000 forint. A polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja — ha törvény másként nem rendelkezik — az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 150 000, nemperes eljárásban 75 000; a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 250 000, nem peres eljárásban 125 000; fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 125 000, nem peres eljárásban 70 000; a Legfelsőbb Bíróság előtt az első fokon indult nem peres eljárásban 150 000, jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225 000, nem peres eljárásban pedig 100 000 forint. A törvény meghatározza az első fokú polgári eljárások illetékének általános mértékét. Például: a peres eljárásban az illetékalap 6 százaléka, de legalább 2000, legfeljebb 750 000; fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 500, legfeljebb 300 000; egyéb nem peres eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 százaléka, de legalább 500, legfeljebb 100 000 forint. A házassági bontóper illetéke 6000, a munkaügyi per illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg — 5000 forint. A gazdálkodó szervezetek r felszámolási eljárásának illetéke ,9 20 000, a csődeljárásé 15 000ift forint. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15 000, a csődeljárásé pedig 10 000 forint. A törvény meghatározza a cégbírósági eljárással kapcsolatos illetékeket is. A polgári eljárásban a jogerős ítélet elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke az illeté- ; kalap 6 százaléka, de legalább 3000, legfeljebb 750 000 forint. Végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3 százalék, de legalább 1500, legfeljebb 125 000 forint. ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén az illeték mértéke 6 százalék, de legalább 4000, legfeljebb 2 mik lió forint. A végzés elleni felülvizsgálati illeték 3 százalék, de legalább 2000, legfeljebb 1 millió forint. A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárás kezdeményező iraton kell megfizetni — kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged , vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Az illetéket az eljárást kezdeményező fél a bí- >, rósági eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről a bíróság utólag dönt. Kétmillió magyar él a létminimum alatt
