Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-01 / 151. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 1., csütörtök Öt év után a vámkedvezmény Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere nyomatékosan kérte amerikai kollégáját, Ronald Brown kereskedelmi minisztert arra, hogy biztosítsák Magyarországnak továbbra is az általános vámkedvezményeket. Brown válasza szerint a kormány melegen támogatja a hosszabbítást, de ügyrendi okokból rövid megszakítás állhat be. Az Egyesült Államok 1989 óta biztosítja Magyarországnak, hogy áruink 53 százaléka vámmentesen kerül az amerikai piacra. Az általában fejlődő országoknak biztosított kedvezményre vonatkozó törvény hatálya július 4-én lejár. Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik B1 minőségű étkezési búzájukat az, állami intervenciós felvásárlás keretében. A gabonát felajánló tonnánként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos tárolás után eldöntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben lemond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Diploma állástalanoknak Nyolc hónapos átképzést követően hetvenööt volt munkanélküli vehette át az üzletkötői, illetve vállalkozói diplomát kedden Szegeden. A hallgatók, akik korábban elvesztették állásukat, nappali tagozatos kurzusokon sajátították el az új szakmai ismereteket. A huszonöt tagú vállalkozói és ötven tagú üzletkötői csoport tagjai személyiség-fejlesztő tréningeken vettek részt, marketing és üzleti terv készítést tanultak, valamint megismerték a kommunikáció, tárgyalástechnika és az üzleti viselkedéstan alapfogalmait, idegen nyelvet tanultak. Mátra-vidéki borvizsga A Mátra-vidéki vörösborok közül a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Állomásának úgynevezett barrikos, vagyis új tölgyfa hordókban érlelt borai, így a „Barrique Cabernet franc” arattak sikert a minapi borversenyen, amelyen csaknem hatvan 1992-es évjáratú bort vizsgáltak meg az ország különböző tájairól érkezett kutatók, borászok és szőlőnemesítők. A legjobb fehérborok közé a Chardon- nay fajta borait sorolták. Igazolatlan autópiaci recesszió A magyar gépjárműimport szabályozása még mindig nem illeszkedik a megváltozott autópiaci viszonyokhoz, mondta Cserey Miklós, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnöke egy sajtótájékoztatón. Az 1990-ben alakult és jelenleg 28 márkát képviselő egyesület többször fordult importot szabályozó javaslataival az egyes tárcákhoz, azonban nem történt változás. Az egyesülethez tartozó importőrök ez év januárjától májusig összesen 20.822 darab új személygépkocsit és 3554 haszonjárművet értékesítettek Magyarországon. Ezek az adatok az elmúlt évi értékesítés tükrében nem igazolják az autópiaci recessziót. A Hűtő'- és Villamosgép-javító Szövetkezet megalakította a Galván kft-t. A korszerűen felszerelt és a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő üzemben évi öt-hatmillió forint értékben végeznek horganyzást a kaposvári és környékbeli vállalkozóknak és üzemeknek. (Fotó: Kovács Tibor) Kevesebb a munkanélküli A regisztrált munkanélküliek száma májusban tovább csökkent 685 ezerről 677 ezerre. Rendkívül nagyok viszont az eltérések az egyes területek munkanélkülisége között. Az Országos Munkaügyi Központ összesítése szerint így például míg a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya országosan 13,2 százalékról 13 százalékra csökkent, addig Nógrád megyében a munkanélküliség elérte a 21,7 százalékot. Igen sok a munka- nélküli Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében is, itt a ráta 21,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 19,7 százalék, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 17,3 százalék. Budapesten a munkanélküliek aránya 6,6 százalék, viszonylag kedvező a helyzet Győr-Mo- son-Sopron megyében, itt 8,3 százalék, Vas megyében 8,9 százalék a ráta. Egyre többen kerülnek ki a munkanélküli ellátásból a jogosultsági idő lejárta miatt. Az ellátásból kikerülők mintegy 70 százaléka válik az önkormányzatok elbírálása alapján jogosulttá a munkanélküliek szociális jellegű jövedelempótló támogatására. Számuk májusban már meghaladta a 70 ezret, ez a regisztrált munkanélküliek több mint 10 százaléka. Várható változások a törvényben Emelkedik az illeték A kormány módosítani kívánja az illetéktörvényt. A várható változásokról Bártfai Béla pénzügyminisztériumi helyettes államtitkára elmondta: a módosítások alapvetően a visszterhes vagyonszerzési, öröklési, ajándékozási, a gépjármű- és az államigazgatási illetéket érintik. A visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke a jelenlegi 5 százalékról 10 százalékra emelkedik, ha a parlament áldását adja rá. Öröklés, ajándékozás esetén is emelkednek a mértékek. Itt jelenleg a jogszabály rokonsági foktól függően három csoportot határoz meg. Az első csoportba tartozók — szoros rokonsági fok esetén — jelenleg 5 százalékos illetéket fizetnek, ez azonban 10 százalékra fog emelkedni. A második csoport esetén a mai 8 százalékos illeték 14 százalékra nő, míg a harmadik csoportnál a 10 százalékos illetéket 20 százalék váltja fel. Ezek a változások azonban nem érintik a lakásvásárlást és -öröklést; ebben az esetben az illetékek változatlanok maradnak. Módosul viszont a lakásépítés céljára vásárolt telek illetéke, ha az meghaladja a 200 négyszögölt (720 négyzetmétert). Ennél kisebb telek esetében a feltételhez kötött illeték- mentesség továbbra is megmarad. Kismértékben növekszik az államigazgatási illeték is, a gépjárműilleték pedig egységesen a motortérfogattól függően köbcentinként 6 forintra emelkedik. Ezektől a változtatásoktól a pénzügyi kormányzat a bevételek számottevő növekedését várja. Az idén ilyen címen 9,5 milliárd forintot fizet be a lakosság. Várhatóan jövőre az illetékbevételek elérik a 17 milliárd forintot. Jelenleg az illetékből származó befizetések teljes egészében az ön- kormányzatok forrásait növelik. A változtatások eredményeként létrejövő növekmény viszont a költségvetésbe folyik majd be. Az így kialakuló arány meghatározó lesz a jövőben a tekintetben, hogy miként osztják meg az illetékbevételeket az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés között. Az elnök magasnak tartja a húszszázalékos forrásadót a kamatok esetében Pénzváltás a váltópénzben Bőd Péter Ákos: Elképzelhető, hogy ebben a szezonban nem emelkedik a turistakeret (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez az információhoz azonban hozzá tették azt is, hogy amíg különbség lesz a hivatalos és a nem hivatalos árfolyam között, addig számítani kell a feketén valutázók működésére is. A hivatalos és a fekete árfolyam közötti különbség folyamatosan csökken és ez is oka annak, hogy idén már töredékére esett vissza a feketén váltott valuta mennyisége, hiszen a külföldiek illegálisan sem tudják jobb áron eladni valutájukat. Az is tény, hogy a korábbi években a megszokott nepperek az idén már nem jöttek el Magyarországra, mert a kicsiny árkülönbség nem éri meg az utazást. Bőd Péter Ákossal a Magyar Nemzeti Bank elnökével folytatott beszélgetésen szóba került a lakossági valutakeret is. A bankelnök véleménye szerint elképzelhető, hogy ebben a szezonban nem emelik a turistakeretet. Ennek előfeltétele lenne ugyanis, hogy az országgyűlés megalkossa a deviza kódexet. Ennek a jogszabálynak az előkészítése lelassult és nem valószínű, hogy a mostani törvénykezési csúcsban az országgyűlés elé kerülne. Bőd Péter Ákos lapunk kérdésére felelve ismét kifejtette szakmai álláspontját a devizakamatok megadóztatásával kapcsolatban. Elmondta: amikor ezt szóba hozta, nem a bevétel lehetősége motiválta és nem is etikai kérdésként vetette fel. De ellentmondásnak tartja, hogy amíg a forintban elhelyezett betétek kamatát 20 százálékos forrásadó terheli, addig a deviza betétek kamata után semmilyen adót nem kell fizetni. Most már tulajdonképpen ez az egyetlen munka-, — illetve tőkejövedelem, amely után nem kell kamatot fizetni. Igazán az volna a jó, ha a lakosság nem devizában, hanem forintban helyezné el a megtakarításait. A bankelnök javaslatához — mint hangsúlyozta — hozzátartozott az is, hogy a forint betétek kamatának adómértékét csökkenteni kell, akkor afnikor a devizabevételeket megadóztatják. A 20 százalékos forrásadót Bőd Péter Ákos magasnak tartja a kamatok esetében, s szakmai meggyőződése, hogy ez is hozzájárul a magas hitelkamatokhoz. Szóba kerültek az új pénzek is. Bőd Péter Ákos szerint a pénzcsere sok gonddal jár. Hiszen például a 10 és a 20 forintos igencsak hasonlít egymáshoz. Sok problémát okoz a méret is. De ahhoz, hogy a 100 és az 50 forintos ne legyen túlságosan nehéz, kicsire kellett tervezni az 1 és 2 forintost. A pénzcsere gondja az is, hogy az automaták nincsenek még átállítva. Ezt akkor lehet megtenni, ha többségben kerülnek a forgalomba az új pénzek. Csak érdekességként: Magyarországon 3,2 milliárd darab fémpénz van forgalomban. A bankelnök szerint a legnagyobb tömegű műkincs ez. Az új pénzeket két művész tervezte, s Bőd Péter Ákos szerint amikor a forgalom többségbe kerülnek, akkor gyorsan megszokják a polgárok, s állítja, hogy ezt is szeretik majd. Ázt is elmondta, hogy a pénzhamisítás elérte már az új fém fizetőeszközöket is. „Megjelent” az ezüst 200 forintos alumínium változata. A pénzhamisítás egyébként szinte egyidős a pénzgyártással, s mindaddig érdemes megtenni, amíg az előállítása kevesebbe kerül, mint amennyi az értéke. Egy fém 100 forintost például 12 forintért állítanak elő. Tehát aki ennek sokszorosítására „rendezkedik be”, az példányonként 88 forintot nyerhet. (Kercza) ENERGIATAKARÉKOS FA ABLAKOK ÉS AJTÓK A nywgíií-eurépai normáknak megfelelő rítegragasztott, vetemedés mentes faanyagból korszerű vasalalokkal, tömítésekkel, felöleli megmunkálással és hőszigetelő üveggel készülő nyílászárók gyártását Magyarországon mi vezettük be. A közel tíz éve gyártott és folyamatosan továbbfejlesztett nyflászárlk-salád elemeiből már az idén in több tízezer daruból, 2150 félét adtunk át hazai és külföldi építési vállalkozóknak, kereskedőknek és magánépítkezőkrek. Raktárkészletből csak a leginkább járatos ablakokat és ajtókat tudjuk azonnal kiadni, de megrendelésre kompletten elkészítjük egy-egy épületre a méretben, formában, faanyagban, színben és üvegezésben az Ön igényeinek megfelelő nyílászárókat. Időt és pénzt takarít meg, ha nálunk megrendeli és 4-6 hét múlva raktárunkban vagy építkezésén kompletten átveszi az ablakokat és ajtókat. DU FA FAIPARI ÉS ABLAKGYÁRTÓ KFT. 60(K1 Kecskemét, István király kit. 24. Ibi.: 76/329-790, 329-870, 329-860 Fax: 76/482-144. Tüntetésre készülnek a termelők Alapvető gondjainkat kell orvosolni, utána lesz mit „érdekvédeni” (Folytatás az 1. oldalról) Berend Ferenc személyében újjáválasztották a somogyi elnököt. Ennek a tanácsnak a megyei szervezése 75 százalékos, 32 szövetkezet és 2 állami gazdaság a tagja. 1992-ben 10 ezer 68 fejőstehén 47 millió liter tejet termelt. A gabonaágazatban a megyei szervezettség 65 százalékos, a taggazdaságok mintegy 400 ezer tonna gabonaféle termesztését jelezték. A sertés- ágazat a vágómarhát előállítókkal együtt a Vágóállat és Hús Terméktanács megalakításán fáradozik. Somogybán a taggazdaságok tavaly 107 ezer sertést és 5522 vágó- és növendékmarhát értékesítettek. Herner Endre kiemelte, hogy a működés feltételeinek megteremtése után a piaci feltételeket is meg kell teremteni, mégpedig a termékpálya szereplőinek egyenlő esélyével. Kosa Ferenc, a Kahyb vezérigazgatója hozzászólásában kijelentette: a megtermelt termékről való gondoskodás nem állami feladat, és nem is válhat azzá. Csak a kvóta bevezetése és alkalmazása adja meg a termelés jövőbeni biztonságát. Berend Ferenc véleménye szerint elsődleges a tárcaközi bizottság előtti elismertetése, a szavazati jog kiharcolása, mert a politikai háttér nélküli döntéseknél csak a pénz számít. Lukács Zoltán, a megyei FM-hivatal vezetője szerint a terméktanácsokat úgy kell megalakítani, hogy a termékpálya szereplőinek „arányos” legyen a képviselete. Horváth István nagyatádi elnök kijelentette: nem a terméktanácsok fogják jövedelmezővé tenni a gazdaságokat, ideológiai szólamok helyett gazdasági racionalitásokról kell beszélni. Németh Gábor tapsonyi elnök hozzátette: Az alapvető gondjainkat kell rendbetenni, azután lesz mit „érdekvédeni”. Cifra Árpád második napirendi pontként ismertette a szövetkezeti törvény várható módosítását. Véleménye szerint Somogybán mindössze 15-20 szövetkezetben kerülne sor a törvény módosítása után csoportos leválásra, de a vagyonkivitel lehetősége egyértelműen a szövetkezetek halálát okozná. A MOSZ közgyűlése felhatalmazta az országos tanácsot, ha szükséges demonstráció szervezésével éljen. Ehhez csatlakozott a Koppányvölgye térség szövetkezeteinek felhívása, melyben július 22-re a megyeháza előtti tüntetésre szólítja a szövetkezeteket. Varga László marcali elnök indulatosan jelentette be ha a parlament megszavazza a változtatást, akkor ő lesz az első, aki a szövetkezetük széthor- dását kezdeményezi. Nagy Lajos hetesi főkönyvelő ironikusan kérdezte: mennyi az én részem a paksi atomerőműből, hiszen azt is a mi pénzünkből építették? Pallér Endre, a szövetség megyei elnöke bejelentette, hogy a demonstráció már eldöntött tény. A tüntetés a parlamenti szavazástól függ. Mészáros Tamás
