Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-19 / 166. szám

1993. július 19., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A szegények pártja új nevet kapott Megváltoztatta a nevét az óföldeáki központú szegé­nyek pártja. A párt új neve: Elszegényedésellenes Nemzeti Mozgalom, amely az elnök szerint jobban tük­rözi a párt programját, a to­vábbi elszegényedés meg-* akadályozását. Gábor Róbert kitüntetése A Magyar Köztársaság el­nöke — a miniszterelnök ja­vaslatára — a szabad ma­gyar szakszervezeti mozga­lom támogatásában végzett tevékenysége elismerése­ként Gábor Róbertnek, az Amerikai Szakszervezeti Szövetség politikai tanács­adójának a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Tiszti Ke­resztje kitüntetést adomá­nyozta. Az elismerést Göncz Árpád a Parlament Nándor­fehérvári termében adta át. Ifjúsági delegáció Portugáliában A Baloldali Ifjúsági Társu­lás nyolcvan tagú küldött­sége utazott Portugáliába a Szocialista Ifjúsági Szerve­zetek egyhetes világtalálko­zójára. A portói rendez­vényre csaknem ötezer fiatal érkezik a világ minden tájá­ról. A program politikai kere- kasztal-vitákból, kétoldalú megbeszélésekből és „fiesta hangulatú bulikból” áll. Lakossági valutavásárlás Az év első öt hónapjában 149 millió USA-dollárnak megfelelő valutát vásárolt a turistaellátmány terhére a lakosság. Ez több mint há­romszorosa a múlt év ugyanezen időszakában el­adott 45 millió dollár értékű külföldi fizetőeszköznek. A növekedés részben azzal függ össze, hogy időközben — tavaly július 1-jétől — 50 dollárról 300 dollárra emel­kedett az éves lakossági va­lutakeret. A magánutazás céljára kiadott külföldi fizető- eszközök összege 1992-ben 344 millió dollárt tett ki. Egy évvel korábban 114 millió dollárt vásárolt a lakosság a turistaellátmány terhére. Új megbízott pártigazgató Takács László lett a Köz­társaság Párt megbízott pártigazgatója. Átmenetileg bizonyos kampánykoordiná­ciós feladatokat is ellát majd — mondta Palotás János pártelnök. Fábry György ko­rábbi kampányfőnök és Nagy Bálint pártigazgató le­köszönését Palotás politikai okokkal magyarázta. Alapítvány a munkanélküliekért Kétszázezer forintos alap­tőkével alapítványt hozott létre Tűrje önkormányzata a helyi munkanélküliség le­küzdésére. A hivatalos ada­tok szerint a 2000 lelkes za­lai faluban mindössze 16ran vannak állás nélkül, ám a ci­gánylakosság 90 százaléka például soha nem dolgozott és a nyilvántartásba sem ke­rült. Az alapítvány munkale­hetőséget kínál és informá­ciókkal segíti az elhelyezke­dést, az átképzési lehetősé­gek keresését. Célegyenesben a kisebbségi törvény Fodor Gábor: Bizonyos tekintetben előreszaladtunk... JÓ HÍR A NYUGDÍJASOKNAK Szeptemberig meg­érkezik a kompenzáció Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon csak a kormány végrehajtási utasítására várnak, hogy az Ország- gyűlés határozatának megfelelően máris megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejté­sét és folyósítását. Mint ismeretes az általános forgalmi adó növekedése miatt a legszerényebb jövedelműek egy­szeri jövedelem kiegészítést kapnak. A jogalkotás időigényes fo­lyamat — ám a nemzeti és et­nikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat ezt figye­lembe véve is maratoni hosz- szúságú utat járt be. Úgy tűnik azonban, hogy a kodifikációs munka végére hamarosan pont kerül. Mi az oka annak, hogy ilyen sokáig készült ez a roppant fontos és sürgős tör­vény? — tettük fel a kérdést dr. Fodor Gábornak, a parla­ment emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elnö­kének. — Ebben közrejátszott az, hogy a kormány másfél évig nem tudta eldönteni: úgyneve­zett egyesületi elven vagy az önkormányzatiság elvén mű­ködő törvényt terjesszen elő. Csak amikor ezt végre eldön­tötte, akkor kezdődhetett meg az egyeztető tárgyalások hosszú sora. A tizenhárom ki­sebbség többféle szervezeté­vel, a különféle minisztériu­mokkal lefolytatott tárgyalá­sok, a parlamenti bizottsági vi­ták további jó egy évet emész­tettek föl. Végső soron mindez nem volt eredménytelen; a ne­héz kezdet után végre min­denki konszenzusra töreke­dett. így most már várhatóan „sírna" parlamenti egyetértésre talál a törvényjavaslat. — Az Európa Tanács illeté­kesei is megismerkedtek a jogszabálytervezettel. Ők ho­gyan vélekedtek róla? — Egyértelműen pozitívan. Sőt, úgy vélték, hogy bizonyos tekintetben előreszaladtunk, azaz az Európa Tanács elvá­rásainál jóval többet nyújtanak a paragrafusok a kisebbségek számára. Megjegyzem: az ET csak a saját normáit kéri szá­mon a tagországokon...Ha le­galább azokat mindenütt be­tartanák, már az is nagy hala­dás volna. — A külföld számára is pél­damutató lesz tehát a törvény? — Elsorban az ígérkezik kö­vetendő példának, hogy meg­szavazzuk, s egyáltalán lesz ilyen törvényünk. De persze sok előremutató, pozitív meg­oldást is alkalmazunk; gondo­lok elsősorban az önkormány­zatiság modelljére, amire eb­ben a -formában alig akad példa Európában. Persze ez nem is mindenütt alkalmaz­ható. Mi a hazai kisebbségek­nek alkotjuk e törvényt, figye­lembe véve azt a sajátosságot, hogy szétszórtan élnek. Ahol, mint pl. Romániában, egy tömböt alkotnak, sok rendel­kezést — talán a mi törvé­nyünk alapeszméjét példaként használva — nyílván másképp kellene a jogszabályt megal­kotni. Azt hiszem, követendő­nek ítélhető az is, hogy a törvény előkészítésének mun­káiban a nemzetiségi szerve­zetek aktívan részt vettek. — A paragrafusok sok olyan feladatot fogalmaznak meg, amelyeknek megoldásához pénz kell... — A hatpárti tárgyalásokon erre vonatkozóan is egyetér­tésre jutottunk: megteremtünk egy Kisebbségi Alapot, amely finanszírozni fogja a kisebbsé­gek sokféle tevékenységét. Valószínű, hogy a helyi ki­sebbségi önkormányzatok va­gyont is kapnak majd — tehát a lehetőségekhez mérten sta­bil anyagi hátteret biztosítunk számukra. Koós Tamás Dr. Kis Gyula, a Parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke szerint az áfa-kulcsok módosítása 2-2,5 százalékkal növeli az inflációt. Az árdrágu­lás nem mindenkit érint egy­formán, ezért az összesség­ben 6,5 milliárdos ellentétele­zés szétosztásakor a 15 ezer forintos bruttó bérnél keve­sebbet keresőkre, a kisnyugdí­jasokra, a többgyermekes csa­ládokra és a munkanélküliekre gondoltak. A jövedelmek szerinti jutta­tás esetében 10 000, illetve a 15 000 forint a határ. Minden munkavállaló és nyugdíjas (ide értve minden nyugdíj- szerű ellátásban részesülőt, pl. özvegyi nyugdíjast, járadé­kost), akinek havi bruttó jöve­delme 10 ezer forint alatt van, egyszeri 1500 forintos támo­gatást kap. A 15 ezer forintnál kevesebb bruttó bérrel rendel­kezők esetében ez az összeg 1000 forint, és ugyanennyi pénzhez jutnak a 11 300 fo­rintnál kisebb nyugdíjjal ren­delkezők is. Azért éppen itt húzták meg a határt, mert a 15 ezer forintos bruttó bér mint­egy 11 300 forintos nettó jö­vedelemnek — ebben az esetben nyugdíjnak — felel meg. Az intézkedés a nyugdíja­sok több mint felét érinti, nekik összesen mintegy 2,9 milliárd forint támogatást folyósítnak. A munkanélküliek 1500, a kétgyerekesek 1800, míg a három vagy ennél többgyere­Csaknem háromezer mun­kanélküli közhasznú foglalkoz­tatását oldja meg — az érintett önkormányzatokkal közösen — a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ. Á kesek 4000 forintot kapnak. Fontos tudnivaló: a bármi­lyen jogcímen kapott egyszeri támogatás adó- és tb-járulék- mentes; nem kell beszámítani a személyi jövedelem adó­alapba és társadalombiztosí­tási járulék sem terheli. Nyugdíjasok esetében to­vábbi szempont, hogy a kom­penzációra való jogosultság­nál az augusztus havi járan­dóságot veszik alapul, a szep­temberi nyugdíjemelés tehát senkit nem zár ki a mostani té­rítésből, függetlenül attól, hogy esetleg valaki csak szep­temberben kapja meg a pénzt. Jó tudni, hogy a szeptember­ben esedékes 4 százalékos nyugdíjemeléskor és a jövő évi emelés alapját képező idei nyugdíjátlag (az egész évben kapott nyugdíj összege osztva 12-vel) kiszámításakor sem veszik figyelembe az 1000 il­letve 1500 forintos egyszeri kompenzációt, mivel azt az ál­lami költségvetésből utalják át az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóságnak. Az egyszeri támogatás ösz- szegét előreláthatólag legké­sőbb szeptember közepéig kapják kézhez a nyugdíjasok. A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a tervek szerint külön utalványon postázza a kom­penzációt. Azok az ellátottak, akiknek közvetlenül a tb folyó­sítja a családi pótlékot, és jo­gosultak a kompenzációra, szintén a nyugdíjfolyósítótól kapják meg a nekik járó pénzt. Szabó Margit különböző közfeladatokat ellá­tók havi bérének 70 százalékát az intézmény, 30 százalékát annak a településnek a pol­gármesteri hivatala fizeti, ahol az állástalanok dolgoznak. Állástalanok közhasznú munkán Milyen segítséget kaphat külföldön a magyar turista? Alapítvány a környezetünk tisztaságáért Életünk és környezetünk a neve annak az 1993 januárjá­ban létrehozott alapítványnak, amelyről Remzső Sándort kérdeztük. — Alapítványunk elsődle­ges célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a további természeti károk megállítá­sára. Itt elsősorban a pedagó­gusok segítségére számítunk, akik az új generáció figyelmét felhívják környezetünk védel­mére. Célkitűzéseink között szerepel fásítási program is. A biotermelésre is jobban oda kellene figyelni. Külföldön a kukacos alma nem azért drá­gább, mert hús is van benne, hanem mert a vásárló tudja, hogy vegyszerrel nem perme­tezték. A tömegsportot is szí­vesen támogatnánk. Az egészséges életmód egyik fel­tétele a rendszeres mozgás, amire nagy szükségünk lenne. Több környezetkímélő jármű kellene. Ezért örömmel vettük a „Zöld kártya” bevezetését. Egészségügyi intézmények, létesítmények korszerűbb technikai felszereltségében való támogatás is célkitűzése­ink egyik sarkalatos pontja. Ezen célkitűzéseink megva­lósításában mi azt vállaljuk, hogy felhívjuk az emberek fi­gyelmét és együttes összefo­gással, apróbb támogatások­kal segítsünk. Olyan önsegé­lyező-támogató rendszert dol­goztunk ki, amelybe ha belép valaki, elsősorban egy közér­dekű célokat szolgáló alapít­ványt támogat. Az idén első alkalommal írunk ki pályáza­tot, elsősorban oktatási intéz­mények tanulóinak, hallgatói­nak, minden környezetvéde­lemmel kapcsolatos témakör­ben. (Gerencsér) Hazánknak 68 nagykövet­sége és 16 főkonzulátusa van, s valamennyi nagykövetségünk mellett működik konzuli iroda is. Összesen 186 országgal ál­lunk diplomáciai kapcsolatban — vannak ugyanis térségek, ahol egy követség több egymás melletti országban is képviseli hazánkat. — Maguk a követségek az érintett államok közötti politikai, gazdasági, kulturális kapcsola­tokkal foglalkozó legmagasabb szintű hivatalok — mondja dr. Précsényi Árpád, a Külügymi­nisztérium konzuli osztályveze­tője. A konzuli hivataloknak vi­szont elsősorban a magyar ál­lampolgárok érdekeinek vé­delme és képviselete a fel­adata, ha ezt a polgárok maguk nem tudják ellátni. — A turista-szezonban ilyesmi feltehetően sokszor elő­fordul. — Igen, a leggondosabb elő­készületek mellett is érhetik kel­lemetlen meglepetések honfi­társainkat. Elsőként arra hívom fel a figyelmet, hogy nagyon fontos még utazás előtt biztosí­tásokkal kivédeni bizonyos ve­szélyeket — baleseteket, kü­lönféle káreseteket —, mert konzuli szolgálatunk anyagiak­kal nem tud segíteni, viszont az ilyen jellegű költségeket, pél­dául kórházi vagy szállítási, stb. kiadásokat a biztosító társasá­gok átvállalják. — Mit tegyen az, akit baleset ér? — Részünkről sok irányú se­gítségre számíthat. Ha mond­juk a konzulátustól sok száz ki­lométerre történik is a baleset, távtolmácsolást tudunk nyúj­tani; segítünk a baleseti jegy­zőkönyv — a későbbi kártérí­tési ügy alapjának — a felvéte­lében. Ha személyi sérülés tör­ténik, kapcsolatba lépünk a rendőrséggel, a kórházzal. Ha valakinek feltörik a kocsiját, s nemcsak pénzét, hanem ok­mányait is ellopják, pontos el­igazítást adunk a teendőkről, s útlevél helyett hazatérési iga­zolványt állítunk ki. Forgalmi engedélyt és jogosítványt azonban csak a helyi hatósá­gok adhatnak ki — ezért fontos, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv tartalmazza az okirat jellegű, a továbbutazáshoz nélkülözhe­tetlen utiokmányok felsorolá­sát. A tapasztalatok szerint ezt a tranzitországok hatóságai el­fogadják. — Említette, hogy pénzügyi gondokat nem tudnak enyhí­teni... — Konzulátusaink valóban nincsenek felkészülve arra, hogy a turisták ellátmányát ki­egészítsék vagy a bajba jutot­tak számára a továbbutazás költségeit biztosítsák. Sajnos, csak olyan mértékű támogatást tudunk adni, hogy a pénz és egyéb támasz nélkül maradtak a legolcsóbb és legrövidebb úton hazatérhessenek. — Megesik sajnos, hogy honfitársaink törvénysértést követnek el. Ilyenkor mit tesz a konzulátus? — A fogadó ország illetéke­seinek ilyen esetben értesíte­niük kell az ottani konzulátust, amely gondoskodik tolmácsról és védőügyvédről. Erre csak akkor nem kerül sor, ha az illető maga kéri a konzulátus értesí­tésének mellőzését, inkább vál­lalja saját ügyének intézését és következményeit. Koós Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents