Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-14 / 162. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 14., szerda Naponta egy oktatási törvény... Hallgatói hitel a tandíjra — Intézményi tanácsok alakulhatnak — Elfogadták az első magyar felsőoktatási törvényt Kérdőjelek Amit szabad Jupiternek...? A mentelmi jog mindent ment? A parlament tagjai ellen időnként súlyos — becsületsértéstől az okirathamisításig terjedő — bejelentések érkeznek. Nem tudni, mennyi közülük az alapos vád, mennyi a koholmány. A Ház ugyanis szinte rutinszerűen megtagadja a mentelmi jog felfüggesztését s ezzel útját állja a bejelentések kivizsgálásának. Aminek részint az a következménye, hogy az ártatlanul bevádolt honatyákon rajta marad a gyanú szeplőfoltja, mert ugye, nem zörög a haraszt... Részint az, hogy szinte sugallja: kétféle törvény van — egyik, amely a közönséges halandókra, másik, amely a mandátum birtokosaira érvényes. Rossz jogintézmény? Szó sincs róla. A világon mindenütt élő mentelmi jog azt célozza, hogy a képviselőket a választóik érdekében végzett munka közben védje a többi — alkalmanként ellenérdekű — hatalmi szerv (rendőrség, bíróság, stb.) esetleges zaklatásaitól, politikai indíttatású gán- csoskodásától. A védettség nem ad fölmentést semmiféle törvénysértés, még apró szabálytalanságok elkövetése alól sem! Ha ilyesminek akár halvány gyanúja is fölmerül, a képviselői kollektíva fölfüggeszti érin'att társa mentelmi jogát. A hiba a mi készülékünkben van? Igen, a képviselők többségének — koalíciósoknak és ellenzékieknek egyaránt — ez a véleménye. Sokan sürgetik, sőt követelik, hogy mentelmi jogukkal kizárólag törvényi és morálisan megalapozott keretek között élhessenek a honatyák. A parlament elnöke azonosult az igénnyel. A nyári szünet után tehát az Országgyűlés várhatóan házszabályi formában is igyekszik gátat vetni a mandátu- mos törvényfelettiség újratermelődésének. Szó ami szó: jobb későn, mint soha. Hasonló szellemű kezdeményezések alighanem elkelnének Házon kívül is... Bajnok Zsolt Irak dacol a BT-vei A Kisebbségi Kerekasztal Göncz Árpádnál Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap a Parlamentben fogadta Doncsev Tosót, a Kisebbségi Kerekasztal elnökét és Lasztity Pétert, a szervezet titkárát. Szó volt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényről, mely jogszabály a jövő évi, önkormányzati választásokat követően lép hatályba. Göncz Árpád a találkozón leszögezte: e törvény a hazai kisebbségekért készült. A köztársasági elnök rámutatott: a törvény életbelépéséig rendelkezésre álló időt így lehetne jól hasznosítani. „Világ Jámbora” kitüntetések A vészkorszak idején tanúsított igaz emberségéért, zsidómentő tevékenységéért a holocaust-kutatással foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „Világ Jámbora” kitüntetésben részesítette Konarik Józsefet, néhai Vékes Ödönné dr. Korzáti Erzsébetet, valamint Girnt Sándort és feleségét. A kitüntetéseket kedden Izrael Állam budapesti nagykövetségén David Kraus nagykövet nyújtotta át. Földrengések Japánban Szokatlan erejű — a hetes fokozatú japán skálán ötös erősségű — földrengés rázta meg Hokkaidót, utána pedig árhullám tetézte a bajokat. Harminc ember életét követelte a természeti katasztrófa, s a hokkaidói kormányzóság jelentése szerint több mint százan tűntek el, sok a sebesült is. A földrengés után azonnal országos „cunami” (szökőár)-riadót rendeltek el, a csendes-óceáni és japántengeri szakaszon egyaránt evakuálásra szólították föl a lakosságot. Elnökválasztás Nigériában Új elnökválasztást rendelt el Ibrahim Babangida, Nigéria katonai vezetője. A tábornok akkor hozta meg döntését, amikor az ország két politikai pártjának képviselői nem tudtak megegyezni Babangidá- nak a hatalom egy polgári elnöknek való átadását célzó javaslatain. Az új választás elrendelésével a tábornok ismét elutasította, hogy a múlt hónapban megrendezett választások nemhivatalos győztese, Moshood Abiola legyen az államfő. Újságírók halála Szomáliában Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mély megrendülését hangoztatta annak kapcsán, hogy több újságíró életét vesztette, illetve sebesült meg a háború és éhínség sújtotta Szomáliában. Mogadishuban egy légitámadás miatt felbőszült, köveket hajigáló szomá- liaiak két újságírót öltek meg: a 22 éves brit-amerikai állampolgár Dán Eldönt, a Reuter fotósát és a 30 éves Hansi Krausst, az AP német fotósát. Hitel az adórendszerre A Világbank 29 millió dollár hitelt hagyott jóvá Magyarországnak az ország pénzügyi hivatalainak átalakítására. A Világbank közleménye szerint a tervezet célja egy korszerű adórendszer létrehozása — jelentette a DPA. (Folytatás a 1. oldalról) A képviselők a nap során a felsőoktatásról szóló törvény- javaslatra beadott módosító indítványokról szavaztak: eldőlt, hogy állami egyetemet, főiskolát csak az Országgyűlés létesíthet. A törvény lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények együttműködését. Az intézmények költségvetési keretét egységesen a művelődési tárca kezeli, az eddigiektől eltérően az orvosi és agrárintézmények esetében is. A már elfogadott szöveg elvileg kimondja a tandíj létezését, a részletes szabályozást azonban állami intézmények esetében a kormányra, nem állami esetén az intézmény szabályzatára bízza. A törvény szól állami garancia mellett felvehető hallgatói hitelről és személyi jövedelemadó-kedvezményről, de azt nem részletezi. Az egyetemek professzorainak, főiskolai vezetőinek és a docensek kinevezése határozatlan időre míg a tanársegédeké és adjuktuÚgy tűnt, hogy ez lesz a német terrorelhárítás egyik legsikeresebb akciója. Amikor azon a kora délutánon, 12 óra 54 perckor, a mecklenburgi kisváros Bad Kleinen pályaudvarának második vágányára befutott a wismari helyi szerelvény, 54 rendőr és-11 GSG kommandós már két napja figyelte az érkezőket. Végre megérkezett, akit vártak, legalábbis az egyik: Birgit Hogefeld, aki a kapott „fülesek" szerint a restiben beszélt meg találkozót élettársával, a körözési lista élén szereplő, Wolfgang Grams-sal. 14 óra 5 perckor már ott ültek az egyik asztalnál. Grams óvatosan körülnézve, hét percenként kiment az étterem elé, míg fél háromkor megjött a harmadik is akit vártak. A terrorista páros természetesen nem tudta, hogy az illető az Alkotmányvédő Hivatal emA munkanélküliségből eredő feszültségek ellenére az új kelet-európai piacgazdaságoknak folytatniuk kell a privatizációt, megtalálva a módot a feszültségek enyhítésére. Az állami vállalatok ugyanis nem képesek tartósan jó teljesítményekkel fenntartani a gazdaság teljesítményét — mondta Edmund Phelps, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tanácsadója a Collegium Budapest szervezte előadáson hétfőn. Edmund Phelps, az amerikai Columbia Egyetem professzora alapvető közgazda- sági szakmunkák szerzője kifejtette: egy- két évtizeddel ezelőtt még a nyugati tudósok is azt tartották, hogy a jó menedzserek irányította állami vállalatok ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint a magán- tulajdonú cégek. Az idő azonban rácáfolt erre a véleményre. Világossá vált ugyanis: a privát vállalatoknál kialakult érdekeltségi rendszert nem tudja helyettesíteni a vezetők ambíciója. Az állami vállalatok menedzsereit a tusoké viszont meghatározott időre szól. Újra lesznek egyetemi magántanárok, akik nem alkalmazottai az intézményeknek, de ha van tudományos fokozatuk és az egyetem elfogadja őket, oktathatnak. A törvény szerint* fontos szerep jut majd az egyetemeken és főiskolákon a választott intézményi tanácsoknak, ám a rektor, főigazgató megválasztásának jogát nem kapták meg. Az intézményi tanácsok számos gazdasági kérdésben dönthetnek majd. A felvételi rendjéről is szavaztak a T. Házban. Délután interpellációk hangoztak el, Szabó Tamás privatizációs miniszter kettőt is kapott. A szegedi Vídia kereskedőházzal kapcsolatos válaszát az Országgyűlés elfogadta, a nyíregyházi dohányfermentáló privatizációjával, külföldi vevőnek történő eladásával kapcsolatos válaszát azonban nem, így az utóbbi kérdést a gazdasági bizottság fogja megtárgyalni. Az Országgyűlés az interpelbere volt, aki beépült a terroristák soraiba. Az ebéd elfogyasztása után 15 óra 15 perckor hagyták el az éttermet s két perc múlva hangzott el a „Zugriff!" kiáltás, amely az akció kezdetét jelezte. A nőt azonnal elkapták, de a terrorista fegyvert rántott s tizenegy lövést adott le üldözőire. A tűzharcban Michael Newr- zella huszonöt esztendős kommandós halálos sebet kapott, majd földre került Grams is, aki ugyancsak belehalt sérülésébe. Viszont egy szemtanú, Joanna Baron elmondta, hogy a földön heverő, súlyosan sebesült terroristához odalépett két kommandós és közvetlen közelről több lövést adott le rá. Az újabb orvosi vizsgálat is megállapította, hogy a halálos lövést végül négy és fél centiméteres távolságból adták le. A történtek megtépázták a határőrséghez lajdonos nem képes megfelelően ellenőrizni, a hiányos információáramlás következtében a vezetői hibákat nem büntetik, a jó teljesítményeket pedig nem jutalmazzák. A menedzserek a teljesítmény-érdekeltség hiányában a költségek lefaragása helyett a könnyebb megoldásokat választják, nem egyszer saját anyagi hasznuk reményében. Az állami vállalatoknál — mint a hatalmas magáncégeknél is —, a rossz vezetők „betoko- sodhatnak”. Ilyen körülmények közt pedig az állami tulajdonos számára nehéz megtalálni a befektetések, fejlesztések megfelelő pontjait. A kelet-európai gazdaságokban tanulási folyamatnak kell lezajlania, az állami szektor viszont nem tanulékony, mert hiányzik a visszacsatolás — hangsúlyozta Edmund Phelps. A tulajdonosi szerkezet eredményes átalakításához erősíteni célszerű a tőzsde szerepét, a nagybankok befektetői-gazdaságszervezői szerepét, és növelni a befektetési bankok piaci részarányát — volt a professzor véleménye. lációk után folytatta a határozathozatalt a törvényről. Végül este kétharmadot meghaladó többséggel úgy döntött, hogy elhalasztja a végszavazást a törvényjavaslat ügyében. Erre azért került sor, mert néhány képviselő az elfogadott paragrafusok között koherenciazavart állapított meg, vagyis a sokórás megterhelő munka során egymásnak ellentmondó paragrafusok kerültek a szövegbe. Kora este a T. Ház végül elfogadta az oktatási törvény- csomag harmadik elemét, a felsőoktatási törvényt, s ezzel első ízben szabályozza törvény a magyar felsőoktatás működését. A szavazáskor 179 képviselő nyomta meg az igen, 91 a nem gombot, és 14-en tartózkodtak. Az új törvény megkülönböztet állami és államilag elismert nem állami felsőosktatási intézményeket, ám ezeket — az eltérések feltüntetése mellett — a továbbiakban egységes szabályozás alá vonja. tartozó GSG-9 kommandó mítoszát. Ezt a 220 tagú egységet a müncheni olimpiai merénylet után, 1972 szeptemberében hozták létre, Genscher kezdeményezésére. Kemény fizikai próbák és lélektani tesztek nyomán választják ki tagjait. Ha valaki elérte a negyven évet, azonnal leszerelik, igaz, mehet a határőrséghez vagy a Bun- deswehrhez, háromszoros fizetésért. A pályaudvari tűzharc ügye a magas politikát is megmozgatta: Seiters belügyminiszter lemondott, hogy szabad folyást engedjen a vizsgálatoknak. A kancellár igyekezett marasztalni, de belügyminisztere, vállalva a személyi felelősséget, úgy cselekedett, ahogyan az jogállamban néha fájdalmas, néha talán nem is minden részletében igazságos, mégis szokásos. Réti Ervin Hivatalosan is bejelentkezett a világ hatodik atomhatalma: a kijevi parlament olyan határozatot hozott, hogy Ukrajna nukleáris fegyverekkel rendelkező állam marad, de hozzáfűzték, hogy az ország kizárja külpolitikai eszközei közül az atomfenyegetést. Ami e döntés katonai vonatkozásait illeti, Ukrajnában — a Szovjetunió szuperhatalmi örökségeként —176 darab SS-19 és SS-24 típusú interkontinentális ballisztikus rakéta található 1240 robbanófejjel valamint 43 TU-95- ös és TU-160 típusú stratégiai bombázó 640 robbanófejjel. Ezek eddig gyakorlatilag a FÁK egyesített fegyveres erőinek főparancsnokságához tartoztak s korábban ígéret hangzott el leszerelésükre. Ez annál is lényegesebb lenne, mert szerves részét képezik a START-1 (Bush-Gorbacsov, 1991 július) illetve a START-2 (Bush-Jelcin 1993 január) megállapodásoknak, amelyek a nukleáris fegyverek visszaszorítását irányozzák elő. E tekintetben Ukrajnára két oldalról is nyomás nehezedik: erről tárgyalt Jelcin Kravcsuk elnökkel s ennek érdekében Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő esti ülésén jelezte: nem tűri el, hogy Irak megkerülje fegyverkezésének nemzetközi ellenőrzését. Rolf Ekeus, az ENSZ illetékes főmegbízottja már kedden Bagdadba repül, hogy legfelső szinten tárgyaljon a helyzetről. Küldetése mindenesetre azt is jelenti, hogy a tárgyalások befe- jeztéig nem kerül sor a Washington által kilátásba helyezett újabb katonai csapásokra. Az Öböl-háború után hozott ENSZ-határozatok hadiiparának nemzetközi ellenőrzésére kötelezik I rákot, ám az ország katonai hatóságai az elmúlt hét végén ismét megakadályozták az ENSZ megbízottainak munkáját: azok ellenőrzés alá kívánták helyezni az ország két, Bagdad közelében lévő rakétakísérleti telepét, ahol a gyanú szerint közepes és nagy ható- távolságú rakétákat kívánnak emelt szót Les Aspin amerikai védelmi miniszter kijevi utján során. Ukrajna bejelentette, hogy a maga szándéka szerint kíván rendelkezni a nukleáris arzenállal. Először úgy tűnt, egyfajta gazdasági zsarolásról van szó. Kijev mintegy a tízszeresét szerette volna megkapni annak a három-négyszázmillió dollárnak, amit Washington hajlandó lenne folyósítani a leszerelés technikai elősegítésére. De a jelek szerint az ukrán belpolitika is közbeszólt. Vannak olyan nacionalista erők, amelyek nem akarnak lemondani az atomfegyverekről, hiszen ez olyan katonai státuszt jelent, mint amilyen a Biztonsági Tanács állandó tagjaié s a szeptember 26-i népszavazás előtt nehéz ujjat húzni a demagóg irányzatokkal. Maga Kravcsuk, aki korábban egyáltalán nem volt az atomhatal- miság hive, kijelentette: „Embereinket az atomhatalom mítoszában nevelték s most politikailag és lélektanilag nehéz lemondani róla". Az orosz külügyminisztérium úgy reagált minderre, hogy kiszivárogtatta: Moszkva szerint az ukránok „egy letűnt kor logikájára támaszkodnak", de ami kipróbálni. Az irakiak először azzal érveltek, hogy a berendezéseket — amerikai támadásoktól tartva — amúgy is leszerelték, majd közölték: miután eleget tettek az ENSZ határozatainak, elvárják a gazdasági tilalom feloldását. A BT ülésén a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kifejezésre juttatták, hogy szó sem lehet az iraki magatartás elfogadásáról. Rolf Ekeus, a kérdésben illetékes vezető ENSZ-diplomata egyhetes tárgyalásokra Bagdadba repül. Irak képviselői ezzel egyidejűleg arról tárgyalnak az ENSZ-ben, hogy engedélyt kapjanak 1,6 milliárd dollár értékű olaj eladására. Az ENSZ-embargó az ország fő bevételi forrását jelentő olaj értékesítését is ENSZ-engedély- hez köti azzal, hogy a bevételt csak élelmiszer és gyógyszer vásárlására fordíthatják. még rosszabb, Kijev magatartása „kihívás nemcsak Oroszország, hanem a nemzetek közössége számára is". Kétségtelen, hogy két komoly veszély jelentkezik Ukrajna atomerejével kapcsolatosan. Katonai szakértők szerint Ukrajna önmagában képtelen lenne biztosítani a nukleáris eszközök megfelelő karbantartását, alkatrészcseréjét és biztonságos tárolását. Márpedig egy „katonai Csernobil" szörnyű következményekkel járhatna. Ami pedig a politikai oldalt illeti: Fehér-Oroszország és Kazahsztán területén ugyancsak vannak szovjet utódrakéták s az ukrán példa ragadós lehet. Nem szólva azok lehetséges hivatkozási alapjáról, akik bebocsátást szeretnének az atomklubba, Pakisztántól Indiáig, Izraeltől Dél-Af- rikáig és Braziliáig. A következő állomás: mikor és hogyan foglal állást majd az ukrán parlament a START szerződésekről s az atomsorompóról?. S vajon az őszi népszavazás nyomán miként alakul a belpolitikai helyzet, lehetőség nyílhat-e a kérdés esetleges újratárgyalására? Réti Ervin KOMMANDÓ-DOSSZIÉ Tűzharc — miniszterbukással Amerikai professzor a privatizációról Az ukrán atomhatalom i
