Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-14 / 162. szám

1993. július 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Fásítás, füvesítés Barcson Barcson a városgazdálko­dási igazgatóság az Almás ut­cában, a Köztársaság utcá­ban, a városközpontban, a Di­ófasorban, a Segesvári utcá­ban, az Arany J. utcában, a Barátság utcában valamint a Vörösmarty utcai játszótéren tervezett fákat ültetni. Azon­ban a város csaknem vala­mennyi utcájában földká­bel-fektetési munkákat vé­geznek, a zöldfelület-helyreál­lítási munkák a tervek szerint augusztus, szeptember hóna­pokban fejeződnek be. így a fásítást — ahol a munkálatok folynak — az őszi telepítési időszakban végzik el. Felújítások Eddén Eddében a református templom felújítását, valamint az alsóbogáti kápolna rendbe­tételét tervezik. Az alsóbogáti orvosi rendelő renoválása majd berendezése, korszerű­sítése is napirenden van. Sze­retné az önkormányzat a visz- szakapott gyepterületeiket beerdősíteni valamint terve­zik, hogy ősszel újraindítják az idősek központi étkeztetését. Rókaveszettségek Nagyatádon A nagyatádi állategészség­ügyi kerületben a tavalyi év elejétől az eddig eltelt idősza­kig 31 róka veszettségét iga­zolta vissza az Állategész­ségügyi Intézet. 28 esetben érintkezett ember — nyúzás során — rókával. Emberi megbetegedés szerencsére eddig nem történt. Közművelődési tréning A szőcsénypusztai erdé­szeti szakközépiskola ad ott­hont annak az egyhetes tré­ningnek, amelyen közművelő­dési szakemberek vesznek részt. Az angol-magyar pro­ject keretében neves előadók foglalkoznak a somogyi nép­művelőkkel. A második alka­lommal rendezett tréninget Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója vezeti. Munkanélküliség előrejelzés A Somogy megyei munkaü­gyi központ előrejelzése sze­rint év végére a munkanélküli­ség Kaposváron nő a legna­gyobb mértékben, de jelentős növekedés várható Nagyatá­don is. Kisebb mértékű emel­kedést jeleznek Marcali, Barcs, Balatonboglár és Csurgó térségében. Kismér­tékű csökkenés várható Sió­fok körzetében, míg Tab tér­ségére a stagnálás lesz jel­lemző. Várhatóan 25 600 lesz az állástalanok száma év vé­gére Somogybán. Pályaalkalmassági vizsgálat a Gyiviben A Drávatamási szociális otthon — korábbi közgyűlési felhatalmazás alapján — alap­tevékenységi körében ellátta a foglalkoztatható értelmi fogya­tékosok munka- és pályaal­kalmassági vizsgálatát. Á ta­valyi év szeptemberétől ezt a tevékenységet már a somogyi Gyermek és Ifjúságvédelmi In­tézet is végezte, s vizsgálato­kat fokozatosan átvette. Ezért a megyei önkormányzat nem­régiben úgy határozott, hogy a szociális otthont e feladat alól mentesíti. Pedagógusok a közoktatási törvényről Az esélytelenek esélye Esélyegyenlőtlenség és finanszírozási gondok A régmúlt időszerűsége (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Sótonyi Sándor, a ka­posvári gyakorló általános is­kola igazgatója, a Pedagógus Kamara megyei elnöke: — A tíz osztályos alapkép­zés azt jelenti, hogy a jelenlegi oktatási rendszer struktúrája alapvetően át fog alakulni, megkezdődik a 10 éves kor utáni iskolaváltási folyamat. Mivel a nyolc osztályos gim­náziumi képzés előtérbe kerül, megnövekszik a nyolc osz­tályos gimnáziumok száma. Az elemi négy osztály elvég­zése után a legtehetségesebb diákok a gimnáziumot választ­ják majd, s a gyerekek jelen­tős része a hat osztályos gim­náziumokba jelentkezik. A tíz évfolyamos általános iskolá­ban 10-14 éves kor után már csak a szakmunkásképzők­ben továbbtanulni szándéko­zók maradnak. Emiatt az is várható, hogy a szakközépis­kolák, illetve a szakmunkás- képzők nem 16 éves, hanem 14 éves korban igyekeznek már „átvenni” a gyerekeket, hogy a saját iskolai struktúrá­jukat működtetni tudják. Az új alapképzési szisztéma hátrá­nyosan érinti a falusi iskolákat, hiszen onnan a jobb felké­szültségű gyermekek eltávoz­nak. A tíz évfolyamos általá­nos iskolai képzés előnye, hogy 16 éves korig biztosítja az iskoláztatás feltételeit, s ez általános műveltségbeli szín­vonalemelkedést jelent. A je­lenlegi iskolahálózati szerke­zet megváltoztatásához vi­szont jelentős pénzösszegre lesz szükség, amelynek az anyagi háttere egyelőre bi­zonytalan. Stadler László, a somogy- vámosi általános iskola igaz­gatója, polgármester: — Az iskolánkban 1-3 és 2-4 összevonásban tanítjuk a gyerekeket, a felsőtagozato­sok Somogyvárra járnak. Na­gyon vártuk az új közoktatási törvényt, ugyanis régi vágyunk — a szülők kívánsága alapján — „visszahozni” a felsőtago­zatot településünkre. A hír: a tíz osztályos általános iskolai képzésről villámcsapásként ért bennünket. Ezt ugyanis nem tudjuk megoldani, de úgy gondolom Somogyvár sem képes ennek az oktatási szisz­témának a feltételeit megte­remteni. Szerintem erre Öreg­lak, vagy Lengyeltóti alkal­mas. A szülőknek pedig meg kell szokni, hogy gyermekei­ket Somogyvámosról nem Somogyvárra, hanem egy „házszámmal” tovább viszik. Á terveinkkel kapcsolatban pe­dig a tíz osztály miatt dilemma előtt állunk, hiszen a somogy- vári iskola sem tudja — egy alapos felmérés nélkül —, hogy hány diákja maradna 9. és 10. osztályban. Mi azonban mindent megpróbálunk „kihá­mozni” a törvényjavaslatból, ami falunk fiataljainak jó. Jakodáné Jendrek Zsuzsa, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa: —- A tíz évfolyamos alap­képzésre megyénkben már volt példa: egyebek mellett Kaposváron és Nagyatádon a 9-10 osztályos gazdaasszony képzés. Ezekben az oktatási intézményekben azonban olyan gyerekek tanultak, akik nem kerültek be középfokú is­kolákba. Az elfogadott közok­tatásról szóló törvényjavaslat­tal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a helyi önkor­mányzatoknak lesz-e anyagi erőforrásuk a tíz évfolyamos alapképzés megvalósításá­hoz, hiszen a minisztériumi normatív támogatás az eddigi nyolc osztályos oktatás költ­ségeit sem fedezte. Szerintem súlyos problémát, esélyegyen­lőtlenséget jelent, hogy a leg­jobb képességű diákokat me­gyénkben több 6-8 osztályos középfokú oktatási intézmény várja majd, a „helyi” 9.-10. osztályban pedig csak a gyengébb tanulók maradnak. Vajon nekik milyen esélyük, lehetőségük lesz a továbbta­nulásra, elhelyezkedésre? Tamási Rita (Folytatás az 1. oldalról) Kutatásaikkal céljuk a ma­gyar történelmi tudat tisztá­zása, s ezt a folyamatot az őstörténettel kell kezdeni. Egyebek mellett hangsú­lyozta a nemzetnevelés jelen­tőségét. A magyar kutatók­nak nemcsak a találkozók je­lentenek kapcsolatot, hiszen az egyesület tagjai egyrészt folyamatosan előadásokat tartanak hazánkban, más­részt pedig — idén másod­szor — magyar történelmi is­kolában osztják meg tapasz­talataikat az érdeklődőkkel. Míg tavaly Szeged adott ott­hont a rendezvénynek, idén augusztus 15-től Tabra várják a jelentkezőket. Az nyári is­kola célja a magyar nemzet­tudat erősítése és elemzése a valósághű magyar történe­lem oktatása révén. A tan­anyagban a magyar történe­lem összefoglaló áttekintése szerepel, s részletesen fog­lalkoznak a magyar őstörté­nettel, nemzeti szimbóluma­inkkal. A magyar őstörténet kutatás adatgyűjtő fázisban van, s azért a zürichi egyesü­let rendez ilyen találkozókat, mert „más nem rendez” ha­sonló olyan jellegűt, amikor a világ különböző részein élő magyar — őstörténettel fog­lalkozó — történészek, nyel­vészek, régészek és szocio­lógusok megbeszélhetik kuta­tási területeiken elért ered­ményeiket. Nem igaz, hogy a magyar rokontalan kis nép, miként az sem, hogy betola­kodók vagyunk Európában. Többek között az egyesület­hez tartozó nyelvészek is bi­zonyítják a bővebb nyelvcsa­ládhoz való tartozásunkat: a finnugor nyelvek a japánnak rokonai. A kiadók azonban mellőzik olyan szakdolgoza­tok kiadását, amelyek nem a finnugor szellemben íródtak. A magyar közoktatásban meg sem említenek semmiféle ázsiai rokonságot. Az is el­hangzott, hogy azokat a „gya­lázkodó”, külföldön megje­lenő kiadványokat, forrás­munkákat amelyek valótlant állítanak, határozottan vissza kellene utasítani. Ez azonban évszázados lemaradás pótlá­saként nem kampánymunka! A Somogyi Hírlap kérdé­sére dr. Csihák György el­mondta, hogy ma a magyar őstörténetkutatás legizgal­masabb kérdése az, hogy az egyesület kutatási eredmé­nyeit mikor és egyáltalán fog­ják-e az iskolákban tanítani. Stamler Imrének, a találkozó elnökének véleménye szerint a legaktuálisabb kérdés ősi államunk kutatása, bár ma­napság az állam elhalásáról szoktak beszélni, ám ez nem igaz, az állam „csak” átalakul. Minden ország olyan erős, amilyen szervezett. Más kér­dés, hogy ez a szervezettség milyen módon — decentrali­záltan vagy erőszakosan, alulról vagy felülről építkezve — jön létre. (Tamási) Az APEH-ellenőrök még a Balatonon portyáznak Szám(la) háború a kaposvári piacon (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a számlaadásra kötelezett árusok dühöngtek, hanem a vevők is, hiszen az idő is pénz. Néhány árus arra hivatko­zott, hogy nem tudta besze­rezni az előírt számlatömböt. A kaposvári, Honvéd utcai nyomtatványboltban ellenben elmondták, hogy a polcok ros­kadoznak a számlatömböktől. Csere Kálmán, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Somogy megyei igazgatója ar­ról tájékoztatta szerkesztősé­günket, hogy munkatársai a Balaton-parton dolgoznak, ezért nem került sor tegnap el­lenőrzésre a kaposvári pia­con. Folyamatosan érkeznek a számiadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek a hivatal­hoz — tudtuk meg Antal Attilá­tól, az APEH adóügyi igazga­tóhelyettesétől. Eddig mintegy kétszázan fordultak a hivatal­hoz, a fele elbírálás alatt áll. — Elsősorban olyan kereske­dők fordultak hozzánk, akik egyszemélyes üzletet vezet­nek, illetve tevékenységük idényjellegű. Eddig 23 kér­vényt fogadott el a hivatal. 17 kereskedő és magánárus egy hónap türelmi időt kapott, hogy készüljön föl a számlaa­dási kötelezettség teljesíté­sére. 47 kérelmet utasítottunk el edddig, többségük fagylal- tos. Azt tudjuk tanácsolni ne­kik is, hogy vegyenek föl al­kalmazottat, aki kizárólag a számlakitöltéssel foglalkozik. H. B. Készül a nyári Nyári szakmai gyakorlatukat töltik a Kapos étterem konyháján a Széchenyi István Ke­reskedelmi Iskola szakközépiskolásai. Horváth Lajos főszakács irányításával több cso­portban igyekeznek elsajátítani a szakma csinját-binját a diákok. (Fotó: Kovács Tibor) GYERMEKSORSOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK A szülői civakodás áldozatai A Somogy Megyei Bíróság polgári kollégiumának leg­utóbbi ülésén a házassági bontóperekkel kapcsolatos gyermek elhelyezés ítélkezési gyakorlatát vitatták meg Ba­ranya, Veszprém, Zala bíróságainak bevonásával. A vizs­gált 110 perből ötvenben kellett a bíróságnak a gyermek el­helyezéséről, illetve annak megváltoztatásáról dönteni. A kérdés kollégiumi feldol­gozását és elemzését az is in­dokolta, hogy emelkedik a vá­lóperek száma. Például So­mogybán tavaly az első félév­ben 404 gyereket érintett a házasság felbontása. A 6 éven aluliak közül százhúszat az anyánál, 4-et az apánál he­lyeztek el. A 7-17 évesek közül 228 maradt az édesanyjánál, huszonkettő pedig az apánál. Húsznak jutott osztályrészül a megosztott — mindkét szülő­nél — való elhelyezés. A töb­biekről másoknak kellett gon­doskodni. A megyei bíróság polgári kollégiumának vezetője dr. Sebestyén Tamás megyei bíró rámutatott: a gyermek elhelye­zésével kapcsolatos viták és döntések szinte minden eset­ben nagy lelki megterhelést je­lentenek mind a szülőknek, mind pedig a gyermekeknek. Bizonyítja ezt, hogy olyan szülő is akadt, aki eldobta az életet, mert ebben a küzde­lemben alulmaradt: nem neki ítélték a gyereket. Sajnos az esetek nagy részében az ér­zelmi okok mellett a presztízs vagy a bosszú is nagy szere­pet játszik. Sok szülő önös ér­dekeit tartja szem előtt figyel­men kívül hagyva, hogy a gyermeknek a családi környe­zet rendkívül fontos, hiszen itt tanulja meg hogyan kell élnie. Ennek szellemében hoztak egy sor törvényt. Midegyikben az a lényeg, hogy a gyermek érdekét mindig mindenek fölé kell helyezni. Ennek ellenére a bírói gyakorlatban több elvi és gyakorlati kérdés is felmerült az ítélkezés során. így például, hogy a házassági bontóperrel együtt indult gyermek elhelye­zés iránti kereset elbírálásánál a bíróság milyen körülménye­ket köteles vizsgálni, ha a szü­lők az elhelyezésben már megegyeztek. Minden esetben szembe kell nézni a körülmé­nyekkel, a bizonyítás bonyolult folyamatával. Ebben a nyugati gyakorlatnak megfelelően sze­repet kell kapnia a gyermek véleményének is. Tehát őt is célszerű meghallgatni. A bíróságok által hozott íté­letek általában megalapozot­tak voltak és a jogszabályok­nak, törvényeknek megfelelő ítéletek születtek. Ám hibák is előfordultak. Például az egyezségeknél elmaradt a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés. A polgári kollé­gium 11 kérdésben foglalt ál­lást, előmozdítva ezzel az egységesebb ítélkezési gya­korlatot. Megfogalmazták: szükséges, hogy a perekben ítélkező bírák növeljék pszi­chológiai ismereteiket, jobban tanulmányozzák az életviszo­nyokat. Szegedi Nándor ŐK) BANK LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA A MINDENKORI KÉNYELEM ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (12836)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents