Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
1993. június 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 falugondnokra A torvaji képviselő-testület döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a falugondnoki állásra. Az önkormányzat célja, hogy megfelelő pénz elnyerése esetén még hatékonyabban gondoskodjon a falu idős lakóiról. A falugondnok feladata lenne többek között az is, hogy a rászorulók részére beszerezze és házhoz szállítsa a gyógyszereket, kicserélje az üres PB-palackokat, valamint folyamatosan gondozza a község közterületeit, temetőjét. Jelet választott az óvoda Tabon az Óvoda utcában található az 1. számú napköziotthonos óvoda. Az idejáró apróságok a gyermeknapon óvodajelet választottak maguknak. A legtöbb szavazatot a lurkók a Törpi-Lak megnevezésnek adták, így ez a.diszí- tés már fel is került az óvoda falára. Új helyen a vállalkozói alközpont Új helyre, a Kossuth Lajos u. 47/49. szám alá (az egykori Videoton belső telepére) költözött a Vállalkozói Tanácsadó Iroda és a Polgári Védelmi Parancsnokság. A költözésre azért volt szükség, mert a tabi városháza épületéből kollégiumot alakítanak ki. A későbbiekben a polgár- mesteri hivatalt is elköltöztetik, hogy az átalakítást megkezdhessék a Kossuth Lajos u. 17. számú épületben. Óvodát építenek Somogymeggyesen Óvoda kialakítását tervezi a somogymeggyesi önkormányzat a tavaly megvásárolt családiházas ingatlanon. A Fő utca 24-es szám alatt, a szükséges átalakítási és bővítési munkát a nyáron helyi vállalkozóval végeztetik el. Az ön- kormányzat számít a lakók társadalmi munkájára is, hogy az 1993/94-es tanévben már helyben járhassanak óvodába a gyerekek. Ha elkészül a gyermekintézmény, akkor megoldódik a napközibe járó alsó tagozatos iskolások ebédeltetése is. Színjátszó kör Nyimben Az iskolás gyerekek és a fiatalok kezdeményezésére 15 tagú színjátszó csoport alakult nemrégiben Nyimben. Vezetőjük Gróf Jenőné, a képviselő-testület egyik tagja. Első előadásukat a kultúrházban több mint hatvan érdeklődő tekintette meg. A hónap elején Torvajon mutatkoznak be a közönségnek. A találkozó jó alkalom lesz arra is, hogy a két település vezetői, lakói szoros kapcsolatot, barátságot alakítsanak ki. Ausztráliái Híresek a torvaji hímzések Torvajon ma még nincs idősek klubja. Akik a nyugdíjas években is közösségre vágynak, azok bekapcsolódhatnak a tabi nyugdíjasklub munkájába. A faluközpontban lakik Kovács Lajos és felesége. Mindketten a közeli városka klubjának tagjai. Lajos bácsi évek óta a művészeti szemlék, találkozók, rendezvények gyakori szereplője. Tagja a tabi művelődési központ citeraze- nekarának. Feleségéről, Anci néniről eddig keveset hallottunk. Pedig nevét, munkáját külföldön is ismerik. Hímez! Nagy türelemmel, szorgalommal és kitartással. — Mintegy húsz éve foglalkozom hímzéssel — kezdte a beszélgetést. — 1989 óta vagyok nyugdíjas, azóta itthon űzöm ezt a mesterséget. Előtte 16 éven át a Siófoki Háziipari Szövetkezetnek dolgoztam. Már lánykoromban felkeltette az érdeklődésemet a varrás, a horgolás és a hímzés. Mindig is szerettem az aprólékos, igényes munkát. Kovács Lajosné a hetvenes évek elején egy hónapot volt munka nélkül. Bedolgozókat keresett a siófoki szövetkezet, próbaképpen megmutatott egy előzőleg készített kis térítőt. Miután megnézték a szakemberek, azonnal munkát ajánlottak. Próbavarrás nélkül! — A háziiparnál sokirányú hímzőmunkát kaptunk — folytatta. — Gyermekruhákat, térítőkét, párnákat varrtunk. Főleg buzsáki és karádi, illetve színes hímzéseket készítettünk. A legtöbb termék külföldre került. Nagyon szerettem, illetve még ma is szeretem ezt a munkát. Ha hiszi, ha nem, megnyugtat. Amikor fáradt vagyok a kerti munkától, akkor pihenésképpen hímezni kezdek. Igaz, nagyon jó szem és kézügyesség kell ahhoz, hogy valaki kiadhasson a kezéből egy minőségi terméket. A siófoki cégnél több zsűrizett térítőm is volt. A Népi Iparművészeti Tanács minősítette! Amióta Anci néni nyugdíjas, azóta — elsősorban a rokoni és az ismerősi kapcsolatok révén — főleg külföldre viszik a szemet gyönyörködtető térítőkét. Ottjártamkor éppen kalocsai hímzéssel foglalkozott. Ausztráliába viszik! Hírnevet szerezve önmagának és egy somogyi kisközségnek, Torvajnak.-krutekMagánbolt a pusztán Kiszolgálás közben December közepén nyitott vegyesboltot Sebestyén Lász- lóné, 15 éves kereskedelmi gyakorlattal rendelkező vállalkozó Nagytoldipusztán, a Főutca 14-es számú új családi ház földszintjén. Azóta helyben szerezhetik be az alapvető élelmiszereket, vegyi és húsárut az emberek. A gazdaság kivonulásával ugyanis bezárt a karádi áfész bérleti szerződésben működtetett boltja. A vállalkozás simán indult. Az árukészlet beszerzése nem okozott gondot, mert adott volt a beszerzési csatorna, a vállalatokkal, nagykereskedelmi cégekkel kiépített kapcsolat. A forgalomra sem panaszkodik a tulajdonos, hiszen a világtól csaknem teljesen elzárt kistelepülés polgárai helyben vásárolnak. A bolt polcait figyelve láttam: megtalálható itt minden alapvető áru. Tészta, kávé, konzerv, cukor, liszt, kenyér, fűszer, mosó- és tisztítószerek. A különféle italokból és a rágógumiból sincs hiány. A hűtőből pedig a tejen és tejterméken kívül húst és hentesárút kínált. Ha vásárlói közül valakinek „extra” igénye támad, akkor (Fotó: Sebők Dezső) azt is igyekszik kielégíteni. A forgalom átlagosan havi 200 ezer forint. Ezzel elégedett a kereskedő. A három gyermeke mellett ugyanis nehezen tudna ingázni, más munkát végezni. Beszélgetésünk során az is kiderült: Sebestyénék jól érzik itt magukat. Bár óvoda és iskola nincs Nagytoldipusztán, sőt szórakozási lehetőségeik is korlátozottak, a szép környezet, a tiszta levegő sok mindenért kárpótolja őket. Szeretnék megvalósítani további terveiket, elképzeléseiket. (K. J.) Jó vizet isznak az egresiek Kétmillió forintot költöttek a faluházra — A lakosság „szavaz” a hősi emlékmű helyéről Somogyegres Kossuth Lajos utcáján sétálva egyetlen emberrel sem találkoztam. A katolikus templom mellett, a régi iskolaépületben, ahol az orvosi rendelő is van, rendezték be a polgármesteri hivatal kicsinyke irodáját. Steinbacher Mihállyal, az öttagú képviselő-testület tagjával, falugazdával végigjártuk az önkormányzat tulajdonában levő könyvtárat és házasságkötő termet, bepillantottunk a tavaly kialakított faluházba. A falugazda szerint a zsáktelepülésen sem érdemes gazdálkodni. A háztájiban megtermelt árut képtelenség eladni. Ráfizetéses az állattartás is. A faluban egyre kevesebben foglalkoznak sertéshizlalással, valamint nagy jószág tartásával. A tejet is nagyon olcsón veszik át... Gépesítésre, beruházásra pedig nincs pénze az itteni embereknek. A 300 lakosú Somogyegresen zömmel nyugdíjasok élnek. így a legnagyobb eredmény az lenne, ha nyugdíjasklubot alakíthatnának. Nem ifjúsági klubot, mert ahhoz kevés a fiatal. Az idősek klubjának megteremtéséhez viszont nincsenek meg a feltételek. A településen a körzetesítések után egyetlen intézmény sem maradt! Tavaly épült meg az egészséges ivóvízrendszer. Ezt nagy örömmel fogadta a lakosság. Elkészült a temetői út és felújították az egykori tanácsház épületét. Faluház lesz! Kétmilliót költöttek rá. Az idei feladatok között első a templommal szembeni összekötő út aszfaltozása, valamint egy kis játszótér kialakítása. Tervezik a hősi emlékmű felállítását, ám eddig nem született egyezség: a temetőben legyen-e vagy a régi iskola melletti első világháborús emlékműnél. Hamarosan kikérik a lakosság véleményét, hogy hova helyezzék el. (Krutek) Újratárgyalják Tengődön a népszavazás kiírását A tengődi képviselő-testület március 5-i ülésén úgy határozott, hogy nem tűzi ki a lakosság által kezdeményezett helyi népszavazást. Ezért dr. Bőgner Miklós pécsi köztársasági megbízott keresetet nyújtott be Tengőd képviselő-tes- tülete ellen a Kaposvári Városi Bíróságnál, mert Tengőd község választópolgárainak népszavazás kezdeményezésére nem tűzték ki a helyi népszavazás időpontját és nem határozták meg a népszavazásra bocsátandó kérdés szövegét. A köztársasági megbízott a közelmúltban kérte a bíróságot, hogy kötelezze a képviselő-testületet új eljárás lefolytatására, illetve a törvényes előírásoknak megfelelő határozat meghozatalára. A bíróság a kereseti kérelmet megküldte, a tengődi képviselő-testület pedig a legutóbbi ülésén úgy döntött: korábbi határozatát visszavonja, a következő ülésén újra tárgyalja a helyi népszavazás időpontjának a kitűzését, illetve a népszavazásra kerülő kérdés megfogalmazását. Ennek a témája: a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban vagy főállásban kerüljön-e betöltésre. (Krutek) Gyakorlati képzés a tanműhelyben Szánt, vet, állatokat tart az egykori törzsparancsnok Katonatisztből gazdálkodó Az Ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola második évfolyamának növénytermesztő-gépész szakos tanulói a járművek elektromos berendezéseivel ismerkedtek az erőgép gyakorlati tanműhelyben. Elsajátították az akkumulátor üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat. (Fotó.Sebők Dezső) Lassítanom kell az autóval Zics központjában, mert lovas fogat halad előttem. A kocsin paraszti munkához szükséges eszközök. Borostás képű fiatalember ül a bakon. Megelőzve látom, hogy ismerős. Hoffman Ferenc, az egykori katonatiszt ma gazdálkodó. A zicsi fiatalember az általános iskola elvégzése után Székes- fehérvárra került és építőipari-gépszerelő szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Ezután a váci tiszthelyettes-képző iskolán folytatta tanulmányait. Ott teljesített katonai szolgálatot, mint szakaszparancsnok. 1982-ben Pásztón — levelező tagozaton — érettségizett, majd 1984- ben tiszti minősítő vizsgát tett. — 1987-ben kerültem Tabra, az akkori városi jogú nagyközségbe, mint polgár- védelmi törzsparancsnok. A katonai pályát 1990 augusztusában hagytam ott. — Miért? — Hosszú ennek a története. Sokáig vitáztak azon országos szinten, hogy mi legyen a polgári védelem sorsa. Végül eldöntötték, hogy átveszi a Belügyminisztérium, ahol mások a jogok és követelmények, mint a katonai pályán. A végső lökést a leszerelés kezdeményezésében az adta, hogy Kaposváron azonnal dönteni kellett: ki vállalja, hogy átmegy a BM állományába, vagy marad a polgári védelemnél. Ha nem volt annyi idő, hogy az ember megbeszélje a családjával és egy-két nap múlva adjon választ a jövőjével kapcsolatban, akkor eldöntöttem: nem vállalom tovább ezt a szolgálatot, a katonai pályát! Leszerelési kérelmemet szó nélkül elfogadták. — Mihez kezdett ezután? Nem okozott törést az azonnali döntés? — Nem. Bár munkanélküli lettem... Volt időm gondolkodni azon, hogy mihez kezdjek. Falusi gyerek vagyok, nem idegen tőlem a paraszti munka. Magángazdálkodásba kezdtem. A döntéssel egyetértett a családom is. Jelenleg öt tehenem, két sodrott lovam van. Nemrégiben született egy kiscsikó is. Összesen 15 holdon gazdálkodom. Bár nem volt egyszerű a katonai pálya után a földeken újra kezdeni a paraszti munkát, most már megszoktam. Annak ellenére mondom ezt, hogy nincs becsülete az állattartásnak, a mezőgazdasági, a falusi munkának. Nem vagyok egyedül, aki azt mondja: nincs helyén a mezőgazdaság Magyarországon! Krutek József
