Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

1993. június 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 falugondnokra A torvaji képviselő-testület döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a falugondnoki ál­lásra. Az önkormányzat célja, hogy megfelelő pénz elnye­rése esetén még hatékonyab­ban gondoskodjon a falu idős lakóiról. A falugondnok fel­adata lenne többek között az is, hogy a rászorulók részére beszerezze és házhoz szál­lítsa a gyógyszereket, kicse­rélje az üres PB-palackokat, valamint folyamatosan gon­dozza a község közterületeit, temetőjét. Jelet választott az óvoda Tabon az Óvoda utcában ta­lálható az 1. számú napközi­otthonos óvoda. Az idejáró apróságok a gyermeknapon óvodajelet választottak ma­guknak. A legtöbb szavazatot a lurkók a Törpi-Lak megne­vezésnek adták, így ez a.diszí- tés már fel is került az óvoda falára. Új helyen a vállalkozói alközpont Új helyre, a Kossuth Lajos u. 47/49. szám alá (az egykori Videoton belső telepére) köl­tözött a Vállalkozói Tanács­adó Iroda és a Polgári Vé­delmi Parancsnokság. A köl­tözésre azért volt szükség, mert a tabi városháza épüle­téből kollégiumot alakítanak ki. A későbbiekben a polgár- mesteri hivatalt is elköltöztetik, hogy az átalakítást megkezd­hessék a Kossuth Lajos u. 17. számú épületben. Óvodát építenek Somogymeggyesen Óvoda kialakítását tervezi a somogymeggyesi önkormány­zat a tavaly megvásárolt csa­ládiházas ingatlanon. A Fő utca 24-es szám alatt, a szük­séges átalakítási és bővítési munkát a nyáron helyi vállal­kozóval végeztetik el. Az ön- kormányzat számít a lakók társadalmi munkájára is, hogy az 1993/94-es tanévben már helyben járhassanak óvodába a gyerekek. Ha elkészül a gyermekintézmény, akkor megoldódik a napközibe járó alsó tagozatos iskolások ebé­deltetése is. Színjátszó kör Nyimben Az iskolás gyerekek és a fia­talok kezdeményezésére 15 tagú színjátszó csoport alakult nemrégiben Nyimben. Vezető­jük Gróf Jenőné, a képvi­selő-testület egyik tagja. Első előadásukat a kultúrházban több mint hatvan érdeklődő tekintette meg. A hónap elején Torvajon mutatkoznak be a közönségnek. A találkozó jó alkalom lesz arra is, hogy a két település vezetői, lakói szoros kapcsolatot, barátsá­got alakítsanak ki. Ausztráliái Híresek a torvaji hímzések Torvajon ma még nincs idősek klubja. Akik a nyug­díjas években is közösségre vágynak, azok bekapcso­lódhatnak a tabi nyugdíjas­klub munkájába. A faluközpontban lakik Ko­vács Lajos és felesége. Mind­ketten a közeli városka klub­jának tagjai. Lajos bácsi évek óta a művészeti szemlék, ta­lálkozók, rendezvények gya­kori szereplője. Tagja a tabi művelődési központ citeraze- nekarának. Feleségéről, Anci néniről eddig keveset hallot­tunk. Pedig nevét, munkáját külföldön is ismerik. Hímez! Nagy türelemmel, szorga­lommal és kitartással. — Mintegy húsz éve foglal­kozom hímzéssel — kezdte a beszélgetést. — 1989 óta va­gyok nyugdíjas, azóta itthon űzöm ezt a mesterséget. Előtte 16 éven át a Siófoki Háziipari Szövetkezetnek dol­goztam. Már lánykoromban felkeltette az érdeklődésemet a varrás, a horgolás és a hím­zés. Mindig is szerettem az aprólékos, igényes munkát. Kovács Lajosné a hetvenes évek elején egy hónapot volt munka nélkül. Bedolgozókat keresett a siófoki szövetkezet, próbaképpen megmutatott egy előzőleg készített kis térí­tőt. Miután megnézték a szak­emberek, azonnal munkát ajánlottak. Próbavarrás nélkül! — A háziiparnál sokirányú hímzőmunkát kaptunk — foly­tatta. — Gyermekruhákat, térí­tőkét, párnákat varrtunk. Fő­leg buzsáki és karádi, illetve színes hímzéseket készítet­tünk. A legtöbb termék kül­földre került. Nagyon szeret­tem, illetve még ma is szere­tem ezt a munkát. Ha hiszi, ha nem, megnyugtat. Amikor fá­radt vagyok a kerti munkától, akkor pihenésképpen hímezni kezdek. Igaz, nagyon jó szem és kézügyesség kell ahhoz, hogy valaki kiadhasson a ke­zéből egy minőségi terméket. A siófoki cégnél több zsűrizett térítőm is volt. A Népi Iparmű­vészeti Tanács minősítette! Amióta Anci néni nyugdíjas, azóta — elsősorban a rokoni és az ismerősi kapcsolatok révén — főleg külföldre viszik a szemet gyönyörködtető térí­tőkét. Ottjártamkor éppen ka­locsai hímzéssel foglalkozott. Ausztráliába viszik! Hírnevet szerezve önmagának és egy somogyi kisközségnek, Tor­vajnak.-krutek­Magánbolt a pusztán Kiszolgálás közben December közepén nyitott vegyesboltot Sebestyén Lász- lóné, 15 éves kereskedelmi gyakorlattal rendelkező vállal­kozó Nagytoldipusztán, a Fő­utca 14-es számú új családi ház földszintjén. Azóta hely­ben szerezhetik be az alap­vető élelmiszereket, vegyi és húsárut az emberek. A gazda­ság kivonulásával ugyanis be­zárt a karádi áfész bérleti szerződésben működtetett boltja. A vállalkozás simán indult. Az árukészlet beszerzése nem okozott gondot, mert adott volt a beszerzési csa­torna, a vállalatokkal, nagyke­reskedelmi cégekkel kiépített kapcsolat. A forgalomra sem panaszkodik a tulajdonos, hi­szen a világtól csaknem telje­sen elzárt kistelepülés polgá­rai helyben vásárolnak. A bolt polcait figyelve láttam: megta­lálható itt minden alapvető áru. Tészta, kávé, konzerv, cukor, liszt, kenyér, fűszer, mosó- és tisztítószerek. A kü­lönféle italokból és a rágógu­miból sincs hiány. A hűtőből pedig a tejen és tejterméken kívül húst és hentesárút kínált. Ha vásárlói közül valakinek „extra” igénye támad, akkor (Fotó: Sebők Dezső) azt is igyekszik kielégíteni. A forgalom átlagosan havi 200 ezer forint. Ezzel elégedett a kereskedő. A három gyer­meke mellett ugyanis nehezen tudna ingázni, más munkát végezni. Beszélgetésünk során az is kiderült: Sebestyénék jól érzik itt magukat. Bár óvoda és is­kola nincs Nagytoldipusztán, sőt szórakozási lehetőségeik is korlátozottak, a szép kör­nyezet, a tiszta levegő sok mindenért kárpótolja őket. Szeretnék megvalósítani to­vábbi terveiket, elképzelései­ket. (K. J.) Jó vizet isznak az egresiek Kétmillió forintot költöttek a faluházra — A lakosság „szavaz” a hősi emlékmű helyéről Somogyegres Kossuth Lajos utcáján sétálva egyetlen em­berrel sem találkoztam. A kato­likus templom mellett, a régi is­kolaépületben, ahol az orvosi rendelő is van, rendezték be a polgármesteri hivatal kicsinyke irodáját. Steinbacher Mihállyal, az öttagú képviselő-testület tagjával, falugazdával végigjár­tuk az önkormányzat tulajdo­nában levő könyvtárat és há­zasságkötő termet, bepillantot­tunk a tavaly kialakított falu­házba. A falugazda szerint a zsákte­lepülésen sem érdemes gaz­dálkodni. A háztájiban meg­termelt árut képtelenség el­adni. Ráfizetéses az állattartás is. A faluban egyre keveseb­ben foglalkoznak sertéshizla­lással, valamint nagy jószág tartásával. A tejet is nagyon ol­csón veszik át... Gépesítésre, beruházásra pedig nincs pénze az itteni embereknek. A 300 lakosú Somogyegresen zömmel nyugdíjasok élnek. így a legnagyobb eredmény az lenne, ha nyugdíjasklubot ala­kíthatnának. Nem ifjúsági klu­bot, mert ahhoz kevés a fiatal. Az idősek klubjának megte­remtéséhez viszont nincsenek meg a feltételek. A településen a körzetesítések után egyetlen intézmény sem maradt! Tavaly épült meg az egész­séges ivóvízrendszer. Ezt nagy örömmel fogadta a lakosság. Elkészült a temetői út és felújí­tották az egykori tanácsház épületét. Faluház lesz! Kétmil­liót költöttek rá. Az idei felada­tok között első a templommal szembeni összekötő út aszfal­tozása, valamint egy kis játszó­tér kialakítása. Tervezik a hősi emlékmű felállítását, ám eddig nem született egyezség: a te­metőben legyen-e vagy a régi iskola melletti első világhábo­rús emlékműnél. Hamarosan kikérik a lakosság véleményét, hogy hova helyezzék el. (Krutek) Újratárgyalják Tengődön a népszavazás kiírását A tengődi képviselő-testület március 5-i ülésén úgy hatá­rozott, hogy nem tűzi ki a la­kosság által kezdeményezett helyi népszavazást. Ezért dr. Bőgner Miklós pécsi köztársa­sági megbízott keresetet nyúj­tott be Tengőd képviselő-tes- tülete ellen a Kaposvári Városi Bíróságnál, mert Tengőd köz­ség választópolgárainak nép­szavazás kezdeményezésére nem tűzték ki a helyi népsza­vazás időpontját és nem hatá­rozták meg a népszavazásra bocsátandó kérdés szövegét. A köztársasági megbízott a közelmúltban kérte a bírósá­got, hogy kötelezze a képvi­selő-testületet új eljárás lefoly­tatására, illetve a törvényes előírásoknak megfelelő hatá­rozat meghozatalára. A bíró­ság a kereseti kérelmet meg­küldte, a tengődi képvi­selő-testület pedig a legutóbbi ülésén úgy döntött: korábbi határozatát visszavonja, a kö­vetkező ülésén újra tárgyalja a helyi népszavazás időpontjá­nak a kitűzését, illetve a nép­szavazásra kerülő kérdés megfogalmazását. Ennek a témája: a polgármesteri tiszt­ség társadalmi megbízatás­ban vagy főállásban kerül­jön-e betöltésre. (Krutek) Gyakorlati képzés a tanműhelyben Szánt, vet, állatokat tart az egykori törzsparancsnok Katonatisztből gazdálkodó Az Ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola má­sodik évfolyamának növénytermesztő-gépész szakos tanu­lói a járművek elektromos berendezéseivel ismerkedtek az erőgép gyakorlati tanműhelyben. Elsajátították az akkumu­látor üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat. (Fotó.Sebők Dezső) Lassítanom kell az autóval Zics központjában, mert lovas fogat halad előttem. A kocsin paraszti munkához szükséges eszközök. Borostás képű fia­talember ül a bakon. Meg­előzve látom, hogy ismerős. Hoffman Ferenc, az egykori katonatiszt ma gazdálkodó. A zicsi fiatalember az általános iskola elvégzése után Székes- fehérvárra került és építő­ipari-gépszerelő szakmun­kás-bizonyítványt szerzett. Ezután a váci tiszthelyet­tes-képző iskolán folytatta ta­nulmányait. Ott teljesített ka­tonai szolgálatot, mint sza­kaszparancsnok. 1982-ben Pásztón — levelező tagozaton — érettségizett, majd 1984- ben tiszti minősítő vizsgát tett. — 1987-ben kerültem Tabra, az akkori városi jogú nagyközségbe, mint polgár- védelmi törzsparancsnok. A katonai pályát 1990 augusztu­sában hagytam ott. — Miért? — Hosszú ennek a törté­nete. Sokáig vitáztak azon or­szágos szinten, hogy mi le­gyen a polgári védelem sorsa. Végül eldöntötték, hogy átve­szi a Belügyminisztérium, ahol mások a jogok és követelmé­nyek, mint a katonai pályán. A végső lökést a leszerelés kez­deményezésében az adta, hogy Kaposváron azonnal dönteni kellett: ki vállalja, hogy átmegy a BM állományába, vagy marad a polgári véde­lemnél. Ha nem volt annyi idő, hogy az ember megbeszélje a családjával és egy-két nap múlva adjon választ a jövőjé­vel kapcsolatban, akkor eldön­töttem: nem vállalom tovább ezt a szolgálatot, a katonai pá­lyát! Leszerelési kérelmemet szó nélkül elfogadták. — Mihez kezdett ezután? Nem okozott törést az azon­nali döntés? — Nem. Bár munkanélküli lettem... Volt időm gondol­kodni azon, hogy mihez kezd­jek. Falusi gyerek vagyok, nem idegen tőlem a paraszti munka. Magángazdálkodásba kezdtem. A döntéssel egyetér­tett a családom is. Jelenleg öt tehenem, két sodrott lovam van. Nemrégiben született egy kiscsikó is. Összesen 15 hol­don gazdálkodom. Bár nem volt egyszerű a katonai pálya után a földeken újra kezdeni a paraszti munkát, most már megszoktam. Annak ellenére mondom ezt, hogy nincs be­csülete az állattartásnak, a mezőgazdasági, a falusi mun­kának. Nem vagyok egyedül, aki azt mondja: nincs helyén a mezőgazdaság Magyarorszá­gon! Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents