Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 28., hétfő Okleveles közgazdák Miskolcról A Miskolci Egyetem aulá­jában szombaton megtartott nyilvános ünnepi tanácsülé­sen az egyetem fennállása óta először vehették át dip­lomájukat közgazdászok. Kovács Ferenctől, az egye­tem rektorától és Czabán Jánostól, a Gazdaságtudo­mányi kar dékánjától nyolc­vanöt közgazda, 13 mér­nök-menedzser és 141 üzemgazdász vette át okle­velét. Ugyancsak a nyilvá­nos ünnepi tanácsülésen tette le esküjét 82, az állam- és jogtudományi karon vég­zett jogászdoktor, s mellet­tük tizenkét egyetemi doktort is avattak. A most végzett, első miskolci közgazdász­diplomások iránt igen nagy az érdeklődés, fogadókész­ség az ipar és a gazdaság szinte minden területén, va­lamennyiükre biztos munka­hely vár. Kevesebb búza Jász-Nagy­kunságból A tavalyi szerény hozam­nál is kevesebb kenyérga­bona terem az idén Jász- Nagykun-Szolnok megyé­ben, a várható terméshozam az aszály miatt harmadával marad el az előző évitől. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat két hó­nappal ezelőtt még 170 ezer tonna búzára kötött felvásár­lási előszerződést, ám 100- 110 ezer tonnánál nem számítanak többre. A ter­méscsökkenés jószerivel az egész Alföldre jellemző, a malomipar szerint hektáron­ként harminc tonna körüli termésre lehet számítani. Bogyósgyümölcsök — felemás helyzet Felemás a bogyósgyü­mölcsök termelésében és ér­tékesítésében kialakult hely­zet. Török Zoltán, az Agrár- rendtartási Hivatal munka­társa szerint már három éve nincsenek málnagondok. A piac felfutóban van, pillanat­nyilag minden megtermelt málna gazdára talál. Az árak növekednek, a hűtőipar a termelőktől 110-150 forintos áron vásárolja fel a termést kilogrammonként. Rosszabb a helyzet a feketeribiszke és a pöszméte értékesítésével. A feketeribiszkénél a korábbi igen kedvező ár—amely 70- 90 forint volt kilogrammon­ként — már tavaly csökkent, és a felvásárlási ár ebben az évben tovább mérséklődött. Több pályázat a Játék Alapnál Jelentősen növekedett idén a Szerencsejáték Alap jogutódjához, az Országos Játék Alaphoz beérkezett pályázatok száma, és az igényelt támogatások ösz- szege. Ez annak tudható be, hogy a tavaly óta működő alapot egyre szélesebb kör­ben ismerik meg. Az Orszá­gos Játék Alap egészség- ügyi, szociális, ifjúsági és ok­tatási-kulturális célokra nyújt támogatást a kérelme­zőknek. A sportcélú támoga­tások az idei évtől először kerültek a Nemzeti Sport Alap tevékenységi körébe. Az Országos Játék Alaphoz tavaly négyezer pályázat ér­kezett, ezerkétszáz esetben volt a Szerencsejáték Ta­nács döntése kedvező. Toyota autószalon Kaposváron Informálni akarták a lakosságot Kútba esett a DRV terve — Az emberek többsége azt hiszi: az ivóvíz korlátlan mennyiségben rendelkezé­sünkre áll, s azt csak helybe kell szállítanunk — mondta Gergye Ferenc a Dunántúli Regionális Vízművek dél-bala­toni üzemigazgatójának veze­tője. — A déli parton az ivó­víznek való mennyiség 90 százalékát a Balatonból nyer­jük; viszonylag drága közmű­veken, komoly technikával kell megtisztítanunk a szennyező­désektől. Ez jelentős pénz­összegbe kerül. Meg szeret­tük volna mutatni berendezé­seinket a balatonszéplaki, fo- nyódi felszíni vízmüveinkben, illetve a leilei és siófoki szennyvíztelepen a lakosság­nak, hogy lássák: mire költjük a pénzt, amit vízdíjként befi­zetnek. Mert — sajnos — ren­geteg kritika éri cégünket. A nyílt napon mindössze egy idős házaspár keresett fel bennünket — ők bejárták a lei­lei szennyvíztelepet, s kérdé­seikre is választ kaptak. — Ennél azért több látoga­tóra számítottunk — tette hozzá Gergye Ferenc. — Minden lehetséges helyen meghirdettük az akciót és a siófoki víztorony előtt külön au­tóbusz várta az érdeklődőket, hogy bérmentve a helyszí­nekre szállítsa őket. Hirtelen­jében nem is tudom: mit kellene a továbbiakban kigondolnunk, hogy végre elérjenek a lakos­sághoz azok az információk, melyek segítségével hitelesen meg tudják ítélni munkánkat. Mint megtudtam, a postá­nak folyamatosan ad munkát a vízművekhez írt panaszos levelek kézbesítése. Hát ki érti ezt? (Czene) A Koto autóház kft, amelynek kínálatát a Domus áruházban lévő bemutatóteremből már ismerhetik az autósok az új helyen több új szolgáltatás is várja az érdeklődőket. Mint a szombati megnyitón a Toyota Motor Hungary japán főnöke elmondta: — A világ második legnagyobb autógyárának méltó képviselete lett a kaposvári. A Dombóvári úton lévő sza­lon a nyitást követően mától jelentős kedvezménnyel várja a márka híveit. Az épületben színvonalas szerviz és autómosó is helyet kapott. (Fotó: Török Anett) Kevesebbet vásárolunk Somogybán A kiskereskedők, a boltosok érzékelik a legjobban: mind ke­vesebben térnek be az üzletbe, s ha mennek is, a bevásárló kosarakba egyre kevesebb áru kerül. A legújabb statisztikai összegezés pontosan szám- szerűsíti ezeket a tapasztalato­kat az idei év első négy hónap­jára vonatkozóan. Kitűnik eb­ből, hogy Somogy az ország megyéi közül az utolsó helyre került; összevetve a múlt év azonos időszakával a kiskeres­kedelmi forgalom itt csaknem tizennégy százalékkal csök­kent. Ugyanakkor országos át­lagban a forgalom négy és fél százalékkal mérséklődött. Természetesen nem minde­nütt, mert például a szomszé­dos Baranyában, Zalában, va­lamint Bács-Kiskun, Békés, Heves és Vas megyében nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Me­gyénkben az év eleje óta foko­zatos a visszaesés. Tény, hogy a privatizáció le­hetetlenné teszi a teljeskörű adatgyűjtést, ám a mintavéte­les eljárás, a matematikai becs­lések is figyelemreméltó követ­keztetésekre alkalmasak. Ke­vesebbet vásárolunk, — s azt már nem is kell megkérdeni: miért? Országszerte halmozódnak a környezeti ártalmak A hazai lakosság több mint egyharmada jelentősen szeny- nyezett területen él. A felszín alatti vizek az ország egyre több részén ihatatlanok. Ezen és más tények jelzik, hogy fel­halmozódtak hazánkban a kör­nyezeti ártalmak. Csökkenté­sükre, illetve megelőzésükre átgondolt kormányzati intézke­dés szükséges. Ez volt a vég­következtetése a szombaton Tatán befejeződött III. Hazai Környezeti Ártalmak című há­romnapos országos konferen­ciának. Elmondták egyebek közt azt is, hogy Dél-Baranya egészséges klímáját veszély fenyegeti. A beremendi ce- mentgyárdan ugyanis veszé­lyes hulladékokat kívánnak megsemmisíteni. Félidejénél az árpa aratása (Folytatás az 1. oldalról) Kazsokban 45 hektáron ter­mesztették ezt a fontos takar­mánynövényt. A próbavágást követően a felújított motorú Claas Dominator egy 30 hektá­ros táblában kezdte meg a munkát. Boldog Géza kom­bájnvezető legfontosabbnak a táblák gyommentességét tartja, hiszen így sokkal könnyebb a betakarítás. 4,5 tonnás átlagra számítanak. Somodi Péter el­nök a soron következő búza és a megyében is meglepetész- számba menő tavaszi árpa táb­lákat is megmutatta. Mintha nem is hallottak volna az aszály­ról. Somogyszilban 193 hektár­ról takarították be az őszi árpát. Ősz Nándor elnök beszámoló­jából kiderült, hogy a korábbi években 6 tonna felett termett a szili szántó, most jó, ha a végső mérés nem megy 4,5 tonna alá. Búzáik a korábbi 5,8 tonnás át­lag alatt, 5 tonna körüli termést ígérnek. Szorosadon a tavalyi 56 má­zsás rekordszámba menő ter­méssel szemben 39 mázsát fi­zetett az első kalászos. 296 Kazsokban Boldog Géza polgármester a kombájnos (Fotó: Király J. Béla) hektárról takarították be a ter­mést. Búzáik egy része negy­ven, mintegy 300 hektárnyi pe­dig csupán 32-35 mázsás ter­mést ígér. Tapsonyban 283 hek­tárról átlag 4,5 tonnát takarítot­tak be. Az október 15.-e előtt magágyba került búzáik 4,5 tonnát, a későbbiek csupán 4 tonna körüli átlagot mutatnak. A minőségi búzatermesztésben a későn vetett MVM fajták mind­össze 35 mázsányi termést ígérnek. Vízváron 86 hektáron vágták le az őszi árpát. A korai termés- becsléskor 35 mázsát jósoltak, de a végelszámolás 42 mázsára kerekedett. A megye gazdasá­gaiban szinte a kombájnokkal egyidőben sorjáztak a táblákra a bálázógépek. Talán soha nem látszott akkora értéknek az ár­paszalma, mint az idén. Van, ahol már kazlakban várja a felhasz­nálást az idei aratás mellékter­méke. Mészáros Tamás Sohasem volt megnyugtatóbb növekedés Államkötvény 1995/F A Magyar Államkötvény 1995/F 2 éves futamidejű értékpapír. A kötvény alap­kamata évi 17%. Ha ön magánbefektető, és kötvényét kamatfizetésig nem ér­tékesíti, az alapkamaton felül 1,5% kamatprémium is megilleti. így kötvényé­nek kamata 18,5%-ra emelkedik. A kötvény a napilapokban meghirdetett feltételek szerint a futamidő alatt bármikor értékesíthető. Kamatfizetési időpontok: 1994. július 2. és 1995. július 2. A kötvény lejárata: 1995. július 2. A kötvény kamataira és visszafizetésére az Állam vállal garanciát. A befektetők 1993. június 28. és július 2. között az MNB Somogy Megyei Igaz­gatóságán (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4.), a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjá­ban (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3.) és az OTP Bank Rt. fiókjában (74(X) Ka­posvár, Széchenyi tér 2.) a kötvényértékesítésre szervezett aukción kialakult - a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban közölt - átlagáron közvetlenül is megvásárolhatják az 1995/F Államkötvényt. Az MNB fiókokban a tőzsdei bevezetésig (kló. 2 hét) meg felár nélkül kapható az Államkötvény i t»n, Egy házaspár érdeklődött—Tengernyi a panaszos levél

Next

/
Thumbnails
Contents