Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. június 22., kedd Országos érem- biennálé Sopronban Megnyílt az országos érembiennálé szombaton a soproni Lábasházban. Az Ikva-parti város ezúttal kilen­cedik alkalommal ad otthont a kortárs hazai éremművészek seregszemléjének. A tárlat nyolcvan alkotó 352 munkáját vonultatja fel. A bemutatott vá­logatás a biennáléra beküldött anyagnak hozzávetőleg a két­harmada, amely önmagában is jelzi, hogy számottevő ér­deklődés mutatkozik a sop­roni fórum iránt. Erdélyi művészek alkotótáborban Kopjafa-kompozíció, fából faragott képek, kerámia- és bronzplakettek, illetve több mint félszáz festmény látható — egyebek között — a Keceli Művelődési Központban va­sárnap megnyílt kiállításon. A szerda estig megtekinthető tárlat különlegessége, hogy az itt bemutatkozó hét művész közül öten egy tanyai magán alkotótábor vendégei. Az Er­délyből érkezett fafaragók és festőművészek — a Magyar Falusi Vendégfogadók Szö­vetsége és a Közép-kelet eu­rópai Falusi Vendégfogadók Szövetsége védnöksége mel­lett — a császártöltési Márin Istvánná által, a tulajdonában lévő tanyai üdülőben szerve­zett alkotótábor vendégeként készítették el műveiket. Megint, A tanú Bacsó Péter A tanú című filmjének bemutatóját ma tart­ják Budapesten a Szinbád moziban. A vetítés ősbemuta­tónak tekinthető, mivel az 1968-ban készült filmből — amelyet egyébként is csak tí­zéves késéssel, 1978-ban lát­hattak a nézők — több fontos rész kimaradt. A június 22-i bemutatót azzal a nem titkolt szándékkal tartják, hogy szponzorokat találjanak a film folytatásához, a Megint tanú című alkotáshoz. A film napja­inkban játszódik, s Pelikán le­gendássá vált figuráját, akár A tanú-ban, szintén Kállai Ferenc alakítja. Képzőművészeti alkotótábor Július 4-ikétől két héten át 25 magyar, szlovák, kárpátal­jai, vajdasági festő- és grafi­kusművész vendégeskedik a Tisza mentén, Aranyosapáti­ban az első nemzetközi ma­gyar képzőművész alkotótá­borban. A találkozó megren­dezésének gondolata Tiszai Nagy Menyhért, a kelet-szlo­vákiai Kisgéresen élő, de az év nagy részében a beregi Aranyosapátiban alkotó fes­tőművész fejében fogant meg. Szándéka találkozott Pálfi András polgármesterével, ő felajánlotta, hogy minden év­ben két hétre vendégül látja a művészeket, szálláshelyül ré­szint a tornatermet rendezték be, részint a helybéli görögka­tolikus lelkész, Szemán László jóvoltából az üres kán­torlakást, s a most visszaka­pott régi egyházi iskolát. A Honvéd Együttes Szlovákiában A Honvéd Együttes Tánc­színháza, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség meghívására, a szlovák-magyar kulturális be­mutató egyik résztvevőjeként, június 26-án Gombaszögön vendégszerepei. Rossa László-Novák Ferenc: A hely­ség kalapácsa című táncko­médiájával, valamint néptánc összeállítással képviselik Ma­gyarországot a rendezvényen. Valakinek a révészt fizetni kell A MINISZTER DÖNT T ankönyvügyben, két tűz között a Piért Az egyetemi, főiskolai felvételi pontértékről A tankönyvek augusztustól folyamatosan érkeznek majd meg az iskolákba — tettek ígéretet a Dráva Piért képviselői, hozzátéve, hogy a hiánylistát a szerződésmódosítással együtt az iskolák számára már postázták. A jószándék — úgy tetszik — a terjesztéssel foglalkozó vállalat részéről megvan. A zavartalan tankönyvellátás azonban nemcsak tőlük függ. Tankönyvügyben hatalmas a zűrzavar, tájékozatlanság or­szágszerte, ezért elengedhetet­len egy átfogó tájékoztatás a tankönyvellátás jelenlegi állá­sáról. Ebben Ottó Csaba a ré­giónkat ellátó Dráva Piért rt igazgatója és Pinterics Sára osztályvezető segített. Elmond­ták, hogy nemcsak az iskolák, hanem legalább annyira a ter­jesztők is megszenvedik a je­lenlegi áldatlan állapotokat: egyrészt a minisztérium követ­kezetlensége, illetve az állandó információhiány nehezíti meg munkájukat, másrészt a prob­lémák miatt őket éri közvetlenül a pedagógusok támadása. A gondok már a tankönyv­megrendeléseknél kezdődtek, amikoris a megrendelő nyom­tatványok megküldését — az eddigi évek gyakorlatán változ­tatva — „kezébe vette" a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium. Országszerte sok iskola egyszerűen nem kapta meg — vagy csak késve — ezeket a nyomtatványokat. Régiónkban nagy iskolák — többek között a pécsi Leöwey gimnázium is — hiába várták a megrendelőla­pokat. A minisztérium kísérőle­vele is félreérthető volt. Ez már megalapozta a hangulatot. Mi­vel március 31-i leadási határ­időig az iskoláknak körülbelül csak a fele adta le a tankönyv­igényét, a határidőt április 15-re módosította a minisztérium. Az április 15-ig leadott igényt alap­igényként kezeli a kiadó, a ké­sőn leadott igények teljesítését nem garantálja. — Kértük a minisztériumot, tájékoztasson minket is a meg­rendelőlapok kiküldéséről — mondták a Piért illetékesei. — A minisztérium azonban nem adott tájékoztatást. Az idén az úgynevezett visz- szárut is szabályozni kívánták: eddig korlátlan mennyiségben visszaküldhették az iskolák a megmaradt tankönyveket, most a nemzeti tankönyvkiadó 5 százalékban maximálta a visz- szaküldhető könyvek mennyi­ségét. Ez azt jelenti, hogy e fö­lötti tankönyvmennyiség az is­kolák nyakán marad, s azt ki kell fizetniük. Teszi ezt akkor a kiadó, amikor a tankönyvárak amúgyis a csillagos égben vannak. Szerencsére erre mi találtunk megoldást, a Dráva Piért az összes eladatlan tankönyvet visszaveszi. Egy kérésünk van: szeptember 20-ig jelezzék az iskolák, hogy mekkora mennyi­séget küldenek vissza. A szerződéskötésekkel sem volt minden rendben. Erről a vállalat képviselői elmondták: a Dráva Piért rt-t a szerződések elküldésekor még sem tan­könyvárakról, sem az állami támogatás mértékéről nem tá­jékoztatta a minisztérium. Aján­latuk az iskolával kötött szerző­dés esetében 3 százalék, ta­nárral kötött szerződés esetén 2,50 forint volt tankönyvenként. Most az árak és a támogatási rendszer ismeretében az isko­láknak tett ajánlatát felülvizs­gálta a Piért, és egységesen 4 százalék díjazást állapított meg, illetve 2,50 forintos része­sedést, attól függően, melyik lesz a nagyobb összeg. A nemzeti tankönyvkiadóval kötött szerződés alapján két ütemben tervezték a kiszállítást az iskolákba: kisebb részben május-júniusban, nagyobb­részt augusztus-szeptember­ben. A május-júniusi szállítás — bár, mint mondták, igény lett volna rá — a minisztérium ké­sői árjóváhagyása miatt nem valósulhatott meg. Hivatalosan ugyanis az árlistát június 10-én kapta csak meg a Piért. Nagy László Gyakorlati szakmunkásvizsgát tettek az Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet fényező-mázoló tanulói. Első alkalom, hogy egy magáncég az Auto-Color kft ad lehetőséget számukra. A kétnapos vizsgán tizenhatan bizonyították tudásukat. (Fotó: Kovács Tibor) A műszaki egyetemeken és főiskolákon befejeződtek a fel­vételi vizsgák. A pontmeghatá­rozó értekezleteket már meg­tartották a művelődési minisz­tériumban. Bakos Károly, a kul­tuszminisztérium tanácsosa elmondta: a ponthatárt, vagyis azt a pontértéket, amelynek el­érése „belépőjegy” a felsőokta­tási intézménybe, a jelentkezők száma, a középiskolai és a fel­vételi eredmény, valamint a fel­sőoktatási intézmény helyei együtt határozzák meg. E kér­désben — az egyetemi rekto­rok, illetve a főiskolai főigazga­tók javaslata alapján — a mű­velődési miniszter dönt. Az ország 10 műszaki felső- oktatási intézményének 7 ezer helyére az idén 11 ezer fiatal szeretne bejutni. Mint ismere­tes, a felvételi helyek 60-75 százalékát e felsőoktatási in­tézmények — a jelentkezők kö­zépiskolai tanulmányi eredmé­nyei alapján — már áprilisban betöltötték, így csak a fennma­radókért kellett írásbelizniük a fiataloknak. A többi egyetemen, főiskolán június 28-án és 29-én lesznek az írásbelik, a szóbeli­ket 30-ától tartják. A felvételi ponthatárokat az egyes intéz­mények július 5-től 16-ig hatá­rozzák meg. A pontküszöbök nem jelentenek rangsorolást a felsőoktatási intézmények kö­Megvédik a Romlottvárat Mátyás korabeli várkastély romjait foglalja magába a nagykanizsai Szentgyörgy- vári-hegy oldalában található Romlottvár, amelyet három évvel ezelőtt tárt fel a város történelmi emlékbizottsága. Egy bástya, a pincefalak és a kastélykút védelmére volt ele­gendő az akkori pénz — a fel­tárt várrom többi része pusztu­lásnak indult. Az 1480-as években épült várkastély ma­radványainak megőrzésére 300 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület. zött — hangsúlyozta Bakos Ká­roly. Azokra a helyekre, ame­lyeket a felsőoktatási intézmé­nyek kellő számú, megfelelő eredményt felmutató felvételi­zők hiányában nem tudtak be­tölteni, július 17-én és 18-án pótlólagos átjelentkezést tarta­nak. Összességében az idén 73 ezren jelentkeztek az állami felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatának 30 ezer he­lyére. Az Államigazgatási Főis­kola nappali tagozatára például összesen 200 hallgatót ve­sznek fel, ebből 100 helyet már tavasszal betöltötték a jelent­kezők tanulmányi eredménye alapján. A fennmaradó 100 he­lyért viszont 1300-an versen­genek. Esti és levelező tago­zatra 150 személyt vesznek fel. Ugyancsak igen nagy a túlje­lentkezés a Rendőrtiszti Főis­kolán, amelynek 115 nappali tagozatos helyére 1372-en je­lentkeztek. Levelező tagozatra 200 jelentkezőnek jut hely. A társadalmi igényekhez iga­zodva növelte felvételi irány­számát az Orvostovábbképző Egyetem egészségügyi főisko­lai kara, ahová a tavalyi 200-zal szemben idén 280 hallgató jut­hat be. Hasonlóan döntött a Pécsi Orvostudományi Egye­tem, amely a főiskolai szakra a tavalyi 150 helyett 270 növen­déket vesz fel idén. Elárverezett Oscar-díj New Yorkban elárverezték Joan Crawford Oscar-díját: vásárlója 68 500 dollárért ju­tott hozzá a Christieis cég ár­verésén. A filmszínésznő, aki 1977-ben halt meg, 1945-ben kapta az elismerést a Mildred Pierce című filmben nyújtott alakításáért. Az ő Oscarja volt a második, amely nyilvános árverésen cserélt gazdát. A másik Oscar 1992-ben került kalapács alá: Harold Russell epizódszerepért kapta az el­ismerést és díja 57 ezer dollá­rért talált vevőre. Munkácsi kórus Somogybán Sikeres hangversenyt adott vasárnap Balatonlellén a kárpátaljai Munkácsról, a kaposvári Kodály Zoltán Általá­nos Iskola meghívására Somogyba érkezett általános is­kolai fiúkórus. A hatvan tagú együttes hétfőn a fonyódli- geti gyerektáborban is bemutatkozott. A vendégkórus jú­nius 24-ig Somogy nevezetességeivel is megismerkedik. Ma 19 órakor Kaposváron a Szent Imre templomban ad­nak hangversenyt. A kaposvári Kodály iskola kórusa ősz­szel viszonozza a vendégek látogatását. William Golding halálára Színvonalas könnyűzenei programok Júliusban zárva tart a művelődési központ Ma is az ifjúságé elsőspr- ban a kaposvári Együd Ár­pád Városi Művelődési Köz­pont mondta Király Zoltán igazgató. Aki belép az épü­letbe, az fiatalokat talál oda­benn. A 35 év alatti korosz­tály igényli leginkább a kö­zösségi élet formáit. A programok azonban va­lamelyest változtatják a be­térők körét. Az utóbbi időben kevesebb a nyelvtanfolyam. Ennek oka közismert: az is­kolákban is tanulhatják ma már a gyerekek a világnyel­veket. Az érdeklődés előte­rébe most a reform-életmód került. Ez meglehetősen szé­les rétegeket vonz. A könnyűzenében igyekeznek jó muzsikáról gondoskodni; elsősorban a dzsessz- és blueszenében. Sok dicsére­tet és kritikát kaptak a tava­szi fesztiválért; többen túl komolynak ítélték a progra­mokat. Az igazgató úgy gondolja, ha azt szeretnék, hogy neve legyen a kaposvári tavaszi fesztiválnak, akkor színvona­las rendezvényekre van szükség. Júliusban bezár a köz­pont, hogy elvégezhessék a szokásos évi nagytakarítást és karbantartást. -ge­Öt irodalmi Nobel-díjasa egyikét búcsúztatja Nagy-Bri- tannia. A 81 éves korában hir­telen elhunyt Sir William Gol- dingra így emlékezett a The Sunday Times: „Azon ritka huszadik századi írók közé tartozott, akik egyszerre nép­szerűek és mélyek, habár re­gényei nem voltak evilágiak. — Nem is tudom, hogyan kel­lene írni a mai társadalomról — mondta egy nemrégi nyilat­kozatában...” Nemzetközi hírnevet szer­zett első regényéről, az 1954-ben megjelent „A legyek urá”-ról így írt a lap: „Nem in­dult ígéretesen. A Faber and Faber kiadó lektora lesújtó vé­leményt mondott a kéziratról: abszurd és érdektelen fantá- ziálás. Vacak és unalmas. Ér­telmetlen — írta a lektor. Több változtatás után azonban a regény azonnali sikert aratott”. Újabb regényei, Az örökö­sök és A ripacs Martin, tiszte­letteljes kritikákat kaptak, de nem ragadták meg a közön­ség képzeletét. 1979-ben adta ki a Darkness Visible, majd 1980-ban a Rites of Passage című regényét. Ez utóbbiért Booker Prize-t kapott, és 1983-ban neki ítélték az iro­dalmi Nobel-díjat is — emlé­kezett a The Sunday Times. Golding író- és vetélytársa, Anthony Burgess így nyilatko­zott: „A legyek ura méltán lett klasszikus, bár hamis pre­misszán alapul, azon, hogy az emberi lélek természettől fogva gonosz és hajlamos a gonosztettekre, a lélek másik, jó oldala nem képes közbea­vatkozni.” Frank Kermode professzor így jellemezte Goldingot: — Egyszer megkérdezte tőlem, hogy állok az ógöröggel. „Már majdnem teljesen elfelejtet­tem”, feleltem. „Mit fog csinálni nyugdíjas napjaiban, ha már Homéroszt sem tudja elol­vasni?”, kérdezett vissza. Golding 1911-ben született Anglia legnyugatibb vidékén, Cornwallban. Apja elkötelezett quaker volt, William Golding azonban elvetette a tételes vallásokat, habár hitt Isten­ben. Oxfordi tanulmányai után iskolaigazgató lett, majd a második világháború idején a királyi haditengerészetnél szolgált. Később tengerész- tiszt-növendékeket oktatott öt éven át. Irodalmi sikerei után visszavonultan élt feleségé­vel. Cornwalli otthonában érte a halál, miután előző nap részt vett egy tiszteletére rendezett fogadáson.

Next

/
Thumbnails
Contents