Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
1993. június 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Felújították az IMS-lakásokat Elkészültek Barcson a Köztársaság utcai IMS-- technológiával épült lakások felújítási munkálatai. Ugyancsak megerősítették a városi könyvtár épületét, amely szintén IMS-ház. A lakókat most költöztetik vissza lakásaikba. Útépítés Drávagárdonyban Elkészültek az útépítési és útjavítási munkálatokkal Drávagárdonyban. A kisközségben összesen csaknem 800 méter utat építtetett az ön- kormányzat a Közúti Igazgatósággal közösen. Ez majdnem négy és fél millió forintjába került a száznyolcvan lelket számláló falunak. Az év lakóháza pályázat Barcson Ebben az évben is pályázatot ír ki a barcsi önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága Az év lakóháza elnevezéssel. A pályázatokat szeptember elsejéig lehet majd leadni, s héttagú bírálóbizottság — Juhász Tibor városi főépítész vezetésével — értékeli. A díjakról később döntenek a városatyák. Négyezer forint a macskákért A gyékényesi általános iskolában rendszeres téma a természetvédelem és ezen belül az állatvédelem. Kétszer rendeztek már állatvédelmi hetet, legutóbb pedig a tanulók 4000 forintot gyűjtöttek össze az Alapítvány a macskákért számlájára. Falunap Somogy tarnócán Színes, változatos programokkal tarkított falunapot rendeznek szombaton Somogy- tarnócán. A rendezvény délelőtt a sportnappal kezdődik. Lesz kispályás labdarúgás, asztalitenisz, teke, lövészet, szkander és kötélhúzás. Délután szórakoztató műsorok várják az érdeklődőket. Műsort ad a Somogytarnócai Asszonykórus, lesz karate- és cselgáncsbemutató és koncertet ad a Riverside Big Band. Este szabadtéri bállal zárják a falunapot. Munkanélküliek Szentgyörgyön Az 1300 lakosú Homok- szentgyörgyön jelenleg 191 a nyilvántartott munkanélküli. Közülük már több mint húszán kiestek az ellátási körből. Ők az önkormányzattól kapott havi 5120 forintos támogatásból tartják fenn magukat. Számuk az év végére várhatóan eléri a százat. Mindez évi ötmillió forintjába kerül az ön- kormányzatnak, hisz előreláthatóan nem nő a munkahelyek száma a környéken. ZALAI PÁLYÁZÓ NYERT CSURGÓN Japánból, Ausztráliából is jöttek Egy évig nem lesz vízdíjemelés Szerdán este Csurgó eldőlt, hogy ki üzemelteti ezután a város Szentával közös vízi közműveit. A koncessziós szerződésre hárman pályáztak: a jelenlegi üzemeltető, a DRV, aztán a kaposvári BITT kft, valamint a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat. A hosszas vita után az utóbbi nyerte el a pályázatot. Dr. Soós Gyula alpolgármestert kérdeztük a részletekről. — Végülis az a pályázó nyert, amelyik anyagilag legkedvezőbb ajánlatot tette, vagyis a lakosságot legkevésbé sújtó árral kíván dolgozni. A zalai cég azt vállalta, hogy ebben az évben még a jelenlegi, 79,20 plusz áfa áron számlázza a víz- és csatornadíjat. A jövő évben sem terveznek áremelést. A másik két pályázó 130 forint köbméterenkénti árához képest ez nagyon jó. Ök ketten természetesen megpróbálták bizonygatni, hogy a régi árból nem lehet kijönni, de a testület ezt az érvet végül nem fogadta el. Már- csak azért sem, mert a zalaiak már 85 önkormányzat vízi közművét üzemeltetik — eredményesen. Az új üzemeltető vállalta azt is, hogy a jelenlegi dolgozóknak — 28-an vannak — továbbra is biztosítja a munkalehetőséget. A 120 millió forint értékű vízi közműveket szeptember végén veszi át az új üzemeltető a DRV-től. V. O. Balatonon a Dráva-Tej Nagyüzem a töltősoron — Naponta 50 ezer liter tejet dolgozunk fel az üzemben. 30 ezer liter tejből készítjük a közkedvelt trappista sajtot, a többiből étkezési tejet, kakaót, tejfölt, túrót, kefirt és vajat készítünk — mutatta be Francz Rezsőné ügyvezető a Dráva-Tej kft napi tevékenységét. A barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarha ágazatától naponta 18 ezer liter tejet szállítanak az üzembe, de a begyűjtési körzethez tartozik az inkei szövetkezet, a kutasi állami gazdaság, a kutasi szövetkezet, a lábodi, a babócsai és a homokszentgyörgyi szövetkezet tehenészeti telepei. — A nagyüzemekből a felvásárolt tej kiváló alapanyag, összességében a feldolgozott mennyiség 80 százaléka extra minőségben kerül hozzánk — mondta az ügyvezető. Nyolc járművel terítik termékeiket, nem csak Barcs térségében. Kaposvárra reggel és délben indul a túrajárat. A déli szállításkor már a reggeli fejésből származó tejet hozzák a megyeszékhelyre, így Kaposváron előbb iható a friss tej, mint akár Barcson. Naponta 2400-2500 liter tejet, 450 liter kakaót, mintegy ezer doboz tejfölt, 100-150 kiló túrót és 200-300 kiló sajtot terítenek a kaposvári üzletekbe. — Balatonszárszón, a helyi áfésztől bérelt depót a kft. Itt hűtőkamránk is van, egy Barkas teríti a termékeinket. A szezonkezdettől naponta 2 ezer liter tejjel, 400-500 kiló sajttal és egyéb termékeinkkel bővítjük a déli Balaton-part kereskedelmi választékát — mondta Francz Rezsőné. A Dráva-tej kft a versenyképesség érdekében bővítette termékskáláját. A trappista sajt alapanyagából különböző ízesítésű krémsajtokkal is megjelentek a piacon. A gombás, a paprikás, a metélőhagymás és a sonkás krémsajtok máris nagy sikert arattak. (Mészáros) Hagyományőrző táj ház Lakócsán Aki Lakócsa nevét hallja s némiképpen tájékozott a megye nevezetességeiről, annak mi más jutna eszébe, mint az, hogy nemzetiségi falu. És ha ide ritka vendég érkezik, akkor azt elvezetik a horvát nemzetiségi tájházba. A legjobb kalauz pedig ki más lenne, ha nem az, aki itt éli életét. Pandur Istvánná 1984 óta a ház gondnoka, mindenese. — 1985 augusztusától várjuk az érdeklődőket — mondta. — Azóta sokan megfordultak itt: Japánból, Ausztráliából is jöttek... Mindig kedveskedem zsíros, kelt rétessel a massznicával és gi- banicával. Ottjártamkor csendes volt a ház, amolyan vendégfogadás előtti hangulat uralkodott. Bár ahogy a vendéglátó fogalmazta: az egykori Jugoszláviában zajló háború miatt egyre kevesebben jönnek mostanában. Pedig tíztől este hat óráig minden kíváncsiskodót szeretettel várnak. Látnivaló akad bőven, még kívülről is. A ház teteje kézzel csépelt szálas rozsszalmából font tető, vagyis zsúp. Aztán a sövényfalat hatalmas, vaskos gerendatalpra építették, ezért nevezik talpas háznak. Ez a „lak” három helyiségből áll. Házilag készített bútorok: szövőszék, rokka látható. A falon óra „ingázik”, s katolikus szentképek függnek. A bejáratnál szerszámnyél készítéséhez szükséges alkalmatosság található. Bent pedig biklába öltöztetett horvát leány fogadja a látogatót. — Tulajdonképpen a Somogy Megyei Műemlékvédelmi Felügyelőség hatásköre alá tartozunk, mert az önkormányzat nem hajlandó megvásárolni az épületet. De a falu lakossága sem viseli szívén a tájház sorsát. Pedig ez az egyetlen fennmaradt „gyöngyszeme” a községnek. A fiatalok nem ápolják a hagyományt: már csak a ház idézi a kor hangulatát és azt, amit az ősök rájuk hagytak. Végül egy gondolat a vendégkönyvből. Egy japán fiatalember a következőt írta: — Az első japán vagyok, aki La- kócsára jött. Ennek a hagyománymentő és -őrző népnek egyik jellegzetessége a szolid berendezésű, tiszta forrást idéző ház. (Gamos) CSOKONYAVISONTÁN NŐ A FORGALOM A gyógyfürdő kész a szezonra Tojástermelés francia mintára Keltetőt épít a vállalkozó Mozgalmas az élet Barcson Keszeg Tibor vállalkozó portáján. Nyolc éve foglalkozik áru- és tenyésztojás-termeléssel. A legritkább esetben találja otthon az ember. Tartózkodási helye többnyire a város szélén található egykori Úttörő téesz. — Három évig szállítottam az áfésznek a tojásokat — mondta. — Jelenleg mező- gazdasági vállalkozóként magam értékesítem a termékeket. Az árutojás piaca széles körű, többek között Nagyatádra, Homokszentgyörgyre is szállítok. Az ócsai Hérosz Kft-től kapja a tenyészállományt, fehér húshibridet. A tojástermelésről a hétezerötszáz szülőpár gondoskodik. A napos csibéket is az említett cégtől kapja és brojler neveléssel is foglalkozik. A vágócsirkét a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalat veszi át. Keszeg Tibor most új beruházáson töri a fejét, hogy teljes legyen a baromfiágazat. — Baromfikeltető üzemet szeretnék felépíteni. Tudom, látom, hogy szükség lenne erre. Ismerve az igényeket és a piacot, úgy heti 30 ezer tojást keltethetnénk. Most hat dolgozónak ad munkát a vállalkozás, de a keltető beindításával ez a szám tízre emelkedne. A tojástermelés jövőjét nem látja rózsásnak, ugyanakkor borúlátóan sem nyilatkozik. Szerinte a megfelelő, jó kapcsolattal rendelkező vállalkozók mindent képesek áthidalni. Az első beruházásnál 20 ezer forint kölcsönnel indultak. Jelenleg napi 2500 árutojást tojnak a tyúkok. Ezen nincs egy fillér haszon sem — állítja a vállalkozó —, de már az is valami, hogy nem is ráfizetéses. A nullszaldó lassan elfogadott „nyereség” lesz a mezőgazdaságban. — A nagy meglepetés akkor kezdődött, amikor néhány évvel ezelőtt 17 napos tanulmányúton voltam Franciaországban. Huszonötén vettünk részt és a baromfitenyésztés csínját-bínját leshettük el. Egyébként gyermekkorom óta kedvelem az állatokat; galambtenyésztéssel is foglalkozom. Talán a legnagyobb elismerésem az volt, hogy 1989-ben a televízió felvételt készített az OMÉK-ra a baromfitenyésztésről. A filmet pedig éppen a mi portánkon forgatták. G. A. Elismert, mesze földön híres fürdőhely vált Csokonyavison- tából. Most azonban ismét csak fejleszteni kellene, hogy megfeleljen a követelményeknek. Régen volt már ugyanis, amikor 1943-ban amerikai olajtársaság magyar geológusokkal együtt olaj után kutatott. Görgeteg határában eredménytelenül fúrtak, onnan jöttek Csokonya- visontára. Lejutottak 1800 méter mélységig, majd innen 76 fokos forróvíz és földgáz tört fel. Beszélik, hogy az árokba fürödni járók iszapot pakoltak fájó testrészeikre. Egy idő múlva észrevették, mintha gyógyulna a sajgó testrész. Ezután többen kipróbálták és tényleg kiderült: csakugyan gyógyhatású. így kezdődött... Kész az óriáscsúszda 1962-ben felépült a két meleg vizes medence, amelyet kettéosztottak, hogy fürdésre alkalmas hőfokra hűthessék. Néhány év múlva a hideg vizes úszómedence készült el négymillió forintos beruházással. Majd jött a kemping, kabinsor, öltöző... 1985-ben felépült a légkondicionált fürdőcsarnok majd 40 millió forintért. A vastalanító 9 millió forintba került, a masszázskád 1,3 millióba. Ez ha kell, minden testrészt megmozgat. A napokban adtak át két gyerekmedencét és egy óriáscsúszdát csaknem 3 millió forintért. — A termálfürdő 1991. május Tjéig a DRV tulajdonában volt — tudtuk meg Katz Zoltán igazgatótól. — 1992. április Tjén megalakult a Termál Kft mint üzemeltető. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában van. A korábbi évekhez képest 12 százalékkal emelkedett a látogatottság. Amikor még a vízmű üzemeltette, szünnapot is tartottunk. Most május Tjétől szeptember 30-ig minden nap nyitva állunk a vendégek előtt. És ez 7-8 ezerrel több látogatót jelent. Jönnek a betegek az ország minden részéről. Van itt gyógy- masszázs, pezsgőfürdő, víz alatti masszázs. Es a visszajá- rók száma, ragaszkodása, a gyógyulok aránya is minősíti a fürdőt. — Az a sajátos helyzet alakult ki — mondta az igazgató —, hogy önellátásra kényszerültünk. Egy fillér támogatást sem kapunk, csak az van, amit a bejáratnál „összeszedünk”. Viszont az évi 13 millió forintos bevételből a kemping négymillió forintot hoz a kasszába. Évente 90 ezren fordulnak meg itt, ennek 70 százaléka belföldi. 25 ezer vendég éjszakázik, főleg németek, osztrákok. A fürdőn június 26-27-én nyílt napot tartanak. Ez azt jelenti, hogy minden 14 év alatti gyermek ingyen beléphet és használhatja azt óriáscsúszdát. Tervezik még a vizesblokk felépítését is, csakhogy ehhez is pénz kell! Mint mindenhez, csakhogy itt megvan annak a lehetősége, hogy megtérüljön a befektetés. Gyógyulni mindig sokan akarnak. Gamos Adrienn
