Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. június 18., péntek ELŐTÉRBEN A HELYI VÉDELEM Népszerűek a népi elemek Településkép és harmónia — Az építtető és az építész felelőssége A népi építészetet az egyik legveszélyeztetettebb terü­letnek tartja Olajos Csaba, az Icomos Népi Építészeti Szak- bizottságának titkára. Kaposvári ülésük után arról kérdez­tük, vajon az építtetők, s az építészek körében népsze- rűek-e a népi elemek. Új iskola épül Ladon Új, nyolctantermes iskolát építenek Ladon. Az építő, a Biokop kft szeptember elsején szeretné átadni az intézményt, hogy az általa megvásárolt kastélyból kiköltözhessen az ál­talános iskola. Tornatermet és szolgálati lakást is építenek. (Fotó: Kovács Tibor) DR. KÁLMÁN GÉZA EMLÉKÉRE Alapítvány a mellkassebészeten 1950 nyarától működik a kaposvári megyei kórházban a mellkassebészeti osztály. Dr. Kálmán Géza nevéhez fűző­dik létrehozása. Dr. Vincze Károly osztályvezető főorvos és munkatársai az elődre emlékezve alapítványról döntöttek. A harmincadik évadnyitó Megnyitották a Gyulai Vár­színház harmincadik évadját, újra közönség elé léptek a gyulai nyári teátrum három év­tizedes történetében kiemel­kedő szerepet vállaló, s a gyu­lai nyári színházban nyújtott teljesítményükért kitüntetett színészek és rendezők. A Kö­rös-parti nyári színház első bemutatója június 20-án, va­sárnap lesz, amikor a kolozs­vári magyar operatársulat Er­kel Ferenc „Brankovics György” című dalművét adja elő. 21-én ismét a „Brankovics György”-öt játsszák a kolozs­váriak, 23-24-én pedig Erkel Ferenc „Bánk bán”-ját. Az er­délyi társulat tánckara június 27-án balettesttel szórakoz­tatja a közönségét. Sütő And­rás évek óta készülő új drá­mája, „Az ugató madár” ős­bemutatója július 8-án lesz. A jubileumi gyulai nyári évadban június 26. és július 3. közt nyolc európai ország egy-egy színházának a részvételével lesz színházi találkozó. Budapesti szoborpark A Budapest Galéria elké­szült a XXII. kerületi szobor­park beruházási és építési munkálataival. A megnyitó időpontját a Fővárosi Közgyű­lés tűzi ki. A szobrok közül utolsóként a Jászai Mari téri Marx-Engels és a Felvonulási térről elbontott Lenin-szobrot helyezték el kedden. E két mű a szoborpark fogadófalában kialakított fülkébe került, a park „vezérmotívumaként”. Mint ismeretes, a főváros ta­valy decemberben döntött ar­ról, hogy lebontják a közterüle­ten levő, az elmúlt rendszer­hez kötődő szobrokat, em­lékműveket, valamint emlék­táblákat, és azokat egy erre ki­jelölt parkban helyezik el. „Vallomások” — turnén A Magyar Állami Népi Együttes „Vallomások” című műsorával, június 2-tól 6-ig a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének meghívására Ungváron, Munkácson, Bereg­szászon, Nagyzőlősön, valamint Técsőn vendégszerepeit. Ennek folytatásaként — a Kallós Zoltán Alapítvány meghívására —, jú­nius 7-től Erdélyben turnéztak. Szatmárnémetiben, Kolozsvá­rott, Széken, Tordaszentlászlón és végül a vendégszereplés utolsó állomásaként, június 11-én, Nagyváradon léptek fel, mindenütt nagy sikerrel. Liszt-ösztöndíjasok hangversenye Liszt Ferenc-ösztöndíj I. len­gyelországi zongoramű­vész-versenyének nyertesei ad­tak hangversenyt csütörtökön a régi Zeneakadémián. Az öt fiatal előadóművész — egy hölgy és négy fiatalember — Chopin, Bach és Debussy-műveket szó­laltatott meg. A Vörösmarty ut­cai koncert díjtalan volt. Kölcsöntankönyv A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az arra rászoruló tanulóknak ingyenes tankönyv­kölcsönzési lehetőséget bizto­sít. A Nyugat-Európában bevált módszerhez hasonlóan, a mi­nisztérium az iskolák könyvtára­inak juttatja el azt a pénzössze­get, amelyből azok a rászoruló diákjainak megvásárolják az egy tanévre kikölcsönözhető tankönyveket. Az igényeket az iskoláknak és a helyi önkor­mányzatnak június 30-ig, közö­sen kell eljuttatniuk a regionális oktatási központokhoz. — Egyre nagyobb teret kapnak a házi építészetben a népi elemek. A modern építé­szet igyekszik alkalmazni ezeket a jellegzetességeket. Ennek egyik legizgalmasabb példája Makovecz Imre mun­kássága, aki ugyanazon ele­mek használja, mint amelye­ket a népi építészet hasznosí­tott egykoron. A mai körülményeknek azonban a régi népi épületek már nem felelnek meg. Hogy a valamikori Magyarországra jellemző harmonikus faluképet meg lehessen védeni, fontos volna a régi népi értékeket, építészeti elemeket meg­őrizni. — Egy-egy épület helyi vé­delme éppen ezt szolgálja. — Hazánk tízezer védett műemlékéből csaknem ezer a védett népi építészeti emlék. Ez elég kevés, pedig fajaink­ban rengeteg lakó- és mellék- épület van, ami helyi védelmet kívánna. De nem feledkezhe­tünk meg a jellegzetes telepü­lésszerkezetekről és az úgy­nevezett kisépítészeti elemek­ről: kerítésekről, kapukról, hi­dakról sem. Ezek megvédése, a modern építészetbe való in­tegrálása fontos feladatunk. Sokszor menthetetlen egy-egy vályogház, egy haj­dan szép volt kapubejárat. Ilyenkor nincs mit tenni, ám amikor még megmenthető, akkor viszont ne divatirányza­tokat kövessen az építész! Tárja fel az adott település vagy térség jellegzetes ele­meit, s erre alapozva próbálja az új, a modern és a hagyo­Erről tájékoztatott Jean Be- ucher, az ESSCA-csoport fői­gazgatója és Juhász Attila, az ESIAME-Budapest igazgatója. — Az ESIAME-program lé­nyege egy olyan hároméves képzés, amely a vállalatok, a vállalkozások, a jövő felé irá­nyul. A cégek igényének meg­felelő operatív, dinamikus és jól alkalmazkodó munkatársa­kat képezünk. — Miiyen forrásokból finan­szírozzák a programot? — A tandíjakból, a vállala­tok által támogatott alapítvá­nyok hozzájárulásaiból és in­tézményi pénzekből. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a francia állam, amely a minisztériumokon keresztül juttat pénzt számunkra. — Némiképp meglepő, hogy első külföldi próbálkozá­suk helyszíne Magyaror­szág... — Szerintünk nem, ugyanis nagyon sok volt ESSCA-diák dolgozik francia-magyar ve­gyesvállalatoknál. Az is tény, hogy Magyarország a régió mányos vonásokat ötvözni! — Mennyire népszerű ez utóbbi építészeti mód? — Úgy érzem, egyre ked­veltebb lesz. Az elmúlt negy­ven év bizonyítja, hogy a falusi építészet divatirányzatokat követett. Sátortető, manzárd­tető, oromfalas épületek... Ahova ezek nem illettek, oda is ilyenek építettünk. Ahol pél­dául sohasem volt oromfalas épület, mert kontyolt nyeregte­tős, kis füstlukas házak épül­tek egykoron, mégis megje­lentek az idegen elemek . Ez­zel is szét lehet verni a faluké­pet. Nagy tehát az építész és az építtető felelőssége is. — Ha anyagi oldalról vizs­gálódunk, akkor mi mondható el? Egy népi építészeti eleme­ket alkalmazó, azt a modern­nel ötvöző lakóház felépítése többe kerül-e mint egy ha­gyományosé? — Nem hiszem, hogy többe kerülne egy ilyen családi ház. Sem a tervezése, sem a kivite­lezése. Örülök annak a kor­mányprogramnak, amelyben megfogalmazódik, hogy a meglévő épületállomány hitel- támogatási rendszere ugyan­olyan, mint az új építkezé­seké. Eddig — úgy vélem — a legtöbb ember azért épített új házat, mert úgy gondolta, hogy megéri neki, hiszen szo­ciális támogatást és hitelt is kapott. — Ön milyen házban él? — Egy sorházban lakom, mivel az akkori támogatási le­hetőségből csak erre futotta. legfejlettebb országa, ráadá­sul geográfiai központ. — Önök francia diplomát adnak. Ezt Magyarországon elfogadják? — Hamarosan. Az elfoga­dása a felsőoktatási törvény megszületésének függvénye. — Ismertetőjükben azt írják: a képzés francia típusú. Ez mit jelent? Három fő elem integrációját. Egyrészt az általános művelt­ség oktatását és képzését, másrészt a nemzetköziséget, a nemzetközi kapcsolatok elő­térbe helyezését, végül pedig a nagyon erős gyakorlati kap­csolatokat a vállalatokkal. A képzés utolsó évében a diá­kok már felváltva járnak az is­kolába és a cégekhez, ily mó­don a munkaviszonnyal egyenértékű tapasztalatokat szerezhetnek. — Áttérve a konkrét ma­gyarországi képzésre: mikor és hol kezdődik az oktatás? — Szeptemberben a Ráday utcában kezdünk, mintegy harminc-harmincöt diákkal. — Dr. Kálmán Gézának, a kaposvári kórház első mellkas­sebész osztályvezető főorvo­sának a legfőbb érdeme, hogy az akkor még népbetegségnek számító tbc sebészeti kezelé­sére osztályt hozott létre első­ként a régiónkban. A mellkas­sebészet úttörője volt a me­gyében, — nyilatkozta az ala­pítvány megálmodója, dr. Vincze Károly. Az alapítvány céljáról elmondta: a mellkasse­bészeti osztály betegei szá­mára olyan plusz szolgáltatá­sokat kívánnak nyújtani, amikre nem telik a kórház szűkös gaz­dálkodásából. A Dél-Dunántúl egyedüli mellkassebészeti osz­tályára nemcsak somogyi be­tegek érkeznek, hanem az or­szág minden részéből. A hoz­zátartozók ritkán juthatnak el Most a felvételiztetést készít­jük elő, a középiskolákkal már felvettük a kapcsolatot. — Kik pályázhatnak legna­gyobb eséllyel? — Egész tömören összefog­lalva azok, akiknek megfelelő a motiváltságuk. Akikről a felvé­teli beszélgetésen — persze írásbeli és szóbeli vizsga is van — kiderül. Azt várják ettől a képzéstől, amit mi nyújtani tu­dunk. — És persze a tandíjat is ki kell fizetni. Mekkora éves ösz- szeg ez? — Március táján 1800 ECU-ben határoztuk meg, ami mintegy 190 ezer forint. — Ha ezen múlik, nem sok diákjuk lesz... — Tudjuk, hogy sokak szá­mára ez megfizethetetlen. De mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy jöjjön el felvételezni, ha sikerrel veszi ezt az akadályt és nincs elég pénze, majd kere­sünk számára valakit, aki ösz­töndíjként fizeti a tandíjat he­lyette. Persze főleg olyan cé­geket keresünk meg, ahol volt tanítványaink dolgoznak. — Apropó volt tanítványok: hogyan állják meg a diákjaik a helyüket az életben? — Mondhatjuk, remekül. A legnagyobb francia cégek me­nedzsmentjében töltenek be fontos posztokat. Ez jellemzi munkánkat. (szekeres) Kaposvárra beteglátogatóba, a telefonvonalak zsúfoltak. Az alapítványból a betegágyhoz hordozható telefonokat is vásá­rolnak. A komfortosabb beteg- állátáshoz hozzátartozik a szí­nes televízió is, amelyből töb­bet kívánnak venni. — Betegeink gyógyulásához kívánunk hozzájárulni az ilyen szolgáltatásokkal. A jobb köz­érzet kialakítása segíti a mie­lőbbi fölépülésüket. —Az osztály évtizedek óta nemcsak orvosairól nevezetes, hanem ápolóiról is. A beteg- gondozásban fontos a szere­pük. Az alapítványban is meg­fogalmazódik ez? — Szeretnénk megőrizni a jó hagyományokat. Az alapít­ványnak ez is a célja. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy A 3. országos ipari forma- tervező konferencia jelszava: Vállalkozás — Minőség — Design. A június 16-18-a kö­zött Budapesten az Agro szál­lóban megrendezett konfe­rencián több mint 400 rész­vevő találkozott. Vállalkozók, designerek be­szélgetnek belsőépítészetről, termékfejlesztésről, közleke­désről, környezetkultúráról, minőségről, világkiállításról — minél többen vehessenek részt az ápolók közül is a szakmai továbbképzéseken, fórumokon is. — Eddig is voltak támogatói a kaposvári megyei kórház mellkassebészeti osztályának. Sokat segítettek különböző cé­gek. — A cégek mellett egyéni adakozók, vállalkozók is segí­tették az osztály munkáját. A Balaton Fűszért, a Titán, a Ka- posker, a barcsi parkettaüzem, az öreglaki vadfeldolgozó, a bogiári mezőgazdasági kombi­nát sok esetben járult hozzá rendezvényeinkhez. Az alaptő­kéhez, amelyet az osztály szakorvosai adtak össze, a Kálmán család ötvenezer forint­tal kíván hozzájárulni. Az ala­pítvány bejegyzése folyamat­ban van. A nemes kezdemé­nyezéshez bárki hozzájárulhat a későbbiekben, a csekkszá­mot lapunkban fogjuk közölni. Horányi Barna azokról a témákról, amelyek piacra kerülő termékek elad­hatóságát segítik. A konferenciával egyidőben kiállításokat rendeztek, többek között az Iparművészeti Mú­zeumban a Marketing a szá­zadfordulón, a Tölgyfa Galéri­ában az Iparművészeti Főis­kola hallgatóinak munkáiból, a Kecskeméti Kerámia- stúdió­ban A formatervezéstől a kivi­telezéséig címmel. A Kaposvári Nyomda Kft. Kaposvár, Fő u. 101. éretts ég fiúkat keres gépmester szakmunkástanulónak Feltételek:- min. közepes érettségi bizonyítvány,- kaposvári állandó lakhely. Tanulmányi idő: 2 év Jelentkezés személyesen, 1993. június 30-ig, 9-15 óra között, a nyomda titkárságán (10261) Lőrincz Sándor Posztgraduális képzés, nemzetközi kapcsolatokkal Életre nevelő iskola Idehaza nem nagyon ismert az Angers-i Kereskedelmi Főiskola (ESSCA), pedig négy esztendeje a közép-kelet-eu- rópai témára szakosodott posztgraduális képzés keretében magyarokat is oktatnak. Hamarosan azonban kiszélesed­nek a kapcsolatok, az ESIAME-program és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel között együttműkö­dési szerződés keretében vállalatvezetési főiskolát nyitnak fővárosunkban. Ipari formatervezési konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents