Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. június 15., kedd Kazinczy-díjasok Az idei Kazinczy-díjat Ko­vács Ferencné Ónodi Irén, a miskolci Herman Ottó Gim­názium magyar szakos ta­nára; Molnár Ildikó az ELTE Btk fonetikai tanszékének adjunktusa és Szőcsné Antal Irén, a szentistváni általános iskola magyar szakos tanára érdemelte ki. A harmincadik alkalommal odaítélt díjat Biszterszky Elemér nyújtotta át a művelődési minisztéri­umban. Ünnepi beszédében megemlékezett Péchy Blan­káról, aki harminchárom év­vel ezelőtt anyanyelvűnk vé­delmére és ápolására hívta életre a Kazinczy-alapít- ványt. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a nem­zeti megújulásunk alapja és elengedhetetlen feltétele a tanulók anyanyelvi kultú­rájának megalapozása, gaz­dagítása. Schéner-kiállítás a kecskeméti játékmúzeumban A kecskeméti Szórakaté- nusz Játékmúzeum és Műhely látogatói augusztus 29-éig Schéner Mihály alkotásait te­kinthetik meg a látogatók. A tárlaton a művész fából és fémből készült szoborjátékait, egyedi tervezésű játékszereit s a játékhoz kapcsolódó té­májú festményeit mutatják be, igazolva, hogy a játék, játé­kosság ösztönzően hat a szel­lemre, a művészetekre, az emberi kultúra egészére. Észt Hungarológiai Bizottság Tartuban, az észt szellemi élet egyik központjában ma­gyar napot tartottak. A tartui egyetem finn-ugor nyelvek tanszéke és a helsinki magyar nagykövetség közös rendez­vényén mintegy kétszázan vettek részt, olyanok, akiket tudományos vagy személyes érdeklődésük szoros szálak­kal köt hazánkhoz. A magyar nap során megalakult Tartu­ban az egyetemi oktatókból, tudományos kutatókból álló Észt Hungarológiai Bizottság. A testületnek az lesz a fel­adata, hogy összehangolja Észtországban a hazánkkal kapcsolatos tudományos kuta­tásokat, kulturális tevékeny­séget, ösztönözze az észttel rokon magyar nyelv oktatását. Marcel Pagnol- filmek a Francia Intézetben Marcel Pagnol világhírű francia filmrendező öt filmét tűzte műsorra június 14-18. között a budapesti Francia In­tézet. A sorozatban szerepel­nek Pagnol híres trilógiájának filmjei is, amelyekben ifjúsá­gának festői helyszíneit, bo­hém figuráit örökítette meg. Ezek közül elsőként — amely egyben a francia hangos film első remeke is — az 1931 -ben készült Mariust látta a közön­ség tegnap. A film főszerepét a legendás Raimu alakította. A trilógia második részét, az 1932-ben készült Fannyt ma játsszák, a befejező César című 1936-os alkotást a hol­nap mutatják be. A sorozat két utolsó filmjét Pagnol legsike­resebb alkotásai között tartják számon. A pék feleségét (1938) is vetítik; a film fősze­replői Raimu, Aurélie és Gi­nette. A kútásó lányát Fer- nandellel és Raimuval a főbb szerepekben (1940) pedig pénteken nézhetik meg az ér­deklődők. DOLGOZATÍRÁS SZÁMÍTÓGÉPÉN Nem tudtak „puskázni” Interkoncert­tervek A tanév „utolsó perceiben” számítástechnikából, fizikából és földrajzból próbálkoznak a kaposvári Kinizsi iskola diákjai tudásukat bizonyítani a számí­tógépek segítségével. Vala­mennyi felső tagozatos is­merte már a gépek kezelésé­nek alapvető lépéseit, így a tantárgyak anyagára kell összpontosítaniuk. — Sajnos, puskázásra nincs lehetőségünk, mivel minden számítógépen más sorrendben jelennek meg a Három település: Nagycse- pely, Teleki és Kötcse alsó ta­gozatos diákjainak építtet egy 9x18 méter alapterületű tor­naszobát a kötcsei önkor­mányzat. A régi iskolaépület bővítésével és egy vizesblokk kialakításával ezt meg lehetne oldani. A pénz azonban ke­vés, ezért minden lehetőséget feladatok. Az idővel szintén jól kell gazdálkodnunk. Előfor­dulhat, hogy nem érünk a fel­adatsor végére, ha túl sokat töprengünk a megoldáson. Valamit pedig mindig be kell írni, hogy haladhassunk. — Viszont rögtön megtud­juk, hányas lett a dolgozat — mondják a nebulók. A szakta­nárok szerint valóban objektív mérsét biztosít az ellenőrzés­nek ez a formája. Az ismere­tekben bizonytalankodóknak hiányzik annak a kicsi félrep­megragadnak, hogy pályázat útján jussanak a megfelelő összeghez. A 28 felső tagoza­tos diák Balatoszárszón kop­tatja a padokat, utánuk is töb­bet fizetnek a kötcseiek, mint amennyi a normatív támoga­tás mértéke. Dr. Feledy Gyula polgármester elmondta: a 641 lelket számláló település inak­A vakáció előtti napon is együtt a számítógéppel (Fotó: Király J. Béla) pillantásnak a lehetősége, ami dolgozatírásnál esetleg meg­van. Valószínűleg lesznek olyan gyerekek, akik így már kedvüket vesztik a számító­gépekben, mivel ez komoly munka. A hagyományos, írás­beli témazárók és a gépek ál­tal adott jegyek egyértelműen igazolják: aki tud, az tud. tív lakosságának aránya igen nagy: 49 százalék. Ebbe az idősek, valamint az 56 isko­láskorú gyermek tartozik. Szomorú, hogy egyre több 30 év körüli családfő válik mun­kanélkülivé. Szerencsére az iskoláéban van lehetőség a szociális étkeztetésre. (Várnai) A külföldön bevált és jól működő művészeti menedzse­lési formákat feltétlenül hasz­nosítani kell Magyarországon. A nemzetközi zenei életben szerzett több mint két évtize­des tapasztalatokat szeret­ném itthon kamatoztatni — hangsúlyozta többek között Marton Zoltán, az Interkoncert Budapest Művészeti Rt nem­régiben megválasztott elnöke. A megújuló Interkoncert veze­tői sajtóbeszélgetésen ismer­tették elgondolásaikat. Marton Zoltán elmondta: az Interkoncert igazgatótaná­csába számos, a külországi kulturális életében jártas mű­vészt, valamint hazai üzlet­embert, vállatvezetőt hívtak meg. A világhírű szopránéne­kesnő sebész-menedzser férje hangsúlyozta: Magyaror­szágnál sokkal gazdagabb or­szágok művészei is nemegy­szer anyagi gondokkal küzde­nek. Nyugaton is előfordul, hogy támogatók hiányában koncerteket mondanak le vagy galériák zárják be kapui­kat. Éppen ennek ismereté­ben elsődleges feladatának tekinti a hazai és a nemzetközi Erkel-díszhangversennyel kezdődik szombaton Tarho- son a Zenepavilonban a ti­zenhetedik alkalommal szér- vezett békés-tarhosi zenei napok eseménysorozata, amelynek zárókoncertjeként július 18-án — szintén a Ze­nepavilonban — Bach- és Haydn-estet tartanak. Az 1945 után Tarhoson ala­pított első magyar állami ének­iskola hagyományait ápoló zenei rendezvény második hétvégi programja — június 26-27-én — a Zenepavilon­ban a citerások országos ta­lálkozó lesz, június 29-én pe­dig Békésen, a református műemlék templomban rende­támogatói rendszer kiépítését. A magyar kultúrának, előadó­nak rangja van a nagyvilág­ban, s ez garanciát jelent. A fiatal tehetségeknek bemutat­kozási lehetőséget kell adni külföldön is, ugyanakkor vi­lághírű művészeket kell ven­dégszereplésre hívni Magyar- országra — mondta az Inter­koncert elnöke. A közeljövő terveit ismer­tetve elhangzott: Schiff And­rás zongoraművész és Robert Hall baritonista tart koncertet e hónap 15-én a Zeneakadé­mián. Műsorukon Schubert, és Janácek eddig érdemtele­nül keveset játszott művei szerepelnek. A Borfesztivál ’93 kulturális rendezvényei között több ran­gos hangverseny szerepel. Koncertek lesznek többek kö­zött az Operaházban, a Zene- akadémián, a Pesti és a Budai Vigadóban. Várhatóan Juliette Grécót is láthatja-hallhatja a közönség. A King.s Singers ebben az esztendőben ün­nepli fenállásának 25. évfordu­lóját. A népszerű angol éne­kegyüttes decemberben lesz Budapest vendége. zik meg a Sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyeskar hangversenyét. Ugyancsak a békési templom ad helyet Ella István orgonaestjének, a mű­vész július 4-én vendégszere­pei Békésen. A békés-tarhosi zenei na­pok egyéb rendezvényei közt a hagyományos vonószene- kari diáktábor, beszédművelő tanfolyam, nemzetközi kürt­kurzus, Matuz István fuvola mesterkurzusa, énekkari tábor és karvezetők továbbképzése is szerepel. A zenei napok ide­jén a Békési Galériában kiállí­tás nyílik a reformkorról és megtartják a Békés-Tarhosi Baráti Kör évi közgyűlését.-ge­Tornaszobával bővül az iskola Békés-tarhosi zenei napok ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ — PÉCS Rohanó színészek, gazdag keresztmetszet Fanfár rivall a balkonról, akárha csak a múzsa pendí­tené meg törékeny leikével a hárfát, s e hang a szökőkút ví­zének csobogásába, a kör­nyékbéli zsivajba hasít. Szop- hoklész álarcosait a takarás­ban érinti meg Thália ihlete. Immár nincs akadálya, hogy színház legyen — legalábbis egy időre Pécsett — az egész világ. Az országos színházi talál­kozóra — Kaposvár és Szol­nok után — ez évben a Pécsi Nemzeti Színház deszkáin építették be az évad kiemel­kedő előadásainak díszleteit, ehelyütt találkozik a közönség a szakma színe-javával, hol­napig. Zeneszerző a kurátor A magyar színházak talál­kozóinak történetében két év­vel ezelőtt új korszak kezdő­dött, azóta egyetlen személy, az úgynevezett kurátor ízlése mérvadó: mely produkciók ér­demesültek a fesztiválon való részvételre. Az 1992/93-as színházi évadnak Petrovics Emil zene­szerző volt a „magányos far­kasa", ő járt-kelt az országban színi műhelyről-műhelyre, s igyekezett a lehető legjobban dönteni. De mit is jelent ez? Elkép- zelhető-e kikezdhetetlen vá­lasztás, megvalósítható-e az objektivitásra való törekvés a válogatás során. E kérdések között őrlődött az idei kurátor, mígnem „rájött”, azt választja, ami megindította, ami újra­nézve is élt, végülis: ami tet­szett neki. Az eredmény: nyolc ka­mara- és kilenc nagyszínházi produkció előtt gördült föl az előfüggöny, fővárosi és vidéki műhelyek körülbelül egyenlő arányban birtokolják a szín­padot. A Csiky Gergely Szín­ház társulata a Babarczy László rendezte Kaukázusi krétakör című előadását adta elő. Elszelelt a fesztivál szele A találkozó mint mindig, igazán most is a közönségnek volt ünnep, a társulatok jó ré­sze éppenhogy csak megmu­tatta magát, s máris indult vissza eleget tenni a „hazai pályára” beütemezett előadá­sai kötelezettségének. Jól láthatóan Biberachhal bíbelődött éppen Szakácsi Sándor, a Nemzeti Színház művésze, mikor — fél órával előadáskezdés előtt — a szí­nészklubban rátaláltunk. Nem volt sok ideje ráhangolódni Bánk Bán-béli szerepére, hi­szen alig negyedórával talál­kozásunk előtt „viharzott” be autóbusszal a Nemzeti-társu­lat. — Előadás után pedig azonnal indulunk is vissza Pestre — teszi hozzá. Amikor azt kérdeztük, ho­gyan érintheti így meg a fesz­tivál hangulata, csak legyint. Mindenki rohan, nem ilyennek kéne lenni ennek a fesztivál­nak — magyarázza. — Több fesztiválon ott voltam, leg­utóbb — akkor még mint sza­badúszó — a kaposvárin is, s sehol nem találkoztam azzal, amit fesztiválhangulatnak le­hetne nevezni. Fesztiválhangulata inkább csak a közönségnek lehet, mi színészek — leginkább a saját hibánkból — kimaradunk be­lőle. — Úgy tudom nemrég feje­zett be egy filmet. — Másfél hónapig készítet­tük Kovács András Álomme­nedzser című filmjét, hamaro­san bemutatják. Ez egy szati­rikus társadalombírálat a mai Magyarországról: egy szél­hámost játszom benne, aki többmilliós tételekkel veri át az éppen hatalmon lévőket. Szakácsi Sándor nyáron is dolgozik: a Hamletet mutatják be Gyulán a várszínházban, majd ősszel a Nemzetiben. Mint mondta, nagy benne a várakozás, ugyanis még soha nem játszotta. A pécsi színházi találkozó szervezői kiegészítő esemé­nyekkel gazdagon ellátták a programot, kamaraelőadások és műhelybeszélgetések, táncszínházi estek és hang­versenyek váltogatták egy­mást a tizenegy napon át, és képzőművészeti tárlatok is várták az igényes szórako­zásra, kultúrára éhes nagykö­zönséget. Egy hálás feladat A produkciókat az idén is zsűri rangsorolja, a pécsi íté­szek: Fehér Anna, Osztovits Levente, P. Müller Péter, Sze- redás András és Tordai Haj­nal. Fehér Annát kérdeztük, rajongói köréből kimentve, egy dedikálás után: mit szólt a felkéréshez? — Először nagyon megle­pődtem. Aztán örültem, mert akik felkértek, adnak a véle­ményemre, és ez jó érzés. — Bizonyára vannak szem­pontjai, amik alapján azt mondja majd egy előadásra: ez már igen! — Az, hogy melyik köztük a legjobb. Nincsenek elvárá­saim, mint néző ülők a nézté- ren és figyelek. Utólag gon­dolkodón el azon, mit is lát­tam. — Ez független színésztől, színháztól, akár műfajoktól is? — Színészektől és színhá­zaktól teljesen független, de műfajtól nehéz függetleníteni, mert minden műfajnak vannak sajátosságai. De miután ez egy ilyen válogatás, ezért az egészet együtt nézve próbá­lok voksolni, fölvállalva, hogy bizonyos dolgokat nem igazán lehet összehasonlítani. De az egészet tekintve mégiscsak színházról van szó. — Járt már ilyen intenzíven színházba? — Havonta 20-25 előadá­som van, így nehéz lenne. Vi­szont most csak itt kell len­nem, ülnöm és néznem. Hálás feladat, ha fárasztó is. A XXII. országos színházi találkozó zsűrije holnap ítél­kezik, a díjakat a a fővárosban adják át június 28-án. Balassa Tamás — Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents