Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22 / 118. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TB-ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 1993. május 22., szombat Urnák elé járult hat választókerület lakossága Somogy megyében érvényes a szavazás " Tegnap reggel 6 órától Somogy megyének mintegy 264 ezer polgára 436 szavazókörben járulhatott az urnák elé, hogy eldöntse: mely szakszervezeti tömörülést támogatja voksával. Megyénkben csak egy munkahelyen, a Kapos- cukor rt-nél volt vállalati szavazókor. A tét nem volt csekély: ha a szavazópolgárok legalább 25 százaléka urnák elé járul, akkor csaknem fél évszázad után ismét a járulékfizetők képviselőiből álló önkormányzatok rendelkeznek majd a társadalombiztosítási alapokkal. Az egészség- ügyi önkormányzatba 30, a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba 32 tagot lehetett választani, akiket a szakszervezeti tömörülésekre adott szavazatok arányában delegálnak. A somogyi szavazókörök a törvényben előírt létszámban és feltételek között fogadták a választópolgárokat. Annak ellenére, hogy tegnap munkanap volt, már a délelőtt 11 órakor a választásra jogosultak 17.8 százaléka leadta a voksát. 16 órakor pedig már több mint 28 százalékos volt a részvétel. így a somogyiakon nem múlott a választások sikere. A várakozásoknak megfelelően valamennyi választási körzetben hasonló eredmény született. Nem volt nagy különbség a szavazási kedvben. Mint azt dr. Tóth Mihálytól, a köztársasági megbízott kaposvári területi hivatalának vezetőjétől megtudtuk a késő délutáni órákig a megyében nem történt olyan esemény, amely a megyei választási bizottság intézkedését igényelte volna. / Göncz Árpád Tihanyban szavazott Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap 8 óra 40 perckor adta le voksát a társadalombiztosítási választások során a tihanyi közösségi házban. A köztársasági elnök feleségével jelent meg az urna előtt, megszakítva rendes évi szabadságát. Göncz Árpád a Minisztertanács üdülőjében, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Honthy-villá- ban tölti ezeket a napokat. Kovács Lajos, a település jegyzője arról nem tudott beszámolni a Somogyi Hírlapnak, hogy a köztársasági elnök kire szavazott, de örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tihanyiak több mint 20 százaléka már délelőtt állást foglalt az urnák előtt. Voksolás a munka előtt Hajnal Szabadiban Somogysámson már reggel remélhetett Az elsők között az idősek és a nyugdíjasok vonultak az urnákhoz Nagyatádon, hogy leadják szavazatukat a nyugdíj- és egészségégbiztosítási ön- kormányzatok képviselőire. A reggel hat órakor megkezdődött szavazás a törvényes előírásoknak megfelelően rendben zajlik. A névjegyzékbe felvett több mint 10 ezer szavazásra jogosult közül a helyi munkacsoport által megadott 11 órai adatok alapján 1692-en adták le szavazatukat a 11 szavazókörzetben. Kevesen jelentek meg az urnáknál a kivadári és az ötvös- kónyi városrészben, ahol eddig az időpontig a két helyen mindössze 82-en adták le Tabon és a térségében felkeresett községben rendben, zavartalanul folyt a társadalombiztosítási választás. Tengődön már fél hatkor megjelent a községházán id. Jakab Gyula és Papp Zoltán, hogy leadja szavazatát, ám itt is csak hat órakor nyitották ki a szavazóhelyiséget. Kálmán József arról tájékoztatott, hogy kezdetben lassan ment a szavazás, mert a választópolgárok egy része helyi személyeket keresett az egészség- biztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatok képviselőinek szavazólapján. A településen fél kettőkpr az 218 választásra jogosult állampolgár közül 122-en adták le szavazatukat. Bábonymegyeren (a bábonyi falurészen) reggel 8 órakor a Rudnay utcában öt nyugdíjas együtt indult szavazni. Többen is megjegyezték: az MSZOSZ-re adják szavazatukat. A megyeri falurészen Varga B. Lajos azt mondta: „Remélem a választások után már nyomon kövoksukat a választók. Csaknem háromszázan járultak viszont az urnákhoz a város- központ szavazóhelyiségeiben. Több helyen már kora reggel, munkába menet előtt leadták szavazatukat az érdekeltek. Délután fél 2-kor egy rögtönzött számvetést készítve a szavazóhelyeken megállapíthattuk: a részvétel a déli órákban a 11 órai állapothoz képest 15-18 százalékos emelkedést mutat. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a város lakosságának az egynegyede elmegy szavazni. A végleges részvételi arányra most még az eltérő megjelenés miatt nem lehet következtetni. vethetjük, hogy hova kerül a pénzünk”. A daránypusztai választópolgároknak Somba kellett utazniuk, ha élni akartak állampolgári jogukkal. Fél 9-kor a Phemix Kft bejárata előtt Süveggyártó János még nem döntött arról, elmegy-e szavazni. Béleczki István nyugdíjas, Gál Ferenc és Pintér György munkanélküli viszont kerékpárral „ruccant” át Somba. Somogyegresen a 225 választópolgár közül 11 óra után már 115-en leadták szavazatukat. Délután 2 órakor Kányán is már a választó- polgárok 51 százaléka urnákhoz járult. 11 órai adatok szerint Zalán 47, Torvajon 17, Lul- lán 34, Sérsekszőlősön 29 százalék volt a leadott szavazatok aránya. Tabon a választási névjegyzékbe felvett 3795 polgár 5 szavazókörben voksolhatott. Fél háromig a legtöbben az egyes szavazókörben adták le szavazatukat (25 százalék), de a többi négyben is 21-22 százalékos volt a választópolgárok megjelenése. — Nincs nekem semmi bajom a polgármesterünkkel — panaszkodott egy idős néni a balatonszabadi hajnalban. — Ezért nem is értem, miért kell most újra rászavaznom. A tudósító reggel 6 óra 40 perckor találkozott a település főutcáján interjúalanyával. A Balatontól 3 kilométerre eső falu éppen ébredezett. Mivel az itt élők túlnyomó többsége Siófokon dolgozik, gondoltam; ők majd a korai órákban vagy késő délután látogatják meg a szavazóhelyiséget. Csaknem egy óra elteltével én voltam az ötödik szavazó. Nem sok, 236 személynek kell voksolnia ebben a körzetben, hogy érvényesnek tekintsék a szavazást. A polgármesteri hivatallal szemben eső sarkon áll a Talléros büfé. Ebben az időpontban tízen kortyolgatták a reggeli italukat. — Ha fizetett ünnep lenne a mai nap, akkor el is mennék szavazni — mondta egyikük. Egy olvasottabbnak tetsző úr Csupán „kéthetes” — 7,7 kilométernyi — távolságra fekszik Horvátkút Marcalitól. A kultúrházat készítették fel a helybéli választópolgárok fogadására. Fél 9-re járt az idő, amikor Virág Jánosné kilépett a szavazófülkéből. Mariska néni immár túl van a hetven éven, de most úgy látszik, igencsak fontos feladatok várnak még rá. — Hová tetszik sietni? — A templomba. Virágot viszek az oltárra, mert hogy én vagyok a templomgondnok. Meg a harangozó is. Ezért arról beszélt: ő megpróbálta követni a választási kampányt, de igazából nem tudott különbséget tenni a szavazatokat elnyerni akaró szakszervezetek programjai között. — Én a Fideszre szavazok mindenképp, szólt közbe egy hang. — Vagy az MSZP-re. — Most kezdünk csak ébredezni mi is — mondta Szilin Géza, a szavazatszedő bizottság elnöke. Nagyon bízunk benne: megjelennek annyian az urna előtt, hogy érvényesnek lehessen tekinteni a szavazást. — De ez idáig csak kevés dolgunk akadt. Később kiderült, hogy a titkár, Faragó Kálmán remek vicceket tud — ő fogja majd szórakoztatni a társaságot késő estig. A tréfamester azonban úgy nyilatkozott, nem ismer újabb poénokat: a társaság ebben a felállásában 4. alkalommal tölti be tisztségét a választások során, s a feladat komolyságán eddig nem esett csorba. igyekeztem, hogy mielőbb túl legyek a szavazáson. — Hányadikként érkezett? — Azt mondták, én vagyok a 21. — Micsoda szerencse! Huszonegyedikén a huszonegyedik...! — Az a... — és Mariska néni legyint —, egykutya. Szavaztam én már sokat a kommunisták alatt is, de úgy érzem: nem hogy szerencse, még csak egy kis jó sem sült ki belőle. — Most kire voksolt? — Tudom is én... Nem isOly szépen szól a harang Somogysámsonban reggel 9-kor, hogy hallgatni is gyönyörűség. Meg is állnak jó né- hányan, nézegetik a szépen zöldellő fákat, a kertben a színes virágokat, hallgatják a harang szavát. — Remélem — mondom Nagy Imrének, a helyi szavazatszedő bizottság elnökének —, hogy azért nem cövekel- nek le odakint a népek. — Ugyan — veszi ő komolyra a nem igazán komolyan mondott szavakat —, alighogy nyitottunk, pontosan 6.12-kor már itt volt az első emberünk. Akarom mondani, asszonyunk: Németh Józsefné. Utána meg egymás után a többiek, főleg azok, akik korán járnak dolgozni. Ezért aztán, bár még fél tíz sincs, már 86-an leadták a voksukat. Úgy néz ki, nem kell attól tartanunk, hogy nem lesz merünk mi itt senkit. Egyébként is, nekem mindegy, csak kersztényszocializmus... vagy minek mondják... Szóval hogy az legyen. — Kereszténydemokrata? — Az hát, igen, mert én is az vagyok. — Tagja valamelyik pártnak? — Dehogy, csak keresztény vagyok, katolikus, és istenfélő, de az nagyon. És Virág néni elindult haza, a Virág utcába, a nevét onnan kapta, hogy sok Virág nevezetű lakik. meg a 25 százalék. Amúgy 635 szavazatra jogosult lakosunk van. Fehér Ferencné azonban nincs közöttük. Éppen csalódottan biciklire akar szállni, de kicsit visszatartom. — Csak nincs valami baj? — Bajnak éppen nem mondanám, inkább csak bosszúság: nem engedtek szavazni, mert nem itt van a bejelentett lakásom, hanem Paton. Azt mondták, oda menjek. Van is eszembe...! — Majd a férje szavaz kettejük helyett is. — Az ugyan nem! — nevet az asszony —, ő még jobban hoppon maradt, papírt sem kapott, hogy jöjjön szavazni. — Amúgy kire szavaztak volna? — Megmondjam?... Mit tudom én, kire! De leginkább arra, hogy jobb nyugdíjat adjanak. Első a kötelesség A kaposvári Balogh Sándor bácsi se mondhatta el magáról, hogy tegnapra virradóra olyan hej, de frissnek érzi magát az éjszakai munka után. Mégis első útja a Rippl-Rónai utcai szavazókörbe vezetett. — Amikor reggel hatkor — közvetlenül a szavazóhelyiség megnyitása után — megpillantottam az ajtóban Balogh bácsit, kissé meglepődtem — mondta Kovács Zoltánná Varga Éva a szavazatszedc bizottságban. — Az ország- gyűlési képviselőválasztáskoi is ő volt az első szavazó ebben a körzetben. Meg is kérdeztem tőle: hogyhogy ilyer friss. Azt válaszolta: amikor az üzemből kilépett, először arra gondolt, hazamegy egy kissé kipiheni magát. De aztán úg} döntött, mégis idejön, mer első a kötelesség. A munkásember szavaibó kitűnt: tudja, a demokrácic eleme az értelmes rend amelyben az állampolgár dön téseinek nagy szerepe van Közülük a legfontosabb min dig a népakarat kinyilvánítása Ez az erkölcsi alapja másut és máskor is a véleménynyil vánításnak. Mintha egyre töb ben ismernék fel ezt az igaz Ságot. Balogh bácsit ugyani: sokan követték: a szavazó körben már a reggeli órákbai kétszázan leadták voksukat. Az összeállítást készítette Czene Attila, Csiky K. Erika, Krutek József Kun Tibor, Lang Róbert, Lengyel János, Németh István, Szegedi Nándor Daránypusztáról kerékpárral mentek szavazni Somba Virág néni a Virág utcából
