Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI VÁLASZTÁSOK 1993. május 18., kedd Génterápia újszülöttnek Az orvostudomány történe­tében először kezeltek egy ritka és halálos, örökölt im­munhiányos betegségben szenvedő újszülöttet egy új­fajta génterápiával. A négyna­pos Andrew Gobea jól viselte a beavatkozást, bár annak eredményét legkorábban hat hónap múlva lehet megállapí­tani. Siker esetén az orvosok remélik, hogy gyakoribb be­tegségeket is leküzdhetnek ilyen módon már a csecsemő­korban, sőt esetleg még az AIDS kórokozója, a HIV-vírus ellen is mozgósíthatják a szervezet ellenálló erőit. Kézikönyv a szexuális zaklatásról A munkahelyi szexuális zak­latásnak akar véget vetni a to­kiói városi kormányzat azzal, hogy kézikönyvben foglalja össze, mi a teendő, ha valakit zaklatnak a munkahelyén. A múltban a japán nők sokáig el­tűrték, ha férfi munkatársaik, főnökeik, megfogdosták őket. Újabban azonban a parla­menti képviselőnők és a hiva­tali alkalmazottak nyilvános­ság elé állnak sérelmeikkel. Elakadt a szupervonat Utasaszaló kemencévé vált a Párizs és Nizza között köz­lekedő francia szuperex- pressz, a TGV egyik szerel­vénye. A vonat egyik motor­kocsija elromlott, ezért a sze­relvény a nyílt pályán megállt. Mivel az áramkimaradás miatt leálltak a légkondicionáló be­rendezések, a levegő gyorsan felmelegedett a tűző napon veszteglő kocsikban. A sze­relvény ablakait nem lehet le­húzni, így a felhevült utasok jószerével már a légszomjtól is fuldokolni kezdtek, több ko­csiban kényszerűségből kala­páccsal törték ki az ablakokat. Alaptőkét csökkent a Nomura A Nomura Magyar Befekte­tési Bank alaptőkéjének 500 millió forintos csökkentéséről határoztak a pénzintézet mi­nap tartott éves közgyűlésén a részvényesek. Ezzel felére csökkent a szakosított pénzin­tézeti jogosítványokkal ren­delkező bank alaptőkéje. Az alaptőke-csökkentés egy kö­rülbelül hathónapos folyamat eredménye lesz. Közben át­alakul a bank tulajdonosi szerkezete is, az MNB tulaj­donában levő Központi Váltó- és Hitelbank, valamint a Pos­tabank úgy döntött: kivonja tő­kéjét a Nomura Bankból. Nyári menetrend a Dunán A dunai hajójáratok mától már a nyári menetrend szerint közlekednek. Naponta indul hajó Budapestről 7 órakor Ho- rány-Surány érintésével Vi- segrádra, reggel 8-kor Szent­endre, Leányfalu, Visegrád érintésével Esztergomba, 10-kor Visegrádra, 14 órakor Leányfalura. A budapesti sé­tahajójárat naponta kétszer közlekedik, 12 és 19 órakor. Kábítószer-felderítő tanfolyam Nemzetközi kábítószer-fel­derítő tanfolyam kezdődött tegnap Budapesten az USA Kábítószer Ellenőrző Hivatala szervezésében. A tanfolya­mon 14 ország szakértői ve­sznek részt, magyar részről az ORFK Szervezett Bűnözés El­leni Szolgálat, a magyar Inter­pol Iroda, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának illetékesei. A társadalombiztosítási önkormányzati választások előtt A hét szakszervezet bemutatkozik HOL ES HOGYAN KELL SZAVAZNI? Egy kopogtató, két szavazócédula Mennyi jut orvosi ellátásra, nyug­díjra? — erről az előbb-utóbb mindenkit érintő kérdésről eddig a kormány előter­jesztése alapján a parlament döntött. A társadalombiztosítás kasszájába való­jában keresetünk 54 százalékát fizetjük be, még sem vagyunk maradéktalanul elégedettek az orvosi ellátással, a nyugdíjakkal. Ezért is nagy jelentőségű az a változás, ami előtt most áll a társa­dalombiztosítás. Ha sikeres lesz a május 21-i válasz­tás, akkor ezután a mi képviselőink is beleszólnak abba, hány százalék járu­lékot fizessünk, a befolyt milliárdokból — az idén például 600 milliárd a tb költ­ségvetése — mennyit költsenek egész­ségügyre, mennyivel emeljék a nyugdí­jakat. Mint ismeretes, a munka- vagy a lakóhelyen lehet szavazni. Az úgyneve­zett kopogtató cédulát mindenki az ál­landó lakóhelye szerinti önkormányzat­tól kapta meg, ezen feltüntették a sza­vazás helyét és idejét. A szavazásra a kopogtató cédulát és a személyazonos­sági igazolványt mindenki vigye magá­val, mert csak ezek bemutatása után kapja meg a szavazólapokat. Az egyik szavazólappal a egészség-, a másikkal pedig a nyugdíjbiztosítási önkormányzat leendő tagjairól dönthetünk. Mint isme­retes hét szakszervezeti tömörülés je­löltjei közül lehet majd választani. Akik a választás napján nem lesznek állandó lakóhelyükön, önkormányzatuk jegyző­jének igazolásával, ideiglenes tartózko­dási helyükön is szavazhatnak. A szavazólapon — sorsolás alapján — az alábbi sorrendben vesznek részt a szakszervezetek: Egészségbiztosítási önkormányzat: Munkástanácsok Országos Szövet­sége (Munkástanácsok); Értelmiségi Szakszervezeti Tömörü­lés. (ÉSZT); Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ); Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonómok); Független Szakszervezetek Demok­ratikus Ligája (Liga); Szakszervezetek Együttműködési Fó­ruma (SZÉF); Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Nyugdíjbiztosítási önkormányzat: Független Szakszervezetek Demok­ratikus Ligája (Liga); Munkástanácsok Országos Szövet­sége (Munkástanács); Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonómok); Értelmiségi Szakszervezeti Tömörü­lés (ÉSZT); Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ); Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ); Szakszervezetek Együttműködési Fó­ruma (SZÉF). A tájékozódás megkönnyítésére rövi­den összefoglaljuk a választáson induló hét szakszervezeti tömörülés programját, az egészségbiztosítási önkormányzatok szavazólapján szereplő sorrendben. Munkástanácsok Országos Szövetsége Nyitottság más eszmék iránt A Munkástanácsok mint szövetség a rendszerváltás előtt született meg, mert újat akart nyújtani az eddigi „egy- párti” jellegű szakszervezeti rendszerrel szemben. Ma több mint 160 ezer tagja van. Az Országgyűlés a Munkás- tanácsok Szövetségének kezdeményezésére alkotta meg a Munkavállalói Résztu­lajdonosi Programról (MRP) szóló törvényt, amelynek se­gítségével különféle pénzügyi és hiteltechnikák révén a munkavállalók végre valóban tulajdonhoz juthatnak. „Vásá­rolj magyar árut” — szól a Munkástanácsok egyik szlo­genje. A Munkástanácsok Szövet­sége számára nagyon fonto­sak a keresztényszociális ér­tékek, a keresztény szakszer­vezeti tevékenység felválla­lása. Szoros kapcsolatban áll a Magyar Máltai Szeretetszol­gálattal, s a jövőben a rászorulóknak remélhetőleg folyamatosan tudnak majd gyógyszerutalványokat jut­tatni. A szövetség nyitott más eszmék irányában is, de elha­tárolja magát a szélsőségek­től. Hitet tesz a szakszervezeti szolidaritás mellett, hiszen a magyar társadalom előtt álló Az ÉSZT tudja, milyen „örök­ségre” számíthatnak az önkor­mányzatok, képviselői ennek ismeretében is készségesen részt vesznek a testületek mun­kájában. Nem felelőtlen ígére­tekkel, hanem megvalósítható és számon kérhető programmal kívánják elnyerni a választók bi­zalmát. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormány­zatban egyaránt érvényesíteni kívánják, hogy az alapok csak és kizárólag a járulékot fizetők és biztosítottak érdekeit szolgál­ják. Az állami szociális gondos­kodás keretébe tartozó ellátá­sokat (gyes, gyed), továbbá a mezőgazdasági járadékokat, segélyeket ne a társadalombiz­tosítás, hanem az állami költ­ségvetés finanszírozza. Értékálló ellátásokat kívánnak nyújtani mind a két ágazatban, és a leghatározottabban tilta­koznának az ellen, ha az ön­nehéz évek csak igazi össze­fogás és együttműködés se­gítségével lehetnek elviselhe­tek. A Munkástanácsok Szö­vetsége ezért a május 21-i társadalomboztosítási válasz­tásokon nem önmagát kívánja előtérbe helyezni, hanem a társadalom legszélesebb ré­tegeinek szeretne a függetle­nedő egészség- és nyugdíjbiz­tosítási önkormányzatokban érdekérvényesítési lehetősé­get biztosítani. A Munkástanácsok Szövet­ségének elnöke Palkovics Imre (39 éves) herendi porce­lánfestő, az MDF országgyű­lési képviselője. Az egészségbiztosítási lista jelöltjei: Janó András rendszerszer­vező (Máltai Magyar Szeretet­szolgálat tanácsadója), dr. Naszlady Attila kardiológus, Székely Dániel közgazdász, dr. Benoist György idegse­bész és Rákonyi Dénes mér­nök-közgazdász. A nyugdíjbiztosítási lista je­löltjei: Csipkay Zsolt közgazdász, Veress Sándor mérnök-közgazdász, Pócsik Dénes olimpiai bajnok (pólós), dr. Molnár Péter pszichológus, tanár és dr. Pa­takiné dr. Baráth Ida tisztifőor­vos. kormányzatok véleményének megkérdezése nélkül a kor­mány bizonyos pénzeket meg­próbálna a biztosítottak kárára átcsoportosítani. Áttekinthető, jól érthető egyszerű nyelvezetű szabályozásra törekednek, hogy mindenki tudja, mi a köte­lezettsége és a joga. Az egészségügyi önkormány­zatban olyan rendszer kialakítá­sát szorgalmazzák, amelyben az alapvető egészségügyi szol­gáltatások térítésmentesek és a fiatalok egészségi állapotának megőrzését szolgálják. Szót emelnek a táppénz értékének és reálértékének megőrzéséért, és azért, hogy fontosabb legyen a betegség megelőzése, mint annak gyógyítása. Szeretnék, ha olyan önálló törvény ké­szülne az egészségbiztosítás­ról, amelyben egyértelműen meghatároznák az egészség­ügyben kérhető térítési díjak mértékét és feltételeit. Az ÉSZT a nyugdíjbiztosítási önkormányzat legfontosabb fel­adatának az új nyugdíjtörvény kidolgozását és elfogadását tartja, hozzátéve, hogy az át­meneti időszakra is megoldást kell találni. A nyugdíjtörvény­nek tartalmaznia kell a járadé­kok reálértékének megőrzé­sére vonatkozó kötelezettsé­get is. A szakszervezeti tömörülés a foglalkoztatás várható alaku­lásának figyelembe vételével kíván dönteni a nők nyugdíj­El kell érni, hogy Magyaror­szágon az Európai Közösségek által szorgalmazott „Szolidari­tási elvekre” épülő egészség­ügy alakuljon ki, amelynek alapvető feltétele, hogy a rá­szorultság elve érvényesüljön, és ne uralkodjon el az üzleti szemlélet. A KESZOSZ támo­gatja az öntevékeny, önkéntes, kölcsönös biztosítási kezde­ményezéseket, pénztárakat. Ál­talános alapelv legyen az egészséges életmódra ne­Az Autonóm Szakszerveze­tek Országos Koordinációja — tagszervezetein keresztül — több mint 400 ezer ember ér­dekképviseletét látja el. A tb-ön- kormányzatok létrejöttét, azért tartják különösen fontosnak, hogy végre a yalós helyzetnek megfelelő, átfogó elemzés alap­ján határozhassanak a társada­lombiztosítás jövőjéről. Rövid távon a jelenlegi helyzet szinten- tartása a céljuk, hosszabb távon — a gazdasági stabilitás megte­remtésével együtt — a szolgál­tatások színvonalának emelése, majd a befizetett járulékok csökkentése. Mindenkire kötelezően kiter­jedő egészségbiztosítást sze­retnének, amelynek alapján mindenki ingyenesen vehetné igénybe az alapvető egészség- ügyi szolgáltatásokat. Támogatják az egészségbiz­tosítási alap vagyonhoz juttatá­sát, újabb finanszírozási forrá­sok feltárását, illetőleg a biztos pénzügyi feltételek létrejöttéig az egészségügyi reformját szol­gáló válságkezelő program ké­szítését. Szorgalmazzák a fi­nanszírozási rendszer átalakí­tását, ezzel párhuzamosan az korhatárának emelésének konkrét szabályairól. Java­solni fogja az ÉSZT, hogy az Országgyűlésben mindig sür­gősséggel tűzzék napirendre a biztosítási ágazatokat érintő törvényeket, és minden lehet­séges eszközzel szorgal­mazza a vagyonjuttatást, a te­rületi önkormányzati testüle­tek létrehozását, és az állami garanciával működő rendsze­rek kialakítását. A listavezető jelöltek Az egészségbiztosítási ön­vetés és a betegségmegelőzés. A KESZOSZ szükségesnek tartja a szociális biztonság megteremtését valamennyi ré­teg számára és az ahhoz szük­séges — pénzügyi, szervezeti, jogi szabályozási — eszköz- rendszer haladéktalan biztosí­tását. A szövetség közreműkö­dik a legfontosabb szociális mutatók alakításában, különö­sen a családi pótlék, a nyugdí­jak, a munkahelyi szociális ellá­tások, a munkanélküli támoga­egészségügyben dolgozók bé­rének reformját. Fontosnak tart­ják az egészségmegőrzés felté­teleinek megteremtését. Új gyógyszer-forgalmazási és tá­mogatási rendszert sürgetnek, szeretnék, ha a különböző gyó­gyászati segédeszközökhöz és gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz is elérhető áron jutna hozzá min­denki. Szükségesnek tartják az egészségügyi szolgáltatások társadalmi, lakossági ellenőrzé­sének intézményes kialakítását. Új, a jelenleginél igazságosabb táppénz-jogszabályért, az anyasági és gyermekellátási rendszer továbbfejlesztéséért harcolnak. A mainál biztonsá­gosabb, igazságosabb, kiszá­míthatóbb, rugalmasabb nyug­díj-megállapítási rendszert kí­vánnak. Leszögezik: a nyugdíj nem adomány, hanem munká­val és járulékfizetéssel szerzett jog; aki több tb-járulékot fizet, az kapjon több nyugdíjat. Felül kell vizsgálni a szolgálati idő kiszá­mítását, a nők korhatáremelésé­ről és a rugalmas korhatárról hozott rendelkezéseket. Az Autonóm Szakszervezetek listavezető jelöltjei: Az egészségbiztosítási ön­kormányzatba: dr. Kuti László, az ÉSZT elnöke, dr. Novák Csilla, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mocsári Ilona közgaz­dász, Lódi György újságíró, dr. Makay László orvos. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatba: dr. Kiss Papp László egyetemi docens, Bőd Péter, a Nyugdíjbiztosítási Fel­ügyelet elnöke, dr. Víg László tudományos főmunkatárs, Kri- zsán Sándor nyugdíjas és Mar­ton Béla egyetemi tanár. tások és az önkormányzatok szociális feladatkörébe tartozó ellátásokról hozott döntések ki­alakításában. Egészségbiztosítási lista: Lántzky László, a KESZOSZ elnöke, távközlési üzemmér­nök, Szenzenstein Antal, a KESZOSZ társelnöke, a Skála Coop Szakszervezetek tb-szakértője, dr. Kasza György orvos, Kisérdi Dezső reformá­tus lelkész, dr. Gidai Erzsébet társadalomkutató. Nyugdíjbiztosítási lista: Hócsfalvi Csaba, a KESZOSZ társelnöke, Szappanos István műszaki főelőadó, Csák Imre közgazdász, Kovács András tb-szakértő és dr. Benna György közgazdász. kormányzatba: dr. Kajtár István, Föcze Lajos, dr. Semjén Zsolt, dr. Sál István és Hernádi Gyula. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatba: Soósné Böczy Bri­gitta, dr. Balló Róbert, Siklaky István, Zenkovics Zoltán és Rekvényi László. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzati listán a vezető helyen Forgács Pál, nyugdíjas, ismert társadalombiztosítási szakértő szerepel, aki még részt vehetett az 1948 előtti társadalombiztosí­tási önkormányzat munkájába. Őt követi Ferge Zsuzsa nemzet­közileg ismert szociológus, a társadalmi szolidaritás szószó­lója. Zombory Gyula közigazga­tási tapasztalatokkal rendelkező fiatal közgazdász, dr. Futa Gá­bor, tapasztalt tb-jogász, illetve Szabó Sándorné közgaz­dász-statisztikus. Az egészségügyi önkormány­zati listán Horn Gábor, tb-vel foglalkozó közgazdász vezeti. Őt követi Orosz Éva közgaz­dász-szociológus, egészség- ügyi szakértő. A harmadik Sinkó Eszter egy tb-tanácsadással fog­lalkozó nemzetközi cég közgaz­dásza. Dr. Szolnoki Andrea egészségügypolitikus és Ve- kerdy Tamás pszichológus. Az ismertetést holnapi számunkban folytatjuk. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Értékállóbb ellátásokat Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége A rászorultság érvényesüljön Autonóm Szakszervezetek Az átfogó elemzés igénye

Next

/
Thumbnails
Contents