Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15 / 112. szám
1993. május 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 A VII. Berzsenyi Helikon nyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia és a Berzsenyi Társaság a keszthelyi Festetics kastélyban május 7-től 9-ig tartó VII. Berzsenyi Helikoni Napokon Magyar Egyetemi Tanszékek a kisebbségi létben címmel találkozót rendezett a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, újvidéki, ungvári és bukaresti magyar tanszékek, valamint hazai kulturális és oktatási intézmények részvételével. A kisebbségi sorban dolgozó magyar tanszékek képviselői beszámoltak az oktatómunka eredményeiről, megoldásra váró gondjairól és további feladatairól, s szóltak azokról a tervekről, amelyek megvalósítását az anyaországi intézményeknek kell támogat- niok. A támogatásnak folyamatosnak kell lennie, figyelembe véve a helyi körülményeket. Ilyen tervek és feladatok: az egyetemek és egyetemi tanszékek közötti megállapodások, magyarországi tanárok és lektorok kiküldése a kisebbségi magyar tanszékekre, magyarországi intézményekkel közös kutatási és oktatási programok pályázati úton történő indítása, a posztgraduális képzés támogatása, a tanári továbbképzés mind helybeli, mind magyarországi tanfolyamokon, az állandó és sokoldalú oktató- és diákcsere, a kisebbségi magyar tanszékek könyvvel, folyóiratokkal és egyéb oktatási eszközökkel történő ellátásának elősegítése. A magyarországi támogatásokat lehetőleg pályázatok révén, normatív rendszerben kell elosztani, ösztönözve a minőségi követelmények érvényesülését, hogy minél hatékonyabb tanszékfejlesztési programokat lehessen megvalósítani. A találkozó résztvevői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bukaresti kormánynak nem szabad tovább halogatnia a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem helyreállítását. Az egyetem újjászervezése és működtetése a román állam feladata, amelynek az állami költségvetés keretében kell gondoskodnia arról, hogy az erdélyi magyarság, az • európai normáknak megfelelően, anyanyelvén folytathasson felsőfokú tanulmányokat. El kell érni, hogy a kisebbségi magyar szakok és tanszékek intézményi automó- mia birtokában végezhessék tevékenységüket, és ez az autonómia, esetenként magyar nemzetiségi karok létrehozásán keresztül, minden magyar kisebbségi területen önálló magyar egyetemek megalakulásához vezessen. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy az ungvári egyetem magyar tanszéke rendezett körülmények között végezhesse fontos munkáját. Ez megköveteli azt, hogy a tanszék és a Hungarológiai Központ élére magyar nemzetiségű és szakmai tekintetben hiteles oktató kerüljön. A VII. Berzsenyi Helikon résztvevői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a kisebbségi sorban működő magyar tanszékek, általában a magyar felsőoktatási intézmények tevékenysége nélkülözhetetlen a kisebbségi magyarság fennmaradásához és fejlődéséhez. Ezeknek a tanszékeknek és intézmények mindenekelőtt széles látókörű, művelt és felkészült magyar értelmiséget kell képeznie és nevelnie. A filmcsók ünnepe Az idei cannes-i filmfesztivál plakátja a filmtörténet leghosszabb csókját ábrázolja, a filmcsókot ünnepli. Ezért a plakáton a filmtörténet leghosszabb csókját választották ki, amely Alfred Hitchcock 1946-ban bemutatott Notorious című filmjéből való. Aki adja, Cary Grant; aki kapja, Ingrid Bergman. DOKUMENTUMOK A SZÜLŐFÖLDRŐL Fejezetek Somogy néprajzából Cl M L fltftTMBffffi Karcolt díszű tükrös (Somogy megye, 1888) Várva várt kötettel bővült az Iskola és levéltár sorozat: a Somogy Megyei Levéltár és a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet gondoskodott dr. Knézy Judit kandidátus, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa dolgozatának a kiadásáról. Hasznos „segédanyag” a pedagógusok számára, hiszen így olyan kutatási eredményeket építhetnek be a tananyagba, amelyek a szülőföldről szólva a lokálpatriotizmus érzését is alakítják és múltunk történelmének a mélyebb megismerését szolgálják. Az ilyen munkák adnak igazán tartalmat annak a véleménynek, hogy a múlt ismerete nélkül nem alakulhat ki a jövőképünk. Knézy Judit dolgozatában az 1600-as évek végéig nyúl vissza azokhoz a dokumentumokhoz, kutatási eredményekhez, amelyek Somogy népének a sorsát, gazdálkodását vázolják föl a tö- rökdúlés utáni időszakban, amikor visszatelepültek falvaikba a lakosok vagy új települést hoztak létre. Rinyakovácsi, Somogyudvar- hely, Lábod, Somogyszob a korábbi dűlőben épült föl. A megfogyatkozott lakosság helyére újakat telepítettek, Dél-So- mogyba a XVIII. század közepén Ladra és Szulokba németek települtek. Egy másik fejezetben a szabadparaszti gazdálkodás átalakulásáról ír a szerző és a földosztásig kíséri figyelemmel a bekövetkezett változásokat. Nemcsak ennek a tanulmánynak, hanem valamennyinek erénye, hogy a témához kapcso- lolódóan az életmódváltozást is követi. Olvashatunk továbbá a szőlőhegyekről, a somogyi borvidékekről, amelyek a honfoglalás idejétől már nyomon követhetők. A régi somogyi gyümölcsösökről szóló tanulmányban Knézy idézi Zrínyi Miklós 1550-ben Csurgón írott levelét, amelyben vejének megköszönte a számára küldött Zelenka körteágakat, amelyekből jobbágyainak is adott. A késő középkortól bőségesen fogyasztottak az emberek halat, a XIX. század végén a folyószabályozások és lecsapolások után már kevesebb került az asztalra. A XVIII. században a viza és tok volt a legkedveltebb hal a főúri körökben. Előfordult a Dunában, de a Balatonon is, ritkábban a Drávában. A csukát, a pontyot és helyenként a kecsegét, a galócát tartották még jóízűnek. A Balaton halai közül a legkedveltebb a harcsa és a fogas volt. A paraszti, jobbágyparaszti rétegek társadalmi- és munka- szervezetének alapvető egysége a család volt. Somgyban éppúgy, mint másutt az országban a jobbágyság évszázadaiban a telkes, háromnegyed és féltelkes jobbágyok egy része nagy létszámú családban élt — erről szól egy másik tanulmányban a szerző. A kötet rajzait Sási János készítette, különösen szépek azok, amelyek a somogyi lakásbelsőket, a szövés-fonás eszközeit, a hímzéseket és öltéseket, a pászorművészet remekeit mutatják be. A szerző útmutatásul irodalmi jegyzések is közread a somogyi tárgyi néprajzzal foglalkozó művekről, amelyekkel kibővíthetjük ismereteinket. Horányi Barna Spanyolozott díszű tükrös (Somogy megye, 1885) Művészeti album az Országházról Könyvbemutató színhelye volt szerdán az Országház Delegációs terme. A sajtó képviselőinek a Parlamentről szóló művészi albumot prezentálták. A bemutatón részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Tornai József, az írószövetség elnöke is. Szabad György hozzászólásában hangsúlyozta: az Országház Budapest szimbólumává vált, de nem a szép külső a legfontosabb, hanem a belső tartalom. A jelenlegi országgyűlés feladata az, hogy az álparlamentarizmus helyett valódit hozzon létre. Tornai József hozzátette: egy ilyen épülethez való viszonyunk attól is függ, mennyire a mienk, mennyire érezzük magunkat otthon benne. Meggyőződése szerint egyre inkább a magunkénak érezhetjük az Országházat. Az Országházat bemutató album magyar, angol és német nyelvű kiadásban jelenik meg, a Képzőművészeti Kiadó gondozásában. A kötet magyar parlamentarizmus történetével foglalkozó részét Csorba László írta. A művészet- történeti rész Sisa József munkája, a fotókat Szalay Zoltán készítette. Váltás az Operett Színház élén Kötcse, Nagycsepely, Teleki községek önkormányzatának képviselő testületé pályázatot hirdet körjegyzői állás betöltésére A pályázat benyújtásának határideje: a Somogyi Hírlapban történt megjelenést követő 8. nap. A pályázat benyújtásának helye: 8627 Kötcse, Vásártéri u. 2., Polgármesteri Hivatal, Dr. Feledy Gyula polgármesternek címezve. (7362) Németh Sándor leköszönő direktor megkapta az Operett Színház örökös tagja címet a legutóbbi társulati ülésen. A búcsúzó igazgató beszédében az elmúlt öt év anyagi nehézségeit vázolva kifejtette: amikor 1989-ben elfoglalta igazgatói székét 10 millió forintos hiányt kellett visszafizetniük. A Fővárosi Önkormányzat 1991-ben 10 millióval, 1992-ben 32 millió forinttal csökkentette támogatásukat. Most, 1993 tavaszán csupán akkora a hiány, amit a következő két vendég- szereplés tervezett bevételéből ki tud egyenlíteni a színház. Marschall Miklós főpolgármester-helyettes üdvözlő szavaiban arról szólt, hogy szeretné ha az operett, mint jellegzetesen közép-európai műfaj megfelelő rangra emelkedne — itthon éppúgy, mint bárhol a világon. Senkit nem akarok elbocsátani — nyugtatta meg a társulatot Szinetár Miklós, az 1993. augusztus 1-jétől kinevezett igazgató. Elmondta, hogy a Rock Színháznak a következő évadban 70-80 előadása lesz az Operett Színházban, de ebből 20-30 előadás olyankor, amikor az operett nem dolgozik. A Família Kft előadásait is befogadják, de az csak a nyári szünetben és a szünnapokon lesz műsoron. Az új szezonban új darabokat is bemutatnak. Többek között a Leányvásár, a Szép Heléna és a Cigányprímás is színpadra kerül. Gyermeknyelvi konferencia Gyermeknyelvi konferencia nyílik ma a Fővárosi Pedagógiai Intézet székházában (Bú- dapest VIII. Horváth M. tér 8.) A tanácskozás az óvodáskorú gyermekek anyanyelvi és idegen nyelvi nevelésével foglalkozik. A résztvevők kerekasz- tal-beszélgetésen választ kaphatnak az előadókhoz intézett szakmai kérdéseikre. A helyszínen módszertani eszközvásárt is tartanak. Erdélyi színfoltok Erdélyi színfoltok címmel nyílt kiállítás a budapesti Vármegye Galériában. Az erdélyi művészek — többek között Antal Imre, Botár Edit, Mohy Sándor és Páll Lajos — festményeiből összeállított tárlatot már 1989-ben bemutatták a németországi Münsterben. Azóta a kiállítás látható volt több hazai nagyvárosban. A kiállítás megnyitásakor Demeter Ervin ismeretette: a határon kívül élő fiatal és már hírnevet szerzett magyar képző-, ipar- és népművészek támogatását tűzte ki célul az Erdélyi Művészetéért Alapítvány, amelynek segítségével szerveződtek az említett kiállítások. Az alapítványt magán- személyek hozták létre 1988-ban. A kuratórium tagjai: Csurka István, Domokos Pál Péter, Demeter Ervin, Hajdú Demeter Dénes és Kulcsár Edit. Az alapítvány 5 éves fennállása alatt csoportos és számos egyéni kiállítást is támogatott, és szervezett zenei és prózai rendezvényeket. Henisch: Apám kicsi alakja Peter Henisch Apám kicsi alakja című művének bemutatóját rendezték meg a Litera Könyvesboltban. A budapesti osztrák könyvkiállítás rendezvényeihez kapcsolódó eseményen részt vett a szerző is, és szemelvényeket olvasott föl alkotásából. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt dokumentumregény az író édesapjának, a hitleri német birodalom zsidó származású vezető fotó- riporterének történetét eleveníti meg. A kötet először 1987-ben Ausztriában jelent meg, majd Európa-szerte több nyelvre lefordították. A regényből nagysikerű tv-film is készült. Nemzetiségi tánctalálkozóra készül Ráckeve Nagyszabású nemzetiségi táncfesztivált szervez vasárnapra Ráckeve önkormányzata. A most második alkalommal megszervezett találkozóra összesen 20 együttes jelentkezett Pest megye különböző településeiről, ahol nemzetiségeik élnek. Az egésznapos fesztiválon fellép a többi között a pomázi szerb, a vecsési német együttes, a tököli délszláv kórus és bemutatkozik a gödöllői hagyományőrző Cigányegyüttes is. A látványosnak ígérkező program délelőtt a város központjában felvonulással kezdődik, az esti táncházban pedig a helyi polgárok, a turisták és az együttesek közösen járják majd a táncokat. Balogh István tárlata Budapesten a Med- nyánszky Galériában nyitották meg Balogh István Péter kortárs festőművész kiállítását. A tárlat május 23-ig tart nyitva, s mintegy harminc képet láthat a közönség. A kiállítást Pogány Gábor művészettörténész nyitotta meg.
