Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
1993. május 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 15 250-ES MOTOKROSSZ VILÁGBAJNOKSÁG Donny Schmit nagy napja Cserénfán Eljött Cserénfára mindenki, aki a világbajnoki cím sorsába beleszólhat. Az első futam rajtjához öt világbajnok is felsorakozott. Ot volt a tavalyt „nyerő” Donny Schmitten kívül az 1990-es bajnok Alessandro Puzar, az 1991-es világelső Trampas Parker, a tavalyelőtti cserénfai győztes Stefan Everts és a tavalyi nyolcadlite- res világbajnok Greg Albertyn is. lett, s így épphogy befért a vasárnapi 40 fős mezőnybe, a 21. helyen végzett Lechky Zsolt pedig a rendező ország jogán rajtolhatott el vasárnap. Soóky Zsoltnak pedig meg kellett elégednie az utolsó, a 22. hellyel. A sors fintora, hogy az öt magyar induló közül Nagy Ferenc volt a leggyorsabb, mivel azonban Baloginak és Lechkynek jobb volt a helyekihasználta a szorosan a nyomában motorozó Donny Schmit. De nemcsak ő, hanem még vagy hárman megelőzték. Ezután jött az igazi csata a vezető Schmit és a második helyen motorozó Strampas között. Ez utóbbi többször közel állt az előzéshez, ám a világbajnok sikeresen visszavert minden támadást. Eközben Everts eggyel negyedikre pedig Moore. Ők azonban már belenyugodtak a hetedik kör után a helyezésükbe; csak arra figyeltek, hogy ezt biztosan tartsák, s így viszonylag nagy fölénnyel tudott nyerni az első futamban a tavalyi világbajnok, Donny Schmit. A második helyre az amerikai Parker Trampas, a harmadikra pedig Greg Albertyn futott be. Ez történt szombaton Péntek délutánra megtelt a depó, 47 versenyző érkezett a világ minden tájáról. Közülük a időmérő edzések alapján 40-en állhatták a tegnapi verseny rajtjához. Öt magyar is eljött megküzdeni az indulás jogáért, igaz, a rendező ország jogán ketten mindenképpen elindulhattak a vasárnapi versenyen. A versenyzők csak szombaton 11 órától motorozhattak először végig a megújult nyomvonalú pályán. Fokozatosan gyorsuló tempóban „próbálgatták” a mandinerkanyarok ívét, a siratófalak talaját és az ugratok hosszát. — A pálya szép és nagyon technikás — állították többen —, de a kanyarok előtt elhelyezett ugratok a versenyen nehézséget jelenthetnek. — Ha a többi pályával is csak ennyi gondunk lenne, meg lennék elégedve — mondta az egyik esélyesnek tartott svéd Johansson a szabadedzést követően. A várakozásnak megfelelően a legjobb időket a „nagyágyúk” motorozták a kvalifikációs edzéseken, míg a magyarok a vert mezőnyben végeztek. Az „Alcsoportban például az amerikai Trampas, a belga Bervoets és a luxemburgi Schmit másodperceket vert a többiekre, a két magyarnak, a rendező Surján színeiben induló Nagy Ferencnek és Grillmayer Gábornak pedig a két utolsó hely jutott. A másik csoportban sem szerepeltek jóban a mieink. Itt Albertyn bizonyult a leggyorsabbnak, míg némi mglepe- tésre a belgák kiválósága, Stefan Everts csak az ötödik, az olasz Puzar pedig a hetedik legjobb időt motorozta csoportjában. Az utolsó helyeket itt is a magyarok bérelték ki maguknak: Balogi Zoltán a 20. Everts (11) a rajtnál még reménykedhetett Stefan Everts revansot vett ellenfelein zési száma, így ők kerültek a másnapi döntőbe. Schmit mindhárom futamot biztosan nyerte A második futamban már egy magyar versenyző sem tudott rajthoz állni. Balogi Zoli — akit az első rajt előtt is úgy segítettek fel a motorjára repedt lábszárcsonttal — eltörte a lábát, Lechky Zsolt pedig a három héttel ezelőtti műtétje miatt kényszerült a depóban maradni. A rajt utáni helyezkedés azért is bizonyult izgalmasnak, mert a rendezők nem tudták mindenhol elegyengetni a bütykös gumi vájta, néhol csaknem félméter mélységű gödröket. A nyomvonalat Harc az első helyért Hajszálpontosan 13 órakor bőgött fel először egyszerre negyven 250 ccm-es krossz- motor a cserénfai pályán. A rajtgép lecsapódott, s a mezőny meglódult. A rajt utáni első domb tetején a szűkítő az eddigi tapasztalatok szerint mindig az első rosta. Most azonban „mindössze” egy versenyző bukott, a többi harminckilenc tovább tudott menni. Az első kanyart a legjobban^ finn Miska Aaltonen vette. Őt követte a tavalyi világbajnok Donny Schmit, majd az amerikai Parker Trampas. De ott volt az élmezőnyben az a Stefan Everts is, aki nyert már egyszer Cserénfán a 125 ccm-esek között, és a szintén nagynevű Bob Moore is. Ez egészen a harmadik körig nem változott. Persze a futam ettől nem volt unalmas; a középmezőny sorrendje pillanatonként változott, és az élen is szikrázó küzdelem folyt a helyezések megtartásáért, illetve az előzésekért. A harmadik kör egyik éles kanyaréban az élen álló Aaltonen megtorpant, és hibáját könyörtelenül A cserénfai győztes ahol a belga Stefan Everts vette üldözőbe. Everts a negyedik körben az egyik kanyar előtt hibázott és ezt a kis bizonytalanságot kihasználva Albertyn vette át tőle a negyedik helyet. Közben a Schmit vezette hármas folyamatosan húzott el a mezőnytől. Úgy látszott, már nem lesz változás a sorrendben. Néhány körrel a futam vége előtt Albertyn elszámította az egyik kanyar ívét, motorja fennakadt a pályát szegélyező gumin, s így a mögötte motorozó Everts visszaszerezte negyedik helyét. A befutó is hasonlóképp alakult: Schmit kitűnő motorozással rajt-cél győzelmet aratott. Bob Moore óriási bukása A már jól megszokott koreográfia szerint alakult a harmadik futam. Schmit mindjárt a rajt után az élre állt, s a többiek legfeljebb csak a hátát nézhették távcsővel. Az első körben — mindjárt az elején Légicsata A meglepetésember: Tallon Vohland hátrébb csúszott, és a jól kezdő Aaltonen is kiesett az első helyekért vívott küzdelemből. Feljött viszont Greg Albertyn a harmadik helyre, a a második futam előtt is alaposan fellocsolták a gépekkel, így egyes helyeken meglehetősen csúszóssá vált a talaj. A rajtsorompó mögött szinte mindegyik nagyágyú máshová helyezkedett, mint korábban. A rajt a francia Bob Moorenak sikerült a legjobban, vezető helyét azonban csak a második kanyarig tudta tartani, aho- lis Donny Schmit könyörtelenül elment mellette. Az amerikai Parker Trampas a hatodik helyről egy kör alatt küzdötte fel magát a harmadik helyre, Világbajnok a levegőben — egy hatalmas tömegbukás borzolta a kedélyeket. Az előző futamban második helyen végzett Moore lennmaradt a földön, mentőautóval kellett elszállítani. Albertyn és Everts is belekeveredett a bukásba, s így nagyon leszakadtak a mezőnytől. Bár megpróbálták a lehetetlent, a felzárkózást, de akkora volt a hátrányuk, hogy ez egyszerűen képtelenség volt. Tettek még néhány kört, aztán kiálltak. Schmittet a „teljes ismeretlenségből” előkerült San Marino-i színekben versenyző Tallon Vohland és az angol Nicoll Kurt üldözte kitartóan. Sokáig úgy tűnt, hogy Vohlandnak akár keresnivalója is lehet. A dél-afrikai krosszozó azonban ezen a napon verhetetlennek bizonyult. A futam közepétől kezdve egyre inkább növelte előnyét, s végül nagy fölénynyel nyert a San Marino-i Vohland és Kurt előtt. A cserénfai 250-es moto- krossz VB-futam végeredménye: 1. Donny Schmit (Luxemburg) Yamaha 60 pont, 2. Parker Trampas (USA) KTM 41 pont, 3. Robert Herring (Anglia) Honda 32 pont, 4. Nicoll Kurt (Anglia) Honda 31 pont, 5. Bob Moore (Francia- ország) Suzuki 30 pont, 6. Tal- lond Vohland (San Marino) Suzuki 28 pont. A cserénfai VB tudósítói voltak: Barna Zsolt, Fenyő Gábor és Varga Ottó (szöveg), Csobod Péter és Kovács Tibor (fotók) A VB állása: 1. Greg Albertyn (Luxemburg) Honda 255 pont 2. Donny Schmit (Luxemburg) Yamaha 241 pont 3. Stefan Everts (Belgium) Suzuki 218 pont 4. Trampas Parker (USA) KTM 180 pont 5. Bob Moore (San Marino) Suzuki 152 pont 6. Marnicq Bervoets (Belgium) Kawasaki 143 pont 7. Robert Herring (Anglia) Honda 134 pont 8. Nicoll Kurt (Anglia) Honda 123 pont 9. Wernner Dewit (Belgium) Suzuki 104 pont 10. Michele Fanton (Olaszország) Honda 74 pont
