Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. április 28., szerda Nívódíj a tetőért Szép sikert ért el a nagyatádi Vertikál Kft a Construma '93 építőipari szakkiállításon. A társaság megkapta az Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetségének Az év tetője elnevezésű nívódíját — a balatonlellei Malév-üdülö tetőfedési munkájáért az agyag­cseréppel fedett tető kategóriájában. A pályázatot Torma István ügyvezető igazgató nyúj­totta be, az épület terveit pedig Lőrincz Ferenc Ybl-díjas tervező készítette. BWIMB) 1 fb^ir»Tii!i=im^i3aBMBBI Az elszegényedés tovább folytatódik Az energia tudatos hasznosítása Elbírálták a dél-dunántúli diákpályázatokat Százezer forint az első helyezettnek — Hiányoztak a somogyiak Az energia tudatos haszno­sítása címmel hirdettek or­szágos pályázatot az áram- szolgáltató rt-k, az Ipari Mi­nisztérium támogatásával a nem szakközépiskolák — fő­ként a gimnáziumok — tanu­lói számára. A Dél-Dunántúl- ról érkezett pályázatok első zsűrizésé? tegnap tartották Pécsett a Dédász Rt klubjá­ban. Az itt helyezést elért dol­gozatok az országos döntőbe kerülnek. A térségből 9 pályázó 16 munkát küldött be. Sajnos, Somogymegyébőlegyközépis- kolás sem pályázott. Tolna megyében például öt diák élt a lehetőséggel. Az elbírálást követően sajtó- tájékoztatón ismertették az első forduló eredményeit és tapasztalatait. Bobula András a Dédász értékesítési igazga­tója, a zsűri elnöke elmondta: — A pályázat meghirdetésé­vel azt igyekeztek elérni, hogy a fiatalokban tudatosodjon az energiával való takarékosko­dás és a környezetvédelem gondolata. Hiszen a mindig számottevő pazarlás meg­szüntetése létérdek. Hof- manné Forgács Ágnes, a Dédász reklámfőnöke ehhez hozzátette: — Inspirálta őket a pályázat meghirdetésére ko­rábban a gyerekek számára indított hasonló témájú rajz­verseny nagy sikere. A mostani pályamunkák ké­szítői a legkülönfélébb módon és eszközökkel képzelik el az energiával való takarékosko­dást, a környezetvédelmet. A javaslatok között az osztályte­rem ésszerű megvilágosításá- tól a napenergia hasznosítá­sáig sok minden található. A világmindenség összefüggé­seit energiaszempontból fej­tegető dolgozat éppúgy akad, mint vidám, ám sok valós problémát összegező munka. A zsűri öt pályamunkát tar­tott érdemesnek arra, hogy az országos döntőben szerepel­jen. Közülük az első hármat pénzjutalomban részesítette. Az első helyezett a nagykani­zsai Batthyány Lajos Gimná­zium egyik diákja lett: jutalma 100 ezer forint. A második he­lyezett 75 ezer, a harmadik 50 ezer forintot kapott. Az előbbi a pécsi Leövey, az utóbbi a pécsi Nagy Lajos Gimnázium­ból. A Dédász képviselője beje­lentette: a pénzjutalomban nem részesült munkákat is szeretnék hasznosítani. (Szegedi) Börtönre ítélték a szurkáló asszonyt Kilakoltatások Tatabányán Rövidesen kilakoltatási hul­lám kezdődik Tatabányán. A városi önkormányzat úgy dön­tött, hogy három újvárosi ház­tömbből kilakoltatja az önkén­tes lakásfoglalókat és azokat, akik antiszociális viselkedé­sükkel zavarják a környék nyugalmát. Az épületekben 160 család él, közülük hat­vannak jelentős a lakbér és közszolgáltatási díjhátraléka. Vetik a kukoricát Fejérben Megkezdték a kukorica ve­tését egyik legfontosabb ten­geritermelő megyénkben, Fe­jérben. A becslések szerint az idén mintegy hetvenezer hek­táron kerül majd földbe a ku­korica magja a közös és az egyéni gazdaságokban. A termelőkedvet növelte, hogy a gazdaságok és kistermelők hektáronként meghatározott összegű vissza nem térítendő támogatást kaptak. Elindultak a csányi dinnyések Évszázados, nemzedékről nemzedékre örökölt hagyo­mányt folytatva a csányi diny- nyetermelők családjai ezek­ben a napokban indulnak el, hogy az ország különböző vi­dékein megkezdjék a híres „hevesi mézédes” palántáinak szabadba ültetését. Amíg a vándorkertészek hazatérnek, szinte üres a falu, az otthoni­aknak a föld ad munkát. Fásítási program A finanszírozási gondok mi­att a felére esett vissza ha­zánkban az erdőtelepítés üteme — hangzott el a héten sorrakerülő alföldfásítási kon­ferenciával kapcsolatban. A becslések szerint 1 millió hek­tárnyi új erdő körülbelül 5-10 millió tonnányi széndioxid fel­dolgozására képes évente. Ennyivel lehetne csökkenteni a légkörbe kerülő és az üveg­házhatásért nagyrészt felelős széndioxid mennyiséget. Vadrezervátum a hegyek közt Kína rövidesen a világ leg­nagyobb természetvédelmi te- rültetét alakítja ki Tibetben. Az állami költségvetésből finan­szírozott terv szerint összesen 200 ezer négyzetkilométernyi vadrezervátumot alakítanak ki 4 ezer métert meghaladó ten­gerszint feletti magasságban. A Pekingben autonóm körzet­ként kezelt Tibet területének jelenleg is 25 százaléka ter­mészetvédelmi terület s a vi­lágon ott a legkékebb az ég, a legtisztább a víz és a levegő. Megszűnésre ítélt tanműhelyek Több mint negyven, a szak­képzés számára fontos, ám megszűnésére ítélt tanmű­helyt sikerült megvásárolniuk az önkormányzatoknak. A 878 millió forint összértékű üzlet­hez 567 millió forintos kamat­mentes kölcsönt vettek igénybe a Szakképzési Alap­tól a tanműhelyek megvásár­lására vállalkozók. Forint reálfelértékelődés Az elmúlt három évben a fogyasztói árak tükrében 20- 25 százalékot, a termelői árak tekintetében 10-12 százalékot tett ki a forint reálfelértékelő­dése — állapította meg a Vi­lággazdasági Kutatóintézet. Különösen gyors az el­szegényedés a munkanélkü­liek körében, s közülük is tragikus azok helyzete, akik hosszabb munkanélküliség után lesznek nyugdíjasok — állapítja meg a Szakszerve­zetek Gazdaság- és Társa­dalomkutató Intézetének most elkészült tanulmánya. A kényszerűségből nyugál­lományba vonulók „átlagke­resetét” ugyanis jelentősen csökkenti a munkanél­küli-segély, így kevesebb já­radékot kapnak majd, mint amennyire rendes fizetésük alapján számíthattak volna. Hatezer család bevételeiről és kiadásairól érdeklődtek a kutatók először 1990-ben, közvetlenül a választások után, majd 1991 végén és vé­gül a múlt esztendőben. A vá­laszadó családok 70 százalé­kának anyagi helyzete tovább romlott, 27 százalékuk tartja A fejlett piacgazdaságok­ban a magánjogi alapítvá­nyok mellett úgynevezett közalapítványok is működ­nek. Az egészségügy, a kul­túra, a tudományos kutatás és a szociális ellátás terén, illetve bármilyen közérdekű­nek minősülő szektorban el­képzelhető a jelenlétük. Németországban, Hollandi­ában, Angliában még arra is volt példa, hogy magánala­pítványt soroltak át közala­pítványi státusba, mert célját tekintve beleillett ebbe a ka­tegóriába. A közjogi alapít­ványok száma nem nagy: országonként mindössze 8- 10 létezik. Bár a közalapítványok sok hasonlóságot mutatnak a változatlannak megélhetési lehetőségeit, míg a maradék 3 százalék életszínvonala javult. Legnagyobb az elszegé­nyedés a borsodi térségben, ahol a megkérdezettek 76 százalékának romlott a hely­zete, a legkisebb mértékű Komárom-Esztergom me­gyében, ahol a válaszadók fele nem panaszkodik. Évről évre többet fordít egy-egy fa­mília a közvetlen megélhe­tésre, a háztartások többsé­gében a költségnövekedés nem a fogyasztás bővülésé­ből, hanem az árak emelke­déséből adódott. Az öt legje­lentősebb kiadásra — élelmi­szerre, energiára, lakbérre, il­letve lakáshitel-törlesztésre, a közlekedésre és a gyermekin­tézmények díjaira — megy el a családok jövedelmének több mint a fele. A létminimum kö­rül élők bevételeik kétharma­dát fordítják ezekre a kiadá­sokra. Ruhavásárlásra 100 magánjogi alapítványokkal, lényeges különbségek van­nak közöttük. A legfonto­sabb, hogy a közalapítvány — mint a neve is mutatja — az államtól átvállalt közjogi feladatokat lát el. Ennek megfelelően a létrehozását kezdeményezheti az or­szággyűlés, a kormány, bármely minisztérium, vala­mint önkormányzat. Az or­szággyűlés bármikor dönt­het erről, a kormány csak törvényi felhatalmazással, az önkormányzatok pedig testületi döntés alapján hív­hatnak életre közalapítványt. Mivel a közalapítványok vagyonukat a központi költ­ségvetéstől vagy a helyi ön- kormányzatoktól kapják, ki­megkérdezett család közül 17-ben egyáltalán nem jutott pénz, hasonlóan nem telt egyetlen újság előfizetésére sem. Az életszínvonal jelentős csökkentésére kétféleképpen reagálnak a családok: vagy csökkentik a kiadásokat, vagy növelik jövedelmüket. A meg­kérdezettek fele mindennel takarékoskodik: diszkontban, kedvezményes akciókon vá­sárol, nem fűtik a lakás min­den helyiségét. Az adottságok miatt a fővárosban csak a csa­ládok 10 százaléka, ezzel szemben Borsod megyében több mint a fele maga ter­meszti a legfontosabb zöldsé­get, gyümölcsöt. A legmaga­sabb az „önfogyasztásra ter­melő” famíliák száma Sza­bolcsban (72 százalék), és le­galacsonyabb Komárom-Esz­tergom térségében, ahol mindössze 25 százalék. Sz. M. zárólag országos, illetve he­lyi érdekű, nagy horderejű feladatok ellátására alapít­hatók. Céljukat az állam, az önkormányzat határozza meg, ő gondoskodik a mű­ködéshez szükséges va­gyonnal és kuratóriumot (il­letve igazgatótanácsot) állít fel a működtetésükre. Ezen túl viszont az alapító maga­tartását bizonyos „távolság- tartás” jellemzi. A törvény szerint az állam csak finan­szírozhat, ugyanakkor szakmai függetlenséget és társadalmi ellenőrzést kell biztosítania az alapítványok működéséhez. A rendelke­zésükre bocsátott vagyont csak igen korlátozott feltéte­lek között veheti vissza: ha Kideríthetetlen, hogy mi is történt valójában január 11 -én este Vankó Sándorék nagybe- rényi lakásán. Ami biztos: a majdnem 16 centiméter pen­gehosszúságú „disznóölőkés” Vankó Sándor bal mellkasába hatolt a kulcscsont közepe tá­ján, és súlyosan megsebesí­tette. A támadó pedig a fele­sége, Vankó Sándorné volt. A mentők a férfit a siófoki kór­házba szállították, ahol a gon­dos ápolásnak köszönhetően felgyógyult. Az ügyészség az asszony ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az ügyet a napokban tár­gyalta a megyei bíróságon dr. lehetetlenné válik a cél telje­sítése vagy ha valami veszé­lyezteti a feladat ellátását. A készülő nonprofit tör­vény kidolgozói szerint a jö­vőben célszerű volna tör­vényben deklarálni a köz- alapítványok pénzügyi és el­lenőrzési szabályait. Ugyanis annak ellenére, hogy kormányzati támoga­tásban részesülnek, nem eshetnek azonos elbírálás alá a költségvetési intézmé­nyekkel. Eredményes mű­ködésüket direkt és indirekt módszerekkel kellene támo­gatni, akár adókedvez­ménnyel is. Elképzelhető, hogy a közalapítványok pro­fitot termeljenek, de azt kizá­rólag alaptevékenységük el­Halász Etelka tanácsa. A tár­gyaláson sem az italt, sem a hosszú rossz viszonyt nem le­hetett okként felhozni, ugyanis egyik sem játszott szerepet a „késhegyig” menő szóváltás­ban. Csakis a hirtelen felidu- lásra vezethető vissza a majdnem végzetes bűncse­lekmény. A bíróság Vankó Sándornét életveszélyt okozó súlyos testi sértés kísérleté­ben találta bűnösnek, s 1 évi és 2 hónapi börtönre ítélte. Az enyhítő körülményekre tekin­tettel a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Az ítéletbe mindenki be­lenyugodott, így jogerőre emelkedett. Sz. N. látására kötelesek fordítani. Bevételeik között szerepel­hetnek magánszemélyektől vagy szervezetektől szár­mazó adományok is, ezek a költségvetés kiadásait csök­kenthetik. A közalapítványok esetében célszerű hosszú távú stratégiai tervet kidol­gozni. A tervnek tartalmaz­nia kell a megoldásra váró feladatok körét, a megvaló- sístásukhoz szükséges lét­számot, az anyagi és szer­vezeti feltételeket. Ezek pon­tos ismeretében lehet meg­határozni az állami alapfina- szírozás mértékét olyan ese­tekben, amikor az alapítvány pénzforrásai egyértelműen a költségvetésre épülnek. (domi) VITÁK KERESZTTÜZÉBEN — AZ ALAPÍTVÁNYOK (2) Közalapítványok: az állam távolságtartásával?

Next

/
Thumbnails
Contents