Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. április 22., csütörtök Hanyatlik Picasso népszerűsége Mint a legünnepeltebb kor­társ festő halt meg Pablo Pi­casso 1973. április 8-án, 91 éves korában. Képeit a nem­zetközi aukciókon Vincent van Gogh és Auguste Renoir mű­vei után a harmadik legérté­kesebbként adták-vették. Most, húsz évvel halála után azonban inogni látszik képze­letbeli trónja. Napjainkban a korábban Picassónál keve­sebbre tartott Matisse-t érté­kesebbnek tartják. Ma már olyan tekintélyes intézmény, mint a New York-i Modern Művészetek Múzeuma is egyenragúan kezeli a két fes­tőt. Könyvek Baden- Württembergből Baden-Württemberg vezető helyen áll a németországi könyvkiadásban. A szövetségi államban működő 419 kiadó az ország könyvtermésének 35 százalékát jelenteti meg. Tevékenységüket a szak­könyvek, tudományos isme­retterjesztő művek túlsúlya jel­lemzi, viszonylag kevesebb szépirodalmi művet adnak közre. A budapesti bemutató április 25-ig tart nyitva, majd Pécsett rendezik meg. Hajdúnánási kulturális napok Két hétre ismét kulturális központ lett a nagy történelmi múltú hajdúváros, ahol meg­nyitották a hajdúnánási kultu­rális napokat. Megrendezik a szép magyar beszéd szépkiej­tési versenyt, az anyanyelv, a zene, az éneklés, a föld, a képzőművészet, a színját­szás, a technika napját; iro­dalmi és zenei esteket, kiállí­tásokat, színházi bemutatókat tartanak. Francia tárlat Simontornyán Georges Charaire költő, színházi rendező, festőmű­vész képeiből nyílt kiállítás a simontornyai vármúzeumban. Az alkotó Illyés Gyula francia barátja volt. Olajfestményei és metszetei két hónapig láthatók a Tolna megyei nagyközség­ben, ahol Illyés elemi iskolái­nak egy részét végezte. Henry Moore a Szépművészeti Múzeumban Henry Moore A család című nagyméretű bronzszobra fo­gadja a látogatókat a Szép- művészeti Múzeum márvány­csarnokának bejáratánál. A tárlaton művész 65 fém, üvegszál, vasbeton, bronz, kő felhasználásával készült szobrát és kisplasztikáját állí­tották ki. A Király és a királynő című impozáns bronzszobrot 1952-53-ban készítette a mű­vész. A márványcsarnok falait 55 Moore-grafika és 5 litográ­fia díszíti. Cigány képzőművészek kiállítása Más-kép(p)en Amare Shu- karimata Szépségeink címmel harminc cigány képzőművész mutatkozik be a Budapest kiál­lítóteremben. A válogatás a Fővárosi Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Köz­pont képzőművészeti gyűjte­ményének anyagából ad ízelí­tőt. A bemutató anyagának nagyobb részét a festészet képviseli, így többek között Balázs János, Péli Tamás, Szentandrássy István képeit láthatják az érdeklődők. A TÁVOKTATÁS TÁVLATAI BEMUTATÓ ELŐTT Alközpont Kaposváron Az eredeti — A demográfiai csúcs most jelenik meg a felnőttokta­tásban. így szükségszerűen többen szorulnak ki a nappali tagozaton a képzési rend­szerből, miközben például a létszámarányokat tekintve is szeretnénk közelíteni az eu­rópai felsőoktatási gyakorlat­hoz. Ezt a ma még elsősorban pedagógiai infrastrukturális feszültséget csökkentheti egy távoktatási forma működte­tése — mondta dr. Magyar Miklós, a Felnőttképzési és Távoktatási Központ kapos­vári alközpontjának vezetője. Az országos távoktatási há­lózatot hat regionális távokta­tási központ alkotja. Egyike a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Regionális Távoktatási Köz­pont. Szeptembertől a kapos­vári tanítóképzőben működik a felnőttképzés és távoktatás egyik alközpontja. Az alköz­pontok tudományterületenként szerveződtek, így a pécsi re­gionális központhoz 8 alköz­pont által képviselt szekció tar­tozik. A társadalmi-gazdasági vál- tozázások nyomán szükség van olyan nyitott, rugalmas és gazdaságos tanulási lehető­ségek kialakítására, amelyek az egyén munkaerő-piaci esé­lyeit javítják — folytatta. — Azt, hogy létezik ilyen, az amerikai és nyugat-európai gyakorlat több évtizedes eredményes működése bizo­nyítja. Hazánkban sem előzmé­nyek nélküli a mai távoktatási hálózat és a tanítóképző szá­mára sem idegen a felnőtt- képzés és távoktatás. A pe­dagógusképzésben is ismert levelezőoktatás, a sportveze­tők felkészítése, az orosztaná­rok átképzése és a tanítók, óvodapedagógusok intenzív továbbképzése tipikus felnőtt- képzési forma. A főiskola ta­nárai közül jó néhányan ré­szesei voltak annak a felké­szítő csoportnak, amelyik a szakoktatók távoktatási kép­zésére vállalkozott 1983- 84-ben. Kaposváron már javában fo­lyik a távoktatási menedzse­rek képzése a Pannónia Tem­pus Jep keretében, illetve az oktatással és képzéssel fog­lalkozó távoktatási szakértők felkészítése. Ezzel párhuza­mosan már készülnek a távok­tatási programok;* tananyag­egységek is. N. L. Magyar história Zürichben A Zürichben működő Ma­gyar Történelmi Egyesület Kaposváron tartja a magyar őstörténettel foglalkozó nyolcadik találkozóját. Az egyesület megalakulásának nyolcadik születésnapját a somogyi megyeszékhelyen a négy világrész tizennégy országának szakemberei együtt ünnepük. Dr. Csihák J. György zürichi vendégoktató a minap Kapos­váron járt, hogy a találkozót előkészítse. — A Zürichi Magyar Törté­nelmi Egyesület tagjai a ma­gyar őstörténetet kutatják — mondta. — Az egyesületet Pe­ter Zager, az Európa-parla- ment svájci elnöke, Kelet-Eu- rópa szakértő alapította. Tag­jai között találunk olyan neves személyiségeket, mint Dua Yaiongot, a Kínai Zenetudo­mányi Intézet igazgatóhelyet­tesét, aki a népdalkutatás terü­letén végzett jelentős munkát, de említhetem Váralljai Cso- csány Jenőt, az oxfordi egye­tem professzorát is, aki szin­tén a magyar őstörténet-kuta­tásnak szentelte életét; az itt­hon élők közül Kállay István, az ELTE egyetemi tanára is tagja egyesületünknek. A júli­usban Kaposváron megren­dezendő 8. találkozónk témája a X. századi magyar állam- szervezet kiépítése és annak somogyi megvalósulása. — Milyen kapcsolatokat ápol a neves zürichi egyesület a magyar intézményekkel? — Az idén felvettük a kap­csolatot a magyar Hadtudo­mányi Intézettel. Olyan doku­mentumokkal és kutatási eredményekkel rendelkezünk, amelyek itthon még nem is­mertek. A magyar könnyűlo­vasság kialakulása itthon ed­dig még nem volt kutatott terü­lete a történelemnek, de em­líthetem a magyarok adriai mélytengeri kutatásait is. A kaposvári őstörténeti találko­zón többek között ezekről a témákról is elhangzanak majd előadások. Szeretnék segíteni a magyar kutatók munkáját. — Nyári iskolát szerveznek Tabon a nyár végén. Ennek a célja is egybeesik az egyesü­let feladatvállalásával? — Az iskola célja a magyar nemzettudat erősítése és elemzése, a valósághű ma­gyar történelem oktatása ré­vén. Tavaly rendeztünk elő­ször ilyen iskolát, annak Sze­ged adott otthont. A nyári isko­lába minden olyan személyt várunk, aki 16 évesnél idő­sebb és tud magyarul. Tehát nemcsak magyarhoni részt­vevőkre számítunk, ugyan­úgy, mint az egyesület kapos­vári őstörténeti találkozójára, nemzetközi előadógárdáról gondoskodnak. — Ön Svájcban élő magyar,. vendégoktató a világ több egyetemén. Mikor határozta el, hogy elhagyja a szülőföl­det? — 1957-ben végeztem Bu­dapesten a Közgazdaságtu­dományi Egyetemen. Tehát 12956-ban nem hagytam el az országot. A diploma megszer­zése után a Központi Statisz­tikai Hivatalban dolgoztam. Munkatársaimmal fölismertük, hogy a gazdasági reform előbb megszülethet, mint a társadalmi. Ezen dolgoztunk. Beszűkült körülöttem a tér, ezért hagytam el az országot, huszonkét éve élek Svájcban. Több diplomám is van, ám a magyar őstörténet, a nemzet­tudat alakítása nőtt legjobban a szívemhez. Ezzel foglalko­zom a legtöbbet. Az egyesüle­tünk nemcsak rendezvények­kel segíti a magyar nemzettu­dat ébrentartását, hanem so­kat tesz azért is, hogy kiadvá­nyaink eljussanak a hazai in­tézményekbe. 168 könyvtár­nak juttatjuk el ezeket ingyen. Horányi Barna Vizsgamunkájukat készítik a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola végzős „textiles” tanulói. A Honty Márta által irányított csoport gobleint alkot. Egy-egy mű elkészítése igen időigényes, ezért többen a tavaszi szünetben is dolgoztak rajt. (Fotó: Kovács Tibor) Csárdáskirály nő A Csárdáskirálynő zenéjén generációk nőttek föl. Elő­ször 1915-ben Bécsben a Johann Strauss Theaterben mutatták be a siófoki szüle­tésű Kálmán Imre operettjét; szövegét a bécsi Leo Stein és Bela Jeanbach írta. Az ősbemutató után egy évvel mutatták be a Csár­dáskirálynőt a budapesti Ki­rály Színházban. — A Csárdáskirálynő any- nyira ismert, hogy ahhoz hozzátenni már nagyon ne­héz — állítja Mohácsi János, a Csiky Gergely Színház rendezője, akinek irányításá­val egy hónapja próbálják a darabot. — Ahány ember, annyi Csárdáskirály nő-kép létezik. Mi visszanyúltunk az eredeti műhöz. 1952-ben Kel- lér-Békeffy ugyanis jelentő­sen átdolgozta az eredetit, amelyet Gábor Andor fordí­tott. Honthy Hannára és Fel­eki Kamiira „szabták” az át­iratot, amely meghamisította a hiteles történetet: más hangsúlyokat emelt ki, és az A Csárdáskirálynő főpró­bája: Sáfár Mónika és Spind- ler Béla jelenete (Fotó: Kovács Tibor) arisztrokrácia gúnyrajzát adta. Az eredeti mű Boni gróf, Szilvia és Stázi szerelmi háromszöge körül rajzolódik ki, Cecíla egyébként létező személy, híres orfeumi figura volt, Krúdy is emlegeti regé­nyeiben... A zenében is kö­vetjük Kálmán Imre instruk­cióit. A Lányok, a lányok... — az ismert dalbetét — kottája fölé odaírta a szerző, hogy ezt lassan játsszák. A Keré- nyi Gábor, Hevesi István ve­zényelte kibővített színházi zenekar a szerzőhöz hű mu­zsikával járul hozzá az ere­deti Csárdáskirálynő bemuta­tójához, pénteken este. A főszerepekben Molnár Piroskát, Sáfár Mónikát, Kulka Jánost, Nyári Zoltánt, Gyuricza Istvánt, Spindler Bélát és Lugosi Györgyöt lát­hatjuk. H. B. A Somogy megyei Takarékszövetkezetek tájékoztatják Tisztelt Ügyfeleiket, hogy lakossági betét- és hitelkamataikat, igazgatóságaik döntése alapján, 1993 május hó folyamán módosítják Az új kamatfeltételeket hirdetményeiken teszik közzé. RÉGI BARÁT AZ ÚJ VILÁGBAN A TAKARÉKSZÖVETKEZET ­(4949)

Next

/
Thumbnails
Contents