Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. április 17., szombat A környezet védelme önvédelem Gyurkó János miniszter: A határokon túlról erősen szennyezett víz érkezik a Murán és a Dráván És ha május 10-e után is fennmarad az importtilalom? / Állatállományunk rajtaütésszerű vizsgálatát kérjük Raskó György FM-államtitkár: Védelmi intézkedésről van szó (Folytatás az 1. oldalról) — A tóparton már több mint 10 éve tart a vízvédelmi program — folytatta. — Ehhez hozzátartozik a Kis-Balaton vízszállítása, a szennyvizek kivezetése — ahol a mód van rá — a vízgyűjtőn kívülre. Fontos hogy a csatorna mindenütt megépüljön a parton. A program utolsó fázisához érkeztünk; Marcali közelében vannak még csatornázatlan területek. Többek között Balaton- szentgyörgy, Máriafürdő egyes részei. Remélhetőleg a Kis-Balaton vízvédelmének második ütemével együtt ezek a problémák is megoldódnak az ezredfordulóig. — Hol tart most a kis-bala- tonl program? — A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium feladata ez. En úgy látom, lelassultak a munkálatok. Most a Kis-Balaton nyílt vízfelszíni bővítése következne. Azonban meg kell várni, hogy a természetes szűrőrendszer újra működjön, a megfelelő nádas és vízinövényzet kifejlődjön. — A Dráva somogyi területe a még viszonylag érintetlen természeti értékek közé tartozik. Készül a Dráva Nemzeti Park terve... — Természeti értékfelmérés kezdődött. Feljegyzik, hogy milyen értékek hol találhatók... A határon túlról erősen szennyezett víz érkezik a Murán és a Dráván. A szomszéd országokkal is tárgyalni kell ebben az ügyben, hogy a Dráva természeti értékei sokáig megmaradhassanak. — Somogybán — mező- gazdasági jellegéből adódóan — a szövetkezetekben, magángazdálkodóknál gondot okoz a környezetszennyező hulladékok tárolása... — A hulladékkezelési, újrahasznosítási és elhelyezési programokat végig kell gondolni, mert ezen a területen hosszú évek óta nem volt előFoto: Lang Robert relépés. Az, hogy visszaszorult a kemikáliák használata a mezőgazdaságban, az anyagi források hiánya miatt van, tehát nem a tudat változott meg. Volt olyan korszaka a múlt rendszernek, amikor premizálták a vegyszerfelhasználást. Mindenki megvette a rendelkezésre álló műtrágyát— nem is biztos, hogy azt, ami kellett volna— és kiszórta. Mára a diffúz szennyezés visszaszorult. A gazdákkal meg kell értetni, hogy a természetes módszerek hosszabb távon fenntartják a megújuló természeti erőforrásokat. Ez az erőforrás Magyarországon a termőtalaj. Hosszú távú megőrzése természetes vagy természetközeli módszerekkel biztos, hogy jobban szolgálható, mint kemikáliákkal. — Tervezik-e a veszélyes anyagok elhelyezésére vonatkozó előírások szigorítását? — Sok a „vadlerakó”, az ideiglenes tároló. Addig nem lesz megoldás, míg el nem terjednek a hulladékszegény technológiák. E felé pedig akkor lehet terelni a gazdaságot, ha szabályozókat lehet bevezetni, amelyek a gazdasági élet szereplőinek érdekeivel is számolnak. Elkezdődött a munka a minisztériumban, gazdaságiszabályozó-csoma- gokat dolgozunk ki: ebbe beletartozik a termékdíjrendszer bővítése, a csomagolóeszközök szabályozása. Nem utólag kell védekezni környezet- szennyezés ellen, sok pénzért, hahem előre be kell építeni a korlátokat a gazdasági folyamatba. Ez részünkről beruházást nem igényel, de a gazdaság szereplőit arra kényszeríti, hogy ők végezzék el azokat a fejlesztéseket, amelyek a környezet védelméért szükségesek. Hiszen a környezet védelme mindany- nyiunk védelme, s nemcsak a Balaton partján. Tóth Kriszta A magyar importtilalomnak nincs retorziós jellege; állatállományunk védelme érdekében kényszerültünk a bejelentett óvintézkedésekre — hangsúlyozta Raskó György, aki a száj- és körömfájás miatti EK-em- bargó, illetve a kormány válaszintézkedéseinek várható kihatásairól beszélt. A földművelésügyi államtitkár elmondta, hogy óvintézkedéseket foganatosítottunk a Kelet-Európából származó élőállat és húskészítmények behozátalára is. — E szállítmányokat a legszigorúbban ellenőrizzük, de az importot nem korlátozzuk, mert nincs tudomásunk arról, hogy ezekben az országokban száj- és körömfájás lenne. — Május 10-ig szól az EK importtilalma, de megeshet, hogy továbbra is fenntartják a zárlatot. — A húsvéti tejesbárány olaszországi piacvesztése 12-13 millió dolláros kárt okozott. További 30 millió dollár a kiesés az élőállat és húskészítmények közös piaci importtilalma miatt. Ha május 10-e után is érvényben marad az embargó, akkor heti 6-8 millió dollár árbevételtől esünk el. A pontos kárfelmérések most készülnek, de az bizonyos, hogy egyedül hazánkat annyi kár érte, mint a kelet-európai országokat együttesen. — A kormányzati válaszlépés nem veszélyezteti társult tagságunkat? — A társulási szerződés lehetőséget ad ilyen lépésre. De hangsúlyozom, részünkről védelmi intézkedésről van szó. Szeretnénk megvédeni gazdaságunkat az éppen az EK által deklarált száj- és körömfájástól. Megjegyzendő: a betegség valószínűleg a Közel-Keletről került Olaszországba. Egy német állatorvosi szakértői csoport feltételezése szerint Egyiptomból — hazánktól tehát igen távolról... — Milyen további fejlemények várhatók? — Rövidesen meghívást küldünk a brüsszeli hatóságoknak, hogy végezzenek teljes körű felmérést állatállományunknál. A rajtaütésszerű vizsgálatok helyszíneit az ő szakembereikre bízzuk. Kormányhatározat készül az eddiginél szigorúbb határellenőrzések bevezetésére, hogy a keleti „lyukas” zöldhatáron át ne kerülhessen be ellenőrzés nélkül élőállat. Sajnos, egyre több ellenőrizetlen piac működik, s egyértelmű, hogy föl kell számolnunk a brüsszeli hatóságok által kritizált efféle „bazárokat”, KGST-piacokat. Addig ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ürügyet keresve újabb és újabb ellenintézkedések születnek húsexportunkkal szemben. Újvári Gabriella Ságvári tervek és kezdeményezések A biológiai alapokat nem szabad rontani Zugapáktól gyenge jószág Egy klub, egy látogatás és sok üzlet Távol-Keleten a Ka-hyb Hazánkban egyetlen intézmény — a Mezőgazdasági Minősítő Intézet — foglalkozik a biológiai alapok nemzetközi jogszabályok szerinti minősítésével, a vetőmagvak és a szaporítóanyagok ellenőrzésével, a takarmányimportok bevizsgálásával és a hazai takarmánykeverő üzemek ellenőrzésével. Neszményi Károly főigazgató szerint a hazai árviszonyokat figyelembe véve nem költünk kevesebbet a növényfajta kísérletekre, mint más nyugati-európai országok. — Az utóbbi években a kutatók nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az egyes növényfajták mennyire ellenállók a különféle betegségekkel szemben — mondja a főigazgató. — Az volna a kívánatos, ha a lehető legkevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, hiszen ezek az anyagok világszerte egyre drágábbak, gazdaságossági szempontból sem lényegtelen, mekkora költségek terhelik a hozamot. — Az' utóbbi időben csökkentek a terméshozamok, romlott az állatállomány minősége. Minek a számlájára írható mindez? — Azt gondolom, a mező- gazdaság gondjai tükröződnek ebben is. Voltak olyan évek, amikor a korábbinál jóval kevesebb minősített vetőmagot, tenyészállatot igényeltek a gazdaságok, de szerencsére 1992-ben megállt ez a tendencia. EbBen talán az is közrejátszott, hogy az őszi vetésekhez jelentős állami támogatást adtak és felgyorsult végre a tulajdonváltás folyamata is. De amíg véglegesen nem zárul le a tulajdonrendezés, addig a bizonytalansági tényezőt sem lehet teljesen kiküszöbölni, a gazdák óvatosságból visszafogják a költségeiket. — Igaz ez az állattartókra is? — Természetesen. Széles körben alkalmaznak „zugapá- kat” a tenyészállomány szaporítására, s ebből gyakran gyenge utódok születnek. — Lehet, hogy ezért olyan nehezen eladható a magyar hús? — Valóban így van. De ez nemcsak fajta, hanem ár kérdése is. A feldolgozóiparnak jobb árat kellene fizetnie a jobb minőségű húst adó fajtákért. Amíg ez niacs így, addig a termelő nem érdekelt a minőségi váltásban sem. Persze vannak olyan gazdálkodók is, akik a minőségre még mindig nagyon ügyelnek, ezek a beruházási, fenntartási költségeken próbálnak spórolni, egyensúlyban tartani a „kasz- szájukat”. Akik mégis inkább a biológiai alapokon rontanak, veszélyes útra tévednek. Csak lassan és költségesen lehet majd korrigálni a mai tévedést. (újvári) Nagy fába vágta a fejszéjét a ságvári önkormányzat. Terveik szerint a nyár végén beindulna a gázprogram. A ságvári körjegyzőséghez tartozó Som és Nyim valamint Nagyberény is vezetékes gázhoz jutna. — A költségvetés elkészült — mondta Szigeti József polgármester—, a kivitelezésre versenytárgyalást írtunk ki. A 120 millió forintos beruházással épülő vezetéket önkormányzati pénzből, hitelből és a lakosság családi házankénti hozzájárulásából fedezzük. Az egyenként 65 ezer forintos hozzájárulást egy összegben fizetik be a polgárok, illetve lehetőség van arra, hogy 3 évre, 40 ezer forintos OTP- hitelt kapjanak. A kezdeményezés azért is figyelemre méltó, mert Ságvár 1680 lakójának 30 százaléka nyugdíjas. Ugyanez az arány tapasztalható a 680 lelket számláló Somban és a 310 lakosú Nyimben is. A munkanélküliek száma elég .tetemes: 70-en részesülnek a központi támogatásból, , de várhatóan havonta 9-10 munkanélküli kerül ki ebből a körből és az ő ellátásuk is az önkormányzat terheit növeli. A ságváriak jórészt Siófokon keresik meg a betevőjüket, télen körülbelül ötvenen vehetnek részt vállalkozóként az Interjet szolgáltató kft munkájában. A Balaton közelsége azonban egy újabb kihívással kecsegtet: az idegen- forgalom fejlesztése talán többet hozna a konyhára. Ezt segíti a minden igényt kielégítő telefonhálózat kiépítése is, amelyet előreláthatóan szeptember 30-ig készít el a Balatel rt. A falusi turizmus nem igazán lett népszerű ezen a vidéken, de szaporodik a Siófokról érkező zártkerttulajdonosok száma. A vendégeket a két éve megépült étterem látja el meleg étellel. A szezonálisan Ságváron élők évi 2000 forint adója kismértékben ugyan, de gyarapítja az önkormányzat bevételeit. Ugyancsak bevételi forrást jelent egyes épületek bérbeadása. A normatív támogatásból és a személyi jövedelemadóból évente 48 millió „fut” be, ezt egészíti ki a társközségek hozzájárulása. Kell is a pénz, mert egyre többen szorulnak segélyre; a nyugdíjasok többsége a létminimum alatt tengeti életét. A rendszeres, 5600 forintnyi segélyből nyolc ságvárinak kell megélnie a hó végéig. Szigeti József polgár- mesternek mégis az okozza á legtöbb gondot, hogy a körzeti iskolának még nem sikerült tornatermet építeniük. Vigasz, hogy a nebulók, a most elkészült központi fűtéses tantermekben melegedhetnek, hogy végre van önálló gyermekorvosa a falunak és a háziorvos is új otthonba költözött. Hogy jól érzi magát, ezt mi sem bizonyítja jobban: a polgármesteri hivatal támogatásával a vállalkozás gondolatával kacérkodik. Várnai Ágnes — Thaiföld egyike a legnagyobb sertéstermelőknek. Az ottani együttműködés tenyészállatot, telepet tekintve egészséges üzleti kapcsolatot jelenthet. Malajziában pedig a kínai lakosság részaránya olyan nagy, hogy önmagában ez indokolttá teheti egy komoly sertésprogram közös indítását. Szingapúrban a környezetvédők elérték, hogy megtiltsák az élőállatok tenyésztését és az állatforgalmazást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennek a kis országnak a húsellátását a körzetében kell megszervezni. Partnereket találtunk azokban az országokban is, ahol most a sertés előállítása nem a fogyasztói szokások miatt vált észszerűvé, hanem mert kiváló kereskedelmi lehetőséget jelent. Felismertük: nem kell félnünk attól, hogy a világ leggyorsabban fejlődő országaiban közös vállalatokat alapítsunk magyar tőkével, magyar termékekkel és ennek eredményéből részesedjünk. Kosa Ferenc, a Ka-Hyb Rt elnök-igazgatója szerint a legtöbb sikeres vállalkozás ebben a távol-keleti régióban működik. Itt az együttműködő partner presztízskérdést csinál abból, hogy a közös vállalkozás eredményes legyen. A szinte legendássá váló munkafegyelem és munkaerkölcs pedig reális alapot jelent a sikerhez. A Ka-Hyb Rt olyan közös vállalatok indítását tervezi, ahol nemcsak a tenyészsertések előállítása történne, hanem a tovább- forgalmazásuk is. Egyik fő kereskedelmi partnerük, Kína, eddig csak Ka-hyb telepeket vásárolt, mert a nagy számú tenyészállat szállítási költsége kifizethetetlen terhet jelentett. Most az ebben a körzetben előállított Ka-hyb sertések a kínai piacon is megjelenhetnek. Malajziában, Thaiföldön és Indonéziában is vannak olyan partnerek, akik konkrél ajánlatokat tettek közös vállalatok alapítására. Terveik szerint még ebben az évber létrejönnek az első közös vál lalatok. A Ka-Hyb Rt számáré most az egyik legfontosabt feladat: megtalálni azokat é bankokat, amelyek hozzáse gítik a Magyarországon méc szokatlan tőke kihelyezés hez. A kapcsolat tulajdonkép pen a Távol-keleti Klubnál köszönhető, amely tavai; alakult meg magánszemé lyek, vállalkozások közremű ködésével. Valamennyiéi együttműködési lehetősége láttak ezekben az országok ban. Tagként jelentkezett i klubba a Magyar Gazdasác Kamara is. S. Pap Gitt;
