Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
1993. április 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Megnyílt az első balatoni kemping Húsvétra megnyitotta kapuit az első Balaton-parti kemping. A Siótour Aranypart nyaralótelepét az első héten mintegy százhatvan vendég kereste fel, főképp német nyelvterületről érkezők. Többségük a fűthető faházakat választotta, míg öt család lakókocsival érkezett Siófokra. Alácsatornázták Balatonszemest Még tavaly ősszel kezdődött meg Balatonszemesen a szennyvízcsatornázás. Június végére tervezik a 180 millió forintos beruházás átadását. Most 70 százalékos a készültségi fok, ha kész lesz a munka, a csatornahálózat a település teljes területére elér. Nővérszálló épül Siófokon A siófoki önkormányzat 38 millió forintért eladta a kórház-rendelőintézethez tartozó nővérszállót. A vevő cserébe október közepéig felépít a gyógyszertár mellé egy 53 százalékos műszaki készült- ségü épületet. Ebben hat rendelő, hat orvosi lakás és 60 személy elhelyezésére alkalmas szálló lesz. A háromemeletes épületegyüttest várhatóan jövő június végén vehetik birtokukba az egészségügy dolgozói. Összefogás a gáz bevezetéséért Vezetékes gáz bevezetését tervezik Nagyberényben. A várhatóan negyvenmillió forintos kivitelezési költséget azonban a település nem tudja felvállalni. Ságvárral, Sommal és Nyimmel összefogva azonban tizennyolcmillió forintból megoldható lenne a vezeték lefektetése a község határáig. Az egyeztető tárgyalások most folynak. A lakosok hatvanötezer forintos beruháztással tudnák a gázt a ház faláig vinni. Az előzetes tárgyalások alapján van lehetőség családonként negyven- ötezer forintnyi kölcsön felvételére, 3 éves visszafizetési határidővel ezerötszáz forintos havi törlesztő részlettel. Jótékonysági koncert az elesettekért A Siófoki Szociális és Egészségügyi Alapítvány javára tegnap este a helyi római katolikus templomban jótékonysági koncertet szervezett a város önkormányzata és a családsegítő központ. A rendezvényen a város gyermek- és ifjúsági kórusegyesület gyermekkórusa és leánykara lépett fel. Az alapítvány célja: az alacsony jövedelműek támogatása, munkanélküliek átképzése, munkahely teremtése és a mentalhigiéniás szolgáltatás. Bankszámlaszámuk: MNB 396-12089. Az endrédiek siratják a diófákat Egy kivágott helyett ötöt ültetnek A beteg akácot, az értéktelen gallyakat otthagyták Dühös, szomorú endrédiek keresték fel siófoki fiókszerkesztőségünket. Elpanaszolták, hogy Zamárditól a falujukig kanyargó út mellett az összes diófát kivágták, mert köbmétere több mint harmincezer forintba kerül a piacon. Kúsz József, a település polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy annak idején fűhöz-fához rohangáltak, megkeresték a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumot, az országgyűlési képviselőjüket is, de a terület nem a falué, hanem a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Misztériumé, így nem tudtak semmit tenni a fák védelme érdekében. Aztán egyetlen hét végén kivágták az összes diófát, miközben a beteg, értéktelen akácot persze otthagyták az út mellett. A törzseket azonnal elszállították, az értéktelen gallyak meg hetekig ott hevertek, ahová lenyesték őket. A Közúti Igazgatóság szántódi üzemmérnökségén megtudtuk, hogy árverés útján értékesítették a mintegy negyven fát, amely baleset- veszélyessé vált. A hirdetmény legalább tíz napon át lógott a polgármesteri hivatalban is, hogy mindenki tudomást szerezhessen a licitről. Az értéktelenebb fákat a Közúti Igazgatóság vágja, mert a cseresznyére, akácra nem találtak vevőt. Az effajta munka nagyon idő- és pénzigényes, ezért próbál a munkákban az üzemmérnökség vállalkozókat bevonni. — Tudjuk, hogy az egész falu oda jár cseresznyézni, meg diót szedni, de a beteg fákat nem hagyhattuk az út mentén — mondta a szakember. — Egy rakás száraz fára pedig nem találtunk volna vevőt, ezért az egyezség úgy szólt: aki megnyeri az árverést, az viszi az egészet. Jaczó Győző, a Kaposvári Közúti Igazgatóság vezetője elmondta, hogy feladatuk a forgalom biztonságának megteremtése. Az út melletti faültetéseket szaktervezők mérik fel, s Qk adnak javaslatot, hogy melyik fákat vágják ki. — Általában egy kivágott fa helyett ötöt ültetünk — mondta Jaczó Győző. — Évente 5-6000 darabot. A faeladásból származó bevételünk nem nagy, mert vágásra csak akkor kerülnek, amikorra már a forgalomra veszélyesek a hulló száraz ágak miatt. A bevételt teljes egészében faültetésre fordítjuk, ezen felül pedig még csaknem másfél milliót a költségvetésünkből. Sajnos, mi is tapasztaljuk, hogy sokan ügyeskednek, engedély nélkül vágnak ki fát, mert ez az alapanyag nagyon értékes. Egy Szántódon dolgozó szakember elmondta azt is, hogy a kivágott endrédi fák helyére valószínűleg az őszszel telepítenek majd fiatal csemetéket. S hogy például Bálványos mellett jóval több fát kivágtak, s akkor nem panaszkodott senki. Az endrédiek azonban már csak ilyenek... C. A. Mágneses érzékelő rögzíti az autók számát Sorompós jegykiadó pavilonok a kompnál Egyre többen utaznak a megindult kompokon Szántód és Tihany között. Az idén már nem válltáskás jegyszedők szolgálják ki az utazókat, a korábbi rendszer ugyanis túl sok visz- szaélésre adott leletőséget. Most sorompós jegykiadó pavilonokat állítottak fel, az autók számát pedig mágneses érzékelő rögzíti. így minden pénz a Balatoni Hajózási Kft kasszájába kerülhet. Szükség van most minden fillérre, mert meg: szűnt a személyhajózás állami támogatása, s a jegyek árának emelésével csak a terhek egy részét hárították át az utasokra. Megregulázzák a szennyvizet Műanyaggal a környezetvédelemért — Premier Leltén Napjaink égető problémája a környezetvédelem, s ennek egyik legfontosabb elemeként a szennyvizek elvezetése és tisztítása. Nyugat-Európában egyre több helyütt váltják fel a csatornarendszerek betonrészeit poliészterből készült idomokra. Ennek előnye, hogy a szennyvizet nem engedi a rendszeren kiszivárogni, mert élettartama gyakorlatilag időtlen, s nem törik, kopik, szóval szinte sérthetetlen. Tíz esztendeje jegyezték be a találmányt Ausztriában, amelynek legnagyobb gyártója a világon a FASZL cég. Ignácz János balatonlellei vállalkozó három éven át dolgozott a „sógoroknál”. Tavaly hazatért s üzemet alapított városában. S bár Magyarországon az a tendencia, hogy a külföldi termékek kiszorítják a hazait, ő nyugatra szállítja termékeit. Egyelőre. Dancsó Dezső, a balatonlellei szennyvízüzem vezetője a termék legnagyobb erényének azt tartja, hogy minden korábbi megoldásnál jobban védi a szennyvíztől a környezetet. Nagyon eredményesen lehetne alkalmazni elsősorban a Balaton térségében. Persze másutt is, ahol a szennyvíz folyókba, kutakba juthat védelem hiányában. Természetesen az sem utolsó szempont, hogy a csatornaépítés az új elemekkel gyorsabbá, egyszerűbbé tehető. Hiszen a rendszer valamennyi része megfelel a jelenleg is használatos szabványnak. Ignácz János maga is kétkezi munkát végez. Hét társa segítségével 250 féle idomot állít elő. Magyarországon egyedül ők kapták meg a gyártásra feljogosító licencet. Éz a megoldás valamivel drágább a hagyományosnál, de nem számottevő a különbség, hisz a csatornahálózat építésénél az összköltségnek mindössze két százalékát teszi ki. A Lajtán túl már csak poliészterből készült fordító- és tisztítóaknákat, illetve a hozzájuk tartozó illesztőelemeket tesznek a földbe. Hamarosan megtartják a találmány hazai premierjét : a balatonlellei ön- kormányzat május közepén lehetővé teszi, hogy a vállalkozó referenciamunkát végezzen az egyik utcában. Kozma Ani Mi szükség a taxisokra? A minap szemerkélő esőben sétáló középkorú úrra figyeltem föl valahol Lelle és Szemes között, a senki földjén. Az autósok tán észre sem vették — sietett mindenki a maga dolgára. Csak egy taxis lassított, meg én. Persze engem választott, mert nem kerültem pénzébe. Ekkor villant eszembe: mi szükségünk nekünk a taxisokra? Akinek autója van, segíthetne annak, akinek nem jutott e „luxusra", hogy elvigye addig, míg mindkettejüknek jó. Ja. E szerint azonban pénzt is adhatna a gazdag a szegénynek, meg mondjuk a csirkelábat a vasárnapi ebédből, amit náluk úgy sem eszik meg senki. Meg könyvet az értelmiségi: nek, tán még agyonhallgatott lemezt is, hogy művelni, továbbképezni tudja magát. Tejet minden gyereknek. Attól, akinek van felesleges. Közben Szárszóra értünk, s a férfi hálálkodva megköszönte a fuvart. Mondtam ngjki, hogy nem tesz semmit, elvégre emberek vagyunk. Ahogy emelkedett lélekkel rátapostam a Trabi gázpedáljára, a Vén Diófa Vendéglő előtt kilépett Mercede- séből az úttestre a taxis, s ráköpött a szélvédőmre. Nesze neked ember(i)ség. Czene A tolvajbanda vezetője Romániából érkezett Kedvencük a színes tévé — Megrendelésre loptak — Zsarolt az öcsike Három hónapos nyomozás eredményeképpen került lakat alá a Romániából érkezett, letelepedési engedéllyel rendelkező Osán László, aki egy tolvajbanda vezetője volt. Az eseményekről és a nyomozás menetéről Huszár Nándor vizsgálóbíró tájékoztatott. A héttagú banda három tagja, előzetes letartóztatásban van — mondta Huszár Nándor, a vizsgálatot végző rendőrtiszt. — Négyen — mivel fiatalkorúak és kisebb mértékben voltak részesei a csoportos bűnelkövetésnek — szabadlábon védekezhetnek. Balaton- szemes, Szárszó, Zamárdi, Kőröshegy, Látrány, Kenese, de még Veszprém és Komló körzetében is portyáztak: villákat, boltokat fosztogattak. Az általuk okozott kár 3,5 millió forint, amelyről tudomása van és bizonyítékokkal is rendelkezik a rendőrség. Leginkább műszaki cikkeket loptak, különös szeretettel tulajdonítottak el színes tévét és videót. Az eset fura fintorokat, talán megdöbbentőt is tartogatott a nyomozók számára. A fiatalkorú elkövetők egyike 12 szobás, minden kényelemmel felszerelt villában lakik, ahol a szobákban tévé és videó volt. Az is meglepetésként szolgált, hogy a vizsgálat során kiderült; az egyik elkövető öccse, miután tudomására jutott testvére tolvajlása és bűnöző életmódja, zsarolni kezdte, megfenyegetve, hogy leleplezi, ha nem kap a zsákmányból. A széles körű nyomozás lezárult. Azon túl, hogy nem kell félni tőlük, megtérült 500 ezer forint az okozott kárból. O. L.
