Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
1993. március 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Fórum Kaposvár városrendezéséről A helyi szellem építészeti értékei A kaposvári megyei és városi könyvtár városrendezési fórumnak adott otthont. A fórum vendége volt Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, valamint L. Szabó Tünde megyei és Virányi István városi főépítész. A Somogyi Hírlap kérdéseire Meggyesi Tamás válaszolt. Bánk ezermesterkedik Simándy József, az ezermester — Néhány évvel ezelőtt már megismerhettem Kaposváron a városi főépítész elképzeléseit a folyamatos tervezésről. Ez a módszer több évtizede elfogadott. Már a hatvanas években túljutottunk azon, hogy a városrendezés olyan, mint egy lakóépület megtervezése. A városok úgy változtak, ahogy azt a konkrét beruházói szándék meghatározta. A vállalkozó, aki lehet akár külföldi is, de hazai is, nem az általános rendezési tervből indul ki, hanem megjelöli azt a helyet, amely az ő üzleti elképzeléseinek a legmegfelelőbb. — Mit őrizhet meg a város a régi Kaposvárból és milyen lesz vajon húsz-ötven év múlva? — Egy várost szét lehet robbantani, mint ahogy erre is vannak példák. Szinte kivétel nélkül minden magyar város megszenvedte ezt, de azt hiszem, hogy egy több száz éves várost nem lehet elpusztítani. Azok az értékek, amelyek generációk során beépültek a falakba, azok a génjeinkben vannak. Kaposvár nem lesz az a város, amely volt, de Kaposvár marad. — Városunkat milyen kategóriába sorolhatjuk? — Ma nem lehet igazán a mennyiségi mutatók alapján egy várost sem minősíteni, hogy kisváros, középváros, nagyváros. Egy falu is lehet a világ közepe, sokkal emberibb, mint egy úgynevezett nagyváros. Az értékek minősítik a várost. Nagyon rokonszenves vonása Kaposvárnak, hogy megőrizte építészetében a főbb genetikai kódjait. Számomra nem a Kossuth tér szimbolizálja Kaposvárt, sokkalta inkább a kertvárosi részek, a tisztviselőtelepek, a Rippl-Rónai-villa és annak parkja. Hamvas Béla írta, hogy a genius loci, a helyi szellem miben nyilvánul meg Magyarországon az építkezésben. Épületeink őrzik a felvidék szellemét, a Keletét, a mediterráneum és a Nyugat hatását. Ezzel párosulnak még az erdélyi hagyományok. Mind az öt megtalálható itt. Kaposvár igazi magyar város. — Mely területek nem illenek bele igazán a városképbe? — Mint mindenhol, a lakótelepek. Egyik sebnek tartom a Kossuth téri szállodát. A sétálóutcáról pedig az a véleményem, hogy egy kicsit még üres. Nyugaton kitiltották a gépjárműveket az ilyen helyekről, ám arra is rájöttek már, hogy a kocsi az egy „utcabútor". Nem föltétlenül a sátán. Csak meg kell zabolázni. Horányi Barna Budapest teljes panorámája föltárul a Mártonhegy tetején, ahol minden idők legjobb Bán bánja, Simándy József lakik. A csöngetésre hatalmas komondor jelenik meg a kertkapunál. Bendegúz — Judit asz- szony csitító szavára — beenged ugyan, de szorosan a nyomomban van, míg föl nem nyílik a ház ajtaja. Szó sincs protokolláris fogadtatásról, a szép zengésű hang tréfás szabódással üdvözöl. — Nem vagyok már énekes, 76 éves koromban mit akartok tőlem?! Inkább megmutatom, miket csinálok mostanában... Nézd, szekrényt építek. Látod, hogyan munkáltam meg a fát? Sima, mint a selyem. Ide kerülnek a polcok, ez itt a hátlap. Fenn az emeleten van az én külön kis rezidenciám. A szoba melletti gardróbot én csináltam, meg a fürdőszobát is... Leülni, beszélgetni csak az ezermester büszkeségeinek megtekintése után lehet. Felidézem, hogy pár hete egy tévéközvetítésben Simándy József énekelt. Hangja ugyanúgy szárnyalt, mint régen.. O, azt vagy fél éve vették föl. Akkor bizony nagyon komolyan készültem rá. Nem engedhetem meg magamnak, hogy gyöngébb színvonalon produkáljak, mint amit megszoktak tőlem. Vagy jót vagy semmit! Hirtelen belevág: Hazám, hazám, te mindenem... Teljes hangerővel, fényesen tisztán zeng tenorja, de a zenei mondat végén abbamarad az ária. — Hála Istennek, nem pa- naszkodhatom, valami még maradt a hangomból. De ugyan mit akarjak még, közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez? Amit kellett, azt már letettem az asztalra. Már nem éneklek. Befejeztem. Előkerülnek a hosszú, csodálatos pálya emlékei, a barátoktól, tisztelőktől kapott emléktárgyak. S a falakon ott vannak a szerepképek, köztük is talán a legsikeresebb: Szegvári Károly olajportréja Simándy-Bánkról. — Már nem hiányzik a színpad. Különben is: dolgozom. Bádogos, asztalos, kőműves vagyok egy személyben. És persze sokat olvasok... Zenét aránylag ritkán hallgatok. Do- mingót — őt nagyon szeretem. S mikor Barcelonában az olimpiai himnusz énekelte! Talán olyan lehetett, mint mikor én a Psalmus Hungaricust énekelhettem. Még ma is hálát adok a jó Istennek, hogy tehetséggel áldott meg, s ebből valamit meg tudtam mutatni az embereknek. László Zsuzsa Lovrits Kálmán kiállítása Mosdóson Két évvel ezelőtt a Kapos Korona Kávéházban rendeztek egy szűk keresztmetszetű bemutatót Lovrits Kálmán műveiből. A mai, amelynek a kaposvári városi művelődési központ adott otthont, ennél többet árul el arról a rajztanárról, festőről, akinek művészete összeforrott a várossal. Az emlékkiállítás anyaga a család jóvoltából állt össze, hiszen kevés művét őrzik közintézmények. Lovrits Kálmán 1901-ben Kaposváron született. A budapesti Képző- és Iparművészeti Főiskola elvégzése után hazatérve tanári állást vállalt, de tevékenyen részt vett a képzőművészeti eletben is. 1928-ban Kaposváron művésztelepet szervezett. Képünkön az Öreg halász című alkotása látható. „születik” a szakfolyóirat Pályázat érettségi elnökök listájára A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet érettségi elnöki tiszt betöltésére. Azok az egyetemi végzettségű, 5 éves felsővagy középfokú oktatási múlttal rendelkező szakemberek pályázhatnak, akik szaktárgyukban vizsgáztatási gyakorlatot szereztek. A pályázathoz szakmai önéletrajzot, továbbá egy ajánlólevelet is mellékelni kell. Ez utóbbi megyei, regionális vagy országos szinten elismert szakembertől, a pályázó egyetemi oktatójától, pedagógus szakmai szervezettől, illetve kamarától nyerhető el. A művelődési minisztérium a pályázat meghirdetésével egyidejűleg intézkedik a listára felkerült, arról választott érettségi elnökök díjazásáról. Ennek megfelelően a listáról felkért érettségi elnökök 1993-ban 10 ezer forint tiszteletdíjban részesülnek, amelyet a művelődési tárca biztosít. A jelentkezéseket az illetékes regionális oktatási központ igazgatójához, a pályázat megjelenésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A döntésről április 30-ig értesítik az érintetteket. „A rendi ápolók munkáját a jóság, a segítőkészség, szakmai tudás, alázatosság, egyszerűség, szeretet jellemzi”. E sorokat a nemrégiben napvilágot látott Gyermekgyógyászat című, kéthavonta megjelenő gyermek- és ifjúság-egészségügyi szaklapból tallóztam. S talán nem véletlen, hogy a Siófok Városi Kórház, Rendelőintézet pszichiátriai gondozójának, Ka- száné Nagy Zsófiának pályadíjat nyert dolgozatán akadt meg a szemem. Hiszen a laikus számára ez az egyik leginkább érdekes írás a jórészt egészségügyi szakembereknek szerkesztett folyóiratban. Az 1950-ben dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus által alapított Gyermekgyógyászat megújulva, a Magyar Pediáter összes eddigi funkcióit is vállalva jut el a szakemberekhez. Az új főszerkesztő Gyurkovits Kálmán egyetemi tanár, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára szándéka szerint szélesebb réteget kíván bevonni a szerkesztői munkába, teret adva a társz- szakmák, valamint a specializálódott szakágak publikációinak is. A megjelenő írások színvonalát a hazai gyermek- orvos professzorokból álló tanácsadó testület kontrollja garantálja. Örömmel fedeztem fel a szerkesztőbizottság munkatársai között dr. Gyódi Gyulának, a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztálya A folyóirat címlapját az Anya gyermekével című ro- déziai kőfaragás díszíti főorvosának nevét. Jó értelemben vett lokálpatriotizmusom szólal meg, amikor abban reménykedem, hogy a somogyi orvosok, egészségügyi dolgozók is felkészültségükhöz mérten kapnak teret a lap hasábjain, amelynek nagyfokú igényességet, találékonyságot, ízlést tükröz. Külön öröm, hogy e szép kiállítású szakfolyóirat a Kaposvári Nyomda Kft munkája nyomán látott napvilágot. A főszerkesztő — szándéka szerint — a későbbiekben havonta kívánja megjelentetni a lapot, amelyben külföldi, határainkon túl élő magyar szakembereknek is lehetőséget kíván adni a publikálásra. V. Á. 162 felvétel Nagykanizsáról Megjelent Nagykanizsa első reprezentatív, százhúsz oldalas fotóalbuma, amelyet Ke- reskai István polgár mestermutatott be. A tízezer példányban kiadott kötet Kotnyek István fotóművész 162 felvétele és három nyelvű bevezető segítségével mutatja be a város fejlődését, nevezetességeit. Az igényes kivitelű albumot a bécsi Paul Gerin Nyomda készítette. Zenei díj Menuhinnak Duisburg német város húszezer márkával járó Zenei Díját vette át Sir Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész és karmester. Menuhin a kitüntetést megköszönve közölte, hogy a húszezer márkát az angliai Surrey grófságban levő Stoke d.Abertonban működő „Yehudi Menuhin Iskolának” ajánlja fel. Az 1990-ben létrehozott díjat évente ítélik oda a zene területén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül. a A Magyar Állami Hangverseny- zenekar turnéja A Magyar Állami Hangversenyzenekar 17 napos európai turnéra indult. A kontinens 16 városában lépnek fel. A koncertek közül hármat Antal Mátyás az Állami Énekkar karigazgatója, a többit Ko- bayashi Ken-lchiro főzeneigazgató vezényli. A koncertek szólistái: Jandó Jenő zongoraművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, valamint a németországi Thomas Quasthoff énekművész. Irodalmi műsorok a Nemzetközi Előkészítő Intézetben A külföldiek magyarországi tanulmányait szolgáló Kodo- lányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézet irodalmi előadássorozatát március 1-jén a Musica Historica együttes koncertje nyitotta meg. A kassai Thália Színház vendégjátékát március 8-án tartják. Foissey Két szerető szív című egyfelvonásosát mutatják be Horváth Lajos rendezésében. Lukács Sándor önálló zenés estjét március 11-én lesz. Zongorán közreműködik Szentirmai Ákos zeneszerző. A rendezvények helyszíne a Nemzetközi Előkészítő Intézet színházterme. Zanussi-fílmek a Lengyel Kultúrában Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező alkotásaiból indított sorozatot a budapesti Lengyel Kultúra, márciusban. A program első, vetítésén a Közjáték című, 1969-ben készült filmjét tűzték műsorra. Üvegművészeti kiállítás Salgótarjánban Takács Géza üvegtervező művész munkáiból nyílt kiállítás Salgótarjánban. A pályáját üvegcsiszolóként kezelő művész alkotásai 1957-től kezdve szinte valamennyi hazai és külföldi kiállításon szerepeltek, munkáit elismerő oklevéllel díjazták az 1958-as brüsszeli világkiállításon is.
