Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
1993. március 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Újra lesz szakfelügyelet Somogybán is Tanárok, - vár a ROK! Bárdi László az új feladatokról és az együttműködésről Bárdi László a pécsi Regionális Oktatási Központ Igazgatója (Fotó: Király J. Béla) — A pedagógus társadalom némi idegenkedéssel fogadta a Regionális Oktatási Központok létrejöttét, mivel újra-cent- ralizációt sejtettek benne. Véleménye szerint miért jöttek létre ezek a regionális központok és milyen szerepet szánnak munkájukban a megyei pedagógiai intézeteknek? — kérdeztük Bárdi Lászlótól, a Pécsen működő Regionális Oktatási Központ igazgatójától, aki a közelmúltban Kaposvár oktatási és művelődési szakembereinek bemutatta a szervezetet. — Nemcsak a létrejöttét, hanem a létrehozásának szándékát is megnemértés és gyanakvás kísérte. Ennek egyik oka az, hogy nem eléggé világosan, hanem pontatlanul fogalmazták meg a ROK lényegét, feladatait. Ma már talán egyértelműbb, hogy nem szolgáltató szerepkörű, hanem olyan intézmény, amely az államnak már két-három éve el nem látott szükségszerű, ám népszerűtlen feladatát: a felügyeletet és ellenőrzést veszi át. Emellett talán már világos, hogy az iskolák, pedagógusok érdekvédelméről is gondoskodik. A tanácsrendszer felbomlásával az önkormányzatok megkapták az oktatási intézmények fenntartásának jogát és kötelezettségét, de a szakmai pedagógiai irányításét nem. Tehát egyfajta centralizációra valóban szükség van. A megyei pedagógiai intézetek — amelyek szerepe elsősorban a szolgáltatás — és a ROK feladatköre nem keresztezi, hanem kiegészíti egymást. — Mivel pályázatok és más juttatások, szakmai elismerések fölött diszpozíciót kap a ROK, ezért nyilván lesznek olyan települések, pedagógusok és iskolák, amelyek megpróbálnak minél „közelebb” kerülni hozzá. A Pécsen működő ROK miként kíván köze ledni Somogy településeihez, iskoláihoz? — Ha erre nem sikerülne szervezett megoldást találni, akkor valamennyi régióban az érintett megyék mostoha- gyermeknek érezhetnék magukat. Ezért a közeljövőben szeretnénk kihelyezett, kisebb egységeket létrehozni, hiszen vannak problémák, amelyek megoldása helyben gyorsabb és egyszerűbb. Ilyen képviselet lenne a terveink szerint Kaposváron és Szekszárdon. Az oktatási központ nagylétszámú szakfelügyelői gárdával dolgozik, így Somogynak is teljesen önálló szakfelügyelete lesz, amely közvetlenül a megye iskoláiban végzi a tevékenységét. — Meglepő és váratlan volt az az információ, amelyet lapunk is közölt, miszerint a ROK-nál lehet pályázni az érettségi elnöki státusra és a vele járó 10 ezer forintra. Miközben az oktatás területén a szűkös anyagi lehetőségeket emlegetjük, az érettségi elnök kétnapos munkájával megközelítően annyit keres, mint egy átlagos pedagógus egyhavi jövedelme. Nem lát ebben ellentmondást? — De igen. Ezt a pályázatot azonban nem a ROK, hanem a minisztérium hirdette meg, amelynek célja egységes, objektív vizsgabizottságok felállítása. A pályázat most valóban zavart kelt, mivel az idei érettségik szervezése, az elnökök felkérése már jórészt megtörtént. A pályázatot elnyerő elnökök azonban nem csupán a kétnapos munkájukért kapják a 10 ezer forintot, hanem azért a tájékoztató, elemző jelentésért, amelyet az iskolában tett látogatásuk alapján elkészítenek. — Nem kevés ehhez a két nap? — Valóban kevés, egy mégoly élesszemű ember is a felületes benyomásokra tudja építeni jelentését. Tehát a pályázat meghirdetése most feszültségeket indukál, hiba lenne erőltetni. A távlatokban azonban nagy szerepe lehet. — Bárdi László neve nem ismeretlen a somogyi pedagógusok előtt, hiszen a szomszéd megye tanácsán volt korábban művelődéssel igazgatással foglalkozó szakember, akinek a nevéhez tiszteletreméltó tudományos, néprajzos érdeklődés és kutatás is kapcsolódik. Mi a személyes terve most a ROK élén? — Ősszel választás elé kerültem: vagy folytatom a történelemmel kapcsolatos vizsgálódásaimat, vagy pedig elvállalom a ROK vezetését. Ez utóbbi mellett döntöttem, mert úgy látom, hogy ebben az átalakulási időszakban nagyon védtelenek az iskolák. Szeretném ezt a feszültségekkel terhes, eldurvult közéleti légkörű időszakot megkönnyíteni egy humánus szemléletű, gyermek- és pedagóguscentrikus, szakmailag megalapozott szervezet munkájának segítségével. Ez a személyes szándékom... Tamási Rita Ki miben tudós? A Tv 2-n ismét sugározzák a „Ki miben tudós?” vetélkedőt ezúttal fizikából. A régi ha- gyományokat felelevenítő vetélkedőre közel négyszáz diák jelentkezett, az ország különböző középiskoláiból. A területi, illetve az országos írásbeli és szóbeli forduló után 8 diák kerül a tv képernyője elé, ahol páros versenyben mérik ösz- sze tudásukat, problémamegoldó képességüket, a fizikában használatos kísérletekben való jártasságukat. A vetélkedő kiemelt témaköre az atomfizika, a tudomány egyik legizgalmasabb területe. A négyhetes forduló után a döntő április 24-én lesz. Mosonyi- ősbemutató az Erkel-év nyitányán Erkel Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából rendezett Erkel-emlékév országos nyitó hangversenye Gyulán tartották az Erkel Ferenc Zeneiskolában. A Nemzeti Filharmónia és az Erkel Ferenc Társaság által közösen rendezett hangversenyen a Bartók Vonósnégyes és a Gyulai Kamarazenekar Liszt-, Volkmann-, Erkel-, Rózsavölgyi-, Weiner- és Tele- mann-műveket szólaltatott meg, s ősbemutatóként hangzott el Mosonyi Mihály VII. Vonósnégyese. Szlovákiai magyar képzőművész kiállítása Mester Péter észak-komáromi festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg a komáromi Csokonai Művelődési Központ Kisgalériájában. A tárlat egyedülálló vállalkozás része: a Galéria szlovákiai magyar képzőművészeket mutat be a hazai érdeklődőknek. A mostani a sorozat harmadik kiállítása és még ugyanennyi követi a későbbiekben. Az április 2-ig megtekinthető tárlaton a művész több mint félszáz alkotása látható. Száztíz éves iskola Fennállásának 110. évfordulóját ünnepli Nagykanizsa déli városrésze, Kiskanizsa általános iskolája. Ebből az alkalomból a helyi művelődési házban jubileumi kiállítás nyílt, amely nemcsak az intézmény történetét, taneszközeit, pedagógusok és tanítványok dokumentumait, hanem a Sáska településrész néprajzát, jellegzetes bútorait is bemutatja. A ma 13 tantermes iskola elődjét 65 évvel ezelőtt gróf Klébersberg Kunó, akkori kultuszminiszter építette újjá. A Magyarországnak című verseskötet az MTA könyvtárában Norvég költők 1956-os forradalom emlékére írt verseinek gyűjteményét a szerkesztő, Jahn Otto Johansen — ma a norvég televízió külpolitikai főszerkesztője, közismert politológus — adta át pénteken, ünnepélyes keretek között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának — erről az MTA sajtótitkársága tájékoztatta az MTI-t. Ujfa- lussy József akadémikus, az MTA alelnöke vette át az 1957-ben, Kéthly Anna ajánlásával megjelent Magyarországnak című kötet egy példányát. Jegyzetek az oktatási törvény tervezetéhez Érdek és kiszolgáltatottság 1 Minden törvény a jövő érdekében is készül. Az iskolában — innen nézve — a • prioritás a diák érdeke. Hogy minél pontosabb előkészítést kapjon arra, amivel majd felnőttként szembekerül. Ez minden korszakban gondot okoz. Különösen olyan helyzetben, amikor a felnőttek, mi több: a törvénykezés bizonytalanná vált. A távlati cél a fejlett polgári társadalom kiépítése. Annak lépcsőfokai nem ugorhatók át, bármennyire nehéz, azzal kell megbékélni, hogy terhes gondoktól nem mentes átmenet következik. Már a diákok közül sokan tapasztalhatták, hogy mit jelent az átmenet a tankönyvek árában, a pénzért kínált korrepetálásban, az iskolai kirándulások drágulásában, és így tovább. A polgári társadalom egyik célja, (ami a diákok érdeke is), hogy minél többen részesüljenek középfokú képzésben. Ennek elérését a törvények nem nehezítik, sokkal inkább könnyítik a tanulást. Vegyük csak tekintetbe: Ausztriában a gimnazisták nem csupán az iskolát, a fölszereléseket is ingyen kapják. Sőt, a szociálisan rászorulók még 800-1000 schilling tanulmányi segélyhez juthatnak. Nálunk viszont — nem tudni milyen távolabbi célra figyelve — inkább az akadályok nőnek az általános iskolát befejező gyerekek előtt. A kiadások mellett elsősorban ahhoz jutunk, hogy mi mindent takaríthat meg az állam az oktatáson, ha törvényi előírással határozzák meg, hogy egy-egy osztályban hány diáknak kell ülnie. Pedig, aki tanul annak az érdeke az, minél több tudás, segítség, figyelem jusson rá. Esetleg a külön érdeklődést összefogó kiscsoportban szólaljon meg gyakorta idegen nyelven vagy ott gyakorolja a mondatelemzést. A meghatározó,« tendencia ezzel ellentétes. Állítható, hogy diákellenes. Természetes, hogy a polgári társadalmakban érzékenyen reagálnak a tanulók minden ilyen elképzelésre. 2 Nem vagyok a szélsőségek híve. A diákok bécsi felvonulása, noha racionálisan • egyetértettem ezzel, riasztott. Ezért is kérdezem: miért nem érvényesülnek a diákok érdekei a törvény szellemében? Miért nem tanulunk Klebelsbergtől, aki az iskolától hazafias, vallásos és pozitív emberek nevelését várta, akik nem riadnak meg az élet „ezer nehézségeitől, akik nem merítik ki erőiket a meddő elégtelenségben és hi- perkritikában, hanem akik dolgozni, munkálkodni, teremteni és alkotni akarnak." Emlékezünk még Bródy Sándor tanítónőjének tragédiájára? Az iskolaszék mindegyik tagja úgy vélte, hogy a pedagógus neki személy szerint alárendeltje (a szó mindegyik értelmében). A kiszolgáltatott helyzetből csak egy módon szabadulhatott: a meneküléssel. Elvileg persze, mert más helyen, a fővárosban ugyancsak működtek iskolaszékek. S a tanítónő aligha tételezhette föl, hogy azoknak a tagjai (egyéni) érdekeiket majd nem fogják érvényesíteni. Le kell írnom, hogy a feudális gondolkodás volt az egyik oka a hajdani tanítónő kiszolgáltatottságának. A polgári forradalmak, a kapitalizálódás gyors üteme, az alapítási láz ellenére megmaradt; az évszázadok alatt mélyen gyökeret vert eleme a gondolkodásnak, a többség csak azért létezik, hogy eltartsa, kiszolgálja és még szó nélkül engedelmeskedjék is a fölül lévőknek. Ez oly makacsul beépült az emberi lélekbe, hogy változtatni rajta rövid távon lehetetlen. Történelmi okokat kellene itt számbavenni, de az túlságosan messzire vezetne. Az tény, a feudális gondolkodás tartja magát, mi több a törvények szellemében is ott van. Az újnak mondott elképzelés, megfogalmazás szerint a pedagógus még kiszolgáltatottabb lesz. Hivatalosan azzal számolnak, hogy húszezer tanító és tanár „fölöslegessé” válik. Mármint az állami oktatásban. A magyarázat szerint nagyjából ennyire szüksége lesz a felekezeti és magániskoláknak. A törvényalkotók nagyvonalúsága megdöbbentő. Nem csupán azért, mert szellemi értékeket pazarolnak, s rossz irányban befolyásolják többezer család sorsát. Ezen túl paragrafusokkal növelik a kiszolgáltatottságot. Iskolafenntartó püspökségek vezetői ugyanis már nyilatkoztak, hogy az újraindított iskolákban csak olyan szellemű pedagógusok dolgozhatnak, akiknek vizsgálati eredménye igényeiknek megfelelő. 3 Félreértések elkerülésére: nem a választék bővítése ellen beszélek! Azt helyes- • lem. Döntsék el a szülők, a diákok, hogy hová akarnak iskolába járni. De ha nekik megadatik a választás szabadsága, akkor adassék meg a tanítóknak, tanároknak, az eddig állami szolgálatban dolgozó generációknak is! Az nyilvánvaló, hogy az egyes sorsokra (tragédiákra) a törvény nem lehet tekintettel. Aligha lép fel ilyen képtelen kívánsággal bárki. Azt azonban minden tanító, tanár elvárhatja, hogy helyzetéből a lehető legnagyobb mértékben zárják ki a kiszolgáltatottság motívumát! Bródy tanítónője most, a tervezet elolvasása után, aligha tudná eldönteni, hogy hová menjen. Még azt is nehezen, hogy mire készüljön föl. S ezzel többszörös kiszolgáltatottsága mellé még társulna a jövőkép hiánya. A színdarab tanítónője a faluról a városba ment, sorsán maga fordíthatott, mert volt rá lehetőség. Ma miért nem tudunk, legalább a törvény szellemiségében, hasonlót kínálni? Laczkó András Nemzetközi tükörben a magyar felsőoktatás Budapesten tartotta rendkívüli ülését az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet oktatási-, foglalkoztatási-, munka- és szociális ügyekkel foglalkozó albizottsága, hogy megvitassa a magyar felsőoktatás helyzetéről készített úgynevezett „országtanulmány” részleteit. A tanácskozásnak különös hangsúlyt adott, hogy a közeljövőben kerül a parlament elé a felső- oktatási törvény tervezete, amelynek egyik fontos feladata lesz a magyar felsőfokú képzést az európai rendszerhez igazítani. — Mennyire lehet megalapozott a külföldi szakértők álláspontja? — kérdeztük dr. Kálmán Attilát, a művelődési tárca politikai államtitkárát. — Nem mi vagyunk az első ország, amelynek oktatási helyzetét „átvilágítja” ez a szervezeti Igen alapos munkát végeztek, hiszen a felsőoktatás mellett megvizsgálták a közoktatás és a szakképzés helyzetét is, igyekeztek komplex képet kialakítani a magyaroroszági viszonyokról. A lehető legjobb időszakban született ez a tanulmány, hiszen a parlamenti vita során számos okos észrevételüket még be lehet majd építeni a törvény végleges szövegébe. — Milyen módszerekkel dolgoztak az OECD szakértői? — Riportot készítettek politikusokkal, kutatókkal, gyakorló pedagógusokkal, szakszervezetekkel, a lehető legsokoldalúbban igyekeztek felmérni a magyar oktatási rendszer gondjait és kitörési lehetőségeit. Az OECD tanulmányával egyidő- ben készült el a magyar szakemberek hasonló anyaga is, amelyet egybevetettünk az európai tanulmánnyal. Nagyon sok gyakorlati jótanácsot kaptunk. Hogy csak néhányat említsek: a középiskola és az egyetemi képzés között szükség volna valamilyen rövidebb ideig tartó képzési formára. S nem kevés gazdasági tippet is adtak az egyetemi képzés színvonalának emelésére. — Májusban visszatérnek Budapestre a bizottság tagjai és akkor a közoktatással kapcsolatos észrevételeiket bocsátják vitára. Nem lesz túl későn? — A vizsgálat részanyagait korábban megkaptuk, ugyanis az OECD az érintett ország szakhatóságait folyamatosan tájékoztatja. Megállapodtunk, hogy Húsvétig írásban eljuttatják hozzánk a végleges tanulmány fontosabb megállapításait és így mondunk lesz beépíteni azokat a parlamenti vitába. — Tulajdonképpen mit várnak a külföldi szakemberektől? — Van egy sor olyan kérdés, amit mi magunk idehaza nehezen tudunk elfogulatlanul megítélni. Az egyes minisztériumok érdekei nem mindig vágnak egybe, a vitában háttérbe szorulhatnak akár még a legfontosabb problémák is. Egy ilyen nemzetközi megerősítés, -a külföldi szakemberek véleménye talán jó irányba mozdítja a vitát. — Milyen messze vagyunk attól, hogy a magyar iskolai végzettséget elfogadja a világ? — Azokban az országokban, amelyek igazán fontosak a számunkra, már most is elismerik a magyar bizonyítványokat. (somfai)
