Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 2., kedd MIT MUTAT AZ EUROBAROMÉTER? (2) Piacgazdaság, demokrácia, emberi jogok Mennyire tartják tiszteletben az emberi jogokat Magyarországon? íWtui iBíSrtoth« tarygi « 11 Üzemi tanácsok választása tavasszal Az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a felek egyöntetűen támogatták az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács választások — a társadalombiztosítási önkormányzati választásokkal egy időben — legkésőbb május 28-ig történő megtartását. A parlamenti jóváhagyás esetén tehát hamarosan megalakíthatók a vállalatoknál e fontos intézmények, az üzemi tanácsok. Ön szerint egy olyan szabad piacgazdaság megteremtése, amely nagymértékben független az állami beavatkozástól, jó vagy rossz dolog országa jövője szempontjából? — tették fel a kérdést a közvélemény-kutatók Európa 18 országában, így Magyarországon is. A magyar lakosság igen pozitívan minősítette a szabad piacgazdaságot. Ugyanakkor figyelmeztető tény, hogy a tavaly előtti 65 százalékról 61 százalékra esett vissza a magyar népességnek a piacgazdaságról kialakított kedvező megítélése. Feltűnő az albánok igen magas, illetve a FÁK tagországainak igen alacsony „piacgazdasági affinitása”, ugyanis egyik államnak sem lehet túl sok közvetlen tapasztalata e termelési-elosztási formációról. Minthogy a piac- gazdaság nem választható el a szélesebb körű társadalmi átalakulásoktól, a kutatók megkérdezték azt is, hogy ki mennyire elégedett vagy elégedetlen a demokrácia fejlődésével országában? A magyar lakosság mintegy 22 százaléka elégedett a demokrácia fejlődésével, ami például a litvánok, a makedónok, a grúzok, a szlovének vagy az albánok pozitívabb válaszaival összevetve furcsa képet mutat. A jövőre vonatkozó kérdésre adott válaszok arról vallanak, hogy térségünkben — s az adott országok politikai viszonyainak ismeretében ez talán nem is olyan nagyon meglepő — napjainkban leginkább a volt Szovjetunió egyes tagköztársaságainak lakói félnek egy esetleges antidemokratikus fordulattól, egy diktatúra kialakulásától. Nálunk csak minden hetedik megkérdezett tart ettől. Ön szerint országában milyen mértékben tartják tiszteletben az emberi jogokat? — hangzott a következő kérdés. A vélemények szerint Szlovákiában és Magyarországon tisztelik a leginkább, míg Oroszországban és Grúziában respektálják a legkevésbé az emberi jogokat. Ferenczy Europress Minden ötvennói több dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, vagy önálló telephelynél, részlegnél kötelező az üzemi tanács megválasztása. A tizenötnél több dolgozó esetén üzemi megbízottat választanak a munkavállalók. Az üzemi tanács száz dolgozóig háromtagú, ennél nagyobb létszám esetén arányosan több. Az ezernél több dolgozót foglalkoztató vállalatnál az üzemi tanács létszáma tizenhárom. Az üzemi tanács tagjává csak legalább féléves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló választható. 1 A választás előtt nyolc héttel a választási bizottságot a helyben képvirelettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett dolgozók képviselőiből alakítják meg. A szakszervezetek — tagjaik közül— önállóaan állíthatnak jelöltet, de jelöltet állíthat a munka- vállalók 10 százaléka vagy legalább 50 munkavállaló is. A választás előtt három héttel kötelező közzétenni a jelöltek listáját. A választók szavazólapon jelölhetik meg az általuk választott üzemi tanács képviselők nevét. Azokat lehet megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok 30 százalékát kapják. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint 50 százaléka vesz részt. 2 A megválasztott üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg, a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. Több témakörben a munkáltató — döntése előtt — köteles az üzemi tanács véleményét kikérni. Ilyen témakör például a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések terve, különösen az átszervezésre, privatizálásra vonatkozó elképzelések. Véleményt nyilváníthat az üzemi tanács a személyügyi nyilvántartással, a személyügyi tervvel kapcsolatban is. Kötelező véleményeztetni az üzemi tanáccsal a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, illetve a korengedményes nyugdíjazás elképzeléseit. Az üzemi tanács véleményezi a megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó intézkedéseket, az éves szabadságolási tervet, az új munkaszervezési módszereket, teljesítménykövetelményeket, a munkavállalók lényeges érdekeire vonatkozó belső szabályzatok tervezetét. 3 A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább fél évente a gazdasági helyzettel kapcsolatos alapvető kérdésekről, a tevékenységkör jelentős módosulásáról, számottevő beruházások tervezetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről. Piacgazdaság — jó vagy rossz? «Mud* IM» M&EYAÄOÄaösJta E-xagydkrecig CMmMíf Mk mim. rtóste OswuMfMil« ifctttiauk li I« i « I * itl áé Wi mt* Smut AHOL A FÖLDEM LESZ... A törvénytől a tulajdonig Alakulnak a földkiadó bizottságok — Esélyek és lehetőségek Kérdőív 400 céghez Vagyonregiszter az ÁYÜ-nél Az értékesítendő vagyon felmérésére az Állami Vagyonügynökség vagyonregisz- tert készít. Ehhez igénybe veszi a vállalatok segítségét. A napokban több mint 400 céghez küldtek ki kérdőíveket. Az úgynevezett gyorsjelentés alapján kívánnak képet kapni arról, hogy a vállalatoknál milyen főbb vagyoni elemek, fizikailag önálló egységek találhatók. Választ várnak arra is, hogy mi az adott vállalat elképzelése ezek jövőévi értékesítésével kapcsolatban. Néhány héttel korábban jórészt ugyanezen cégek már kaptak egy másik, hasonlónak tűnő kérdőívet. A két felmérés célja azonban eltérő. Az előző alkalommal nem a vagyonelemeket mérték föl, hanem azt, hogy miként alakul egy-egy cég privatizációja. Ha a vagyonregiszter elkészül, a befektetni szándékozók széles kínálatából választhatják ki a számukra legmegfelelőbb vagyontárgyat. Az ÁVÜ a vagyonregiszter működtetésével, az értékesítési szándékok folyamatos nyilvánosságra hozatalával egy vagyonbörzét kíván működtetni. Arra számít, hogy az állami vállalatok saját érdekükben pontosan felmérik a telephelyeiken értékesíteni érdemes eszközöket és felkínálják azt megvételre. (Folytatás az 1. oldalról) — Ebben a folyamatban mi a földkiadó bizottságok jelentősége, szerepe? — A földkiadó bizottságok arra hívatottak, hogy a tulajdonosok, a részarány-tulajdonosok földterületének helyét meghatározzák. Ez a bizottság az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz a földkijelölésre, a tulajdonos birtokba helyezésére, a földterület tulajdonba adására. Valójában az elméletben létező föld így válik tényleges tulajdonná. A földkiadó bizottságokat szövetkezetenként kell megalakítani, de mivel sok eseteben egy szövetkezethez több község határa tartozik, célszerű, ha a bizottság tagjai képviselik a társközségeket. Községenként munkacsoportot is lehet létrehozni, akik segítik a bizottság munkáját. A törvény a terület nagyságától függően 7-17 tagú bizottság megválasztását írja elő. — Példával élve: ha részarány-tulajdonos vagyok, mit kell tennem a „konkrét” földtulajdonom kijelölése érdekében? — Elöljáróban annyit: ha akarja, ha nem, most minden „elméleti-tulajdonos ” konkrét földtulajdonossá válik. Feltehetően az már senkinek sem mindegy, hogy milyen minőségű, fekvésű, művelési ágú földben kapja vissza tulajdonát. Ezért ha konkrét kívánsága van, alapvetően fontos, hogy az általa megjelölt földterületre vonatkozó kérelmét írásban, március 23-ig juttassa el a földkiadó bizottsághoz! — Mit tartalmazzon ez a kérelem? — A tulajdonos személyi adatait, lakcímét. Meg kell jelölnie azt, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen, melyik földalap, vagy földrészlet terhére kéri földjének kijelölését. Mivel könnyen előfordulhat, hogy a megjelölt földrészleten nincs mód valamennyi igény kielégítésére, ezért célszerű, ha a tulajdonos kérelme teljesítésére további földrészeket is megjelöl. A beadványban fel kell tüntetni azt is, ha a tulajdonos önálló ingatlanná akarja kialakítani földjét, így nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja az ezzel kapcsolatos költségek kifizetését. — Ki végzi el a földkimérést és mennyiért? — A földkimérés műszaki munkáit a földkiosztó bizottság rendeli meg a földhivataloknál illetve a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező földmérőknél. A díj szabadáras kategória, véleményem szerint ennek reális öszege 2-3 ezer forint lehet hektáronként, — persze a tulajdonosok száma és a földterület paraméterei ezt jelentősen befolyásolhatják. Ha a tulajdonosok nem kérik az önálló ingatlan kialakítását, akkor a földrészlet sorsolással, vagy egyezséggel a tulajdonosok közös tulajdonába kerül. Ennek a földnek a kimérése díjtalan. — Viszont így fennmarad a „közös ló”-esete... — Kétségtelen, hogy a cö- vekekkel körülhatárolt föld egyértelmű előnyt jelent, mind a haszonbérleti szerződésnél, mind a bérleti díjaknál, az örökösödésnél, a későbbi jogi viták megelőzésénél. Tény, hogy e pillanatban költségesebb az önálló ingatlanná történő nyilvánítás, — viszont hosszabb távra célszerűbb. — Mi történik azzal a tulajdonossal, aki nem adja be igényét március 23-ig? — Természetesen az ő föld- jét is kijelölik sorsolással és nyilvánvaló azokon a földdarabokon, melyekre nem érkezett igény. — Mit tesz a földkiadó bizottság a beérkezett kérelmekkel? — A határidő lejárta után a bizottság a beérkezett kérelmeket településenként csoporto- sítja és meghatározza a teljesítés sorrendjét. Elsőbbséget élveznek azok, akiknek az adott településen részarány-tulajdonuk belterületi földek bevitele alapján keletkezett. Viszont a belterületről a külterületre sorolódnak át a ki nem elégíthető igények. Igen nagy szerepe van a bizottságnak abban, ha sem a belterületen, sem a külterületen nem elégíthetők ki az igények, hogy az érdekeltek részvételével egyezséget hozzanak létre. Ha ez sem sikerül, akkor következik a nyilvános sorsolás. — És ha a földkiadó bizottság ezzel a határozatával sem ért egyet tulajdonos? — A bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számítót nyolc napon belül lehet felle- bezni. Másodfokon ezt a megyei földművelésügyi hivatalhoz továbbítja a bizottság. Mi a megalapozatlan fellebezést elutasítjuk, vagy a földkiadó bizottságot új eljárásra utasítjuk. E határozat ellen a helyi bírósághoz lehet fellebezni. — Gondolom mindenki kívánsága, hogy minél kevesebb „haraggal és perrel” történjen meg ez a történelmi jelentőségű földrendezés. Mivel a földkiadó bizottságoknak az egész folyamatban kulcsszerepük van, rövidesen egy teljes munkanapot szervezünk részükre. Emellett az önkormányzatokat minden jogi, elméleti és gyakorlati kérdésben segítjük. A miniszterek nevét lehet, hogy elmossa az idő, de aki a földet visszaadta, arra bizonyára örökké emlékezni fognak. Vörös Márta Telefonkártya Hamarosan a postahivatalokban is árusítják a telefonkártyákat elsősorban Sopronban, Budapesten és Pécsen, valamint e városok körzetében. Gondolnak erre és ott, ahol telefonkártyával igénybe vehető távbeszélő működik. A' 250 forintos kártya ötven impulzust, míg a 600 forintos kártya százhúsz impulzust ad a telefonálóknak. Nemzetközi szálláshely börze Megnyílt szombaton az első nemzetközi ifjúsági szálláshely börze Budapesten. Az érdeklődők mintegy 80 horvátországi, ausztriai, bajorországi és hazai intézmény, illeve utazási iroda csaknem 300 ifjúsági szállás- ajánlata közül válogathattak a hét végén. A börze megrendezésének célja, hogy piacot teremtsen az olcsó, 200-1000 forintos napi áron kínált ifjúsági szálláshelyek fenntartóinak, és bemutassa a kínálatot az érdeklődőknek. A szövetség szeretné elérni azt is, hogy a fiatalok osztálykirándulásaihoz a költségvetés biztosítson támogatást. Eladta pápai gyárát a Rába Rt Megvált pápai gyárától a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. A céget a győri székhelyű, három magyar magánszemély által alapított FERRO-FÉM Gépipari Kft vásárolta meg. Az új tulajdonosok nem szakítanak az eddigi gyártási profillal: a gyárban folytatják a forgácsoló megmunkálást és a fékpofagyártást a Rába futóművekhez, s a tervek szerint később új gépipari termékekkel bővítik a gyártmányskálát. A pápai gyár 180 dolgozóját átveszik, munkaviszonyuk jogfolytonosságát elismerik. Gép- és villamosipari képzés Kétnapos országos konferenciát tartottak, a középfokú gépipari és villamosipari szakképzés korszerűsítéséről Békéscsabán. A mintegy 200 résztvevő az új gépeknek és műszaki eljárásoknak a szakemberképzésben való fölhasználásáról, s a megújuló oktatásról hallhatott előadásokat. A tanácskozás második napján három csoportban folytatódott a konferencia munkája, a résztvevők a közlekedési, a gépgyártástan i és az irányítástechnikai szakterület kérdéseivel foglalkoznak. „Borkötetek” - hárommillió frankért Hárommillió frankért egy majdnem 600 kötetes könyvtár került kalapács alá a minap egy franciaországi árverésen. Á számos ritkaságot is tartalmazó magángyűjtemény könyvei kivétel nélkül a borról és borászatról szóltak. Több mű foglalkozott a szőlő nedűjével kapcsolatos képzőművészeti alkotásokkal, s jó néhány könyv csak bordalokat tartalmazott. A gyűjtemény legértékesebb darabja az az 1533-ban kiadott könyv, amely a borászattal kapcsolatos ókori római szerzők műveit foglalja össze. Növekvő acéltermelés Százezer tonnával növeli idei acéltermelését a Dunaferr Dunai Vasmű. A vállalatcsoport — amely a kohászati üzemek közötti „fehér hollóként” 300-350 millió forint nyereséggel zárta a múlt évet — az idén elsősorban a belföldi piaci pozicióit igyekszik erősíteni, termékeinek ugyanis 56,8 százalékát már tavaly is külföldön értékesítette. Az export további növelésére azért nem törekszik, mert az acéltermékek világpiaic ára most meglehetősen alacsony.
