Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

1993. március 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Miklósi takarékosan gazdálkodik A miklósi önkormányzat az idei munkatervében elsődle­ges célként fogalmazta meg a takarékos gazdálkodást. Segí­tik a közoktatási feladatok eredményesebb ellátását, a szabadművelődési lehetősé­gek javítását, valamint a kezdő vállalkozások megerő­södésének segítését, illetve a pályázati rendszer nyújtotta lehetőségek szélesebb körű kihasználását is. A képvi­selő-testület erre az évre tíz ülést tervezett. Tájékoztatást hallgatnak meg többek között az áthúzódó pályázati pén­zeszközök felhasználásáról, a település közrendjéről és köz- biztonságáról, illetve a jövő évi költségvetési koncepcióról. A testület szeptemberi ülésén számoltatják be tevékenysé­géről a falu jegyzőjét. Eredményes véradónap Eredményes véradónapot szervezett a Vöröskereszt vá­rosi szervezete a helyi lakos­ság bevonásával Tabon. A művelődési központban 107 véradó jelent meg: közülük 105-en 42 liter vért adtak a megyei kórház vértranzfúziós állomása részére. Németsürü­puszta ivóvize Németsűrűpuszta Andocs- tól alig másfél kilométerre ta­lálható. A legutóbbi népszám­lálási adatok szerint a telepü­lés ötven lakásában nem egé­szen 130 polgár él. Az andocsi önkormányzat pályázaton nyert céltámogatásból, illetve állami hozzájárulással 1991-ben 14 millió forintot for­dított közkifolyós ivóvízrend­szerre. Ezt a múlt évben adták át. Azóta már 9300 és 11 000 forint közötti összegért csak­nem negyven családhoz ve­zették be az egészséges vi­zet. Buszváró épül Karódon A karádi önkormányzat az idén csaknem 48 millió forint­ból gazdálkodhat, ennek több mint ötven százalékát a nor­matív állami támogatás teszi ki. A képviselő-testület dön­tése alapján a beruházási kia­dások közül első helyen sze­repel a tornaterem építésének folytatása. Erre a céltámoga­tással együtt 4,2 millió forintot fordíthatnak. A vízmühálózat bővítésére egymilliót szánnak, ebből a céltámogatás 400 ez­ret tesz ki. A szennyvíz elve­zetésére 800 ezer forintot köl­tenek, míg a hiteltörlesztés 1,7 millióra rúg. A községben ter­vezik a Dózsa, az Aranyos utca építését, orvosi műsze­rek beszerzését, valamint buszváró kialakítását. ZALAI VÁLTOZÁSOK ORVOSI MŰSZEREKET VÁSÁROLNAK Suhannak az autók Kereki kiadásai Volkswagen Golf a rendőröknek Tab képviselő-testülete a közbiztonság javítása érde­kében mintegy 14-15 millió forinttal támogatta a helyi rendőrőrs létrehozását. A si­ófoki kapitányság és a vá­rosi önkormányzat még de­cember 17-én pályázatot nyújtott be a BM Rendészeti Hivatalának elnökéhez, hogy az őrs technikai eszkö­zeit — szolgálati személy- gépkocsival — bővítsék. A Közrendészet Fejlesztéséért alapítvány Volkswagen Golf típusú személygépkocsival honorálta azt. A tabiak a közelmúltban vették át az új rendőrautót, s azó­ta már munkába is állítot­ták. Képünkön Müller István, a rendőrőrs megbízott pa­rancsnoka járőrszolgálatra indul. (Fotó: Sebők Dezső) az új úton Bolt nyílt a volt tejcsarnokban — Sportpályát terveznek a kastélyparkba A csaknem hatszáz lakosú Kereki valamivel több mint 11 milliós költségvetésből gaz­dálkodhat az idén. Ezt az ösz- szeget fogadta el a képvi­selő-testület, amely az erőfor­rások takarékos felhasználá­sával számol 1993-ban is. — A rendelkezésünkre álló pénz kevesebb, mint a múlt évben volt — mondta Horváth János polgármester —, ezért okosan szeretnénk fölhasz­nálni. Tavaly az összes bevé­telünk meghaladta a 18 millió forint. Igaz, csaknem 6,5 mil­liós pénzmaradványt hoztunk át 1991-ről. A polgármester számokat sorol: 6,2 millió forint normatív állami támogatást kap az ön- kormányzat. A bevételi forrást növeli a személyi jövedele­madó, a gépjárműadó, vala­mint a községek általános tá­mogatását szolgáló kétmillió forint. Kiadásaik összege pe­dig megközelíti a 10 millió fo­rint. Ebből a működési költsé­gek 70 százalékot, az átadott pénzeszközök pedig 27 szá­zalékot tesznek ki. Reményeik szerint 2 millió forintot fordít­hatnak fejlesztésre, beruhá­zásra. Ebből az összegből tervezik a második világhábo­rús emlékmű felállítását, 400 méter járda, szilárd burkolatú út építését, valamint orvosi műszerek vásárlását. Köz­séggazdálkodásra mintegy félmillió forint, segélyezésre 300 ezret, művelődésre het­venezret fordíthatnak. A nyugdíjas polgármestertől Képviselik a gazdak érdekeit Borversenyt rendez a tabi hegyközség A múlt év tavaszán alakult s ma már csaknem száztagú tabi hegyközség közgyűlést tartott a városi művelődési központban. A gazdák elfo­gadták az 1992. évi munká­ról szóló beszámolót, vala­mint az idei feladattervet. Az ülésen célul tűzték a hegyi utak karbantartását, felújítását, a vízelvezetést és a villanyhálózat bővítését. Megfogalmazódott az is, hogy a hegyközség az ér­dekképviseleti és érdekér­vényesítő szerepét a koráb­binál határozottabban kí­vánja megjeleníteni. Az eredményesebb és hatéko­nyabb munka érdekében a tagság megválasztotta ki­lenctagú ügyvivői képvi­selő-testületét. Feladata lesz többek kö­zött a tagok érdekeinek egyeztetése, a koordináció ellátása, a külső kapcsolatok megteremtése, és szoro­sabbá fűzése, például a Gazdakörök Országos Egyesületével, továbbá más hasonló célú egyesületekkel és a tevékenységükhöz kapcsolódó hivatalokkal. Terveikben szerepel szakmai tanfolyamok és »gazdaestek szervezése a szőlőművelésről, a gyü­mölcs- és szántóföldi nö­vénytermesztésről, illetve a különféle vegyszerek hasz­nálatáról. A hegyközségi ta­gok részére kedvezményes árubeszerzésről is gondos­kodnak, de programjuk tar­talmazza azt is, hogy már­cius végén megrendezik a hagyományos borversenyt, az ősszel pedig a szüreti kul­turális napot. A tabi hegyközség köz­gyűlésén kitűnt, hogy a tag­ság anyagi áldozat vállalá­sára is hajlandó a célok el­érése érdekében. (K. J.) T áncruha a pályázati pénzből Agyagozás, festés, szövés, táncolás Nágocson Nágocson 1975 óta műkö­dik a felső tagozatosok kép­zőművészeti, illetve táncszak­köre. A programot Csutorás Csabáné, a szakkörök veze­tője úgy állítja össze, hogy a gyerekek érdeklődési körének megfeleljen. A hetedik és nyolcadik osztályosoknak se­gítenek a továbbtanulás el­döntésében. A néprajzi ha­gyományokhoz kapcsolódva Az esztendő néprajza címmel rendszeresen készítenek az alkalomhoz illő dekorációt a zsibongóban elhelyezett fali­újságra. Sokoldalúan, többfajta technikát kipróbálva (agyago­zás, festés, grafikai megoldá­sok, szövés stb.) készítik föl a gyerekeket a képzőművészet egy-egy ágára. A foglalkozá­sokon rendszerint 10—12 ta­nuló vesz részt. Ez a szakkör kimondottan az érdeklődő, te­hetséges tanulókat karolja fel. Az elkészített alkotásokat az iskolán kívül a faluházban is bemutatják, igy a lakosság is megismerheti a kis „művé­szek” alkotásait. A csaknem húszéves tánc­szakkör feladata többek kö­zött, hogy egészséges élet­módra neveljen. Pályázaton nyert pénzen tavaly táncruhá­kat, cipőket, magnót és lemez­játszót vettek. A foglalkozáso­kon a gyerekek néptáncot és szalontáncot tanulnak. Bemu­tatkozásra évente kétszer is lehetőségük van: a farsangi mulatságon és a szüreti bálon! (Krutek) Zala községben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mindössze 308-an élnek. A tabi dombok között meghúzódó kis település több mit két évtizedes közösködés után 1990-ben nyerte vissza önállóságát. — Mi sem tétlenkedtünk az elmúlt két évben — mondta Szarka László, a település pol­gármestere. — A lehetősége­inkhez képest igyekeztünk az itt élő embereknek a „maximumot” nyújtani. Képviselő-testületünk valamennyi tagja nagy felelős­séget érez a községért és sokat tesz a föllendülésért. 1992-ben 8,8 millió forintos költségvetés­ből gazdálkodhattunk. Ebből a pénzből 2,1 milliót fordítottunk korszerűsítésre, fejlesztésre. Elkészült a kultúrház rekonst­rukciója. Vakolták, festették és mázolták. Négyszázezer forintot költöttek a különféle rendezvé­nyeknek helyet adó kultúrott- honra. Kétszázezer forintjába került a falunak a temetői ravata­lozó felújítása, valamint a falá­bakon álló, 25 négyzetméteres fedett előtér kialakítása. — Az Ökobau Kft kivitelezé­sében — mutatja a helyszínen a polgármester — megépült az 500 méter hosszú aszfaltút is. így bármikor megközelíthető a temető. A másfél millió forintba kerülő út a közelmúltban készült el; igaz, az útpadka és a vízel­vezető árok kialakítása még hát­ravan. A tavalyi feladatok között szerepelt a járdaépítés. Ezt a munkát a Zichy Mihály utcában mintegy 250 méteren megkezd­— A mi településünkön sem rosszabb az alapellátás, mint a hozzánk hasonló nagyságú kis­községekben. Sőt! A nyáron megjelent a tabi áfész vegyes­boltja mellett az első magánbolt. Önkormányzatunk a megszűnt tejcsarnokot adta bérbe Ürge Józsefné vállalkozónak. így, az ellátás javításán kívül a válasz­ték bővítésére is lehetőség nyílt. A közle dés megfelelő. Pilla­natnyilag a legnagyobb gon­dunk, hogy az 1980-as évek kö­zepén kialakított ivóvízhálózat közkifolyói nem megfelelően működnek. A nyomóvezeték pedig — a leomlott partoldal mi­att — egy szakaszon kilátszik. Ezeket a hiányosságokat több­ször jeleztem a DRV tabi és sió­foki illetékeseinek. Sajnos, nem intézkedtek. — Mik a terveik? — Mindenekelőtt folytatni kí­vánjuk a Zichy és a Kossuth ut­cán a járdaépítést mintegy más­fél kilométeres szakaszon. Erre 600 ezer forintot szánunk. Csaknem ezer méteren — a közúti igazgatósággal közösen — felújítjuk a Kossuth utcát. Terveink között szerepel az or­vosi rendelő felújítása, vizes­blokk és szociális helyiségek kialakítása mintegy 700 ezer fo­rintért. Hihetetlen, de a község­A közelmúltban adták át az aszfaltutat, amely másfél millió forintba került (Fotó: Sebők Dezső) tűk. Mivel községünkben eddig nem volt lehetőség a PB-gázpa- lackok cseréjére, lakossági igény alapján — a polgármesteri hivatal épülete mögötti területen — hozzáláttunk egy lerakat kia­lakításához. — Milyen az ellátás, a közle­kedés? ben nincs sportpálya. Ezért a Zichy-kastély parkjának végén — a megyei önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott te­rületen —jövőre szeretnénk egy sportpályát is kialakítani. Most még úgy néz ki, mint a dzsun­gel. Krutek József Horváth János polgármester kapásból sorolta az adatokat (Fotó: Sebők Dezső) megtudtam még: sok egyéb tennivaló is van a községben, csak hát pénz nincs hozzá. Kerekiben is szeretnék beve­zetni a gázt. Ezért tanulmány- tervet készíttettek. Gondot je­lent a munkanélküliek számá­nak emelkedése. A helybeli foglalkoztatás ugyanis — lé­vén csak egy munkahely — nincs megoldva. (Krutek)

Next

/
Thumbnails
Contents