Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

1993. február 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vállalkozó háziorvosok Január elsejétől a balaton- földvári felnőtt- és gyer­mek-háziorvos vállalkozásban látja el feladatát. A város és az orvosok kölcsönösen jutottak erre az egyezségre, annak el­lenére, hogy kétségtelen a nagyobb kockázat. Az or­szágban is újszerű az effajta kezdeményezés, nincsenek még tapasztalatok a vállalko­zói alapon végzett gyógyító tevékenységre. Újjászervezik a bálványosi könyvtárat A Megyei és Városi Könyv­tár segítségével újjászervezik a bálványosi könyvárat. Kö­rülbelül 2500 olvasmányt ve­het kezébe az apró faluban az érdeklődő. Főképp a gyerekek böngészik szívesen a könyve­ket. Népművelő nincs a tele­pülésen, s a mozi is meg­szűnt. A fiatalokban azonban van élni akarás: újabb kísérle­tet tesznek egy ifjúsági klub kialakítására. Felújították a holládi harangtornyot A Műemlékfelügyelőség segítségével 150 ezer forintot fordítottak a régi harangtorony felújítására. A beruházás ösz- szesen 800 ezer forintba ke­rült. Huszonnyolc lakásba be­vezették a telefont — jelenleg a gázvezeték kiépítésén fára­doznak Holládon. 290 millióért üzemel Fonyód Fonyód üzemeltetése 290 millió forintba kerül. A bevéte­lek 75 százalékát a 11 intéz­mény: a bölcsőde, az óvodák, iskolák, öregek napközi ott­hona és a városgazdálkodási iroda működtetésére fordítják. Szolgálati házat terveznek Őszödön Balatonösződön szolgálati ház felépítését tervezik. Or­vosi rendelő, fiúsbolt, posta, fodrász és cukrászda kapna helyet benne. Az azonban még bizonytalan: mikor kez­dődhet , meg az alapok kiá­sása. Az idei költségvetés ké­szítésekor az önkormányzat­nak a tervezett kiadásokhoz mérten 7 millió forinttal keve­sebb pénzzel kell gazdálkod­nia, mert csökkent az állami támogatás, s az idegenforga­lomból származó bevétel is szűkösebb lesz. Nem emelnek adót Szólódon Szólódon nem terhelik újabb adókkal a lakosságot, bár tavaly hétmillió forinttal többel gazdálkodhatnak, mint az idén. Csak az idegenfor­galmi adót módosították. A pénzforrások hiányát az ön- kormányzat pályázatok meg­nyerése útján igyekszik pó­tolni. Siótour­siker Nem szoktunk hozzá mos­tanában, hogy állami cége­ket dicsérjen a magánszek­tor. A Siótour nemrégiben tar­tott budapesti tájékoztatóján azonban egymást licitálták túl az idegenforgalom pro­minens képviselői, hogy el­zengjék dicséretüket az üz­leti terveket, a megjelent programfüzetek minőségét — s nem utolsósorban —, az árakat illetően. A világhírű német utazási cég, a Lufthansa képviselője példaként állította még a konkurencia elé is a Siótourt. A Tourinform vezető munka­társa is elismerően nyilatko­zott az idei tervekről, s meg­állapította: hasonlóan jól si­került programfüzet, amelyet hazai cég készített, még nem akadt a keze ügyébe. A Turizmus című szaklap kép­viselője is csak dicsért. A remek fotók, az áttekinthető és magyarul megfogalma­zott szöveg adta hozzá az apropót. Egy volt csak a kudarc ezen a csendes téli délelőt- tön. A szakma elismerésé­nek nem volt tanúja az or­szágos sajtó. Vajon ők az Ibusz, a Cooptourist meg a többiek sajtótájékoztatójára spóroltak a betűkkel, a hanggal és a képpel? A Siótour túlnőtt rég a me­gyei vendégvárás keretein. De azért még akad tennivaló — ezt nem a megjelentek, hanem a hiányzók jelezték. C. A. A KÉPVISELŐ FŰRÉSZELT Gyeplő a polgármester kezében Összefogott a fél falu — Forralt bor a közös munka után — Ha a „szerkesztő úr” felül mellém a bakra, útközben el­mondom gondjainkat, öröme­inket. Mert a munka nem áll­hat meg... — invitál Hartung György, Somogybabod pol­gármestere egy kéjutazásnak nem nevezhető portyára. Metszőén hideg a januári szél, a tinta is belefagy a tol­iamba, mire „átgaloppozzuk” a babodi (fő)utcát. Közben azért megtudom: erre a napra ösz- szefogott a fél falu, hogy fa­anyagot szállítsanak az orvosi rendelő melléképületéhez, a tetőszerkezet felújításához. A felfűrészelést a képviselő-tes­tület egyik tagja vállalta. A polgármester pedig saját lo­vait fogta a kocsi elé, s így — ahogy a segítők, a tsz dolgo­zói mondták — a gyeplő to­vábbra is az ő kezében ma­radt... — Csak összefogással tu­dunk előrelépni — mondja Hartung György, továbbra sem megpihenve, hiszen a fa elszállítása után az egyik gazda zárlatos terménydaráló­jába próbál meg életet lehelni. — Én is segítek, mivel csak így várhatok viszonzást... Egy-egy pohár forralt bor já­rul hozzá a nap végén a mun­káscsapat „kiolvadásához”. — Talán még nem általá­nos, amit ma itt látott — mondja közben a polgármes­ter. — Egy nagyobb települé­sen nem lehetne szó ilyen összefogásról. Alig több mint hatszázan élnek Babodon, én egyike vagyok a hatszáznak, közéjük tartozom. Ők válasz­tottak meg, s úgy gondoltam, továbbra is az maradok, aki eddig voltam. Most is min­denki csak Gyurinak szólít. Nem is mindig figyelek a „pol­gármester” megszólításra. Egyébként üzletvezető-helyet­tes voltam, no meg villanysze­relő. Feladtam mindkettőt, mert egyszerre csak egy lovat lehet megülni. (Ezt már csak azért is jól tudom, mert van egy lovasiskolám...) Nagyon nehéz követni azt, hogy „felső szinten” mit kíván­nak az önkormányzatoktól. Egész ember kell ahhoz, hogy le tudjam fordítani a falu né­pének nyelvére. Mit is mond­hatnék? Nem tudom, mikor volt ilyen nehéz a helyze­tünk... Ismertek talán csak az Off Road (az európai hírű au­tósverseny) okán vagyunk. De a település lakosságának összetétele — valamivel több mint 630-ból 147 az iskolás és óvodás korú! — azt mondatja velem: szép is lehet Somogy­babod jövője... (Fónai) Bérbe adták a csárdát Génbank Batthyány pusztán Viszi huzavona Másfél éve gyűlik az akta — Engedély nélkül működik az üzlet Gombamód szaporodnak a vállalkozások. Faluhelyen ta­lán legkedveltebb, hogy palackozott italok boltját nyitnak. Miért épp Visz, ez a Balatonhoz közeli apró község lenne hí­ján ilyen üzletnek? Nyakó János, a Dél-Balaton Mezőgazdasági Szövetkezet főkönyvelője a tsz-átalakulás utáni helyzetről és a tervekről számolt be. A szövetkezet az elmúlt években nem volt vesztesé­ges, a tagoknak szerény jöve­delmet biztosított, adóssága nincs. A száztíz embert foglal­koztató gazdaság növényter­mesztéssel foglalkozik, főleg őszi búzát, kukoricát és cukor­répát termeszt, az állatte­nyésztési ágazaton belül a sertéstenyésztés a meghatá­rozó. Érdekesség az a nyolc­van magyarszürke szarvas- marha, amelyet génbankként kezelnek és szerződésben ki­adták a gondozókból alakult gazdasági munkacsoportnak. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges géppark kor­szerűnek mondható. A sze­mestermékeket földgázzal üzemelő szárítóval szárítják. Most adják ki a földet a részaránnyal rendelkezők részére. Többen úgy gondol­kodnak, hogy azonos táblaré­szen belül, osztatlan közös­ként vesznek birtokba földterü­letet. A szövetkezet vezetői sze­retnék a dolgozók vállalkozó kedvét feléleszteni, hogy a rendelkezésre álló vagyon ha­tékonyabban működjön. En­nek érdekében készítettek egy szolidaritási szabályzatot. Elképzelhetőnek tartják a tá­mogatás több formáját is, mint a vállalkozók gépekkel való segítését lízing formájában, vagy hitelfelvételhez vállalnak garanciát, de terveik között szerepel pénzbetét elhelye­zése az induló társulásoknál. A gazdaság kész épületeit, ál­latállományát szeretnék ap­portként bevinni a különböző vállalkozásokba. A dolgozók­nak szüksége van tanácsra, szakmai segítségre és pénzre, hogy elinduljanak egy számukra ismeretlen és új úton. A szövetkezet 1988-ban idegenforgalmi tevékeny­ségbe kezdett és 30 millió fo­rint beruházással megépítette a reprezentatív kivitelű Gulya csárdát Balatonszentgyör- gyön. A csárdát 1991-ben bérbe adták és ugyancsak a termelőszövetkezettől bérel­nek épületet nyugatnémet vál­lalkozók brikettgyártáshoz: A közeli fatelep hulladékanyagát használják fel. Nehéz tervezni a sok új szabályozó, az állandó válto­zások, és az instabil piac miatt — mondta a főkönyvelő. így a tervek is szerények, az alap­vető cél a túlélés. A falusiak közül bizonyára sokan örülnek ennek a boltnak. (Tulajdonosa egy kaposvári székhelyű gmk.) Olcsóbb va­lamivel, mint a bogiári áfész he­lyi üzlete. A körjegyzőnek azonban a nyitás, azaz csak­nem másfél év óta fejfájást okoz, mert illegális kocsmaként működik. Kenyeret, konzervet meg egyebet is árulnak. Az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat már két alka­lommal is fel próbálta függesz­teni működését mert a legele­mibb egészségügyi föltételek is hiányoztak. Persze szakható­sági engedélyek hiányában is vígan megy az üzlet, s a kirótt pénzbüntetést se fizették be. Vastag dossziéba gyűlnek az iratok. Felszólítások, panaszos levelek, hivatalos okmányok, fellebbezések. Mivel a körjegy­zőség által lepecsételt műkö­dési engedélyen szerepel az a kód is, amely italmérést tesz lehetővé, a köztársasági meg­bízott területi hivatala a viszi vállalkozóknak adott igazat a fellebbezésre. A kód azonban az egyes számú példányon, amely a látrányi irattárban van, nem szerepel, a hivatkozási alapot jelentő példányon pedig, amely a bolt üzemeltetőjének jutott, más kézírással és más színű tollal szerepel. Hivatalos személy be nem teheti lábát az üzletbe; mint elmondták, a jegyzőt és a körzeti megbízott rendőrt sem engedték be. A bolt nem külön épületben, ha­nem családi házban kapott he­lyet, így kutatási engedélyre lenne szükség bizonyíték be­szerzéséhez (ez a 22-es csap­dája). A vevőket pedig valóban megszűrik. Erről én is meggyő­ződtem. Az ajtón feltüntetett hi­vatalos nyitási idő után fél órá­val kopogtattunk be két kollé­gámmal. Mi sem bizonyultunk jól neveltnek, mert nem mutat­koztunk be. De a háziasszony sem, aki nem szolgált ki ben­nünket. Háta mögött, valami­féle asztalszerűségen vagy lá­dában, jól látszottak a kenye­rek, a parányi helyiségben a bontott és bontatlan üvegek. Nem csak rekeszben, az aszta­lon is. Férje próbált segíteni: — Elvitelre adjál nekik sört! — noszogatta a hölgyet, de az gyanakodhatott, mert nem en­gedett bennünket beljebb, a kí­vánt portékát se adta oda. Pe­dig keresett volna rajtunk né­hány forintot. (A „köjálos” szak­ember ügyesebben konspirált — ő rajtakapta a házaspárt italmérésen.) Szóval, engedé­lyek nélkül, lakossági bejelen­tés, önkormányzati akarat, két­szeri egészségügyi szakható­sági tilalom ellenére viszik a boltot másfél éve. Meddig még? C. A. O. L. Satzger gróf sokáig élt Bálványoson. Kastélyából tsz-irodát alakítottak ki, majd megkezdték az átépítését. A helybeliek szerint a főúri lak panzióként kínálja majd szolgáltatásait a jövőben.

Next

/
Thumbnails
Contents