Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1993. február 18., csütörtök Rt-vé alakul a MÁV Az év közepéig tartó szer­vezeti változások során rész­vénytársasággá alakul a MÁV. A január elsejétől megkezdő­dött folyamat során a hat vas­úti igazgatóság helyett három üzletigazgatóság és három üz- letvezetősóg jött létre. A há­rom üzletigazgatóság, a Ke­leti, a Nyugati és a Budapesti végzi továbbra is az alaptevé­kenységhez tartozó fuvarozta­tó! és szállítási tevékenységet. A fizetővendéglátás adózásáról A Házi Jogtanácsadó soro­zat decemberi száma a fizető­vendéglátóknak ad fontos el­igazításokat. Mi számít bevi­telnek, a kiadások elszámolá­sának melyek a legfontosabb szabályai — többek között ezekről kaphatnak nélkülözhe­tetlen jogszabályi eligazítást az érdeklődők. Komáromi kalendárium Hosszú szünet után ismét megjelent a Komárom-Esz- tergom megyei Kalendárium. Több, mint fél évszázadon ke­resztül nem akadt vállalkozó a legszegényebb családokhoz is eljutó könyv kiadására. Most a megyei önkormányzat támogatásával, a tatabányai Alfadat-Press Kft kiadásában 266 oldalon megjelent a ka­lendárium. Benne verseket, népszokásokat, történeteket, fejtörőket, praktikus gazda­sági és háztartási ismereteket talál az olvasó. Bábolna nyereséges A Bábolna Rt az általános agrárválság ellenére nyeresé­ges évet zárt, 30 százalékkal csökkentette hitelállományát és megőrizte fizetőképessé­gét. A kombinát egy éve ala­kult százszázalékos állami tu­lajdonú részvénytársasággá, azóta 30 kft-ét hoztak létre és ezek működtetik már az állami tulajdon 85 százalékát. Az idén további 10 kft megalakí­tását tervezik. Autóriasztó-áradat A gépkocsiriasztókat for­galmazó hét legnagyobb ke­reskedelmi cég egyesületet alapított e termék kaotikus pi­acának megrendszabályozá- sára. A Semafor Egyesület in­gyenes zavarelhárítást ígér, teszteléssel, minősítéssel tá­jékoztatót ad a biztosítóknak, a rendőrségnek és természe­tesen a vásárlóknak. Új tőzsdelap Értékpapír és tőzsde címmel e héttől új, hivatalos lapot indí­tott az Állami Értékpapír-fel­ügyelet és a Budapesti érték­tőzsde. Az új lap a két cég hiva­talos közleményeit, az időszerű értékpapír-piaci információkat, a részvény- és más értékpapír-ár­folyamokat, valamint a tőzsdei tendenciákat adja hírül. Repcéből dízelolaj Támogatást nyújt a francia kormány ahhoz, hogy repcéből a dízelolajba keverendő észtert készítsenek az országban. A feldolgozás azonban csak korlá­tozott mennyiségű, s az így nyert hajtóanyagot kizárólag a tömegközlekedési eszközök használják majd, elsősorban azért, mert a repce-dízel költ­sége jóval magasabb, mint a va­lódi hajtóanyagé. A városi köz­lekedési vállalatok ezentúl lite­renként három centime-mal drágábban lesznek kénytelenek megvásárolni a hajtóanyagot, amelyben azonban esak öt szá­zalék lesz a repceolaj. „Vezetnek” a kft-ék Somogybán csaknem ezer működik Csaknem száz hektár területet foglal el a Heves Megyei Vízmű Vállalat egri szennyvíztisz­tító üzeme. Eleveniszapos biológiai módszerrel naponta huszonkétezer köbméter szenny­vizet tisztítanak meg. A technológia során keletkezett szennyvíziszapot granulálják, s na­ponta mintegy 300 köbméter talajerősítő „műtrágyát” készítenek a mezőgazdaság, a ker- tészkedők számára. Hasznos zsebkönyv A két évvel ezelőtt megkez­dődött vállalkozási és cégala- pítési kedv nem lanyhult az elmúlt évben sem — erre a következtetésre jutott a sta­tisztikai hivatal a közelmúltban elkészült felmérése alapján. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek száma ta­valy november végéig mintegy hétezerrel, több mint harminc százalékkal növekedett. Ezen belül a vezető szerep a korlá­tolt felelősségű társaságoké volt, itt a növekedés megha­ladta a nyolcvan százalékot. Ez az országos tendencia jel­lemző volt Somogy megyére is, ahol tavaly csaknem ezer kft-ét jegyeztek be a cégbíró­ságon. Figyelemre méltó tény, hogy ezek a társaságok kicsik, húsz vagy ennél kevesebb személyt foglalkoztatnak. A legtöbb ilyen cég a kereskede­lemben, a közúti jármű és közszükségleti cikk javítási ágazatában jött létre, de emej- lett növekedésnek indult az ipari vállalkozások száma és mind többen kívánnak foglal­kozni ingatlanügyekkel, bér­beadással és a gazdasági te­vékenységet segítő szolgálta­tásokkal. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek sorá­ban a legnépszerűbb forma a betéti társaság. A négy dél-dunántúli megye közül csak Baranya előzi meg So- mogyot; ott tavaly mintegy ezernégyszáz, megyénkben pedig csaknem 950 betéti tár­saság alakult. Az országban egyébként az év végén csak­nem negyvenkétezer betéti társaság működött, számuk egy év alatt nyolcvan száza­lékkal növekedett. Az év második felében el­kezdődött a szövetkezetek át­alakulása az új szövetkezeti törvéhyek végrehajtásával összefüggésben. 763 új szö­vetkezet alakult, ennek csak­nem fele a már korábban is működő szervezetből való ki­válás, szétválás útján jött létre. Somogybán 275 szövet­kezetei tartottak nyilván no­vember végén, 14 ellen indult csődeljárás, 17 szövetkezet állt felszámolás alatt. Számottevő fellendülés ta­pasztalható az egyéni vállal­kozások körében. Égy év alatt mintegy húsz százalékkal többen kezdtek magánvállal­kozásba; számuk félmillióról hatszázezerre emelkedett. Az egyéni vállalkozók 46 száza­léka főfoglalkozásban végzi ezt a munkát, 42 százaléka mellékfoglalkozásban, 12 százalék pedig nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenysé­get. A foglalkozást tekintve közöttük legtöbb a kisiparos, sorrendben őket követik a kis­kereskedők és harmadik he­lyen állnak a szellemi szabad- foqlalkozású vállalkozók. V. M. A korábbi évek gyakorlatá­hoz hasonlóan átfogó képet nyújt a magyar mezőgazda­ság előző évi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari statisztikai zsebkönyve. Az összefoglaló adatok a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar 1991. évi termelési eredményeit ismertetik, tájé­koztatnak az ágazat nemzet­gazdaságban való elhelyez­kedéséről, az élelmiszeripar kis- és nagykereskedelmének, kivitelének és behozatalának alakulásáról. Az adatok bemu­tatják a változások irányát és mértékét is. A zsebkönyv .tájékoztat a mezőgazdasági termelés személyi, műszaki és anyagi feltételeiről, a növényterme­lésről, az állattenyésztésről, a termékértékesítésről, valamint a mezőgazdasági szervezetek gazdálkodásáról. Az erdőgazdálkodásra és az élelmiszeriparra vonatkozó táblázatokban a főbb terme­lési, gazdasági adatok és mu­tatók találhatók. A nemzetközi adatok című fejezet pedig a vi­lág mezőgazdasági termelé­sét, illetve Magyarország eb­ben elfoglalt helyét mutatja. A FORDULAT ÉVE A MERKÚRNÁL Hétezer autót értékesítettek A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat életében a múlt év a fordulat éve volt, hi­szen a majdnem a padlóra ke­rült vállalatnak sikerült újra talpraállni. Tavaly márciusban a Merkúrnak szinte nem volt forgalma, a csőd reális ve­szély volt. Az új vezetés által kidolgozott program végülis eredményesnek bizonyult. Megőrizte a vállalat a műkö­dőképességét, és ezen túl fi­nanszírozni tudta a több mint 300 millió forint kiadást jelentő feladatot is, amely még ko­rábban, a nem piaci alapon ér­tékesített kocsik vevőszolgá­lati kötelezettségeiből szár­mazik. A kereskedelembőví­tést szolgáló törekvések való­jában az utóbbi három hónap­ban értek be: októbertől 300 százalékkal nőtt a Röppentyű utcai telepen eladott autók száma. A Merkur bekapcsoló­dott a magyar Suzuki értékesí­tési láncába. Marutikat is for­galmaznak és szó van arról is, hogy a Vitara márkájú, japán terepjárókkal is bővítik a kíná­latot. Rövidesen a Ladák érté­kesítésére is szerződést írnak alá. Újdonság lesz a Lada-mo- torral felszerelt Moszkvics, az Aleko, illetve ennek dízeles változata. A Merkur tavaly óta foglalkozik a Daithatsu és az Alfa Romeo típusok árusítá­sával. Telepeiken a rendőr­séggel együt vizsgálják, hogy az eladásra kerülő használt autók nem lopottak-e. Sike­resnek bizonyult az az ötlet is, amelynek keretében a Fiat-gyártól hároméves, gyári­lag felújított autókat kínálnak részletfizetésre. A cég most tárgyal a Mercedes magyaror­szági képviseletével használt haszongépjárművek hasonló típusú értékesítésére. Vala­mennyi eladott használt au­tóra fél év garanciát adnak. A Merkur és a GYSEV közötti együttműködéssel ez évtől több mint tízezer kocsit vasr­úton hoznak be az országba. A tavalyi évet a Merkur veszteséggel zárta, de remé­lik: a kereskedelem bővítésére kidolgozott programmal stabi­lizálni lehet a vállalat helyze­tét. Elkészült a vállalat átala­kulási terve is, amelyet elbírá­lásra elküldték az Állami Va­gyonügynökséghez. Első lép­csőben a vállalat százszáza­lékos állami tulajdonú rész­vénytársasággá alakul át, majd a második lépcsőben ke­rülhet sor a részvények érté­kesítésére. Az átalakulással kapcsolatos létszámcsökken­tés a jelenlegi 220 emberből hatvanat érint. Úgy döntöttek, hogy őket sem bocsátják el, hanem a Merkúrhoz kapcso­lódó, új, kiegészítő vállalkozá­sokban igyekeznek őket fog­lalkoztatni. Talpra lehet állni Racionális törvények kellenek A közelmúltban agrárfóru­mot tartottak Kiskunfélegyhá­zán. Nagy Tamás, az Agrár- szövetség elnöke többek kö­zött itt mondta el: ha a rend­szerváltás után az új vezetés nem követi el azt a súlyos hi­bát, hogy az átalakítás gondja­iból kihagyja a szakmai értel­miséget, akkor most jobb helyzetben lenne a magyar mezőgazdaság. Ám a válságban levő ágaza­tot még mindig talpra lehet állí­tani, pragmatikus törvények­kel, összehangolt pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi in­tézkedésekkel és társadalmi támogatással. Kifejtette: az agrárágazat­nak nincs miért szégyenkez­nie, hiszen 1985-től teknősbé­kaként tartotta hátán a magyar gazdaságot és munkát adott a falvak lakóinak. Még 1990- 91-ben is aktív befizető volt, teljesítése 1,6 milliárd dollár nettó exportárbevételt ered­ményezett. 1991-től azonban romlottak kondíciói és az előző évhez képest 11 milliárd forinttal kevesebb munkabért fizethetett munkásainak. A privatizációról szólva Nagy Tamás kifejtette: nem lehet kérdés a magántulajdon fontossága — ám a tulajdon- váltás módja igen. Nem lett volna szabad erőltetett me­netben, megalapozatlanul, és rossz gazdasági körülmények között végrehajtani a szövet­kezeti átalakulást. Ennek sajá­tos következménye, hogy 96 százalékban együtt maradtak a szövetkezetek. A magyar mezőgazdaság korábbi eredményei nyugaton is elismertek, éppen ezért elég lett volna a rendszerváltozás után lemetszeni az ágazatról a kommunizmus-szocializmus jegyeit. Nem véletlen, hogy például Dániából most a be­fektetők sora jelentkezik, akik ezres férőhelyű tehenészeti telepeket vásárolnának, ter­mészetesen 100 százalékos tulajdonlási igénnyel. Kie­melte, hogy racionális törvé­nyekre, célszerű pénzügyi és kereskedelmi intézkedésekre van szükség, mert ezek nyúj­tanak garanciát a termelőnek a nyereséges, biztonságos gazdálkodáshoz. Munkaszervezéssel — maximumot Nő a kereslet a lapradiátorok iránt Háromműszakos terme­lésre tért át a Dunaferr Lemezalakító Kft lapradiátor üzeme. A Dunaferr Lux már­kanevű fűtőtestek iránt ugyanis olyan mértékben megnőtt a kereslet, hogy két- műszakos termeléssel már nem tudnák az igényeket ki­elégíteni. A radiátorgyártó gép, me­lyet a nyolcvanas évek máso­dik felében Olaszországból használtan vásároltak, évi nyolcszázezer négyzetméter lapradiátor előállítására ké­pes. Teljesítményét növelni nem lehet, új gyártósorra pe­dig egyelőre nem telik. Ezért munkaszervezéssel próbálják a maximumot kihozni a be­rendezésből. A sokféle méret­ben, nagy választékban ké­szülő fűtőtestek mintegy 20 százalékát német piacokra szánják. Mivel fontosnak tart­ják a külpiaci kapcsolatokat, több kisebb módosítást is vég­rehajtanak. Elsősorban a kül­földi megrendelők kívánsága­inak eleget téve változtattak a fedőburkoló lemez perforálá­sán, s ez a hőteljesítmény nö­velését eredményezte. Módo­sították és egyszerűbbé tették a fűtőtestek rögzítését. A radi­átorok szerelésével, tervezé­sével foglalkozó szakembe­rekhez, illetve a tervező és építő cégekhez eljuttattak egy olyan takarékosságot segítő, számítógépes programot, melynek segítésével két-há- rom óra alatt pontosan kiszá­mítható egy-egy helyiség vagy épület hőigénye, s az ahhoz szükséges radiátorfelület. A korszerű lapradiátorok mellett a kft még hagyomá­nyos, úgynevezett tagos radi­átorokat és olajradiátorokat is gyárt. A főként a házgyári la­kásokban alkalmazott tagos radiátorok iránt, a panelos építkezések megszűntével ugyan jelentősen csökkent a kereslet, ám a gyártást egye­lőre folytatják. Olajradiátorai­kat pedig részint külföldön ér­tékesítik, Németországba, Olaszországba és Ausztriába exportálják. Télvégi élelmiszermustra Világkörüli útra indulnak március elején a magyar bo­rok és élelmiszerek. Wine America 93 néven március 7-9-e között New Yorkban, a Hilton Towers Hotel konferen­cia központjában rendezik meg a második nemzetközi bor- és szeszesital szakkilállí- tást. Az esemény mindenekelőtt a termelőknek, a feldolgozók­nak és az újságíróknak szól, tehát erősen szakkiállítás jel­legű. Az NGKM támogatásával szerveződő bemutatón olyan ismert szakmabeli cégek állí­tanak ki, mint például az Eger­vin, a Hungarovin és a Mo- nimpex. Jóformán be sem zá­rul ez a rendezvény és máris nyílik a Veronai Fieragricola mezőgazdasági vásár. A közismert olasz szakkiállí­tás ezúttal március 9-14 között kilencvenötödik alkalommal várja az érdeklődőket. Tavaly 24 országból érkeztek kiállítók és mintegy 70 ország üzlet­emberei keresték fel a ren­dezvényt. A tervek szerint ezen a ren­dezvényen magyar részről a MÓL Rt, a Sahrochem, az Első Magyar Kenderfonó és a DATE Kutatóintézet vesz részt.

Next

/
Thumbnails
Contents