Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
1993. február 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kábeltévé Bodrctgon Régi vágyuk teljesül a bodrogiaknak. A faluban ugyanis hamarosan kábeltévé kezdi meg működését. A műszaki átadást ma délután négy órakor tartják a bodrogi kultúr- házban. Köröshegyi segélyek Mindig öröm arról értesülni, hogy az önkormányzatok nagy gondot fordítanak a szociális segélyezésre. A kőröshegyi önkormányzat ebben az esztendőben 1 millió 200 ezer forintot szavazott meg a gyerekek iskolai segélyezésére, étkezési hozzájárulásra a többgyermekes családoknak, s a rászoruló időseknek — tudtuk meg Pavlek Ferenc polgármestertől. Iparművészek Marcaliban Két zalaegerszegi iparművész, Hadnagy György és H. Póka Emőke műveit tekinthetik meg a művészetbarátok a Marcali Bernáth-házban. Az itthon és külföldön is ismert alkotók kisplasztikákkal, illetve textilmunkákkal mutatkoznak be a somogyi közönségnek. A március 5-ig nyitva tartó kiállítást Pöltl Tibor, Zalaegerszeg közoktatási és kulturális bizottságának elnöke csütörtökön délután fél ötkor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Közmeghallgatás Keresztáron A múlt év eredményeiről és az idei elképzelésekről számolt be Bárdos János, Bala- tonkeresztúr polgármestere a minap rendezett közmeghallgatáson, amelyen százhúszan jelentek meg. Az 1648 lelkes falu nevében megköszönték a polgármester és a képviselők munkáját. A közmeghallgatáson jelen volt Németh Béla országgyűlési képviselő is. A község lakói főleg a kárpótlásról kérdezték az országgyűlési képviselőt. Kétezer fotóra számítanak Folyamatosan érkeznek a Barátság Hídja nemzetközi Fotópályázatra az alkotások. Iránból, Ukrajnából, Németországból küldték el fekete-fehér és színes képeiket az alkotók a Somogyi Fotóklub által kiírt pályázatra, ahova — augusztus 2-ig — kétezer munkát várnak a szervezők. A zsűrizés augusztus 15-én lesz, a fotókiállítás november 8-án nyílik. Somogyi honismeret Egy téli népszokásról, a nyárstűzésről is olvashatunk a Megyei és Városi Könyvtár gondozásában megjelent Somogyi Honismeret legújabb számában. A dr. Sipos Csaba szerkesztette megyei honismereti tájékoztató — többek közt — a somogyi néphit mitikus lényeiről, s az attalai plébánia keresztneveiről is közöl tanulmányt. A magyar kultúra helyzetéről A Berzsenyi Társaság és a Kapos Tv nyilvános tévéfelvétel keretében rendezett fórumot tegnap este Kaposváron az Együd Árpád Városi Művelődési Központban. A magyar kultúra helyzetéről készített adást egy későbbi időpontban láthatják a Kapos Televízió nézői. Kiállítással egybekötött tűzvédelmi hét kezdődött a kaposvári tanítóképző gyakorló általános iskolájában. A tűzoltóság és az intézmény közös rendezésében tegnap tűzvédelmi riadógyakorlatot is szerveztek. A hatszáz tanuló fegyelmezetten három perc alatt hagyta el az épületet. Utána az állami tűzoltók tartottak szemléltető bemutatót a különféle tüzek oltásáról. (Fotó: Kovács Tibor) Átalakulás az ipari szövetkezeteknél Kiszöv helyett Iparszövetség Három éve 45 tagszervezettel újult meg Somogybán a KISZÖV. Az 1991-ben bekövetkezett szakadás után a tegnapi tisztújító küldött-közgyűlésen a Somogy-megyei Ipar- szövetséget 28 megjelent tag képviselte. A törvény az ipari szövetkezeteket is átalakulásra kötelezi. Polgármesterek a költségvetésről Csurgó lapos erszénye Dr. Farkas Dezső: A lakosságra az idén sem vetettünk ki adót —1990-ben már a vagyon felét nevesítették a tagokra a szövetkezeteink, tavaly pedig a teljes 100 százalék nevesítésre került. 1989-ben 2700 foglalkoztatottal 1,8 milliárd forint nettó árbevétele volt a megye ipari szövetkezeteinek, tavaly már csupán 1800 foglalkoztatottal 820 millió forint árbevételt értek el— kezdte beszámolóját Fekete Páris La- josné titkár. 21 megmaradt tagszervezetükből az átalakulás során hárman a részvénytársasági formát választották. Két szövetkezet döntött a korlátolt felelősségű társaság mellet, míg 16-an új típusú szövetkezetként folytatják. Összesen 28 tag vált ki a szövetkezetekből, 17 millió forintnyi saját vagyonuk mellé még kivásároltak mintegy 10 millió forint értéket. A tagszövetkezetek 460 milliós vagyonához képest ez mindössze hat százalék. A szövetkezeti formában tovább működőknél a tagi és külső üzletrész tulajdonosok aránya majdnem 50-50 százalék. A megyei iparszövetség apparátusa a 3 év előtti 8-ról háromra apadt. A titkár feladatköre a kapcsolattartás, a gazdasági előadó intézi az ügyviteli dolgokat. Működési költségük tavaly 5,5 millió forintra rúgott, melyből 200 ezer forint volt az országos szövetség fenntartására befizetett összeg. 1,2 millióba került a székház üzemeltetése. Az elnökség és az apparátus munkájában elsődleges az érdekvédelem, a gazdasági tanácsadás. Részt vesznek a megyei érdekegyeztető tanácsban, kapcsolatot tartanak az önkormányzatokkal és a vállalkozói központtal. Az alapszabály elfogadása után a küldöttgyűlés megválasztotta a Somogy-megyei Iparszövetség elnökének Sáfrány Lajost, a Kaposvári Építőipari szövetkezet elnökét. A felügyelő bizottság elnöke Matucza József, az Agrotechnika elnök-igazgatója, a szövetség titkára Fekete Páris La- josné lett. (Mészáros) A város intézményeinek zavartalan működtetésén kívül kevés jut az idei költségvetésből más területek fejlesztésére Csurgón. Az előbbiekről nem akarnak lemondani, az utóbbiak igénye nagyon feszíti a költségvetést. — Olyannyira, hogy a tervezett beruházások miatt hiánynyal számolunk az idén — tájékoztatott dr. Farkas Dezső jegyző. — 275 millió forint bevételt terveztünk ebben az évben, ennek nagy része állami támogatás. Ezt a 150 milliós összeget egészítik ki a többi területek bevételei és más pénzügyi források. Ezzel szemben 315 millió a költségvetés kiadási oldala. A lakosságra külön helyi adót az idén sem vetettünk ki, továbbra is csak a vállalkozókat és a különböző gazdasági társaságokat adóztatjuk. A központi szabályozás miatt 8 milliós a kiesés a személyi jövedelemadóból és kiegészítő bevételeiből. Visszavettük a gimnáziumot, ezzel az intézményhálózat mára olyan nagyságú, hogy a város teherbíró képességét is kimeríti. A közép- és általános iskolák mellett működik még négy óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, két idősek otthona, valamint zeneiskola is. Főként az iskolákra a normatív támogatás nem elég, azt is ki kell egészíteni. — Hogyan próbálják a 40 milliós hiányt csökkenteni? — Minden pályázati lehetőséget megragadunk, így például működési költségeink fedezésére a hiány legalább felét el akarjuk nyerni a hátrányos helyzetű önkormányzatok elbírálásakor. Ez legalább 20 millió forintot jelentene. Ezenkívül céltámogatásokra épített tervünk, a vastalanító építése már elkezdődött, tervezzük az ipari iskola konyhájának felújítását, s ehhez nagy önerős támogatás is kell. Ennek fedezete megvan. A szennyvízhálózat bővítésére és több nyomóvezeték kiépítésére is beadtuk pályázatunkat. — Milyen beruházásokat terveznek? — A városi közösségi ház megépítésének elindítására az idén 3 milliót szántunk. Ez a tervezési, a költségvetési és az alapozási tervek költségére elegendő. Előkészítés alatt van a szeméttelep helyének kijelölése, ott akarjuk szelektív módon elhelyezni a város hulladékát. Gondolunk a telefonhálózat fejlesztésére is. Már nem a crossbar-, hanem a digitális központban látjuk a jövőt. Ezzel több mint ezer új alállomás bekapcsolása válik lehetővé. Segítjük a minőségi sportot, és minden támogatást meg akarunk adni a Faktor mozgáskorlátozott munkásainak. Ezt is pályázattal kívánjuk megoldani. Most érezzük a volt járási intézmények hiányát: kellene helyben földhivatal, önálló tűzoltóság. Ennek megvalósításáról sem mondtunk le — szögezte le dr. Farkas Dezső. Az alapítványok elnyerésének sikerességéről csak annyit: a közrendvédelmi alapítványból pályázattal elnyert személygépkocsiért a beszélgetésünk utáni ,napon mentek Budapestre. Németh István Segítség az önkormányzatoknak Korszerűbb közvilágítást Remélte hogy bírsággal „megússza” Tavaly építették, most bontják Több mint húsz éve működik a leginkább a Dédász Rt és a KVGY elektrotechnikusait tömörítő Magyar Elektrotechnikai Egyesület kaposvári területi szervezete a MTESZ tag- szervezeteként. A szervezet a tudomány legújabb eredményeinek megismertetésében segít rendezvényeivel. Oktatással is foglalkoznak: az alap- és középfokú villamosszakemberek továbbképzését mozdítják elő. így több elektrotechnikus került ki tőlük a cukorgyárba, a pamutfonó-ipari vállalathoz, a Dédászhoz. Az áram nem olcsó manapság. A már meglévő közvilágítás korszerűsítése, energiatakarékos üzemelésű berendezéssel való felváltása is ezért válik egyre sürgetőbbé. A szervezet szeretne segíteni a korszerű köz- és térvilágítás kialakításában a dél-dunántúli áramszolgáltató vállalat működési területén található ön- kormányzatoknak, intézményeknek, amelyek számottevő térvilágítást üzemeltetnek — mondta Erdélyi Ferenc, a kaposvári szervezet vezetőségi tagja. A községekben igen hiányos s csak irányfénynek minősíthető világítás van, a köz- biztonság és a közlekedés biztonsága érdekében ezeket korszerűbbekkel kellene felváltani. A befektetés mindenképpen rentábilis, hiszen az új világítótestek kevesebbet fogyasztanak, 2-4 év alatt megtérül az áruk, új, korszerű, mindössze 18 wattnyi teljesítménnyel elfogadható világítást adnak, s a településeknek mindenképpen jobb lesz a komfortfokozatuk is. A ma 13 órakor a kaposvári MTESZ-székházban kezdődő rendezvényüknek ez lesz a témája. A lámpatestek és fényforrások fejlesztésének alapján lehetősége nyílhat így az önkormányzatoknak és intézményeknek energiatakarékosabb új világítás tervezésére és kivitelezésére. Ott ismertetik majd az 22/1992. évi IKM-rendeletet, az új és átépítendő világítási berendezések tervezésének menetéről is szó lesz, üzemeltetési tapasztalatokat ismerhetnek meg a megjelentek, s a Tungsram- Schréder termékismertetőt is tart. A szervezet a lámpatestek cseréjével kapcsolatban konkrét segítséget is ad az önkormányzatoknak, intézményeknek, s referenciaanyagokkal is szolgál. Kaposváron egyébként 400-nál is több nátrium- lámpa üzemel már a várost átszelő főútvonalak mentén, s a Baranya megyei Mekénye- sen modern kompakt fénycsöves nátrumlámpás közvilágításra cserélték ki a község elavult közvilágítását... T. K. Jó pénz a nyári szezon a Balaton- partján — erre gondolt Galácz Attila is, amikor édesapja Balatonmárián lévő házára tetőtérbeépítést tervezett, hogy az emeletet nyáron kiadhassa. Kérte és kapta az építési engedélyt, majd amikor váratlanul pénz állt a házhoz, módosította terveit és se szó se beszéd négy méterrel meghosszabbította az építményt. A szomszéd tiltakozott, az ön- kormányzat pedig úgy döntött: lebontatja a szabálytalan házrészt. — A házrész értéke 1 millió 170 ezer forint — érvel a tulaj. — A szomszéd telek mindenestül sem kerül ennyibe. Jogtalanul építettünk, de az ár amit fizetnünk kell érte kegyetlenül magas. — Nem személyes bosszúról van szó, mint azt beszélik — védekezett a jegyző — Az eredeti építési engedélyt még a keresztúri tanács adta ki, de aztán rá se bagóztak, hogy mi épül. A bővítésre senki semmiféle hozzájárulást nem kapott. A szomszéd telek tulajdonosa, Kárpáti Ferenc fordult levélben hozzánk, hogy érdekeit sérti a toronymagas tűzfal. A beépítés annyi szabályt megszeg, hogy egyszerűen nem tudtuk megadni a fennmaradási engedélyt, az épületet le kell bontani. Kárpáti Ferenc egy utcával arrébb lakik, az udvaron csak szénát tárol és szőlőt nevel. — Építkezni akarok, amint pénzem lesz — előzi meg a kérdést. — Ha azonban az önkormányzat mindent megenged, akkor az én telkem elértéktelenedik. Nem süt be a nap, így a kutyának sem kell majd. Galáczék azt vallják: ezügyben sokan próbálnak nekik keresztbe tenni. Igaz, hogy nem kérték az építési engedély módosítását, de 1990-ben, amikor a tanács már nem, az önkormányzat pedig még nem foglalkozott az üggyel, nem tudták hová forduljanak. A törvények most valóban ellenük vannak. Az önkormányzat a kényszerbontásra pályázatot írt ki, amelyet egy kaposvári kft nyert meg. Tegnap kezdtek volna a munkákhoz, de a rossz idő miatt csak márciusban állnak neki. Az épület gazdája előtt újra felcsillant a remény: a haladékként kapott idő alatt ismét a bírósághoz fordul... (Barna)
