Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. február 16., kedd Magyar idő szerint ma éjjel Hétfő este hirdeti meg gaz­dasági programját az új ame­rikai elnök. Bili Clinton televí­ziós beszédben ismerteti el­képzeléseit; a csomagterv hi­vatalos változatát holnap ter­jeszti a kongresszus együttes ülése elé. Thomas Foley, a képviselőház demokrata el­nöke a tervezetről szólva a CNN műsorában elmondta: tudomása szerint a Clin- ton-program átfogó energia- fogyasztási adót is tartalmaz. Csökken a szlovén képviselők fizetése A szlovén parlamenti képvi­selők beleegyeztek, hogy az ország többi munkavállalójá- bal vállalt szolidaritás jeleként 20 százalékkal, mintegy 1340 dollárra csökkentsék javadal­mazásukat. A képviselőket ráadásul megfosztják a külön­féle pótlékoktól és az étkezési hozzájárulástól, amennyiben igazolatlanul hiányoznak a parlamenti ülésekről. Elutazott az albán alelnök Shaquir Bejto Vukaj, az Al­bán Köztársaság Népi Gyű­lése alelnöke hivatalos látoga­tását befejezve tegnap eluta­zott Budapestről. Az albán parlamenti delegáció magyar- országi tartózkodása során megbeszélést folytatott az Országgyűlés és néhány minisztérium vezetőjével. Osztrák segítség Szabolcsnak Az osztrák kormány segít­séget kíván nyújtani a halmo­zottan hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye fejlesztési stratégiájának kidolgozásához. A szomszé­dos ország szövetségi kabi­netje a tervezet elkészítésével a bécsi BFI szakmai tovább­képző és tanácsadó társasá­got bízta meg, amely tegnap Nyíregyházán ismertette a helyszíni felmérés alapján ké­szült alapkonstrukciót. Puskin-díj Az 1992. évi Puskin-díjat a Moszkvában élő írónak: Fazil Iszkandernak ítélték oda. Puskin-különdíjjal jutalmazták továbbá a 93 éves Oleg Vol­kov moszkvai írót, aki 29 évet töltött szovjet munkatáborok­ban és csak 1956-ban be­következett szabadulása után tudott irodalmi te­vékenységet kifejteni. Segítség a pörbölyi áldozatoknak A pörbölyi gyermektragédia után az ország minden részé­ből sokan keresték meg a község önkormányzatát azzal a szándékkal, hogy anyagi támogatást szeretnének nyúj­tani az áldozatoknak, illetve hozzátartozóiknak. Ezért az önkormányzat hétfőn Szek- szárdon OTP-számlát nyitott, erre fizethetők be az adomá­nyok. A számla száma: OTP 469-98004/840-7127-3. Reménytadó béketerv Alija Izatbegovic boszniai elnök televíziós nyilatkozatá­ban bizonyos módosításokkal elfogadhatónak nevezte Cyrus Vance és Lord Owen rendezési tervét. Most először nyilatkozott kedvezően az el­képzelésről, hangoztatva, hogy a felosztás a körzethatá­rok változtatásával megold­ható, mivel megőrzi Bosznia egységes állami létét. Szarajevóban született Kilenc hónappal ezelőtt, amikor szülei eldöntötték, hogy vállalják megfogant kisgyereküket. Akkor, még béke volt. Most, amikor a kisfiú megszületett, a koszovói klinika épü­lete fölött rakéták robbantak, golyók süvítettek. A kisfiú édesapja pedig ki tudja, hol van; a fronton vagy fogolytá­borban... A magyar hadvezetés és a NATO A magyar kormány nem kí­ván konfliktusba keveredni a szomszédos és más orszá­gokkal, ezért a fegyelmezett távolságtartás jellemzi Buda­pestet a délszláv válsággal kapcsolatban. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter jelen­tette ki tegnap délelőtt, amikor hivatalában találkozott John M. Shalikashvill tábornokkal, a NATO európai haderőinek fő- parancsnokával. A miniszter elmondta: az ENSZ repülési ti­lalmának magyar légtérből is végzett ellenőrzésén túl a NATO-nak nincsenek további tervei Magyarország bevoná­sára a délszláv válság ügyé­ben. A tárgyaláson Für Lajos fel­vetette a vajdasági magyarok nehéz helyzetét, azt, hogy számarányuknál nagyobb mértékben kapnak behívót a szerb hadseregbe, ami az et­nikai tisztogatás veszélyével fenyeget. Szó volt arról is, hogy a NATO miként segít­hetné a magyar békefenntar­tók kiképzését. A vendég hangsúlyozta, hogy a NATO politikai, és nem katonai megoldást szorgal­maz a délszláv válság megol­dása érdekében. Kérdőjelek Veszélyes illúziók? Brüsszelben Bős ügyében a magyar és a szlovák fél mel­lett — pontosabban között — az Európai Közösségek Bizott­sága igyekszik közelebb juttatni a nyomasztóan rég húzódó vitát a kompromisszumos megoldáshoz. Illetve ahhoz, hogy miután Budapest és Pozsony közvetlenül nem tudott szót ér­teni egymással — milyen formában, milyen szövegezéssel forduljanak a döntnöki szerepre felkérhető hágai Nemzetközi Bírósághoz. Ám biztos, hogy épp e tekintélyes jogi testület lesz alkalmas a konfliktus lezárására? Kellett-e a mi részünkről egy újabb „harci terepet” választani, amikor a magyar-szlovák kiútkere­sés kilátástalannak tűnt? Nem illúzió-e kissé azt hinni, hogy a kétoldalú párbeszédet, a megegyezés makacs keresésének szándékát (sőt, kényszerét) a hágai bíróság bevonása köze­lebb viheti a megoldáshoz? S egyáltalán, hol a garancia, hogy az objektív, külső szakértők a budapesti álláspontot fogadják majd el? S Bős korántsem az egyetlen példa. Máskor, s persze más­hol is előfordul, hogy túlzott reményeket fűznek a kívülről jövő (pontosabban, onnan várt) segítséghez. Ha a szomszédok, il­letve az EK diplomáciai közvetítése nem volt elég a délszláv vérontás megakadályozásához, majd jön az ENSZ, a NATO (netán az amerikai hadsereg), s véget vet a polgárháborúnak. Ha mi magunk nem jutunk előbbre a kisebbségi, nemzetiségi jogok terén, majd az Európa Tanács vagy más nemzetközi fó­rum „felvállalja", s érvényesíti a magyar érdekeket — vélik egyesek. Pedig időnként jobb számot vetni a realitásokkal. Hágában például évekig tárgyalhatnak egy-egy ügyet, az öko­lógiai rombolás és a tavaszi árvízhullám viszont már a nya­kunkon van. Nem túl veszélyes illúzió túl sokat várni a külső közvetítőktől? Szegő Gábor TÜRELMET KÉR A HIVATAL Szövetkezeti földárverések az év végéig Törvénymódosításra lesz szükség — A kárpótlási jegyek helyett továbbra sem adnak készpénzt Késik a nyugdíjemelés Megemlékezés a pörbölyi áldozatokról — Szigorú intézkedések a közlekedés biztonságáért (Folytatás az 1. oldalról) Rajkai Zsolt ismertette a tervezett intézkedéseket. A közúti-vasúti kereszteződések biztonságát az állami utakon kívül az önkormányzati és magánutakon is növelik. A fényjelzőket — első lépésben a főútvonalakon — kiegészítik félsorompókkal, ahol pedig ismétlődnek a balesetek, ott lassításra kényszerítő útfelüle­tet alakítanak ki. Olyan vasúti biztosító és jelzőberendezé­seket helyeznek el, amelyek biztonságosak a lopás és a vandalizmus ellen (mint köz­tudott, a bátaszéki fényjelző­ből kilopták az akkumulátort!). Az ilyen cselekmények elkö­vetőit nem lopás miatt vonat­ják felelősségre, hanem a köz­lekedés biztonságának szán­dékos veszélyeztetése miatt. A gyermekszállító és az isko­labuszokra a jövőben csak pá­lyaalkalmassági vizsgát letett gépkocsivezető ülhet. Rajkai Zsolt bejelentette, hogy a nemzeti közlekedésbiztonsági program szerepel a kormány márciusi munkatervében. Az MDF-frakcióból a függet­lenek padsoraiba átült Kupa Mihály lemondott pénzügymi­niszter köszönetét mondott mindazoknak — közte a kor­mánynak, az MDF-frakciónak is —, akik támogatták, hogy két esztendeig pénzügymi­niszterként szolgálhatta a nemzetet. Kijelentette, hogy a hibákat is vállalja. Ma hoznak a képviselők ha­tározatot az 1956-os felelős­ségre vonásról és a termékfe­lelősségről. A jövő hétre ha­lasztották viszont a döntést a társadalombiztosítási törvény módosításáról, a társadalom- biztosítási képviselők válasz­tásáról és a nyugdíjemelésről. Az utóbbi témában Kátay Zol­tán MDF-es képviselő azt ja­vasolta a frakció nevében, hogy a márciusi 10, a szep­temberi 4 százalékos nyugdíj- emelésen kívül kötelezzék a kormányt a nyár végére egy további javaslat előterjeszté­sére. Ez jelenthet egyszeri nyugdíjkiegészítést vagy kor­rekciós emelést az anyagi le­hetőségektől függően. Cse­hák Judit szocialista párti kép­viselő rögtön bejelentette, hogy ez kevesebb-ugyan az ő javaslatuknál, a szocialisták azonban ezt is támogatják. Nagy vita támadt arról, hogy alakuljon-e ideiglenes ország- gyűlési bizottság,, amely a bős-nagyamarosi vízlépcső- rendszer kérdéseivel foglal­kozna. Csapody Miklós MDF-es képviselő és Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő még hónapokkal ezelőtt tette a javaslatot, s még ma is fenn­tartja. A vita során Katona Tamás államtitkár arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy hazánknak — a nézeteltérés ellenére — nem érdeke szomszédait elszige­telni. Arra kell törekednünk, hogy Szlovákia is megtalálja a helyét Európában. Elkezdték tárgyalni egy til­takozó nyilatkozatnak a terve­zetét a Duna egyoldalú eltere­lése miatt. Dr. Tarján Lászlóné a környezetvédelmi miniszté- - rium politikai államtitkára le­szögezte, hogy a tárca min­den jogszerű lépést egyetért. Spanyol-brit tárgyalások kezdődnek Gibraltárról (Folytatás az 1. oldalról) A kárpótlási folyamat eddigi eredményeit értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján Sepsey Tamás államtitkár, a hivatal el­nöke utalt arra, hogy az első kárpótlási törvény szerint meg­történt az érintett gazdasági szervezetek kiértesítése arról, hogy területükön milyen arany­korona összegű kárpótlási igényt jelentettek be. Nehezíti azonban a munkát, hogy az el­múlt évtizedekben a gazdálkodó szervezetek földterületeiket számtalan esetben elcserélték, megváltoztak nem egy esetben a közigazgatási határok is, az ál­lampolgárok pedig — főleg ha leszármazóként igényelték a kárpótlást — azt sem tudták, ki a föld jelenlegi használója és melyik községben van a terület. Több tízezer olyan kérelem ér­kezett a hivatalhoz, amely egyáltalán nem tartalmazta a helyszínt, az aranykorona-érté­ket, a helyrajzi számot, a. műve­lési ágat és a terület használó­jának megnevezését. Mindezek ellenére 18 millió aranyko­rona-értékben közölt a hivatal bejelentett igényt a gazdálkodó szervezetekkel, s ebből 38 millió aranykorona értékű termőföld ki­jelölése történt meg. Az állam­Tegnap este hasonló módon foglalt állást Csapó Tamás az SZDSZ kaposvári szervezeté­nek ügyvivője is. Mint mondta: az állampolgárokat a gazdasági nehézségekből való kilábalás foglalkoztatja elsősorban és nem a pártpolitikusok szövegér­nak a továbbiakban csaknem 6 millió aranykorona értékű földet kell kijelölnie, ez az előzetes számítások szerint országosan fedezi a termőföld-vásárlási igényeket. Maguk a földárverések tavaly augusztus óta tartanak, még­hozzá aktív licitálás formájában. Már most látható azonban, hogy az összes szövetkezeti föld ár­verését a törvényben meghatá­rozott március 31-iki határidőig nem lehet megtartani, ezért ok­vetlenül szükséges az 1992. évi II. törvény módosítása. Reálisan számolva a szövetkezeti földek árverését december végére fe­jezhetik be, míg az állami földek árverésének nincs határideje. (A hivatal elnöke közölte, hogy az idén befejeződik a vagyoni kárpótlási igények elbírálása, már most heti 15-18 ezer hatá­rozat készül, de a tisztviselők alig győzik a rohamot, ezért tü­relmet kérnek az igénylőktől. A vagyoni kárpótlási törvények alapján kiadott jegyek értéke 80 milliárd forint körüli lesz. Válto­zatlanul nem adnak senkinek készpénzt a kárpótlási jegyek helyett a jövőben sem — közölte sajtótájékoztatóján Sepsey Ta­más államtitkár. Polesz György telmezése. Továbbra is a Fi­deszt tartjuk elsődleges szövet­ségesünknek és annak is örül­tünk volna, ha Orbán Viktor nem a személyes gondjaival, hanem a Fidesz-frakció irányí­totta kaposvári önkormányzattal foglalkozik. Spanyol-brit külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­nek Gibraltárról, a Spanyol- ország déli csücskénél levő és a Földközi-tenger bejára­tát ellenőrző brit gyarmatról. Mióta a modern haditech­nika, valamint Spanyolor­szág NATO- és EK-tagsága megszüntette a gibraltári szikla stratégiai jelentőségét Nagy-Britannia számára, a terület visszaadásának vagy megosztásának nincs elvi akadálya — most más bo­nyolítja a két éve már meg­kezdett, de időközben meg­szakadt tárgyalásokat. A gibraltári önkormányzat vezetője, Joe Bossano, a he­lyi üzleti körök támogatásá­val gyakorlatilag független­séget akar, és új érvre is hi­vatkozik: az EK maastrichti uniószerződéseibe foglalt szubszidiaritás elvére. Gibraltár teljes, vagy rész­leges függetlenségét, vagy 13-ik EK-taggá válásának lehetőségét mind a brit, mind a spanyol kormány el7 utasítja. Hivatkoznak az 1713-as utrechti szerződésre, amely örök időkre Nagy-Britanniá- nak adta Gibraltárt, de az is benne van, hogy ha Nagy-Britannia valaha le­mondana jogáról, akkor a te­rület visszakerül Spanyolor­szághoz. A spanyol kormány né­hány éve már javasolt egy megoldást: Gibraltár legyen közös brit-spanyol birtok, af­féle perszonálunióban II. Er­zsébet és János Károly megosztott szuverenitása alatt. A gibraltári helyi veze­tés ezt elutasította, de nem lehetetlen, hogy a most kez­dődő spanyol-brit tárgyalá­sokon mégis fölmelegítik ezt a tervet. Pető Iván Orbán Viktor kaposvári nyilatkozatáról

Next

/
Thumbnails
Contents