Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
1993. január 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A doni tragédia emlékezete Megemlékezések országszerte — Syászmise és kopjafa avatás Kaposváron Az ország legnagyobb munkavédelmi eszközgyártói közé tartozik a kaposvári Delta Sportáru és Börkonfekció Szövetkezet. Az évi 180 ezer pár kesztyűn kívül börkötényeket, lábszárvédőket és vesevédöket is készítenek Érdekegyeztető fórum Kaposváron Négy oldalról — egy célért (Folytatás az 1. oldalról) 1943. január 12. Gyászos ap a magyar történelemien, sok mai történetíró szent ilyen tragikus méretű ve- aséget történelmünk során lég egyetlen hadseregünk em szenvedett. A veresé- et azonban nem katonáink íegingása, hanem a vezess tehetetlensége, a harc- ocsik és a páncélelhárítás íljes hiánya okozta. És a íttenetes hideg, ami már zinte önmagában leküzdhe- itlen ellenséget jelentett a íagyar katonáknak, így ezen a szívfájdító em- ikezetű napon, és az azt bvetőkön a Vörös Hadse- ig túlereje lesújtó csapást lért a 2. honvéd hadse- >gre. Következményekép- an a Donnál imént említett lintegy százötvenezer kannánkat vesztettük el, asz- ronyok és anyák, férjeiket 3 fiaikat. Csak mintegy 65 zer embernek adatott meg, agy újra láthassa az anyaidét, szeretteit. Közülük többen foglaltak slyet a művelődési központ jgytermében, hogy a jelen- vökkel, köztük városi és egyei vezetőkkel emlékezlek bajtársaikra, a doni át- rés évfordulójára. Az ünnepi megemlékezés szdetén a kaposvári Vikár ála Vegyeskar előadáséin, Zákányi Zsolt Liszt-dí- s karnagy vezényletével illhattuk Érkel és Bárdos űveit, amelyek a teremben ok körében meg-megpen- tették a lélek húrjait. Ezt az zést csak fokozni tudta Va- / Tibor, a Honvéd Hagyo- ányörző Egyesület megyei kárának nyitóbeszéde, ami im egy beszéd műfajában Dzgó szórakosgatás volt, nt inkább szívhezszóló ér- Imek felszabadítása. Az ő gondolatait Kiss Ottokár emlékezése követte, aki tüzértisztként járta meg a Dont — a megjelentek közül sokaknak szólt azon a nyelven, amit csak ők, a túlélők beszélnek igazán. Mégis, az elesett bajtársai iránt sugárzó tisztelet, a történelmi visszatekintés egy egészen más kamerabeállítása, a lefestett képek, az elmondott tények sokak szemébe csaltak könnyeket. Elsősorban Kiss Ottokáréba. Az ünnepi megemlékezés utolsó momentumaként a kisebbek, a Németh István Általános Iskola tanulói idézték fel a doni kálváriát, Rekviem egy hadseregért címmel. Simon Miklós tanár dramati- zálásában, versek és dalok segítségével elevenedtek meg a hazától mintegy ezerötszáz kilométerre elkerült magyar katonák tragédiájának részletei. A doni áttörés 50. évfordulójára rendezett emlékünnepség zárásaként a Csikós Nagy Márton szobrászművész által faragott kopjafát, s a mellette lévő emlékművet avatta fel Szabados Péter polgármester a megyeháza előtti téren, amit aztán megszentelt a katolikus egyház képviselője. Dr. Zempléni Miklós doni orvostiszt Honvédjeink sírkeresztjére című versét Csapó György színművész mondta el, majd katonai tiszteletadás mellett az emlékezés koszorúi kerültek az emlékmű tövébe. És gyertyák gyulladtak... És gyulladnak holnap este is, amikor aki csak teheti, gyújtson egy szál gyertyát az ablakában, ezzel is adózva a hősi halottak emlékének. Balassa Tamás A megyei jogú város közgyűlése számos olyan rendeletet és döntést hoz, amely a polgárok nagy többségét, illetve a különböző érdekcsoportokat érinti. A szervezeti és működési szabályzat szerint a rendeletalkotás előtt közmeghallgatást kell tartani. Ezeken a fórumokon viszonylag kevesen vesznek részt. Nemrégiben Szita Károly alpolgármester azt javasolta, hogy az állampolgári részvétel biztosításának szélesítése érdekében hozzanak létre érdekegyeztető fórumot, amely minden fontos kérdésben — még a közgyűlés döntése előtt — kialakítja állásfoglalását. Ezáltal hangot kaphatnak azok az elképzelések és vélemények is, amelyek eddig el sem jutottak a városházáig. — Mikor kezdi meg működését az érdekegyeztető fórum? — kérdeztük az ötlet gazdájától. — Mintegy háromnegyed évvel ezelőtt kezdeményeztem a városi érdekegyeztető fórum létrehozását. A munka- vállalói, a munkaadói oldal, a különböző egyesületek és szövetségek képviselői, valamint az önkormányzat alkotta fórum mondhatná el véleményét a legkülönbözőbb határozat- és rendelettervezetekről. Az lenne a fórum feladata, hogy a döntések előtt megtárgyalja a város széles rétegeit érintő ügyeket és széles konszenzuson alapuló megoldást keressen. Az elmúlt hónapokban többször is tárgyaltam a különböző oldalak szervezeteinek képviselőivel. Ennek eredményeképpen a fórumnak már készen van az ügyrendi szabályzata. A közgyűlés decemberben elfogadta azt az előterjesztést, amely az érdekegyeztető fórum létrehozását javasolta. Tehát lényegében már működésre kész a „négyszögletes kerekasztal”. — Az országban néhány helyen már kialakult a kaposvárihoz hasonló „beszélő viszony”. Tanulmányozták a tapasztalatokat? — Tudjuk, hogy nem jellemző forma az általunk célravezetőnek tartott megoldás, de azt is, hogy sok nehézségen átsegíthet. Az elfogadott ügyrend szerint a konszenzuson alapuló döntésben érdekeltek a résztvevő felek. Január második felében, illetve februárban már érdemi munkát végezhet a fórum. Az elképzelések szerint havonta egyszer tárgyal majd a négy oldal: s igyekszik egyes- zségre jutni a város lakossága szempontjából fontos kérdésekben. A fórum a döntéselőkészítés fontos része: döntése ugyan nem kötelezi a városatyákat, de mindenképpen orientál, ha bizonyos kérdésekben előzetes konszenzus jön létre. L. J. Volkswagent kaptak az útellenőrök (Folytatás az 1. oldalról) \z utak tisztántartására, a elvezetés biztosítására, a osság elleni védekezés, a altakarításra, valamint az atlan-nyilvántartás rendbe- alére 141 millió forintot for- Dttak. Az útfenntartásra 237 lió forint jutott. Ebből árokpadkarendezést végeztek 7 kilométeren. 2460 hektá- i kaszáltak. Az elöregedett dí eszközök és a kevés íz miatt az alsóbbrendű út- ózatra egyre kevesebbszer ittak el a kaszálógépek. ^ növényzet gondozására milliót költöttek. Bokor- és srjeirtást végeztek, illetve új at, cserjéket telepítettek 43 ^méternyi út mellett. Jttartozékokra 17 millió foot költöttek az útalapból: anyag vezetőoszlopok, kor- >k cseréjét végezték el. A s úton mindenütt horgany- t acél szalagkorlát lesz az végére. iár az autósok nem szere- a felületburkolat-készíté- , ezzel a módszerrel 50 ki- léteres útszakaszon 4-5 e konzerválják az útállapo- Burkolatmegerősítést végeztek a 67-es úton. Az ön- kormányzatokkal együttműködve 7 kilométeren megkezdték a 3 méter széles bekötőutak átkelési szakaszainak kiszélesítését. Fejlesztésre az útalapból a megyében 240 millió forint jutott. Felét a 67-es út déli bevezető szakaszára fordították. S megkezdték a 70/A-s út nyugati bevezető szakaszának építését Siófokon. Ezt várhatóan júliusra befejezik. 2,4 kilométer hosszú kerékpárút készült el 1992-ben részben önkormányzati pénzből, részben az útalapból: Zákány, Kaposújlak és Marcali térségében. Megkezdték a Kaposvár-desedai kerékpárút építését is. Befejezésére a jövő év első felében kerül sor. Ötmillió forintot költöttek olyan tervezésekre, amelyek a következő év fejlesztését szolgálják. Ilyenek például: a 67-es út Berzsenyi utcai szakasza négynyomúsításának kiviteli terve és a 68-as út marcali, déli bevezető szakaszának engedélyezési terve. — Igyekszünk gazdái lenni a ránk bízott közutaknak, s ez nem mindig problémamentes feladat — mondta Jaczó Győző. — Sok gondot okoz, hogy az építkezők nem tartják be az előírásokat. A forgalom biztonsága érdekében a téli időszakban nem engedélyezünk építkezést az utak mellett. A közműépítések során ezt sokszor nem veszik figyelembe. Másik probléma: bár a reklámtáblák kihelyezését miniszteri rendelet szabályozza, de sokan engedély nélkül rakják ki. Ebből komoly viták, hatósági ügyek származnak. Gondot jelent az illegális szemétlerakás elszaporodása is. A Közúti Igazgatóság 1992-ben 30 millió forint értékben vállalkozói tevékenységet is folytatott. Elsősorban az önkormányzatoknak végzett fenntartási és útépítési munkákat. Jelentősen felújították a haszongépparkot is. Öt Volkswagen útellenőri gépkocsit és 13 kisteherautót vásároltak. Ezzel sikerült lecserélni a több mint 10 éves Zsuk kocsikat. Az útalapból 20 milliót, saját erőből pedig 15 millió forintot fordítottak erre a célra. S. Papp Gitta Tovább sokasodnak a gazdasági gondok A társadalmi egyesületek helyzetéről adtak számot A Társadalmi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete a hét végén tartotta hagyományos év eleji megyegyűlését. Somogybán hatvankét egyesület működik, ahová csaknem huszonkilencezer ember tartozik. A legnépesebb szervezet a nyugdíjasok, az egészségkárosodottak közössége, de ide tartoznak a természetjárók, a falun élő fiatalok közössége, a kertbarátok. Az országos szövetség a múlt év végén összegezte két éves működésének tapasztalatait, és egy sor olyan szervezeti változásról döntött, melyben most kellett állást foglalni a megyegyűlésnek. Többek között arról határoztak, hogy a helyi egyesületek miként képviseltetik magukat az országos választmányban. Sok szó esett a szövetség megyei irodája működésének anyagi gondjairól. Mint Vasné Kovács Judit megyei irodavezető elmondta 1991-ben az országos szövetség még 23 millió forinttal támogatta a megyei irodák működését, ez a segítség azonban a múlt évre már megszűnt. A helyi szervezetek létéhez, működéséhez viszont elengedhetetlen az iroda léte. Ezért is tódultak a megyei közgyűléshez segítségért.» A közgyűlés ígéretet tett a támogatásról, ám ennek felhasználási módja még további tárgyalásokat kíván. Emellett a közgyűlésen az is szóba került, hogy a megyei szövetség valamilyen olyan üzleti vállalkozásba kezdjen, amellyel az egyesületek érdekében fenntarthatja működőképességét. Ezért is kezdeményezték azt, hogy az országos szövetség Balatonlellén levő üdülőjét kapja meg a megyei szövetség üzemeltetésre. Arról is tárgyalásokat folytatnak a környező megyék szövetségeivel, hogy közösen hasznosíthassák ezt a létesítményt. Filmszövetség közgyűlése Igáiban A magyar független film- és videoszövetség Igáiban tartotta meg a minap esedékes elnökségi ülését. Az ország több pontjáról érkezett elnökségi tagok a Somogy Megyei Művelődési Központ vendégeként vehettek részt az ülésen, mely általában évente kétszer kerül megrendezésre. Ezen most az 1993-as esztendő tevékenységi körét, várható eseményeit, fesztiváljait, és a szövetség működésének gondjait, problémáit vette górcső alá a testület. Helyiségeket kapott a helytörténeti múzeum A tavaly májusban megnyílt nagybajomi helytörténeti múzeum néprajzi anyagát szeretné kibővíteni a helyi faluszépítő egyesület. Ez jó ideig megfelelő a körülmények hiányában nem valósulhatott meg, ám az önkormányzat nemrégiben két újabb helyiséget adott a múzeum épületében a tervek megvalósítására. Ezeket előbb tatarozni kell, amihez tavaly kaptak némi támogatást, harmincnégyezer forintot a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. Noha ez a célok eléréséhez közel sem elegendő, azért a munkát elkezdték. T ömbrekonstrukciós tervek Kaposváron Kaposvár városfejlesztési és műszaki bizottsága megvitatta a történeti városmag területét érintő tömbrekonstrukciós tervekről szóló előterjesztést. Ennek több pontját támogatja, ami érinti az Ady Endre utca északi tömbjének beépítési tervét és a Teleki utca déli tömbjének tömbrekonstrukciós tervét is. Ez évben várhatóan megvalósul a Rippl-Ró- nai tér utcabútorainak, burkolatainak rendezése, a Múzeum-köz tömbbelső kertészeti munkájának befejezése. Történelmi iskola Tabon Augusztus 15-21 között Tabon rendezik meg a második magyarországi nyári történelmi iskolát. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület évtizedek óta képviseli a magyar őstörténet értékeit. Tavaly nyáron Szegeden kilenc országból több mint százan hallgatták azokat az előadásokat, amelyek nemzeti szellemben, a múlt valósághű ismertetésén keresztül nyújtottak alkalmat a kölcsönös tájékozódásra. Az iskola védnöke Max Bahinden, Svájc magyarországi nagykövete, dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Csihák György a zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke és Farkas István, Tab polgármestere. Az iskola vezetőségének tagja Stamler Imre somogyjádi iskolaigazgató. Varró Margit Alapítvány Varró Margit alapítványt hozott létre a barcsi zeneiskola a dél-somogyi városból elszármazott neves zenepedagógus emlékére. Az alapítvány célja a tehetséges diákok támogatása és a zenetanárok képzése. A helyi képviselőtestület ötvenezer forinttal járult hozzá az alapítványhoz, melynek sikeréhez újabb támogatókat is várnak.
