Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1993. január 11., hétfc Rekord év a Paksi Atomerőműben A Paksi Atomerőmű tavaly rekordot ért el; 1992-ben 13 964 millió kilowattóra villa­mosenergiát állított elő. A ko­rábbi legmagasabb termelési eredménye 1989-ben 13 891 millió kilowattóra volt. Az 1982 december 20-i első hálózatra kapcsolás óta termelt villa­mosenergia mennyisége ez év január 3-án meghaladta a 100 milliárd kilowattórát, ami Magyarország egyéves villa­mosenergia felhasználásának közel háromszorosa. Újabb államkötvény a tőzsdén A Tőzsdetanács döntése alapján január 14-én kerül a Budapesti Értéktőzsdére az 1996/A sorozatú államköt­vény. A bevezetésre kerülő kötvény névértéke tizenöt mil­liárd forint, és a jegybank de­cember 21 -i aukcióján jegyez­ték le. Az állampapír négy éves futamidejű, éves kamata fix, 16,5 százalék. Agrár Népfőiskola új gazdáknak Újonnan földhöz jutottak Agrár Népfőiskolája nyitotta meg kapuit, a törökszentmik­lósi Székács Elemér Mező- gazdasági Szakközépiskolá­ban. A tanintézet olyan tanter­vet állított össze az új gazdák­nak, hogy minél több ismere­tet szerezhessenek a vissza­kapott földjeik műveléséhez, az állattartáshoz, a modern paraszti gazdálkodáshoz. Szakelőadásokat hallhatnak a legújabb termelési kultúrákról, a biotechnika alkalmazásáról, a gépek használatáról. Gyengül a zaj lás A Duna Budapest feletti szakaszán 10-15 százalékra csökkent a zajlás mértéke, az enyhülő időjárásnak köszön­hetően. A hét végén tovább csökkent a jegesedés, ezért az Országos Vízügyi Igazga­tóság készenlétbe helyezte jégtörőit Budapest, Gönyű és Nagymaros térségében. Francia résztulajdon a dorogi égetőműben A francia Sarp Industries Társaság résztulajdont szer­zett a dorogi égetőműben. A francia cég, amely az ipari hul­ladékok kezelésében Európá­ban vezető cégnek számít, a Dorogi Hulladékégető Kft törzstőkéjének 52 százalékát vásárolta meg. A maradék 48 százalék továbbra is az ége­tőművet létrehozó magyar gyógyszergyárak, így a Chi- noin, az Egis és a Richter Ge­deon tulajdonában marad. Drágább a parkolás, mint a benzin Szeged belvárosának két legforgalmasabb terén, a Széchenyi és a Klauzál téren hamarosan többet kell fizetni az autósoknak a parkolásért óránként, mint amennyibe egy liter benzin került. A városi közgyűlés döntése alapján a korábbi negyven forint helyett száz forint lesz a díj. A jelen­tősen megemelt összeggel azt szeretné elérni az önkor­mányzat, hogy csökkenjen a belváros gépjárműforgalma. Keserű a méztermelők szájíze Öt vagon méz a raktárban — Nagy a minőségi különbség Lehet, hogy hiába gyűjtöttek? (Fotó: Kovács Tibor) Világbanki hitel a tb-nek Január 17. és 24. között Washingtonban tárgyalnak magyar és a világbanki szakemberek, hogy végleges főt mába öntsék a hazai társadalombiztosítási rendszer re formjára vonatkozó világbanki programot — mondta Zá György, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósá Fejlesztési Irodájának helyettes vezetője. Ha szétnézünk a heti pia­con, 200-220 forintot hagyunk ott egy kilogramm termelői akácmézért. A vegyesért ke­vesebbet kérnek az árusok. A vásárló azonban nemigen al­kudhat, kénytelen leszurkolni ezt az összeget, ha továbbra is mézzel szeretné édesíteni teáját, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben sem mond le a puszedliről vagy a mézeskré- mesről, és a torokfájást is gyógyítani kell... Amikor mi, vevők kifizetjük a magas árat, talán nem is gon­dolunk arra, hogy hazánkban túlkínálat van mézből. Eladat­lan készletek várnak gazdára az Ambrózia Méhész kft-ben is. Lengyel Ferenc felvásárló­tól, a kft helyettes ügyvezető­jétől megtudtuk: 11 vagon mézet vásároltak fel a somo­gyi termelőktől, ám ezen nem tudtak még túladni. Az akácot 150 forintért vették át, a ve­gyes méz kilójáért 75 forintot fizettek kezdetben. Az árat azonban kénytelenek voltak 68 forintra csökkenteni, ugyanis csak ennyiért találtak vevőre. Minden termelővel közölték az új árat, ám néhányan nem nyilatkoztak arról, odaadják-e ennyiért. A termelők kilenc­venöt százaléka elfogadta a felkínált árat hiszen tisztában van azzal, hogy könnyen a nyakán maradhat a portéka. Aki pedig nem hajlandó a kompromisszumra, hazaviheti „madárlátta" mézét. Amikor arról faggattam a felvásárlót, kifizették-e minden termelőnek a pénzt, elmondta: hetven százalékát igen, a többi harmincat még nem, mi­vel 5 vagonnak még mindig nincs piaca. A helyettes ügy­vezető megjegyezte: a kft 100 százalékot kockáztat, a ter­melő viszont csak harmincat. A 68 forintos vegyesméz-áron egy fillért sem kerestek, s az akáccal is voltak itt-ott prob­lémák, mivel nagyon nagy a minőségi eltérés méz és méz között. Am az Ambrózia ekkor is kifizette a termelőknek az előre kialkudott összeget. Mi várható az idén? 'A ma­gyar méz felvásárlási árát a külföldi piac határozza meg, hiszen jóval több mézet ter­melnek hazánkban, mint ami elfogyna határainkon belül. Az 1991-ben nagyon „megugrott” mézárak az idén jóval alacso­nyabbak lesznek. Lengyel Fe­renc prognózisa szerint a leg­jobb akácmézért is csak 110-120 forintot tudnak majd adni. De erről április végén, május elején biztosabbat lehet majd mondani. Lörincz Sándor A program összköltsége csaknem 200 millió dollár. A hatalmas összegű befektetés célja a társadalombiztosítási rendszer korszerű informati­kai infrastruktúrájának megte­remtése. A nyugdíjigazgatás és az egészségbiztosítás vi­lágbanki projektjének költsé­geihez, a tervek szerint, a Vi­lágbank mintegy 130 millió dollárral járul hozzá, a fenn­maradó összeget pedig a magyar félnek kell állnia. Más világbanki hitelekhez hason­lóan ez a projekt is többlép­csős egyeztető procedúrán ment keresztül az elmúlt né­hány hónap alatt — így Zák György. A magyar kormány előzetesen már jóváhagyta a programot, bár vitatott kérdé­sek továbbra is vannak mind­két fél részéről. Ilyen például az, hogy a Világbank garan­ciát szeretne a projektet vég­rehajtó szervezet felállítá­sára, amit a kormány azért nem tud vállalni, mert csak márciusban zajlanak le a tár­sadalombiztosítási önkor­mányzati választások. A Világbank egyébként egy sor kérdést intézett a prog­rammal kapcsolatban az el­múlt időben a kormányhoz, a Nemzeti Bankhoz, valamint Nyugdíj-, és az Egészségéi; tosítási Felügyelőbizottsác hoz, amelyeket többé-ke vésbé sikerült a Világbank e várásainak megfelelőé megválaszolni — mutatott r Zák György. így születe meg a döntés arról, hogy j; nuár 17. és 24. között a m< gyár és a világbanki tárgyak küldöttség Washingtonba tartja az — előreláthatólag - utolsó egyeztető tárgyalás« kát. A magyar delegáció v< zetője várhatóan Pulay Gyű helyettes népjóléti államtitk. lesz, s tagjai között ott lesz d Botos József, az OTF főiga gatója, valamint a Népjólc és a Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank és felügyelőbizottságok képvis< lői. Ha a januári egyeztető tá gyalások sikerrel járnak, a kor a magyar kormánynak < a Világbanknak is parafáin kell a megállapodást. A \ lágbank vezetőségi ülé; márciusban lesz, így legk rábban ezt követően kezdő hét meg a társadalombizto; tás informatikai rendszerén« európai szintre emelés célzó program végrehajtása HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (7.) Érzelmi és anyagi biztonság Egy német vállalat lett a Sió Nektár Kft tulajdonosa Egyesek már — és tegyük hozzá többnyire jobbal — vészharangot kongatnak a család intézménye felett, ál­lítva, hogy a család veszített korábbi jelentőségéből, fon­tosságából. A szociológusok szerint azonban nem válság­ról, hanem a több évszázad óta megszokott súlypontok áthelyeződéséről van szó, neveztesen arról, hogy mó­dosul a család gazdasági és a gyermeknevelési funkci­ója. A gazdasági feladatok hármas egységből — terme­lés, elosztás, fogyasztás — a termelőközösséget érte a legnagyobb változás. A há­borút követően minimálisra csökkent azoknak a csalá­doknak a száma, amelyek­ben az együttes termelés játszotta a döntő szerepet. Az utóbbi két évben azon­ban növekedett a családi vállalkozások száma, rész­ben azért, mert van rá lehe­tőség, részben azért, mert sokak munkahelye meg­szűnt, s kényszerűségből kezdtek kisvállalkozásba. Szerencsére nem tért vissza az a — főleg a két világhá­ború közötti időszakot jel­lemző — fölfogás, hogy a gyerekek egyben munkás­kéz, termelő erő is. így megmaradt a szoros családi kapcsolatok kialakulásának lehetősége és egyúttal a je­lentősége is. Az már más kérdés, hogy a szülők egésznapi távollétüket, a közös vacsorát, a meghitt esti beszélgetéseket fölös­leges és drága ajándékokkal igyekeznek pótolni. A leg­utóbbi vizsgálatok szerint a szülők négyszer annyit költe­nek gyerekeikre, mint saját magukra, ugyanakkor a csa­ládi teendőkből, talán éppen a pénzhajszolása miatt nem a férjek, hanem a gyerekek vál­lalnak többet. Amikor a biztonság kerül szóba, legtöbben csak az anyagiakra gondolnak. Az ér­zelmi stabilitás, egymás sze- retete, az összetartozás meg­nyugtató érzése nélkül nem lehet kiegyensúlyozott a leg­gazdagabb vállalkozó családi élete sem. Bár a pénz, a jó munkahelyi kollektíva, a ba­rátok átmenetileg pótolhat­ják, de hosszú távon nem helyettesíthetik a szülői, a testvéri szeretetet. A szemé­lyes és a teljes egymárau- taltság (hogy kölcsönösen szükségünk van a másikra, és neki is ránk) jelenti azt a pluszt, amit semmivel nem lehet pótolni. Mindezt általá­ban tudjuk, mégsem találtuk meg a boldog családi élet üdvözítő receptjét. A hozzá­vezető utat azonban keres­hetjük, például úgy is, hogy az alapvető közgazdasági folyamtokat figelembevesz- szük a családi költségvetés elkészítésénél. Elképzel­hető, hogy a pénz ügyesebb, takarékosabb beosztásával kevesebb és elég kosztra, re­zsire. Lássunk neki, hátha még nem késő! -ó­A siófoki, gyü­mölcslé készítéssel foglalkozó Sió Nektár Kft-t, az ECKES AG vásárolta meg, amely 1993. január 1-jével veszi át az üzletré­szek 10O százalékát. A privatizációs eljárást a Siófoki Állami Gaz­daság bonyolította le, az Állami Vagyonügy­nökség megbízásá­ból. Az ECKES AG az egyik legjelentősebb német cég az élelmi­szerek és élvezeti cik­kek gyártása terüle­tén. Központja Nie- der-Olmban található. Több, mint 2000 mun­katársával, 1991-ben, 75 milliárd Ft-ot meg­haladó forgalmat ért el Márkás szeszes italo­kat, alkoholmentes üdítőket, valamint az egészséges táplálko­zást szolgáló termé­keket gyárt és forgal­maz. Jónéhány, jelen­tős márkanevű termé­ket mondhat magáé­nak, így például a „hohes C”-t, amely a legnépszerűbb na­rancslé Németor­szágban. Az ECKES AG az elkövetkező években fejleszteni kívánja a Sió Nektár Kft-t, és szeretné elérni az üz­leti forgalom jelentős emelkedését. Ehhez szükséges a „Sió” márka szélesebb körű elterjesztése. Ezen túlmenően az EC- KES-nek szándéká­ban áll a „hohes C” magyarországi gyár­tása és forgalmazása is. Az ECKES AG eu­rópai gyümölcslépiaci stratégiájának fontos sarkköve az üzlet- szerzés. A leghatal­masabb európai regi­onális piacon, Német­országban elért szi­lárd helyzetére ala­pozva lép egyre to­vább. Kiemelkedő po­zíció megszerzésére törekszik középtávon, a teljes európai pia­con. Az értékesítés­nek rendkívül fontos súlyponti területei ta­lálhatók már Ausztriá­ban, Svájcban és Franciaországban. A magyar piacra tör­ténő belépést alapve­tően meghatározták a magyar gyümölcslé­piacban és a Sió Nek­tár Kft-ben rejlő nagy­szerű lehetőségek. A Sió üzletet az Eckes Ag piaci szempontbó jónak és középtávor fejleszthetőnek tartja A vállalatot hazai ve zetőgárda fogja irányi tani, amely átfogó know-how átadás ré vén kap támogatást £ marketing, a forgat mazás, a termelés éí a pénzügyek terüle tein. Az új cég minder régi munkatársat át vesz, és speciális képzési módszerekké készíti fel őket a jö vendő feladatokra Reklámra és az érté kesítés egyéb támo gatására az ECKES ÁG kezdettől fogva te temes összegeke szán. Ezen kívül jelen tős beruházásoka tervez az infrastruk túra és a termelőbe rendezések korszerű sítése érdekében. E tervek megvalósítás; során az ECKES AC olyan környezetbará megoldásokra törek szik, amelyek a külön legesen gyönyörű ba latoni táj természel védelmi és idegenfor galmi szempontjaina messzemenően meg felelnek. (>

Next

/
Thumbnails
Contents