Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. január 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Folytatódik a privatizáció / ----------------------------------------------------------------------------------­Átalakulóban a Sefag Az „rt-óra” január 1-jótól ketyeg A közrend és a biztonság javításáért Rendőrőrsöt avattak Tabon Kulturált körülmények között dolgoznak a rend őrei (Fotó: Sebők Dezső) Rendőrőrsöt avattak Tabon tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között, az egykori járási rendőrkapitányság épüle­tében. Az eseményen megjelent dr. Páris András ország­gyűlési képviselő, és dr. Fekete Gábor, a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője, valamint több tele­pülés polgármestere. (Folytatás az 1. oldalról) A segítő cég neve kissé megtévesztő, hiszen nálunk csődről, felszámolásról szó sincs: A múlt évet, noha az aszály megnehezítette dol­gunkat, eredményesen zártuk. Tartozásunk nincs, a likvidi­tást folyamatosan biztosítot­tuk, sőt némi nyereségrésze- dést is fizettünk. — Mi változik azzal, hogy részvénytársaság lesz a Se­fag? — Némileg a név: Sefagból Sefag Rt-re. De nem ez a lé­nyeg. Az új formát törvény írja elő számunkra. A részvény- társasággal kapcsolatban még nincsenek tapasztalata­ink. Kétségkívül nagyobb mozgásteret biztosít a vállalati szervezetnél. Ami a munkát il­leti, tulajdonképpen nem lesz alapvető változás, hiszen foly­tatjuk — még nagyobb sebes­ségre kapcsolva — a múlt év­ben megkezdett átalakulást. Folyamatos telepítés — Miről van szó? — Arra törekszünk, hogy hoszú távon biztosítsuk a szakszerű erdőgazdálkodást, azaz öt év alatt elérjük, hogy minden esztendőben annyi erdőt telepítsünk, amennyit ki­termeltünk. Már tavaly sikerült jelentősen csökkenteni azt a területet, amelyet korábban át kellett volna adni erdősítésre. Teljes volt az egyetértés a taszári képviselők között, ami­kor az idei költségvetés tár­gyalásakor felvetődött: jó lenne beszerezni egy minila­bort — tudtuk meg Novográ- decz József né körjegyzőtől. A A vadak kilövésével, kerítések gyors ütemű építésével pedig jelentősen elejét vettük a vad­kárnak. A másik feladat az, hogy vállalkozásba adjuk, il­letve privatizáljuk, amit csak lehet. E téren sem vagyunk egészen kezdők: 11 erdésze­tünk nagyrészt már — főként dolgozóink közül kikerült — vállalkozókkal oldja meg a fa- kitermelést és szállítást. Ők a Séf ágtól vásárolt gépekkel, berendezésekkel dolgoznak. A gazdaság azért lépett erre az útra, mert belátható időn belül képtelen megújítani ki­termelő és szállító- géppark­ját. Remény van viszont arra, hogy a vállalkozók, akik az eddigi tapasztalatok . szerint hatékonyan — időt, fáradtsá­got nem kímélve — teszik a dolgukat, képesek lesznek erre. Az „első fecskék” A privatizációban is volt már némi előrelépés. Ezt a munkát idén szeretnénk folytatni. Erre elsősorban a fűrész-iparban van lehetőség. Első helyen áll a csurgói üzem elidegenítése. Szóba jöhet a bőszénfai és a marcali fűrészüzem teljes pri­vatizációja. A szántódi üzem ugyan még nem szerepel az Állami Vagyonkezelő Rt-nek szánt tervünkben, ám ha dol­gozóink közül valaki (valakik) privatizálná (ennek örülnénk a legjobban) vagy ha a technikát modernizáló tőkés jelentkezne kis falu önkormányzata már meg is rendelte a hatszázezer forint értékű berendezést, amely leginkább az idős bete­gek gondján segít majd, hi­szen az alapvető laboratóri­umi vizsgálatokra — mint pél­érte, nem zárkóznánk el az el­adásától. Elidegenítés alatt áll a kaposvári fegyver-, vadász- és horgászboltunk is. — Hogyan érintik a változá­sok a Sefag dolgozóit és a kí­vülállókat? — A kívülállók közül sokan elsősorban a kárpótláson ke­resztül érzékelhetik a váltást. Az első kárpótlási törvény sze­rint előreláthatólag erdeinknek mintegy tíz százalékától kell majd kárpótlás címén meg­válnunk. Most folynak a tár­gyalások arról, hogy mit visz el tőlünk a III. kárpótlási törvény. A jövő dönti el, hányán műve­lik ezután a tőlünk kapott er­dőt, és hányán bízzák ránk to­vábbra is a művelését. „Karcsúsítás” A Sefag dolgozóit a terület­csökkenéssel, a vállalkozás kiszélesítésével, a privatizáci­óval, a struktúra- és szervezeti átalakulással kapcsolatos vál­tozás egyaránt érinteni fogja. Ugyanis más felállásban és nagyságrendben kell elvé­gezni a feladatokat, mint ed­dig. Vagyis folytatódik a kar­csúsítás, kevesebb emberrel kell hatékonyabban dolgozni. Ez az, amit ma látni lehet. Ha megjelenik az erdő-, a termé­szetvédelmi és a vadászati törvény, tennivalóink jelentő­sen kibővülhetnek. Ami biztos: az idén is kemény munka vár ránk. Szegedi Nándor dául vér- és vizeletvételre — nem kell beutazniuk Kapos­várra, hanem helyben végzik el. A minilabor még az első ne­gyedévben megérkezik Ta- szárra. Farkas István tabi polgár- mester megnyitójában utalt a 25 település közbiztonságát szolgáló rendőrőrs visszaállí­tására, majd dr. Ferenczi László megyei főkapitány mondott avatóbeszédet. Kitért arra is, hogy a megyében Bal- tonlelle, Böhönye, Nagybajom és Csurgó után Tabon is sike­rült a rendőrőrsöt létrehozni. A megye településszerke­zetének elsősorban a rend­őrőrsök hálózata felel meg — mondta—, hiszen sok az apró község. Főleg ott tudjuk létre­hozni az őrsöket, ahol az ön- kormányzatok megfelelő tá­mogatást nyújtanak, lakások­kal, anyagi és technikai segít­séggel. Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a Tab térségében — ahol csaknem 19 ezer ember él — megfelelő rendőri erő áll­jon rendelkezésre a közrend és a közbiztonság elfogadható szintjének fenntartása érde­kében. Szólt a fejlesztés ké­sőbbi szükségességéről, — hogy nagyobb létszámú és jobban felszerelt őrs működ­jön Tabon. Dr. Szabó István siófok vá­ros kapitánya arról beszélt, hogy a most létrehozott 16 fős tabi rendőrőrsnek része az andocsi KMB-csoport, vala­mint a törökkoppányi körzeti megbízott is. Az őrs járőrök­ből, illetve április 1-jétől bűnü­gyi nyomozóból áll. Abban, hogy ma tabon rendőrőrsöt tudtunk avatni — mondta a kapitány —, rendkí­vül nagy szerepe van a tér­ségben dolgozó polgármeste­reknek, különösen a tabi pol­gármesternek és a város kép­viselő-testületének. A több mint 20 év elteltével visszaállított tabi rendőrőrs parancsnoki teendőinek ellá­tására Müller István zászlós kapott megbízást. (Krutek) Minilabort rendeznek be Taszáron Fagyszolgálat a V olánnál A turbó Ikarus is bevállt — Több az új alkatrész, kevesebb a hiba (Folytatás az 1. oldalról) A többnapos hideg ellenére sincs gond a Kapos Volán já­ratainak indításával. A jármű­javító kft önálló gazdasági vál­lalkozás, és Tajnafői József, a társaság ügyevezető igazga­tója állítja: mióta függetlenítet­ték magukat a Volántól, sokkal jobb az együttműködés a két cég között. Ha tíz fok alá süly- lyed a hőmérséklet, folyama­tosan járatják, nem engedik kihűlni a helyijáratos buszo­kat. Ilyenkor a szerelők mellett a buszvezetők is segítenek a fagyszolgálat ellátásában. A helyközi járatoknál más a helyzet. Sok busz úgynevezett kinti telephelyen, azaz a ve­zető lakásán tölti az éjszakát. Az elmúlt években is megen­gedték a sofőröknek, hogy többször beindítsák a buszo­kat, az idén azonban a fék­rendszer gyakori lefagyásai miatt megmozgatni, járatni is kell a járműveket. A Volán tavaly is vett és idén is vásárol új buszokat. Az Ikarusok ára azonban a több­szörösére emelkedett, ezért a buszok teljes felújítása kap egyre nagyobb szerepet. A kft szakemberei használt alkatrészekből szinte új jár­műveket építenek. A buszok karosszériájának acél váz- szerkezetét újonnan vásárol­ják az Ikarus-gyárból, s erre építik fel a speciális műhe­lyükben megjavított részegy­ségeket. Egy-egy ilyen felújí­tás csaknem hárommillió fo­rintba kerül, ám ez is csak tö­redéke az új busz vételárának. A műhely télen-nyáron há­rom műszakban dolgozik. Tajnafői József azonban büszkén mondja: míg a ko­rábbi években három műhely­kocsit csak azért tartottak, hogy a meghibásodott buszo­kat be tudják vontatni a te­lepre, ma már egy ilyen autó­nak is csak elvétve találnak munkát. Az önállósodott műhelynek azóta több újítása is bevállt már a hétköznapi közlekedés­ben. Az amúgy gyengécske Ikarusok turbósítása például a teljesítmény fokozásán kívül üzemanyag-megtakarítást is eredményez és a motor ká- rosanyag-kibocsátását is je­lentősen csökkenti. (Barna) TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGIRŐL ÉS A FELVÉTELIRŐL Nyitott kérdések az oktatásban (Folytatás az 1. oldalról) A vizsga országos előkészí­tésén dolgoznak. Az érettségire való jelentkezéseket február 15-ig gyűjtik össze az iskolák, s ezeket március 1-jéig kell eljut­tatniuk a megyei önkormány­zathoz, ahonnan — ellenőrzés után — kerülnek majd az Or­szágos Közoktatási Szolgálta­tási Irodába. A tételeket a Művelődési és a Közoktatási, a Népjóléti, a Munkaügyi, valamint a Föld­művelésügyi Minisztérium ál­lítja össze. A magyar nyelv és irodalom tételeiről a nappali és a levelező tagazotosok egya­ránt a rádióból és a televízióból értesülhetnek majd. Akiknek közös lesz az érettségi-felvételi dolgozatuk, Carbon-papírra ír­ják. Ezeket kijavítva továbbít­ják, s a felvételin a szokásos esszé-feladatot helyettesíti, és 20-30 értékpontot jelent majd. A matematikaérettségiben riincs változás; a feladatgyűj­teményből válogatják a felada­tokat, amelyekről a rádió és a televízió tájékoztat. A fizika, kémia és a szakmai tantárgyak tételeit, valamint az idegen­nyelvi tételeket futárok juttat­ják el az iskolákba. De akik az angolt, a németet vagy a fran­ciát felvételi tárgyként választ­ják, közös írásbelit tesznek má­jus 24-26 között. Az érettségibe ettől a tanévtől csak a „C” tí­pusú nyelvvizsgákat lehet be­számítani. Dr. Herczegi Károly el­mondta: még nincs eldöntve, számon kérik-e az 1945-től napjainkig tartó időszak ese­ményeit. A főtanácsos szerint ezek a tételek már nem marad­hatnak ki a történelem érettsé­giből. * A másik vendég, dr. Bakos Károly, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium főtanácsosa arról beszélt, hogy a tavaly fel­vett hallgatók több mint negy­ven százaléka nem felvételi­zett, mert az intézmények a kö­zépiskolai eredmények alapján adtak valamilyen mentességet. Ez csak fokozódik az idén. A műszaki felsőoktatási intézmé­nyek a jelentkezők 60-70 szá­zalékát felvételi nélkül veszik föl, s erről március végén vagy április elején értesítik a tanuló­kat. A főtanácsos azonban hozzáfűzte: bár a tanulók úgy érzik, hogy ők már főiskolai, il­letve egyetemi hallgatók, ám et­től függetlenül még le kell ten­niük érettségit. A tanárképző­kön is emelkedik a mentességi arány. Egy szakból lesz felvé­teli, de a képzés kétszakos ma­rad. A Pázmány Péter Római Ka­tolikus Hittudományi Akadémia, valamint az egyházi tulajdonba került nagykőrösi és a debre­ceni tanítóképző jelezte: az ál­lami felvételi rendszerbe kíván bekapcsolódni. Tehát ott is ugyanúgy zajlik majd a felvéte­liztetés, mint másutt. A jogi ka­rokra négy-ötszörös a túljelent­kezés, s aki 105-110 pontos felvételijével nem jut be, nem­igen tud mit kezdeni. A Páz­mány Péter hittudományi aka­démia fogadja ezeket a hallga­tókat, s a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem jogi karáról is átkerülhetnek a böl­csészkarra. — Abszolút zsákutca az egészségügy — jegyezte meg a főtanácsos. — Az orvostu­dományi egyetemek egymás között nem fogadnak és nem is akarnak fogadni hallgatókat. Ez belefér az intézményi autonó­miába... Lőrincz Sándor Jutalmazottak Barcson A barcsi Drávamúzeum költségvetése nagy vitát ka­vart tavaly a városatyák köré­ben. A képviselők éles hangú felszólalásokat követően mégis közös nevezőre jutot­tak, múzeum működtetését 500 ezer forinttal támogatták, valamint 2 millió 427 ezer fo­rintot különítettek el az ön- kormányzati intézményekben dolgozók tizenharmadik havi bérének biztosítására. Ezen­kívül egyes intézményvezető­ket külön jutalomban is része­sítettek; Feigli Ferencnek, a város polgármesterének pél­dául egyhavi fizetésének meg­felelő jutalmat állapítottak meg. Járdát építenek . Bakházán A Háromfa melletti kicsi te­lepülés, Bakháza az elmúlt két évben is sokat költött a falu fej­lesztésére. Tavaly kiépítették a községi parabolaan­tenna-rendszert és felújították a községházát. A tervek sze­rint idén is jut pénz a falu fej­lesztésére. Először járdát sze­retnének építeni a községben, ha pedig az új barcsi telefon- központ elkészül, akkor a szomszéd községgel, Három­fával együtt ők is szeretnének bekapcsolódni az országos te­lefonhálózatba. Gázvezeték Csokonyavisontán Csokonyavisontán a ke­mény hideg és hó ugyan aka­dályozza a munkálatokat, de a község lakói már igencsak várják, hogy végre elkészüljön az a gázvezeték, amely egye­nesen Babócsáról érkezik a községbe. A sok millió forintba kerülő beruházást jelentős cél- támogatás felvételével és a szomszéd község, Rinyaújlak segítségével tudja megvalósí­tani a csokonyavisontai ön- kormányzat. Szennyvíz- csatorna a vágóhídnak A barcsi vágóhíd szennyví­zelvezetése régóta nem meg­oldott. A téma egy tavaly év végi testületi ülésen is felvető­dött, s ott a városatyák egyér­telműen állást foglaltak: a vá­góhídi szennyvíz elvezetését a lehető legrövidebb idő alatt kell megoldani. A tervek meg­valósítására háromszázötve­nezer forintot szán a Dráva menti város önkormányzata. Népszerű vállalkozói iroda r Legtöbben a Phare-hitel és az úgynevezett mikrohitelek felől érdeklődtek tavaly a vál­lalkozói központ csurgói irodá­jában. A vártnál nagyobb ügy­félforgalmat bonyolított le az iroda, amely a hitelkérelmek elbírálása mellett vállalkozói tanácsadással is foglalkozik. Somogytarnóca új klubja Újjászerveződött a somogy- tarnócai ifjúsági klub nemrég. A kezdeményezést a barcsi művelődési otthon is támo­gatja. A több éve megszűnt majd ismét megújított so- mogytartnócai ifjúsági klub a helybéliek reményei szerint tartalmasabb és kultúráltabb szórakozási lehetőséget kínál majd a Barcs közeli falu fiatal­jai számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents