Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1993. ’január 7., csütörtök Pályázat új metrókocsikra A Ganz-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt megvásárolta a budapesti metróépítésre kiírt tender dokumentációját, és ezzel az osztrák-magyar ve­gyesvállalat is versenybe száll a jelentős megrendelés elnye­réséért. A pályázat elnyerésé­hez a Ganz-Hunsletnek olyan jelentős metrókocsi-gyártókkal kell felvennie a versenyt, mint a francia Matra, az AEG vagy a Siemens. Konkurenciája lesz a Hídépítő Vállalat által vezetett magyar kon­zorcium is. Rt lett a Büki Gyógyfürdő Zárt részvénytársasággá alakult a korábbi Büki Gyógy­fürdő Vállalat. A vagyonátadó bizottság döntése alapján az egykor tanácsi alapítású cég mintegy 900 millió forint értékű vagyonán fele-fele arányban a helyi önkormányzat, illetőleg a megyei önkormányzat oszto­zik. A gyógyfürdő vize für­désre, ivókúrára egyaránt al­kalmas. Az évtizedek alatt, ki­épített gyógyhelyen tíz me­dence (négyezer négyzetmé­ternyi vízfelület), szállodák és bolthálózat, golfpálya és szó­rakoztató központok várják a vendégeket. Az osztrák határ­tól 25 kilométerre fekvő fürdőt ezután működtető részvény- társaság 233 millió forint alap­tőkével indul. Próbaprogram Zalában Az egészségügyi alapellá­tás, illetve háziorvosi szolgálat pénzügyi támogatási formájá­nak bevezetését újabb reform- intézkedés követi ez év július 1 -jén a járó és fekvőteteg-ellá- tás új, teljesítményhez kötött finanszírozási rendszere. En­nek — lehetőleg zökkenőmen­tes — országos alkalmazását elősegítendő a népjóléti tárca és a társadalombiztosítás ve­zetői egy próbaprogram elké­szítésére, s január elejétől való alkalmazására kérték fel Zala megye négy kórházát és három szakellátó intézmé­nyét. A program lényege: az alapellátásban gyógyítható esetek „kiszűrését” segítő és az indokolt szakellátást ma­gasabbra értékelő pontrend­szer, a fekvőbetegellátásban pedig a betegségtípusokhoz mért, s az optimális ápolási napok száma szerinti finanszí­rozás. * Értékesebb a Buda Alap befektetési jegye Nőtt az egyetlen magyaror­szági nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéké és be­fektetési jegyeinek értéke Vavra Lászlónak, a Buda Port­folio Befektetési Alapkezelő Kft igazgatójának tájékozta­tása szerint. Az alapot 51 mil­lió 580 ezer forintos saját tő­kével vették nyilvántartásba december elején. December 19-én a legnagyobb befektető — az alapkezelővel kötött elő­zetes megállapodás alapján — visszaváltotta befektetési jegyeit, így a saját tőke 18 mil­lió 384 ezer forintra csökkent. December 23-tól január 6-ig a nettó eszközérték a várako­zásnak megfelelően 18 millió 188 ezer 458 forintról 20 millió 203 ezer 255 forintra nőtt. A befektetési jegyek árfolyamér­téke pedig — ez a múlt héten még 8386 forint volt — január 6-ra 8780 forintra emelkedett. Az alapkezelő várakozásai szerint a növekedés tovább folytatódik. Megváltozik az E-hitel feltételrendszere A kamat: legfeljebb 7 százalék Az oly sokat dicsért-bírált privatizációs folyamat egyik sarokpontja: kinek, mekkora tőke áll rendelkezésére az ál­lami vagyon megvásárlására? Hajlandóak-e a bankok pénzt adni az új vállalkozóknak, s ha igen, milyen feltételekkel? A kormány az E-hitelnek nevezett egzisztencia hitellel pró­bálta vállalkozásra biztatni az új megélhetési lehetőséget keresőket, de a kamat gondokat okozott. Expo-látvány tervek A Városépítési Tudományos és Tervezőintézetben készítette el a budapesti Expo lát­ványterveit. Képünkön: a beépítés után várhatóan ilyen lesz a lágymányosi Duna-szakasz. (MTI-foto — Balaton József felv.) HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (4.) A háztartás is munka A költségvetést még csak-csak együtt készíti a csa­lád, de a teremtés koronái már korántsem hívei a tervek kö­zös megvalósításának, a kivi­telezésének. Pedig a háztar­tást nemcsak a feleség, az édesanya vezetheti! Igaz, tár­sadalmunk csak elvileg tekinti a háztartás vezetését munká­nak. A teljesítmény nehezen mérhető — a bevásárlás, a fő­zés, a mosogatás egyedüli eredménye a jóllakott és elé­gedett család. Egyébként munkabér nem jár érte, sok­szor még köszönöm sem a fi­nom ebédért, a tiszta ruháért. Országos megfigyelés alap­ján egyetlen nap alatt egy át­lagos háztartásban bevásár­lásra 47, főzésre 99, mosoga­tásra 37, takarításra 55, mo­sásra 53, vasalásra 45, reg­geli készítésre 33, míg a ház körüli munkára 103 percet for­dítanak. Ha összeadjuk, kide­rül, hogy csaknem egy teljes műszak, azaz 8 óra szüksé­ges a teendők ellátásához. Ezért kell a háztartási mun­kát tudatosan megosztani, és nem. csak alkalomszerűen se­gíteni! Az asszonyok többsége pénzkereső foglalkozása mel­lett, díjazás nélküli „másodál­lásban” látja el ezt a koránt­sem kevés feladatot. A háztar­tás valójában egy jól működő szolgáltatóház, ahol főznek, mosnak, vasalnak, takaríta­nak, humán-szolgáltatásként pedig nevelik a gyerekeket, gondoskodnak az idősekről. A napi 8 órás munkaidő és az utazásra fordított 1-2 óra mellett a feleségek, édes­anyák számára rendkívül nagy megterhelés a család tel­jes ellátása, kiszolgálása. Hogy mindenre jusson, leg­többször a pihenésre, tévéné­zésre és sokszor az alvásra szánt idő rövidül meg. A házi­asszony pedig mást sem tesz — legalábbis családtagjai sze­rint —, mint folyton fáradt­ságra panaszkodik. Ezért is elkerülhetetlen, hogy a család minden tagja— lehetőleg az önkéntesség elvén — részt vállaljon a háztartási munka- megosztásból. És ezt is ter­vezni kell, akárcsak a költség- vetést. Lehet napos, hetes rendszerben beosztani a te­endőket. Legyen, akinek a szemétlevitel, az üvegvissza- váltás, a ruhatisztíttatás, a ci­pőjavíttatás a dolga, de az is elképzelhető, hogy ágyazási felelőst, fürdőszoba-tisztasági őrt nevezünk ki a családban. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek nem idegenked­nek a háztartási munkától, kü­lönösen akkor, ha már kisko­rukban módjuk van a játékos közreműködésre. Számítsunk tehát rájuk! A háztartási gépek jelentik a másik segítséget. A mosógép, a centrifuga vagy éppen a mindentudó automata mosó­gép kezelését, programozását a gyerekek és a férjek is könnyen megtanulják. A por­szívózásra is könnyen rá lehet őket venni, igaz lehet, hogy eleinte nem lesz olyan tökéle­tes a tisztaság, mint a gyakor­lott háziasszony munkája nyomán, de a megosztott munka öröme megér ennyi ál­dozatot. Az okos feleség és bölcs édesanya türelemmel, finom iróniával rá tudja venni családját, hogy máskor vé­gezzen alaposabb munkát, és a szőnyeg mellett a rekamiét, fotelokat is portalanítsa. Az így felszabaduló időben az anyuka meglepetésként ké­szíthet valami finom cseme­gét, vagy netán ő is el tud menni a moziba. S nem egy mogorva, hanem egy mosolygós, pihent mamá­val tér haza a család.- borgó - (Folytatjuk) Az inflációs körülmények között a tőkére nehezedő ka­matterhek szinte elfogadhatat­lanná tették ezt a pénzt. Most azonban felülvizsgálták, mó­dosították a hitelfeltételeket. — Eddig az Egzisztencia hi­tel futamideje 6-8 és 10 év volt, 1-2 év türelmi időt adtak a törlesztés megkezdésére — tudtuk meg dr. Hegedűs Évá­tól, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetőjétől. — Igen nagy terhet jelentett a törlesz­tés. A kormány egyik leg­utóbbi ülésén úgy döntött, vál­toztat az E-hitel folyósításá­nak feltételein: a türelmi időt egységesen 3, a futamidőt 15 esztendőben jelölte meg. — Ezek az új szabályok csak az új kérelmekre vonat­koznak? — A rendelkezés vissza­menőleges hatállyal lépett életbe és kiterjed a korábban kötött hitelszerződésekre is. A korábban befizetett összege­ket természetesen nem fizetik vissza, de a kormányhatáro­zat életbe lépését követően mindenkitől az új feltételek szerint várják el a törlesztést. Úgy gondoljuk, azáltal, hogy a tőkerész törlesztését egy év­vel későbbre, a határidőt pe­dig csaknem a kétszeresére emeltük, a vállalkozókra ki­sebb terhek hárulnak, egyen­letesebb, arányosabb terheket kell vállalniuk. — Az infláció igen magasan tartotta az E-hitel kamatszint­jét is. Várható-e ennek a csökkentése? — A kormány egyetértésé­vel a pénzügyminiszter fel­kérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy vizsgálja felül az E-hitel és a hozzá kapcsolódó úgy­nevezett kamatrés ügyét. Eb­ben ugyanis egyedül a bank jogosult dönteni. A jelenlegi szabályozás szerint az E-hitel kamata két részből áll: egy százaléka (12,6 százalék) és az erre ráépülő kamatrésből (4 százalék). A kormány ál­láspontja szerint a privatizáció gyorsítása érdekében cél­szerű volna a kamat csökken­tése, a mi javaslatunk szerint azt 3 százalékban kellene meghatározni. A négyszáza­lékos kamatrést is magasnak érezzük, hiszen számos té­nyező miatt a bankok kocká­zata kisebb lett, de nem lehet teljesen megszüntetni, mert ez a hitellel szemben ellenér­dekeltséget szülne. — Milyen százalékot tar­tana elfogadhatónak a kor­mányzat? — Ebben a kérdésben nem dönthet a kormányzat, mert úgy gondoljuk, hogy ez a ban­kokkal folytatott tárgyalásokon alakulhat ki. Várhatóan azután kezdődhetnek meg ezek a tárgyalások, ha a jegybank el­nöke jóváhagyja az alapkamat csökkentésére vonatkozó ja­vaslatot. — A számok nyelvére lefor­dítva milyen változást jelent a mostani kormánydöntés? — Sokféle számítást végez­tünk erre vonatkozóan. Egy biztos: a hitelt legfeljebb 7 százalékos kamat fogja ter­helni. Ha valaki 10 millió forint hitelt vesz fel, csupán a ka­matváltozás miatt reálérték­ben 3,1 millióval csökken a terhe, a futamidő meghosz- szabbodása pedig további 1,6 millióval mérsékli a törlesztés értékét. Tízmillió forint hitel után tehát — hangsúlyozom: reálértéken — összesen 5 mil­liót kell a vállalkozónak vissza­fizetnie. Somfai Péter Módosított prognózis 1993-ra CSÖKKEN AZ INFLÁCIÓ KEDVEZŐ MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP / Élénkül a gyümölcstelepítési kedv Nagy erőkkel folyt a talajelőkészítés decemberben, s így a vetésre szánt terület mintegy 63 százalékát, azaz hozzá­vetőlegesen 1 millió 560 ezer hektárt felszántottak. Az őszi búza vetésterülete november vége óta mintegy 60 ezer hektárral növekedett, ami jórészt az 1500 forintos hektárankénti központi támo­gatásnak köszönhető. így a búza vetésterülete megha­ladja az egymillió hektárt. Ez tűnik ki a szaktárca legfris­sebb elemzéséből. A szántatlan terület 1 millió hektár alá csökkent. Ezenkívül még mintegy 460 ezer hektár­nyi földet nem kívánnak a gazdaságok megművelni, mi­vel a terület több mint fele kárpótlásra kijelölt. A talaj­munkákat nagymértékben se­gítette a december közepéig átlagosnál enyhébb időjárás. Az elmúlt évektől eltérően a téli csapadékos időszakban a termőföldek egyre mélyebb ré­tegei telítődnek nedvesség­gel. A hónap közepén bekö­szöntött szárazabb és az átla­gosnál hidegebb idő azonban károkat okozott főként a kései búzavetésekben és a repcé­ben. A kertészeti ágazatban a zöldséghajtatás előkészítése folyamatos a fólia- és üveghá­zakban. Egyes termelők már decemberben megjelentek a hajtatott hónapos retekkel. Heves megyéből ugyanakkor azt jelezték, hogy visszaesett a primőrtermelés a magas gázolajár miatt. Ennek elle­nére — a piacokat látva — az összkép kedvező. Több me­gyéből — így Fejér, Pest, Szabolcs-Szatmárból, vala­mint Veszprémből élénkülő gyümölcstelepítési kedvről ér­keztek hírek. A borászok befe­jezték az első fejtéseket, a forgalmazásbán továbbra is a kannás bor érékesítése a je­lentős. Örvendetes tény, hogy a FÁK országaiba irányuló pezsgő-, bor- és likőrszállítás fellendült, és a megrendelők többsége valutával fizet. (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekegyeztetési tárgya­lások és a parlamenti vita követ­keztében azonban módosult az áfa-koncepció, így változott az inflációs előrejelzés is. Mint is­meretes a kormány az áfa-rend­szer korszerűsítése keretében 8, illetve 25 százalékot java­solta, az elfogadott törvényben viszont csak 6, illetve 25 száza­lékos kulcsok szerepelnek, és egy szűk körben a termékek nulla áfa-kulccsal adóznak. A változásoknak megfelelően a Pénzügyminisztériumban mó­dosították az előrejelzéseket, így a Magyar Távirati Iroda által néhány nappal közöltekkel el­lentétben, a Pénzügyminiszté­rium tájékoztatása szerint az idén a fogyasztói árak csak 14- 17 százalékkal emelkednek. A termelői árak változása 8-11 százalékos lesz. (Az előzetes számítások szerint 1992-ben a fogyasztói áremelkedés 22-23 százalékos, a termelői árválto­zás pedig 13-14 százalékos volt.) A program alapján a GDP nagysága az idei esztendőben eléri a 3105 milliárd forintot. A múlt esztendőben a bruttó hazai termék összege 2655 milliárd forintot tett ki. A gazdaság kis­mértékű növekedésével párhu­zamosan megáll a lakosság fo­gyasztásának visszaesése, sőt minimális mértékű, 0-1 száza­lékos bővülésére is lehet számí­tani. A munkanélküliség egye­lőre tovább növekszik. Az esz­tendő végére a munkanélküliek száma eléri a 900 ezret. A la­kosság anyagi helyzete tovább differenciálódik. Ennek eredmé­nyeként nem csökkennek a megtakarítások, hanem bővül­nek. Ebben az évben a lakos­sági bruttó megtakarítások 260- 270 milliárd forinttal emelked­nek, valamivel nagyobb mérték­ben, mint a múlt esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents