Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 6., szerda Bővül a telefon- hálózat Oroszlányban másfél óven belül valamennyi igénylő tele­fonhoz jut. Az önkormányzat a Távközlési Részvénytársa­sággal egy korlátolt felelős­ségű társaságot alapít a szük­séges munkák elvégzésére; üzembe állítanak egy AXE 5000 típusú, a svéd Ericson cég által gyártott központot, s így 2500 új előfizetőt kapcsol­hatnak be. A korszerűsítés azt is lehetővé teszi, hogy az Oroszlánnyal szomszédos Bököd község hálózatát is rá­kapcsolják az új központra. Komárom-Esztergom megyé­ben egyébként már vala­mennyi várost és a községek többségét bekapcsolták az or­szágos távhívó-hálózatba. Vasúti rendőrség a Dél-Alföldön Vasúti rendőrséget állítanak fel a közeljövőben a Dél-Alföld több településén, hogy a pá­lyaudvarokon javítsák a va­gyonvédelmet, a közbiztonsá­got. A szegedi MÁV-igazgató- ság, valamint a Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyei főkapitányság szoros együtt­működésére azért volt szük­ség, mert a vasútállomásokon és teherpályaudvarokon el­szaporodtak a lopások, ga­rázdaságok. Szatymaz és Kiskundorozsma térségében például több alkalommal meg­rongálták a vasúti jelzőberen­dezéseket, s gyakori a kábel­lopás és vagonfosztogatás is. Jópásztor otthon idős embereknek Jópásztor otthon néven idő­sek szeretetotthonát nyitották meg tegnap Kecskeméten. Az épületben, amit a Jópásztor Nővérektől kapott a katolikus főplébánia, 15 garzonlakást alakítottak ki idős, egyedülálló embereknek. A valaha zárda­ként, majd az államosítást kö­vetően lakóházként szolgáló épületet 15 millió forintos be­ruházással alakították át. A költségeikhez a Népjóléti Mi­nisztérium 7,5 millió forinttal járult hozzá — ezt az összeget a kecskeméti főplébánia pá­lyázattal nyerte el. A hiányzó pénzt az adakozók és az egy­házközség teremtették elő. Egyre többen igénylik a szaktanácsadást Jelentősen nőtt a Price Wa­terhouse magyarországi irodá­jának számviteli, adó- és pénzügyi szaktanácsadó szolgáltatásai iránti érdeklő­dés az 1991-92-es pénzügyi évben. Ebben az időszakban több mint kétszeresére emel­ték díjbevételeiket az előző évhez képest. A 49 ezer szak­embert foglalkoztató világcég — az előző három év 72 szá­zalékos növekedése után — 4,4 százalékkal növelte bevé­teleit, 3,8 milliárd USA-dol- lárra. A budapesti iroda leg­eredményesebb szolgáltatása a könyvvizsgálat és az üzleti tanácsadás volt. Nyolcvan mozi működése szünetel Anyagi gondok miatt 80 Sza- bolcs-Szatmár megyei mozi szünetelteti működését. így az önkormányzati tulajdonba került 120 filmszínháznak kétharmada zárt be, mert a polgármesteri hi­vatalok nem tudták átvállalni a költségek fizetését. Nemcsak a kis nyírségi falvak maradtak mozi nélkül, hanem a régió na­gyobb települései közé tartozó Mátészalka és Nyírbátor is. Homokóra gyűjtemény A csongrádi Dózsa La- josné, 1962 óta gyűjti a homokórákat. Már tizenöt országból száztíz féle ké­szülék került a birtokába. A legkisebb néhány centiméter nagyságú, mindössze tizenkét má­sodpercig működik, míg a legnagyobb négy és fél óráig móri az időt. A csongrádi asszony vég­rendeletében úgy rendel­kezett, hogy hamvai majd egy hasonló berende­zésbe kerüljenek. HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (3.) Variációk kezdőknek A közösen készített családi pénzügyi terv előnye, hogy a család jövedelmét az együtt meghatározott céloknak meg­felelően használja fel és osztja szét. A tervet ugyan a szülők állítják össze, de ha a gyere­kek már nagyobbak, és a zsebpénz miatt ők is érdekel­tek a költségvetésben, szá­mukra is hasznos lehet a kö­zösen készített program. Háztartáspénz-központú gazdálkodás esetén a szülők abban állapodnak meg, hogy a jövedelem milyen hányadát fordítják a különböző kiadá­sokra. A kiporciózott koszt­pénzzel általában csak az asszonyok gazdálkodnak. Ők döntenek arról, hogy mit eszik a család, és a hozzávalókat is ők vásárolják meg. Az állandó kiadásokkal ilyenkor általában más, a férj vagy a nagymama foglalkozik. Egyszerűbb a helyzet, ha a családnak van lakossági folyószámlája, mert a pénzintézet — a megbízá­sok alapján — kifizeti a köz­üzemi számlákat és a hiteltör­lesztéseket is, lényegében le­veszi a család válláról az ál­landó pénzutalások terhét. A rezsi költségek kiegyenlítése után megmaradó pénzről azonban nem döntenek he­lyettünk. Jótanács: az ilyen „lazább” gazdálkodás esetén is érdemes a már mindenütt kötelező blokkokat, számlákat megőrizni és havonta köny­velni a kiadásokat, mert kü­lönben nem ellenőrizhető, hogy a bevételek miként tud­nak lépést tartani a kiadások­kal. Ha elmarad az összesí­tés, könnyen előfordulhat, hogy a következő hónap vége előtt elfogy a kosztpénz. Az így gazdálkodó családok tag­jainak általában zsebpénzük van, amit saját elhatározásuk szerint osztanak be. Ha valaki ebből a „külön keretből" a ház­tartásnak vásárol, azt minden esetben visszakapja a közös pénztárcából. Hátránya ennek a költség- vetési formának, hogy nem tervezik előre a megtakarítá­sok hasznosítását. Ennek el­lenére, ha jól határoznak a háztartási pénz összegéről, a család nem kerül zavarba, sőt gyarapodhat is. A megfigyelé­sek szerint ezt a módszert azokban a családokban ked­velik, ahol nemcsak a rend­szeres jövedelemre lehet számítani, hanem egyéb be­vételre is, például prémiumra, találmányi díjra, honorári­umra. A különjövedelmekből telik beruházásra, általában ebből veszik meg a tartós fo­gyasztási cikkeket. A jövede- lem-újrafelosztó módszert al­kalmazók, — közös megálla­podás alapján — fizetésük bi­zonyos részét maguknál tart­ják, a többit viszont beteszik a közösbe, amiből minden fel­merülő költséget kifizetnek. Kis létszámú, 2-3 tagú famíli­áknál vagy nagyobb jövedel­műeknél vált be ez a forma. Nem jellemző rájuk a tudatos tervezés; a jövedelemfelhasz­nálás szerkezete változhat, ezért könnyen pénzzavarba kerülhetnek. A nagyvonalú gazdálko­dásnak „köszönhetően”'a vi­szonylag magas jövedelmű­ekkel is megtörténhet, hogy a fizetés utáni napokban szín­házba járnak, előkelő étte­remben vacsoráznak, a hónap végén pedig tejre, kenyérre, cigarettára sem futja. A ház­tartás-közgazdászok a fiatal házasokat óva intik ettől a „demokratikus” módszertől, kezdetben nekik elég azt is megszokni, hogy az én pén­zem a miénk is. A családi béke megőrzése érdekében jobb, ha még az esküvő előtt megál­lapodnak, hogy háztartási ta­nulónaplót vezetnek. Sok-sok veszekedést meg lehet előzni, le lehet állítani tényekkel, vagyis a blokkokkal, a szám­lákkal és a kiadott pénz ösz- szesítésével. Az egyszemélyes gazdál­kodásban többnyire az édes­anya a pénzügyminiszter. Kö­zösen készített költségvetés hiányában a családtagoknak fogalmuk sincs az árakról, egyszerűen unják a drágulá­sokat ismétlő panaszáradatot. Az egyszemélyes „diktatúrá­ban” az is gyakori, hogy a fel­eség szabja meg a férj zseb­pénzét is, sőt esetleg naponta adagolva adja át: — „Itt van, fiam, cigarettára, újságra, sörre...” Pénzügyi szempontból eredményes lehet ez a forma, de nem biztos, hogy erősíti a házastársi köteléket. Meg­alázó, amikor a férj legjobb barátját nem tudja visszahívni egy fröccsre. Az asszonytól minden fillért kiszámolva kapó férjek szánalomra méltóak. Lázadásuk, kitörési kísérletük váratlan, ám annál veszélye­sebb lehet. Bizonyíthatóan sokkal könnyebben boldogul­nak azok a családok, ahol kö­zösen tervezik a kiadásokat, beleértve a ruházkodási költ­ségeket is, és mindenkinek van szavazati joga a költség- vetés elkészítésében. (Folytatjuk)- óma ­Korszerűbb kapcsolattartás Devizapiaci változások Az idén kisebb változások várhatók a bankközi deviza­piac szabályozásában — mondta el Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank főosz­tályvezetője. A bankközi devizapiac már fél éve működik, s a forgalom az utolsó hónapokban jelentő­sen növekedett. Míg júliusban és augusztusban a napi forga­lom 20-30 millió dollár körül alakult, az év végére már el­érte a 100 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank korlátlanul interveniált, vagyis a piacon kialakult többletet tel­jes egészében felvásárolta. Jelenleg az MNB átlagosan napi .hat-tízmillió dollárnak megfelelő devizát vesz meg. Az intervenció terén kisebb változások lesznek; az MNB valószínűleg limitálni fogja vá­sárlásainak alsó határát. A tervek szerint a jegybank egymillió dollárnál kisebb ősz- szegeket már nem vásárol meg. Összességében az elmúlt félévben a kínálat meghaladta a keresletet, és így a jegy­banki intervenció nélkül felért­ékelődött volna a forint. Az év vége felé voltak olyan idősza­kok, amikor kiegyenlítettebbé vált a piac. Novemberben, december­ben lényegesen növekedett ugyanis a vállalatok fogyasz- tásicikk-importja. Emiatt a ko­rábbinál több devizát vásárol­tak ügyfeleik megbízására a bankok. A pénzintézetek nem egy­forma aktivitással vesznek részt a piacon. Kialakult egy aktív banki csoport; ezek a pénzintézetek naponta külön­böző valutákban jegyeznek ár­folyamot. A bankok másik ré­sze részt vesz a piacon, ám alapvetően az aktív pénzinté­zetek szolgáltatásait hasz­nálja. A tervezett változtatások közé tartozik, hogy a bankok konverziós igényeiket telefo­non, illetve telexen is jelezhe­tik. Ezzel az eddig kialakult kissé bürokratikus gyakorlatot kívánják korszerűsíteni. Vár­ható az is, hogy módosul az árfolyamrendszer. A részle­tekről azonban még nem feje­ződtek be a szakmai viták. Természetbarát diákok a Berzsenyi iskolában Megismerték a megyét Kormányrendelet szerint Emelt nyugellátás a volt katonai munkaszolgálatosoknak Egy éve alakult a Somogy Megyei Természetbarátok Tu­rista Szövetségének természet- járó diáksportköre a kaposvári Berzsenyi általános iskolában, Iváncsicsné Kálmán Éva test­nevelő tanárnő kezdeménye­zésére. — Nem sajnálja a szabad ide­jét, többnyire a hétvégeket fölál­dozni arra, hogy a gyerekekkel kirándul? — Én is „vándormadár” va­gyok. A Balaton-felvidékről köl­töztünk Somogyba, s arra töre­kedtem, hogy megismerjem új környezetemet, a vidéket. A gyerekeim és a férjem is velem tartanak. Ami meglepő volt, hogy a kaposvári gyerekekkel együtt fedeztem föl a városkör­nyéket, mivel ők sem ismerték lakóhelyük vidékét. Sem a gye­rekek, sem a szülők. Azóta együtt járjuk a tájat; most már huszonöt gyerekkel és tizenki­lenc szülővel. A tanári szoba asztalán a ki­rándulások emlékeit idéző fény­képalbumok kalauzolnak az egy év alatt bejárt utakon. A szép tá­jak mellett feltűnnek a diákok ál­tal készített fényképeken azok a hangulatos jelenetek is, ame­lyek a kirándulásokat élménnyé avatták. A közös játék, a közös főzés és sorolhatnám még, mi minden köti össze a gyerekeket, a felnőtteket, a pedagógust a diákokkal, a szülőkkel. — Egy évvel ezelőtt, amikor a diáksportkört megalakítottuk az iskolában, arra figyeltünk, hogy elsősorban azokat a gyerekeket hívjuk sorainkba, akikre „ráfér” egy kis közösségi munka, kö­zösségi élet, nem iskolai keretek között. Nagyon jó nevelési szín­térnek bizonyultak a kirándulá­sok. Nevel a természet, a turisz­tika, a közösség. A gyógytest- nevelésre, sajnos, heti egy óra jut csak. Iskolánkban is több gyerek szorul rá olyan moz­gásra, amit a tanórán nem tu­dunk elvégezni. Közülük is töb­ben rendszeresen jönnek ve­lünk kirándulni. Az iskola folyosóján a gyere­kek a mozgásigényüket újszerű gumipertli játékkal igyekeztek kielégíteni. Közülük szólította meg a tanárnő a legfiatalabb diák sportkörös kislányt. Máso­dik osztályba jár. Iváncsicsné Kálmán Éva büszke rá, hogy va­lamennyi korosztály képviselteti magát a természetjárásban. Gyakori vendégük dr. Szili Gyula is. „Öreg” turista, akinek a tapasztalatai sokat segítenek; történeteiből pedig tanulhatnak a gyerekek. Az elméleti foglal­kozásokon a térképismerettel, a turistajelzésekkel, a környezet­és természetvédelem alapjaival is megismerkednek tanulók, a kör tagjai. — Mivel iskolánkban német nyelvet tanítunk, nagyon hasz­nos számunkra az osztrák kap­csolat, amelyet mi az Aipok-Ad- ria Munkaközösség „hajtásá­nak" tekintünk. Megismerked­tünk Haselbach turistaparadi­csomával, ahol néhány szép napot tölthettünk el. Gyerekeink és az osztrák diákok hamar összebarátkoztak, németül tár­salogva. Olyanok is beszélni kezdtek, akik az iskolában alig szólalnak meg. Horányi Barna Fel kell emelni a nyugellátá­sát, baleseti nyugellátását, to­vábbá nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátását annak, aki 1951 és 1956 közötti idő­szakban politikai okból hátrá­nyos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített. A nyugdíjemelést a kormány január 1 -jén hatályba lépő 174/1992. (XII. 29.) ren­deleté írja elő a szabadságkor­látozás tényleges tartamától függően. A munkaszolgálat tényleges időtartamát és az emelés ösz- szegét az érintett személy (hozzátartozó) kérelmére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozat­ban (hatósági bizonyítvány­ban) állapítja meg. A katonai munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munka- szolgálat esetén havi 500, a második évtől kezdve minden év után havi 250 forint. A kor­mányrendelet szerint az első hat hónapot a nyugdíjkiegé­szítés alapjául szolgáló időtar­tam számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A rendelet ér­telmében a munkaszolgálat­ban töltött időt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megálla­pításánál szolgálati időként, munkajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni. A munkaszolgálat időtartamát a területileg illetékes katonai hadkiegészítő parancsnokság által kiállított igazolással kell bizonyítani. A szerv az igazo­lást nem tagadhatja meg. Az emelés legkorábban 1993. január 1-jétől jár. A ren­delet hatálybalépését követő 6 hónapon túli igénylés esetén pedig a nyugdíjemelés legko­rábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hó­nap első napjától jár.

Next

/
Thumbnails
Contents