Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

1993. január 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Koordinációs fórum alakul A helyhatósági választáso­kat követően közös döntés alapján megszűnt az a koordi­nációs fórum, amely a volt at- ádi járás területén működő önkormányzatok gondjainak, érdekeinek egyeztetését szol­gálta. Az azóta eltelt idő azt bizonyította, hogy továbbra is közös érdekük a térséget érintő kérdésekben az együttműködés. Háromfa, Somogyszob, Görgeteg, Nagykorpád polgármesterei­vel együtt ezért a lábodi ön- kormányzat a városkörnyéki fórum ismételt életrehívását kezdeményezi, A fórum ala­kuló ülése ma kilenc órakor lesz a lábodi körjegyzőségi hi­vatalban. A napirenden még a települési vízmüvek idei üze­meltetése is szerepel. Beruházások Somogyszobon A sörtiegyszöbi enker- mányzat 41 millió 91Ö ezer fö- rintbói aazdálködhát az idén. A pénzbei mintegy §,§ millió fenni jut fejlesztésre. Az idén járdaépítést, vizvezeték-beví- test §s útjavítást terveznek. Az enkermányzáf kétéves műkö­désé alatt mer sefegnyi delget mérgvalesitótt: többek kezt el­készült az iskola üj téma terme, az óvoda központi fű­tése, a szolgálati lakások rendbetétele, bővítése, az új könyvtár kialakítása és a So- mogyszobért alapítvány létre­hozása is. Háziünnepség a kultúra napján Igazi háziünnepség színhe­lye volt pénteken délután a nagyatádi művelődési köz­pont. Az idén húszéves intéz­mény csoportvezetői, szakkö­rei, csoportjai mutatkoztak be egymás előtt. A magyar kul­túra napja tiszteletére rende­zett ünnepséget a Társadalmi Egyesületek Szövetsége tá­mogatta. Új öltöző A somogyszobi sportkör összejövetelt tartott pénteken a községben. A beszélgeté­sen a csapat tavalyi szerep­lése és az idei kilátások mel­lett a község határában lévő sportlétesítmény fejlesztése is szóba került. A labdarúgást már évek óta támogatja az önkormányzat, az idén pedig a pálya rendbetétele mellett új sportöltöző várja a csapatot Somogyszobon. Vasárnapi nyitva tartás Atádon A közkedvelt vasárnapi be­vásárlásra már hat ABC-ben van lehetőség Nagyatádon. Hétfőnként mindig nyitva tar­tanak a csemege- és élelmi­szerüzletek a városban, így biztosított a lakosság alapellá­tása. Uzbegisztáni bartel Nagyatáddal Cérnában a jövő Munkásfelvételt hirdetnek — Biztosabb a belső piac Már októberben tervezték az idei évet a Nagyatádi Cér­nagyárban. Keretszerződése­ket kötöttek, így sokkal bizton­ságosabban tudták az esz­tendőt körvonalazni, mint ko­rábban. Stabil jövőt vár a több mint 700 dolgozót foglalkoz­tató üzem igazgatója. — A belföldi piac stabilabb lett — mondta Mónos József. — Az idén 10 százalékkal na­gyobb mértékű piacbővülést vártunk a korábbi évekénél, de az év eleji kilátások szerint ez csak fokozódik. Bár termé­keink árát emelnünk kell, en­nek mértéke azonban a szo­kásos nyersanyagárakét nem haladja meg. Továbbra is ver­senyképesek vagyunk a hazai piacokon, mert a múlt évben megjelent nyugat-európai cérna- és fonalgyártó cégek többszöröséért adják a ha­sonló minőségű termékeket Magyaroszágon. Megindult egy egészséges mozgás a belföldi piacon, s ennek hatására mintegy 460 tonna terméket tudunk értéke­síteni ebben az évben. portpiacaink száma csökkeni' de nagysága lényegesen' 1300 tonnát szállítunk NémeT-l országba, Görögországba, Szíriába és Svédországba. — Ehhez a szakmái lét­szám is megvan, s folyamato­san körülbelül 3Ö segédmun- kaerő fölvételét tervezzük az év folyamán, lay 73Ö emberrel tudjuk megvalósítani tervein­ket. — Piaci kilátásunkat javítja — fólytatta az igazgató —, hogy sikerül 10 éves elfekvő készletünket Üzbegisztánban értékesíteni. A létrejött bartei­kapcsolatban 42 millióért ka­punk pamut alapanyagot. Természetesen a nagy vásár­láson kívül új üzleti kapcsola­tokat is remélünk. A termeléshez pedig tisz­tességes bért akarnak adni. Az idén 30 százalékos kere­setnövekedést terveztek. Dol­gozóik úgy számolhatnak, hogy már január 1 -jétől része­sülnek — esetleg két részlet­ben — ebben a juttatásban. A biztos bizonytalanság állapota jellemző a gyárra. Az önálló­sodásról továbbra sem mon­danak le, de e folyamat az udóbbi időben lelassult. Céljuk a privatizáció következő fokán az, hogy a dolgozók minél na­gyobb részt tudjanak megvá­sárolni a gyár részvényeiből. Megvan a reményük rá, hi­szen több tőkeerős cég is haj­landóságot mutat a gyár meg­vásárlására. Az igazgató kifejtette: na­gyobb beruházást az idén nem terveznek. A géppark ál­lapotának szinten tartását ter­vezik. A régi kazánokat meleg fviaesekre cserélik ki. Erre a pénzügyi fedezet is rendelke- # zésükre áll. Termékfejlesz- íVfesre alapvetően a kézikötő cérnáknál van lehetőségük, ez ugyanis egyre több nyeresé­get hoz. Befejezik a számító- gépes hálózat kiépítését i9. Az adminisztráció után a terme­lési vonal következik. — Hagyományos piacku­tató tevékenységünket ebben az évben is folyatatni kívánjuk — mondta Mónos József. — Elmegyünk újra Karlovy Varyba, 9 kiállításokon derít­jük fel a hazai piac „fehér folt­jait". (Némeih) HAJLIK AZ ÜVEG GÖRGETEGEN A falu tükrei Legalább 10-15 ember megélhetéséről gondoskodik folyamatosan az Üveg-Tükör Bt Görgetegen. A falubeliek így hosszabb távon is számíthatnak a téesz melléküzemágából átalakult betéti társaságra, ugyanis stabil piacaikra évente mint­egy 12-14 millió forint értékű félkész és készterméket szállí­tanak. Peti Ferenc, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy sikerült meghonosítaniuk a hajlltottüveg-gyártás techno­lógiáját. Ennek a terméknek jelenleg meghatározó a nyu­gati piaca. Előállításakor az üveget először kézi kőrvágö­gépen a megfelelő méretűre vágják, majd csiszolják és a szélét zámolják. Ezután for­maedényekbe téve elektro­mos kemencében 420 Cel- Sius-fökra felmelegítik és készre nyomják. Ezzel különböző műszerek, órák domború formaüvegeit nyerik. Németországból ren­deltek több ezer darabot ver­senykerékpárok kilométerórá­ira. Termelésük mintegy 80 százalékát mégis a különböző méretű és fajtájú tükrök fel­dolgozása adja, de elvállalnak bármilyen profilba Vágó mun­kát. Feldolgoznak hőszigetelt üvegeket is. Az ügyvezető nem titkolta, hogy merész tér veik vannak. A bérelt épületeket a bt-ta- gok megvásárolják és rt-ot alakítanak. Színes üveg hají­tását nem, de bizományi for­galmazását tervezik, üj csi­szológépet és üvegmosót vá­sárolnak a munkák meggyor­sítása és könnyebbé tétele érdekében. Termelésüket szeretnék fel­futtatni. Munkahelyteremtő hi­tel felvételével újabb dolgozók foglalkoztatását tervezik. A teljesítménybérben dol­gozó tagok tavaly 25 százalé­kos bérfejlesztést kaptak, az idén már osztalék is lesz N. I Textilszőttes és tűzzománc Színvonalas amatőrök A megye legjobb alkotóinak munkáiból válogathatott a bí­rálóbizottság. Eredményeként olajfestmények, szőttesek, tűzzománc és gobelin szere­pel közönségcsalogatónak a művelődési ház kiállítótermé­ben. Február végéig tekint­hető meg Nagyatádon a XV. országos képző- és iparmű­vészeti pályázat megyei be­mutatója. A tárlatot szombaton nyi­totta meg Angyal Mária, a Ma­gyar Művelődési Intézet osz­tályvezetője. Kiemelte, hogy a hivatásos és amatőr művé­szek szociológiai megkülön­böztetése egy bizonyos eszté­tikai érték alatt felesleges, fö­lötte pedig értelmetlen. A mű­vészi, az alkotói folyamat és a fantázia szabadsága nem szab gátat sem az amatőr, sem a hivatásos művész telje­sítményének. Az dönt, hogy milyen a bemutatott mű, s ezt mindig a közönség dönti el. Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója szerint lassan ösz- sze kell mosni a határokat a hivatásos és az amatőr művé­szet között. A szakmai zsűri 14 alkotót javasolt az országos sereg­szemlére. A kiállításon 42 mű­vész 68 alkotása látható. Kü- löndíjban részesült: Wágner Ferencné, Polak Judit, Csi­szár Katalin, Adelmann Gusz­táv, V. Halmos Klára, Zákányi László. A bemutatott alkotá­sok még a kevésbé hozzáér­tőknek is élményt nyújtanak. Gazdasági életünk pontos tü­körképét festette meg Dóka Pál, akinek képeiben kifejező­dik a parasztok elhagyatott- sága, a tömegek egyetlen útja, az Istenhez való imádko­Pacskó Ferenc Zászlós című alkotása zás. Molnár Pál Ügyvezető igazgatójának képe darabok­ból összerakott, ez arra is le­hetőséget ad, hogy egy másik arculatú embert csináljanak belőle. Halmos Klára többé soha be nem zárható kapuja élő korrajz. A tárlat legidősebb — ma is aktív — résztvevője Me- zey Magdolna a tájképfesté­szet hagyományait folytatja. Polák Judit textilszőttes-so­rozatáról szinte meg sem le­het állapíteni, hogy az festve van-e vagy szőve. Alkotásai a képző- és iparművészet hatá­rán mozognak. Új, naív festőt fedezhetnek fel a látogatók Wágner Fe­rencné személyében. Potó Kornélia gyapjúszőtteseivel hívta fel alkotásaira a figyel­met. Ő a kaposvári siketek ál­talános iskolájának tanára is, ahonnan a gyermekszakkör tűzzománc alkotásokkal je­lentkezett. Németh István Meghívták Kaposvár polgármesterét Népfőiskola Pogányszentpéteren Védik a természet értékeit A kilencedik éve működő II. Rákóczi Ferenc Művelődési Egyesület a múlt év végén népfőiskolái sorozatot indított. Az ötszáz lelkes kisközségben két-három hetente általában húszán hallgatják az előadá­sokat, majd vitatják meg a vi­lág és szükebb környezetük gondjait. A népfőiskolán már szóba kerültek politikai kérdé­sek és a lehetséges vállalko­zási formák is. Meghívták körükbe Szaba­dos Pétert, Kaposvár polgár mesterét is, aki februárban lá­togat el a községbe. Később Benda Kálmán történész lesz a népfőiskola vendége, a gaz dakörökről dr. Tamás Károly, a természetgyógyászatról Ke­celi Ágnes tart előadást. A he­lyi szakemberek a gyümölcs- termesztés tudnivalóiról, il­letve a környezeti értékek vé­delméről szólnak a tavasze­lőig tartó kurzuson. N. F. • • * Önkormányzati patikát szeretnének a lábodiak Az ellátó biztonsága a legfontosabb A megyei gyógyszertári háló­zat privatizációjáról alkotott el­képzeléseket ismerte meg janu­ári ülésén Lábod önkormány­zata. A testület állásfoglalásá­ban az Állami Vagyonügynök­ség privatizációs koncepciójával szemben a megyei önkormány-, zat átalakítási elképzeléseit tá­mogatja. A képviselők úgy ítél­ték meg, hogy a megye telepü­léseinek tulajdonaként létrejövő gazdasági társaság nagyobb biztonságot jelent a kistelepülé­sek gyógyszerellátásában. A megye gyógyszertárainak priva­tizációját az ÁVÜ-ével azonos feltételek mellett a megyei ön- kormányzat elképzelése is biz­tosítja. A gyógyszerellátás fel­előssége jogszabály szerint ugyan nem tartozik a községi önkormányzatokra, de mint minden veszteséges lakossági szolgáltatás biztosításának gondja, visszaszáll rájuk. Az ál­lampolgárok közellátásával kapcsolatos gondjainak megol­dására pedig a jogszabályokra való hivatkozás nem lehet fel­elős önkormányzati válasz — vélik a képviselők.

Next

/
Thumbnails
Contents