Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
4 1993. január 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG KORKÉRDÉS A PARTOKHOZ Amit remélnek és amiben hisznek A „Hit, remény, szeretet” hármas jelszava igen régi és vélhetően elévülhetetlen marad a jövőben is. Az új esztendő küszöbén a parlamenti pártok vezetőit kértük föl arra, hogy röviden határozzák meg: számukra mi e hármas jelszó aktuális tartalma. Öt válasz érkezett be — ezeket adjuk közre a pártok szerinti csoportosításban. Kérdéseink a következők voltak: 1. Miben hisz? 2. Mit remél a jövőtől? 3. Mit tart fontosnak elmondani a szeretetről? A legjobb védjegy A Csemege-Julius Meinl magyar-osztrák kombinált védjegy az elmúlt három év védjegyei közül a legsikeresebb. Titka abban rejlik, hogy leleményesen ötvözi az osztrák és a magyar cég korábbi védjegyeit. A néger fiúval kombinált csemegekosár nyerte el a Magyar Védjegy Egyesület fődíját az 1992. évi IV. magyar védjegyszemlén. A pályázaton az elmúlt három év 1739 magyar védjegye vett részt, a zsűri csupán húszat talált alkalmasnak díjazásra. A Lehel sikere Sikeresnek minősítette a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár és az Elektrolux-csoport házasságát a Heiiki Takanen, a svéd cégcsoport vezetője, aki a Lehel fönállásának 40. évfordulója alkalmából emlékezett meg a gyárról. Jászberényben a legfejlettebb technológiát szeretnék bevezetni. Finanszírozási program Mintegy 2,3 milliárd dollárt kell Magyarországnak az idén, 1993-ban külföldi konvertibilis adósságainak törlesztésére fordítania. A finanszírozási programon már dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, ám a prognosztizálás a korábbiakhoz képest nehezebb. Ma már ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett másokkal is számolni kell. A vállalatok egyre inkább élnek a lehetőséggel, jelentős külföldi hiteleket vesznek föl. Tulajdonjog, a volt NDK területén Azok az egykori tulajdonosok, illetve örököseik, akik a volt NDK területén lévő államosított, illetve állami korlátozó intézkedéssel sújtott ingatlanok esetében a tulajdonjog visszaállítására az igényüket 1992. év végéig tehették meg. A Pénzintézeti Központ külföldi vagyoni ügyek osztálya bővebb felvilágosítást nyújt a hozzájuk forulóknak, Budapesten a IX. kerület, Ló- nya utca 38. szám alatt. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője: / Élni tudunk a lehetőséggel 1 Hiszek abban, hogy a ■ magyarság élni fog azzal a történelmi eséllyel, amelyet az elmúlt három év változásai kínálnak számára. A nemzet visszaszerezte függetlenségét, a polgárok szabadságukat, az állam pedig alkotmányos jogrendjét. Az egyedülálló történelmi lehetőség egyben óriási felelősséget is ró a magyar társadalomra. Nem hivatkozhatunk külső kényszerekre, sem belső erőszakra. Csak tőlünk függ, hogy megteremtjük-e az új magyar társadalmat, amelyben minden egyes embernek megadatik a lehetőség az emberhez méltó életre, valahogy úgy, ahogy a nálunk szerencsésebb országokban hosszú évtizedek fejlődése nyomán már kialakult. Ebben hiszek, hogy ez sikerül a magyarságnak, hiszen semmivel nem vagyunk tehetségtelenebbek, mint a tőlünk nyugatabbra élő szerencsésebb nemzetek fiai. 2 Azt remélem, hogy ez ■ alatt a négy év alatt, amíg a nemzeti kereszténydemokrata polgári és népi értékeket valló politikai erők irányítják az ország átalakulását, a társadalmi béke és a működőképesség fenntartása mellett sikerül az átalakulásban olyan messzire jutni, hogy semmiféle politikai változás ne tudja a megindult folyamatot visszafordítani. Persze tisztában vagyok vele, hogy négy év nem elegendő egy egész társadalom demokratikus és törvényes átalakítására, ezért abban is reménykedem, hogy 1994-ben lehetőséget kapnak ugyanezek a politikai erők a megindult átalakulás folytatására, illetőleg megszilárdítására. 3 Amikor a társadalom le- ■ veti magáról a kollektivizmus béklyóit és az egyéni érdekek érvényesülése kerül előtérbe, talán természetes, ha a hamis „közösségi érzésétől szabadulván mintha átmenetileg megfeledkeznénk arról is, hogy a szeretet az emberi társadalmat együtt-tartó természetes érzés. Valóban keservesen tapasztaljuk napjainkban a szeretet hiányát, de bízom benne, hogy ez az átmeneti egyensúlyzavar hamar helyrebillen. Ebben sokat segíthet a kereszténység értékeinek érvényesülése a társadalom minden területén, hiszen a kétezer esztendős kereszténység alapvető tanítása a szeretet. Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke: Tanuljuk meg elviselni egymást I Mint közéleti szereplő, ■ abban szeretnék hinni, hogy az ország és a benne élők sorsa mielőbb jobbra fordul. Ehhez azonban mindenek előtt arra van szükség, hogy végre magunk mögött tudjuk hagyni az olyan politikai vitákat, melyeknek a hangneme olykor a gyűlölködéshez közelít, s amelyek ma — sajnos — eléggé meghatározzák a magyar közéletet. 2 Ez egyben reménykedé- ■ sem egyik célja is és ezt a reményt nem tartom megalapozatlannak. A mostani jeles napok — azaz a karácsonyi és szilveszteri ünnepek — hangulata az emberek egymás közötti érintkezését akkor is áthathatná, amikor hétköznapokat élünk. Ebben is bízom, hiszen egyébként a legtöbb emberi cselekvés, így a politizálás is jórészt értelmét veszíthetné. 3 A szeretet még az előző ■ kettőnél is meghittebb érzés, fogalom. És nemcsak az intim magánéleti szférában, hanem társadalmi szinten is. A politikusok számára persze nem írható elő, hogy egymást kivétel nélkül szeressék, s talán nem is volna ez lehetséges. Az azonban mindenképpen elvárható, hogy megtanulják elviselni egymást és tudjanak együtt élni a köztük húzódó, szükségszerű ellentmondásokkal. E téren optimista vagyok, mert számos jelét látom annak, hogy mindinkább erősödik ez a törekvés. Társadalmi szinten hasonlóképpen fedezhetők föl az egymás iránti szeretet és az összetartozás, a szolidaritás jelei, amelyet talán még erősít az is, hogy az országban mind többen kénytelenek számukra fontos dolgokról — remélhetőleg átmenetileg — lemondani és gyakran a nélkülözést is vállalni. Persze, a szélsőségek megjelenése és erősödése is tagadhatatlan, de én a másik pólus erejét sokkal többre tartom. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke: I Erre a kérdésre egyetlen, ■ de úgy vélem, mindent kifejező szóval válaszolhatok: Istenben. 2 Legfőbb reményem, hogy ■ Magyarország lakossága végre fölismeri, hogy már 1990 tavaszától, de legkésőbb 1991 június végétől — amióta nincsenek hazánkban idegen katonák — maga dönthet saját sorsáról. 3 A szeretetről azt tartom ■fontosnak megjegyezni, hogy ezt a gyönyörű fogalmat sokkal inkább elhasználtuk, mint amennyire felhasználtuk. Vagyis, kezünkben van egy nagy lehetőség, amiről nem annyira beszélnünk, mint inkább azt gyakorolnunk kellene. Egyenlő teherviselést Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető al- elnöke: Az év végi ünnepeken a magány jobban fáj. A kiszolgáltatottak még jobban félnek. Az emberek jobban vágynak az együttlétre és a szeretetre, mint máskor. Most sokan voltak, akik nem tudtak ajándékot vásárolni, ünnepivé varázsolni a szentestét. Akik — miközben a karácsonyfát díszítették és az elmúlt évre gondoltak — arra ébredtek rá, hogy valami nagyon fontosat elveszítettek: a biztonságérzetet. Egyre többen vannak, akik nem tudják mit hoz a jövő: lesz-e munkahelyük, ki tud- ják-e fizetni a villanyszámlát, tudnak-e játékot is venni a gyerekeknek, elmehetnek-e nyaralni 1993 nyarán. Egyre több ember számára vész el a remény is. Az, hogy holnap vagy holnapután jobb lesz, hogy ismét elindítható a kocsi, hogy ismét eljut színházba is, és a gyerek különórára is járhat. Az a kis jólét és béke, ami a 80-as évek végére kialakult Magyarországon, csak álom volt tán, amely soha nem tér már vissza? Minél tekintélyel- vűbb egy hatalom, annál jobban összekovácsolja a neki alárendelteket. A rendszerváltás két és fél éve alatt az emberek megtanulhatták, hogy soha ekkora szükségük nem volt — a legkisebb közösségtől a legnagyobbig, a társadalomig — a szolidaritásra. Sokan megértették, hogy ezekben a nagyon is embert próbáló időkben mennyire fontos a másik emberre való figyelés, az összetartás. Két és fél év elegendő volt ahhoz, hogy mind többen ráébredjenek: az elmúlt rendszer akkor szólamnak tekintett elvei mennyire hiányoznak mai mindennapjainkból. Mindez reményt ad a szocialistáknak, akik alapvető eszményükként vallják a szolidaritást. Rosszkedvű volt 1992 tele. Mintha hiányozna nemcsak a fény, a ragyogás, hanem a szeretet is. Osszeszorított fogakkal rohanunk, küzdünk, mindenkiben ellenséget látunk, esetenként keresünk. Az ünnepek talán segítettek abban, hogy kissé megfeledkezzünk a mindennapokról. Öltöztessük szívünket örömbe. Merítsünk erőt azokból a csillogó gyermekszemekből, amelyek ezután is kigyúlnak, mikor felszikrázik a csillagszóró. Egy boldogabb évet kívánok mindnyájunknak 1993-ra. Gyimóthy Géza, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos főtitkára: 1 Távol lévő elnökünk, Tor- ■gyán József nevében is mondhatom: a hit áthatja mindennapjainkat. Őt családi gyökerei a görögkatolikus valláshoz kötik, hitben nőtt fel és ma is hívő katolikus. Nekünk, kisgazdáknak a kereszténység nemcsak jelszó, mi meg is éljük. Egyébként jómagam is görögkatolikus vagyok, s lelkész, tehát a hit hivatásommal szorosan összefonódik. 2 Abban reménykedünk, ■ hogy az a folyamatos politikai küzdelem, amiről jól tudjuk, sokszor népszerűtlen jelenségekkel is társul, végül mégis meghozza a gyümölcsét, hiszen a céllal nemcsak egy-egy szűkebb csoport ért egyet, hanem a kisgazdák és a velünk rokonszenvezők széles tábora: a politikai rendszerváltásnak végbe kell mennie! Miközben nem akarunk egy percre sem elfeledkezni azokról, akikért az egésznek történnie kell. Azokról a milliókról, akik ebben a nehéz időszakban még csak a terheit érzik e folyamatnak. Mert az ő hitükről is szó van, amikor a rendszerváltás tempóját már-már elviselhetetlennek érzik! Mint pártpolitikus, azt is remélem, hogy megtévesztett tagjaink is megértik, miért történt annyi kényszerű oldallépés a politikai harcunkban és nem engedik, hogy megtörténjék a kisgazdapárttal újra az, ami a Rákosi-érában, amikor a pártot fölszabdalták és így veszítette el erejét, bázisát. 3 A szeretetről lényegében ■ már az előbbi pontban szóltam, amikor a milliók érdekeinek fölvállalását, az értük érzett felelősséget említettem. Az ősi kisgazdajelszóval teljesen egyetértve — Isten, haza és a család teljes egységében gondolkodunk. A családot, mint mikroközösséget a szeretet legfőbb, elemi egységének tekintjük és politikusként is a családból hozott érzelmeinkkel szeretnénk hatni az emberekre. A húskombinát számláit forgatják a rendőrségi szakértők Fal mellett adták el a húst, nyoma veszett a valutának A mostani igazgató jelentette fel a régit, s a raktárost (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Újvári Gábor elmondta: a Knakk Kft készáruraktárában keletkező ké- száruhiánnnyal és sikkasztással kapcsolatos feljelentés első számú gyanúsítottja Szamosi János, továbbá három raktárostársa. A nyomozás során — amelyet feljelentés-kiegészítés után rendeltek el — kihallgatták a raktárosokat, s az ügyben részt vevő gépkocsivezetőket is. A Knakk Kft a készáruraktárhoz érkező hivatalos megrendelés alapján látja el a megyében, sőt megyén kívül is a különböző egységeket készáruval. A megrendelés alapján elkészítik a számlát, s a számlával együtt a túrajáratok kiszállítják az üzletekbe a kívánt árut, a boltok központjai pedig banki úton, átutalással egyenlítik ki a számlákat. A raktárosok a gépkocsi- vezetőkkel összejátszva manipulálták ezt a szabályos folyamatot. A gépkocsivezetők az árut nem rakták le a boltoknál, mondván: „az árut nem fogadták, éppen betörés volt az üzletbe... nem volt nyitva...” Az ilyen módon keletkezett többletet később készpénzért értékesítették, holott vissza kellett volna juttatni a raktárba. A raktárosok és a gépkocsivezetők ilyen úton 1991. januártól 1991. augusztusig, a nyomozás eddigi adatai szerint 3-4 millió forint értékű áruval sajátjukként rendelkeztek. Könyvszakértő szakvéleménye, valamint a rendé- szek és a ládamosók vallomása bizonyítják, hogy adott esetben nem került vissza áru, csupán az üres göngyöleg. A készáru raktáros viszont a bizonylatokon azt igazolta, hogy az árut visz- szaszállították a raktárba, s bevételezték. bből keletkezett a 3-4 millió forintos raktárhiány, amely csak töredéke a vizsgált — nyolc hónapos — időszákban kimutatott ösz- szesen 27 millió forintos hiánynak. A nyomozás során nagy mennyiségű egyedi számlát vizsgáltak meg, amelyben csaknem száz bolt érintett. A boltvezetők természetesen olyan árréssel adták tovább a feketén beszerzett húsárut, amelyből nekik is jelentős hasznuk volt. A büntető- eljárás különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt van folyamatban. A másik feljelentés Marosán László és vezetőtársai ellen érkezett a rendőrségre, mert: „szándékos vagyoni hátrányt okoztak a Kaposvári Húskombinátnak". Marosán László 1989. áprilistól 1991. novemberig volt a vállalat igazgatója. A húskombinát 1989-ben még 84 milliós nyereséggel, 1990-ben már 325 milliós veszteséggel, 1991-ben pedig 284 millió forintos veszteséggel zárta az éveket. A feljelentés szerint Marosán László és vezetőtársai a húskombinátot „szétszervezték”. 8-10 kft-t, illetve betéti társaságot csináltak az egységes vállalatból, holott szakemberek jelezték: a húskombinát ütőképesebb, ha egységes marad. A nyomozás során valamennyi kft-t és betéti társaságot külön vizsgálnak meg; az Országos Könyvszakértői Intézet szakvéleménye alapján átvilágítanak. Ennek alapján hitelt érdemlően kiderítik — figyelembe véve a megváltozott külső és belső piaci viszonyokat, valamint a problémássá vált felvevőpiacot —, hogy a veszteséges gazdálkodás valóban szándékos hátrány okozás eredménye-e. A feljelentésben egyedi esetek is szerepelnek. Eszerint Marosán Lászlónak kapcsolata volt egy olyan jugoszláv céggel, amelynek mintegy 5,2 millió forint értékű marhahúst exportált. A partner érdemi fizetőképességéről nem győződött meg, a Kaposvári Húskombinát nem kapta meg az áru ellenértékét, azóta sem találják a vevőt. Egy másik eset: devizaletéti szerződést kötött — utazási keret biztosítására — 13 ezer német márkára egymillió forint ellenében egy budapesti kft-vel. Az 1990. decemberi valutaárfolyamot tekintve azonban ez a szerződés igen előnytelen volt. Marosán László ezt a devizát fölvette, ám nem számolt el vele, nem tudni: mi történt a márkával. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya ebben az ügyben is folytatja a nyomozást. Dr. Újvári Sándor a tájékoztatón közölte: az üggyel kapcsolatosan a főkapitányságon személyesen érdeklődött dr. Sipos Imre kisgazdapárti országgyűlési képviselő. Tamási Rita
