Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993. január 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Galambok az iskolában Kisállat-tenyésztők, galambászok szerveztek kiállítást a siófoki 1. számú általános iskolában. Csaknem harmincán mutatták be egyesületük szervezésében a 250 különböző kisállatot. A papagájok, dísz- baromfik, galambok, nyulak tenyésztői közül huszonegyen már korábban díjat nyertek országos bemutatókon — ez is jelzi az esemény magas színvonalát. Az egyesület az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Felszámolják a Zamárdi Nevelőotthont Utolsó karácsonyukat töltötték együtt a zamárdi nevelő- otthon lakói. Az új gyermek- védelmi törvény árnyoldalát mutatta meg az intézmény felszámolásának terve. Ennek során az egy intézetben elhelyezett testvéreket elszakítják egymástól. Jelenleg nyolcvan fiatal elhelyezésének gondja még nem megoldott. Somogytúr közvetlenül hívható Visz, Somogybabod, Lát- rány és Somogytúr lakói ezentúl közvetlenül telefonálhatnak ügyes-bajos dolgaikban. A Matáv crossbar-kapcsolást tett lehetővé azokon a vonalakon, melyeket eddig telefon- központ segítségével lehetett csak elérni. 200 állomást ígért összesen a Matáv — az új bekötések díjai . magasabbak lesznek majd az eddigieknél. Tervezik, hogy a 14 kilométerre eső Gamásra is elviszik a vonalat — ez esetben különleges vezetéket kell használniuk az építőknek a távolság miatt. Somogytúron 23 vonal már jelenleg is közvetlenül hívható. Vízisport-kör alakult Siófokon Huszonnyolc alapító taggal megalakult a Siófoki Városi Vízisportkör. Céljuk, hogy a helyi fiatalokat megtanítsák arra: miképp kell vitorlást vezetni, a tóból embereket kimenteni, s vigyázni a környezetre. A tervek szerint a helybélieknek önköltséges, az ide érkező vendégek, nyaralók részére pedig üzleti alapon biztosítanák a tanfolyamokat. Tornacsarnok épül Szabadiban Elbontották Balatonszaba- diban a polgármesteri hivatal jó résziét. Helyére szeptemberre tornaterem épül 20 millió forintért annak minden kiszolgáló létesítményével együtt. A hasznos alapterület összesen 610 négyzetmétert tesz majd ki. Szükséges már régóta e beruházás; a 270 általános iskolásnak egy buszgarázsból kialakított tornaszobában tartották eddig az órákat. EGY VÖDÖR VÍZ A SÍPOK KÖZÉ F öld vár új orgonát kap Göncz Árpád a kőröshegyi templomban — Zeneszó a vendégeknek Kerek! „romjai” Elöregszik a falu Az igényesebb cikkeket a városból hozzák — Nincs szórakozási lehetőség Kőröshegy katolikus templomának méltán híres orgonáján nyaranta Európa-hírű művészek adnak koncerteket. Ma is szokás, hogy ha az év bármely időszakában egy-egy politikusunk, neves közéleti személyiségünk arra jár, ha csak néhány percre is, de betér a templomba és megszólaltatják számára e gyönyörűen szóló hangszer sípjait. Legutóbb Göncz Árpád köz- társasági elnök tett így egyik somogyi útja során, ahogy azt. Kiss Iván katolikus lelkész elmondta. Balatonföldvár egyházközségi szempontból Kőröshegyhez tartozik. Hamarosan az ottani hívek is korszerű új orgonának örvendhetnek. Kiss Iván lelkész szerint Földváron az orgonaépítés nem ütközött túl nagy nehézségekbe, hiszen a templom sem szegény, az önkormányzat is hozzájárul a költségekhez, s a hitélet is jóval intenzívebb, mint Kőröshegyen. — Mi a különbség a meglévő kőröshegyi és az épülő földvári orgona között? — A kőröshegyi több ezer sípos orgona — kezdte Kiss Iván. — 1967-ben épült, Kovács Endre orgonaművész tervei alapján. Mivel akkor még igencsak szegény volt az egyház, a régi orgona minden egyes darabját felhasználták az új építésekor. A földvári orgona egy feltaláló munkája. Ennél az elektronika segítségével szólaltatják meg a sípokat. Ilyen van jelenleg a debreceni református nagytemplomban, és a balatonszemesi baptista templomban is. A tapasztalatok kedvezőek, az utóbbit még nem kellett hangolni. Ez lényeges, hiszen ma már egy hangolás 100 ezer forintba kerül. — Mikorra készül el a földvári hangszer? Nem szorítja-e háttérbe a kőröshegyit? — Sok munka lesz vele egész esztendőn át — karácsonyra tervezzük az átadását. A két hangszert nehéz lenne összehasonlítani abból a szempontból, hogy melyik lesz a jobb. Természetesen a kőröshegyi egy régebbi technika terméke, annak meglévő előnyeivel együtt. A nyáron csak egyszer volt gond az orgonánkkal. Javasoltam, hogy a jobb párologtatás miatt tegyenek bele egy lavór vizet. Nos, ezzel újra a régi lett, és a hangolok külön megköszönték a tanácsomat... (Fónai) A somogyi dombok — Balatonhoz közeli, északnyugati — szélén, festői környezetben fekszik Kereki. Éltek valaha a környékén avarok, s kószáltak arra római katonák is. Károly Róbert korában királyi birtok volt. Ennek védelmére építették 1330 körül Fehérkő várát a közeli, 283 méter magas dombra. A várat a környékbeliek hívják Kereki, Katona- és Kupavárnak is. Az öreg falak sokat láttak a falu életéből, mely hol a Marcali család tulajdona volt, hol pedig elnéptelenedett a portyázó törökök fosztogatása következtében. Ha a falak beszélni tudnának, elmondanák, hogy a hegy lábánál lakó kereki emberek miként élték meg a háborúk borzalmait, az 50-es évek nehéz napjait. A kíváncsi kiránduló csak azt látja, hogy a falu néhány középülete versenyre kelt a várral és néhány év múlva romosabb lesz annál is. A posta épülete, összeköltöztetve az orvosi rendelővel, düledezőnek látszik, ugyanúgy a régebben kul- túrháznak használt épület is. A más helyen is tapasztalható pénztelenség bizonytalan jövőt ígér. Kerestük a polgármestert, de nem találtuk meg. Ő a posta kézbesítője hatórás állásban. A falu lakói elmondták, hogy egyre kevesebb a munkalehetőségük, a termelőszövetkezetek sorsa bizonytalan. Kereki az évek során egyre jobban elöregszik, a fiatalok elköltöznek, de a kényszer is elüldözi őket a közeli városokba, mert csak ott találnak munkát. Régebben a falu népesebb és összetételében is más volt. Gyakran megesett, hogy egy családon belül 2-3 nemzedék élt egy fedél alatt. A kereki emberek szorgalmasak, a házak között több az igen szép kivitelű, komfortosított, emeletes épület. Az udvaron gondosan összekészített téli tüzelő halmai mögött jóllakott sertések röfögése hallatszik. A község közepén, közös épületben helyezkedik el az ABC és a kocsma. Az árukészlet szerény. Az üzletvezető elmondta, hogy a beszerzéseket a napi vásárlási igényekhez igazítják, az emberek elsősorban kenyeret, tejet és kevés felvágottat visznek. Akik nagyobb városban, jobban ellátott településen dolgoznak, ott szerzik be szükségletüket. A kocsmában egy-két ember iszogat és beszélget. Véleményük az: saját és a falu jövője reménytelen. Úgy ítélik meg, hogy a szórakozásra, művelődésre való lehetőség teljes hiánya „űzi el” a fiatalokat. Nincs mozi, könyvtár az 580 lelket számláló településen. Vajon mit remélhet e szép múltú falu az új évtől. Mit lát majd közönyös, rideg köveivel a hegy tetején álló vár? Kezdődik-e új élet Kereki- ben? Ondrejovics László Egy éve önálló Fenyves Elmaradt az amerikai út Luxushajó helyett laktanyába Falugyűlés Látrányban Mátyás király meg a számítógép — Pusztaszemesen a postást bármikor, bárki tudná helyettesíteni — mondja Wirt- mann Csaba, a helyi italbolt megbízott vezetője, aki ugyan csak néhány hete mondhatja magát a „falu kocsmárosá- nak”, mégis úgy ismer mindenkit a településen, mintha ott született volna. Úgy látja, nagyon összetartó a falu, és rendkívül gyorsan befogadják az idegent. Sőt, segítenek is a beilleszkedésben. Sajnos, ez ma már egyre ritkább a ki- sebb-nagyobb településeinken. Vida Ferenc erdészeti dolgozó már régebb óta Puszta- szemesen él, így jobban otthon van a falut érintő kérdésekben. — Van vizünk, kábeltévénk, járdánk, éppenhogy csak van termelőszövetkezetünk, nincs viszont óvodánk — mondja. — Ez régi gondunk. A gyerekek létszáma is indokolná, hogy legyen. Volt is rá remény a közelmúltban, hiszen a tsz által szabadon hagyott helyiségekben ideális lett volna az aprók elhelyezése. Sajnos, azt mondták a falugyűlésen, hogy nincs rá pénz, egyelőre felejtsük el... Közben egy fiatalember tér be melegedni (no és szomját oltani), s ahogy belelendül a beszédbe, kiderül: érdekes dolgokat tud mesélni. — Alkalmi munkákból élek — mondja Krezinger Ákos. — Volt ugyan egy nagy tervem, de nem lett belőle semmi. Amerikába készültem, egy luxushajóra, boy-szolgálatra. Az újságban olvastam a hirdetést, jelentkeztem, s már any- nyira jól állt az ügy, hogy a repülőjegy is megérkezett (egyenesen New Yorkig!). Ekkor azonban kiderült, hogy mivel még nem voltam katona, nem mehetek. így marad az, amit most csinálok. Valami alkalmi munka mindig akad, főleg nyáron. Tudnak rólam a faluban, s szólnak, ha szükség van rám, hiszen itt mindenki ismer mindenkit... Azt még a lelkemre köti, írjam meg: az utóbbi időben sokan költöznek Pusztaszemesre, főleg a vidéki nagyvárosokból és Budapestről. Hiszen a megélhetés falun sokkal olcsóbb. Hát még ha az elhelyezkedési lehetőségek is javulnának! Fónai Imre „...Mennyi még a harminc- kettő?...”— kérdé Mátyás király a korabeli anekdotában. Ezt a kérdést a mai kor nyelvére lefordítva most már Látrányban is feltehetnénk, valahogy így: hány fog jut átlagban Látrány egy polgárára? A válasz gyors és pontos lenne, hiszen — mint az a közelmúltban tartott lakossági fórumon kiderült — ma már számítógép regisztrálja a Balatontól néhány kilométerre fekvő falu betegeinek orvosi adatait. „Látrány vezetése a lehetőségekhez képest elégedett" — fogalmazott Tóth László polgármester, az 1992-es esztendő summá- zataként. A fórumon jelenlévő lakosság sem vélekedett másként. Új iskolát építettek, felavathatták — széles körű összefogás eredményeként — az első és második világháborús emlékművet, s folyamatosan oldják meg a látrányi utcák vízelvezetési problémáit. A magyar telefonhelyzet ismeretében az elért eredmények közé sorolandó az is, hogy a korábbi készülékeket bekapcsolták az országos távhívóhálózatba. A további fejlődés is biztosított, ha a jövő évi tervekbe tekintünk. Az alapvető feladatok közé sorolják 1993-ban a vízelvezetési munkálatok befejezését, s a már 3 éve igényelt kazettás szennyvíztisztítás megvalósítását. (E két feladatra cél- támogatást kap az önkormányzat). Az újonnan épült iskola berendezésének folyamatos fejlesztése is kiemelt célként fogalmazódott meg a lakossági fórumon. Ezenkívül készülőben van egy fiókgyógyszertár, s tervezik a vezetékes gáz bevezetését. Mint minden hasonló ösz- szejövetelen, a lakosság ezúttal is elégedetten állt fel helyéről. Szépek a jövő évi tervek. Ez hangzik el mindenhol utoljára, ez marad meg leginkább a fejekben... Az emberek azzal a tudattal térhettek haza: „tervező, beosztó, építkező önkormányzatunk van...” Csak ennek a minősítésnek kell megfelelni jövő ilyenkor is... Czene Attila Tegnap ünnepelte önállóságának egyéves születésnapját Balatonfenyves. Lom- bár Gábor polgármester szerint az esztendő alatt sikerült felmérniük: hol tart a település. Az önkormányzat vezetői mindenesetre teszik, amit a körülmények számukra megengednek. Az új évben például elkészül a strandon egy kilenc vállalkozásnak méltó otthont adó üzletsor. A Matávval szövetkezve 600 telefon- vonal talál nemsokára gazdára. A legnagyobb feladat azonban a csatornahálózat bővítése lesz. — A tó nyugati medencéje nagyon szennyezett — mondta Lombár Gábor. — Ennek oka a Zala vizének állapota és az is, hogy a Kis-Ba- latonra megtervezett beruházások csak lassan készülnek el. De ha feltárnánk, hogy mekkora százalékban zártak csupán a tóparti szikkasztók, akkor bizony nagyon meglepődnénk. 30 millió forintjába kerül e rendkívül fontos beruházás az önkormányzatnak, állami céltámogatásként pedig 20 milliót kapunk. A lakosságra 10 milliónyi teher hárul. Czene
