Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

1993. január 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Galambok az iskolában Kisállat-tenyésztők, galam­bászok szerveztek kiállítást a siófoki 1. számú általános is­kolában. Csaknem harmincán mutatták be egyesületük szer­vezésében a 250 különböző kisállatot. A papagájok, dísz- baromfik, galambok, nyulak tenyésztői közül huszonegyen már korábban díjat nyertek or­szágos bemutatókon — ez is jelzi az esemény magas szín­vonalát. Az egyesület az idén ünnepli fennállásának 25. év­fordulóját. Felszámolják a Zamárdi Nevelőotthont Utolsó karácsonyukat töltöt­ték együtt a zamárdi nevelő- otthon lakói. Az új gyermek- védelmi törvény árnyoldalát mutatta meg az intézmény fel­számolásának terve. Ennek során az egy intézetben elhe­lyezett testvéreket elszakítják egymástól. Jelenleg nyolcvan fiatal elhelyezésének gondja még nem megoldott. Somogytúr közvetlenül hívható Visz, Somogybabod, Lát- rány és Somogytúr lakói ezen­túl közvetlenül telefonálhatnak ügyes-bajos dolgaikban. A Matáv crossbar-kapcsolást tett lehetővé azokon a vonala­kon, melyeket eddig telefon- központ segítségével lehetett csak elérni. 200 állomást ígért összesen a Matáv — az új be­kötések díjai . magasabbak lesznek majd az eddigieknél. Tervezik, hogy a 14 kilomé­terre eső Gamásra is elviszik a vonalat — ez esetben külön­leges vezetéket kell használ­niuk az építőknek a távolság miatt. Somogytúron 23 vonal már jelenleg is közvetlenül hívható. Vízisport-kör alakult Siófokon Huszonnyolc alapító taggal megalakult a Siófoki Városi Vízisportkör. Céljuk, hogy a helyi fiatalokat megtanítsák arra: miképp kell vitorlást ve­zetni, a tóból embereket ki­menteni, s vigyázni a környe­zetre. A tervek szerint a hely­bélieknek önköltséges, az ide érkező vendégek, nyaralók részére pedig üzleti alapon biztosítanák a tanfolyamokat. Tornacsarnok épül Szabadiban Elbontották Balatonszaba- diban a polgármesteri hivatal jó résziét. Helyére szeptem­berre tornaterem épül 20 millió forintért annak minden kiszol­gáló létesítményével együtt. A hasznos alapterület összesen 610 négyzetmétert tesz majd ki. Szükséges már régóta e beruházás; a 270 általános is­kolásnak egy buszgarázsból kialakított tornaszobában tar­tották eddig az órákat. EGY VÖDÖR VÍZ A SÍPOK KÖZÉ F öld vár új orgonát kap Göncz Árpád a kőröshegyi templomban — Zeneszó a vendégeknek Kerek! „romjai” Elöregszik a falu Az igényesebb cikkeket a városból hozzák — Nincs szórakozási lehetőség Kőröshegy katolikus temp­lomának méltán híres orgoná­ján nyaranta Európa-hírű mű­vészek adnak koncerteket. Ma is szokás, hogy ha az év bár­mely időszakában egy-egy po­litikusunk, neves közéleti személyiségünk arra jár, ha csak néhány percre is, de be­tér a templomba és megszó­laltatják számára e gyönyö­rűen szóló hangszer sípjait. Legutóbb Göncz Árpád köz- társasági elnök tett így egyik somogyi útja során, ahogy azt. Kiss Iván katolikus lelkész el­mondta. Balatonföldvár egyházkö­zségi szempontból Kőrös­hegyhez tartozik. Hamarosan az ottani hívek is korszerű új orgonának örvendhetnek. Kiss Iván lelkész szerint Föl­dváron az orgonaépítés nem ütközött túl nagy nehézsé­gekbe, hiszen a templom sem szegény, az önkormányzat is hozzájárul a költségekhez, s a hitélet is jóval intenzívebb, mint Kőröshegyen. — Mi a különbség a meg­lévő kőröshegyi és az épülő földvári orgona között? — A kőröshegyi több ezer sípos orgona — kezdte Kiss Iván. — 1967-ben épült, Ko­vács Endre orgonaművész tervei alapján. Mivel akkor még igencsak szegény volt az egyház, a régi orgona minden egyes darabját felhasználták az új építésekor. A földvári or­gona egy feltaláló munkája. Ennél az elektronika segítsé­gével szólaltatják meg a sípo­kat. Ilyen van jelenleg a deb­receni református nagytemp­lomban, és a balatonszemesi baptista templomban is. A ta­pasztalatok kedvezőek, az utóbbit még nem kellett han­golni. Ez lényeges, hiszen ma már egy hangolás 100 ezer fo­rintba kerül. — Mikorra készül el a föld­vári hangszer? Nem szo­rítja-e háttérbe a kőröshegyit? — Sok munka lesz vele egész esztendőn át — kará­csonyra tervezzük az átadá­sát. A két hangszert nehéz lenne összehasonlítani abból a szempontból, hogy melyik lesz a jobb. Természetesen a kőröshegyi egy régebbi tech­nika terméke, annak meglévő előnyeivel együtt. A nyáron csak egyszer volt gond az or­gonánkkal. Javasoltam, hogy a jobb párologtatás miatt te­gyenek bele egy lavór vizet. Nos, ezzel újra a régi lett, és a hangolok külön megköszönték a tanácsomat... (Fónai) A somogyi dombok — Ba­latonhoz közeli, északnyu­gati — szélén, festői környe­zetben fekszik Kereki. Éltek valaha a környékén avarok, s kószáltak arra római kato­nák is. Károly Róbert korá­ban királyi birtok volt. Ennek védelmére építették 1330 körül Fehérkő várát a közeli, 283 méter magas dombra. A várat a környékbeliek hívják Kereki, Katona- és Kupavár­nak is. Az öreg falak sokat láttak a falu életéből, mely hol a Marcali család tulajdona volt, hol pedig elnéptelene­dett a portyázó törökök fosz­togatása következtében. Ha a falak beszélni tudnának, elmondanák, hogy a hegy lábánál lakó kereki emberek miként élték meg a háborúk borzalmait, az 50-es évek nehéz napjait. A kíváncsi ki­ránduló csak azt látja, hogy a falu néhány középülete versenyre kelt a várral és néhány év múlva romosabb lesz annál is. A posta épülete, összeköl­töztetve az orvosi rendelő­vel, düledezőnek látszik, ugyanúgy a régebben kul- túrháznak használt épület is. A más helyen is tapasztal­ható pénztelenség bizonyta­lan jövőt ígér. Kerestük a polgármestert, de nem találtuk meg. Ő a posta kézbesítője hatórás ál­lásban. A falu lakói elmond­ták, hogy egyre kevesebb a munkalehetőségük, a terme­lőszövetkezetek sorsa bi­zonytalan. Kereki az évek során egyre jobban elöreg­szik, a fiatalok elköltöznek, de a kényszer is elüldözi őket a közeli városokba, mert csak ott találnak mun­kát. Régebben a falu népe­sebb és összetételében is más volt. Gyakran megesett, hogy egy családon belül 2-3 nemzedék élt egy fedél alatt. A kereki emberek szor­galmasak, a házak között több az igen szép kivitelű, komfortosított, emeletes épület. Az udvaron gondo­san összekészített téli tüzelő halmai mögött jóllakott ser­tések röfögése hallatszik. A község közepén, közös épületben helyezkedik el az ABC és a kocsma. Az áru­készlet szerény. Az üzletve­zető elmondta, hogy a be­szerzéseket a napi vásárlási igényekhez igazítják, az emberek elsősorban kenye­ret, tejet és kevés felvágottat visznek. Akik nagyobb vá­rosban, jobban ellátott tele­pülésen dolgoznak, ott szer­zik be szükségletüket. A kocsmában egy-két ember iszogat és beszélget. Véleményük az: saját és a falu jövője reménytelen. Úgy ítélik meg, hogy a szórako­zásra, művelődésre való le­hetőség teljes hiánya „űzi el” a fiatalokat. Nincs mozi, könyvtár az 580 lelket szám­láló településen. Vajon mit remélhet e szép múltú falu az új évtől. Mit lát majd közönyös, rideg kövei­vel a hegy tetején álló vár? Kezdődik-e új élet Kereki- ben? Ondrejovics László Egy éve önálló Fenyves Elmaradt az amerikai út Luxushajó helyett laktanyába Falugyűlés Látrányban Mátyás király meg a számítógép — Pusztaszemesen a pos­tást bármikor, bárki tudná he­lyettesíteni — mondja Wirt- mann Csaba, a helyi italbolt megbízott vezetője, aki ugyan csak néhány hete mondhatja magát a „falu kocsmárosá- nak”, mégis úgy ismer min­denkit a településen, mintha ott született volna. Úgy látja, nagyon összetartó a falu, és rendkívül gyorsan befogadják az idegent. Sőt, segítenek is a beilleszkedésben. Sajnos, ez ma már egyre ritkább a ki- sebb-nagyobb településein­ken. Vida Ferenc erdészeti dol­gozó már régebb óta Puszta- szemesen él, így jobban ott­hon van a falut érintő kérdé­sekben. — Van vizünk, kábeltévénk, járdánk, éppenhogy csak van termelőszövetkezetünk, nincs viszont óvodánk — mondja. — Ez régi gondunk. A gyerekek létszáma is indokolná, hogy legyen. Volt is rá remény a közelmúltban, hiszen a tsz ál­tal szabadon hagyott helyisé­gekben ideális lett volna az aprók elhelyezése. Sajnos, azt mondták a falugyűlésen, hogy nincs rá pénz, egyelőre felejtsük el... Közben egy fiatalember tér be melegedni (no és szomját oltani), s ahogy belelendül a beszédbe, kiderül: érdekes dolgokat tud mesélni. — Alkalmi munkákból élek — mondja Krezinger Ákos. — Volt ugyan egy nagy tervem, de nem lett belőle semmi. Amerikába készültem, egy lu­xushajóra, boy-szolgálatra. Az újságban olvastam a hirde­tést, jelentkeztem, s már any- nyira jól állt az ügy, hogy a re­pülőjegy is megérkezett (egyenesen New Yorkig!). Ek­kor azonban kiderült, hogy mi­vel még nem voltam katona, nem mehetek. így marad az, amit most csinálok. Valami al­kalmi munka mindig akad, fő­leg nyáron. Tudnak rólam a fa­luban, s szólnak, ha szükség van rám, hiszen itt mindenki ismer mindenkit... Azt még a lelkemre köti, ír­jam meg: az utóbbi időben so­kan költöznek Pusztasze­mesre, főleg a vidéki nagyvá­rosokból és Budapestről. Hi­szen a megélhetés falun sok­kal olcsóbb. Hát még ha az elhelyezke­dési lehetőségek is javulná­nak! Fónai Imre „...Mennyi még a harminc- kettő?...”— kérdé Mátyás ki­rály a korabeli anekdotában. Ezt a kérdést a mai kor nyel­vére lefordítva most már Lát­rányban is feltehetnénk, va­lahogy így: hány fog jut át­lagban Látrány egy polgá­rára? A válasz gyors és pon­tos lenne, hiszen — mint az a közelmúltban tartott lakos­sági fórumon kiderült — ma már számítógép regisztrálja a Balatontól néhány kilomé­terre fekvő falu betegeinek orvosi adatait. „Látrány vezetése a lehe­tőségekhez képest elége­dett" — fogalmazott Tóth László polgármester, az 1992-es esztendő summá- zataként. A fórumon jelen­lévő lakosság sem véleke­dett másként. Új iskolát épí­tettek, felavathatták — szé­les körű összefogás ered­ményeként — az első és második világháborús em­lékművet, s folyamatosan oldják meg a látrányi utcák vízelvezetési problémáit. A magyar telefonhelyzet isme­retében az elért eredmények közé sorolandó az is, hogy a korábbi készülékeket be­kapcsolták az országos táv­hívóhálózatba. A további fejlődés is biz­tosított, ha a jövő évi ter­vekbe tekintünk. Az alapvető feladatok közé sorolják 1993-ban a vízelvezetési munkálatok befejezését, s a már 3 éve igényelt kazettás szennyvíztisztítás megvaló­sítását. (E két feladatra cél- támogatást kap az önkor­mányzat). Az újonnan épült iskola berendezésének fo­lyamatos fejlesztése is kie­melt célként fogalmazódott meg a lakossági fórumon. Ezenkívül készülőben van egy fiókgyógyszertár, s ter­vezik a vezetékes gáz beve­zetését. Mint minden hasonló ösz- szejövetelen, a lakosság ez­úttal is elégedetten állt fel helyéről. Szépek a jövő évi tervek. Ez hangzik el min­denhol utoljára, ez marad meg leginkább a fejekben... Az emberek azzal a tudattal térhettek haza: „tervező, be­osztó, építkező önkormány­zatunk van...” Csak ennek a minősítésnek kell megfelelni jövő ilyenkor is... Czene Attila Tegnap ünnepelte önálló­ságának egyéves születés­napját Balatonfenyves. Lom- bár Gábor polgármester sze­rint az esztendő alatt sikerült felmérniük: hol tart a telepü­lés. Az önkormányzat vezetői mindenesetre teszik, amit a körülmények számukra meg­engednek. Az új évben pél­dául elkészül a strandon egy kilenc vállalkozásnak méltó otthont adó üzletsor. A Matáv­val szövetkezve 600 telefon- vonal talál nemsokára gaz­dára. A legnagyobb feladat azonban a csatornahálózat bővítése lesz. — A tó nyugati medencéje nagyon szennyezett — mondta Lombár Gábor. — Ennek oka a Zala vizének ál­lapota és az is, hogy a Kis-Ba- latonra megtervezett beruhá­zások csak lassan készülnek el. De ha feltárnánk, hogy mekkora százalékban zártak csupán a tóparti szikkasztók, akkor bizony nagyon megle­pődnénk. 30 millió forintjába kerül e rendkívül fontos beru­házás az önkormányzatnak, állami céltámogatásként pedig 20 milliót kapunk. A lakos­ságra 10 milliónyi teher hárul. Czene

Next

/
Thumbnails
Contents