Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 26., kedd 299 éve volt a madéfalví veszedelem Tisztelgés a vértanúk emléke előtt Székely mementó — Népes küldöttségek templomi zászlókkal Tisztelgő székelyek a madéfalvi emlékmű előtt (Fotó: Nagy P. Zoltán) Segítség a háziorvosoknak Autólízing kártyapénzből Továbbképzés vállalkozóknak Öthetes tanfolyam kezdő­dött tegnap a VOSZ Nemzet­közi Vállalkozói Kereskedelmi Központban. A vállalkozók to­vábbképzését szolgáló kurzu­son szó lesz egyebek mellett a kétkulcsos áfa bevezetésének szabályairól, aktuális számvi­teli és vámkérdésekről, a tár­sadalombiztosítási törvényről, az adóbevallás elkészítéséről. Nyereséges Centrumok A korábbi állami Centrum Áruházak Vállalat, illetve a Centrum Kft egy esztendő ki­vételével az utóbbi öt évben nyereségesen működött. Nem helytálló tehát az az informá­ció, amely a 10 magyar vállal­kozóból alakult konzorcium tudomása szerint vesztesé­gesnek tünteti fel a céget. A 25 áruházból álló Centrum Kft múlt évi várható nyeresége 450 millió forintra tehető. Felújítják a régi emlékművet Felújítják Székesfehérvár legrégibb köztéri szobrát, az 1703-ban, a nagy pestisjár­ványt követően felállított em­lékművet. A Szűz Máriát ábrá­zoló homokkő szobor az el­múlt évszázadokban erősen megrongálódott, ezért az ön- kormányzat úgy döntött, hogy egy másolatot állítanak fel az emlékmű talapzatára, az ere­detit pedig rendbe teszik, majd pedig a múzeumban őrzik. A legolcsóbb piac Budapest legolcsóbb élel­miszerpiacának jelenleg a „Négy Tigris” piac nevezhető, amelyen az átlagosnál 25-30 százalékkal olcsóbban vásá­rolhatók az élelmiszerek. A ja­nuár közepén megnyitott pia­con 500 árusítóhelyet alakítot­tak ki őstermelők számára, a kistermelőknek nem kell hely­pénzt fizetniük. A 8000 négy­zetméternyi területhez mint­egy 6000 négyzetméternyi parkoló tartozik. Pátria Kör lokál- patriótáknak Pátria Kört alakítottak Zsombón a lokálpatrióták. A Dél-Alföld híres őszibarack- és zöldségtermelő vidékén olyan emberek gyűlnek kalá­kába, akik a falu szellemi és anyagi gyarapodását akarják segíteni. A Pátria Kör díjat alapított Zsombóért címmel; a díszoklevelet és a tárgyjutal­mat évenként annak a zsom- bói polgárnak adják át, aki a legtöbbet tette a homokvidék fejlődni akaró településéért. Rendezetlen adósságok A tatabányai székhelyű Sztráda Skála Rt nagykeres­kedelmi részlege januártól csak készpénz ellenében szolgál ki, nem ad ki árut számlára, halasztott fizetés­sel. Ugyanis egyre több part­ner cégük került csődbe, beje­lentve; nem tudja teljesíteni fi­zetési kötelezettségét. Az ilyen tartozások a Sztráda ta­valyi gazdálkodását alaposan lerontották, az egy éven túli rendezetlen adósságok elérik a 100 millió forintot. Nőtt a bevétel A múlt évi idegenforgalmi bevétel minden bizonnyal eléri az 1,2 milliárd dollárt, s ez 20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz ké­pest. A kiadás 550,4 millió dol­lár vojt, a mérleg így 591,5 mil­lió dolláros aktívumot mutat. (Csíkszeredái tudósítónktól) 1764. január 7-én a csá­szári önkény ágyúval lövetett a Madéfalván összegyűlt csíki, gyergyói, háromszéki székelyekre, majd a német ka­tonaság öldökölni kezdte a fér­finépet, asszonyokat, gyer­mekeket is. A véres megtorlás a székelyek engedetlenségét igyekezett megfékezni, akik nem engedték besorozni ma­gukat a kényszerrel felállított határőrezredekbe. Mert az ősi szabadságjogaikat csorbí­totta, nem kívántak idegen re­gula alatt harcolni, idegen ér­dekekért. A legfőbb érvük az volt, hogy évszázadokon át hűséggel fizették a véradót, védték az ország határait a ke­leti hordák ellen, a rendtartó székely falu írott és íratlan szabálya volt mindig szembe­szállni a határokon beoroz- kodó ellenséggel. De a kama- rilla hajthatatlan maradt, kényszerítette idegen tisztek vezényletével a határőrezre­dek felállítását. Ez ellen tilta­koztak hát Csíkmadéfalva mezején... Válaszként leá­Hangsúlyozta: 1992 a vál­tás éve volt. Ezt elsősorban a piacgazdaság tette szüksé­gessé. Míg a külkereskedelem állami monopólium volt, mind­össze 30-40 külkereskedelmi vállalattal, egyéb szervezettel foglalkoztak, ma pedig 40 ezer ügyfelet kell kiszolgálniuk. Az új körülményekhez igazodó vám- és pénzügyőrségnek mintegy 50 milliárd forinttal si­került csökkenteni a költség- vetésre nézve is rendkívül hát­rányos óriási kintlévőséget. Az eredményt elsősorban a jog­szabályok módosítása, a technika fejlesztése és a sze­mélyi feltételek változása tette lehetővé. Technikai fejlesz­tésre 170 millió forintot fordí­tottak, és számítógépek segí­gyúzták a falut, leöldösték az embereket; volt, akit rabságba vittek, majd menekülők ezrei kerestek új hazát Moldová- ban. Madéfalva előtt érte már nagyobb pusztulás a Székely­földet, prédálta falvait tatár, tö­rök, belső ellenség is. Mégis Madéfalva örök emlék és em­lékeztetője maradt egy sza­badságszerető kis nép vérta­núinak. A rohamozó császári csapatokkal nem szálltak szembe, némán és mozdulat­lanul fogadták a halált oszto­gató kardcsapásokat. Ha már élni tisztességgel nem lehet, akkor inkább jöjjön a pusztu­lás. Úgy álltak a támadókkal szemben, mint hajdanán a római arénákban a kereszté­nyek; jelentéktelen lesz az élet, ha az embernek a hitét veszik el. Azóta is szimbólum Madéfalva, s az utódok azóta is csöndes ünnepélyességgel vagy a lélek csöndjével emlé­keznek a madéfalvi hősökre, a szabadság vértanúira. A múlt század végén emlékművet is emeltek tiszteletükre, az utó­doknak zarándokhelyül, s a tik a munkát. A Vám- és Pénzügyőrségnél a vezetők 70 százaléka kicserélődött, és mintegy 800 a kiképzésre váró új felvételisek száma. A vezér­őrnagy rámutatott azokra a veszélyekre is, amelyek a tisz­tességet fenyegetik. Az utóbbi időben 14 vámos ellen indítot­tak bűnvádi eljárást súlyos szabályszegés és megvesz­tegetés miatt. Voltak, akik a maffiák hálójába kerülve kö­vettek el törvénysértéseket, és már nem is tudtak kilépni a „buliból". A tájékoztatón el­hangzott: sokan egyre kör­mönfontabban igyekeznek át­hágni a vámszabályokat, gyakran a százmillió forintot is meghaladja egy-egy ügynél a csempészés mértéke. felette árválkodó turulmadár magányát hosszú évtizedekig senki sem zavarta, senkit sem zavart. Ám néhány esztendeje jött a riasztó hír, hogy a Ceau- sescu-rezsim homogenizáló tébolya le akarja bontani a madéfalvi emlékművet, akár­csak sok-sok székely faluban az első és második világhá­ború hőseinek emlékműveit. Nos, a 89-es romániai válto­zások után talán ez többé sose merül fel; ha néha csa­holnak is ellenünk szélsősé­ges nacionalista lapokban, az már nem zavarja az utódok méltó tisztelgését hőseink em­léke előtt. így volt az idén januárban is, magasrangú egyházi mél­tóságok, köztisztviselők, poli­tikai szervezetek és Csíkor­szág számos községének né­pes küldöttsége emlékezett Madéfalva vértanúira. Azzal a hittel: ha őseink vállalták a ha­lált a szabadságeszményei­kért, akkor az utódok tiszte megvívni a mindennapok küz­delmeit a megmaradásért. Bálint András A Vám- és Pénzügyőrség különösen a jugoszláv em­bargó miatt, rendkívül megnö­vekedett feladatait általában sikeresen oldotta meg. Elma­radás az autóvámolásnál van; ennek az az oka, hogy de­cemberben annyi kocsit hoz­tak be, mint egész évben együtt. A vezérőrnagy szavai­ból kitűnt: hogy a Vám- és Pénzügyőrség a múlt évben megkezdett úton halad to­vább. Számottevő változást je­lent a vámtörvény, amely már készül, s a vám kiszámítható­sága miatt elsősorban a vál­lalkozóknak jelent előnyt. A parancsnok aláhúzta: a Vám- és Pénzügyőrség arra törek­szik, hogy szolgáltató és ható­sági tevékenységeit egyaránt fejlessze, az előbbit az ügyfe­lek mind magasabb színvo­nalú kiszolgálása érdekében, az utóbbit a maffiák ellen, amelyek milliárdos károkat okoznak. Szegedi Nándor A háziorvosok kártyapén­zének gazdaságosabb fel- használását, s egyben gépko­csiparkjuk felújítását kívánja elősegíteni a Magyar Prakti­záló Orvosok Szövetsége (Maposz) azzal, hogy gépko­csikereskedőkkel kötött meg­állapodások alapján új autókat kínál lízingelésre. Hazánkban a csaknem hét­ezer háziorvos mindegyike saját gépkocsival látja el a kö­telező ügyeleti, illetve készen­léti szolgálatot; számukra nél­külözhetetlen munkaeszköz az autó. A Maposz által kidol­gozott szerződések alapján mégis most először nyílik le­hetőség arra, hogy kártyapén­zükből a háziorvosok autót bé­reljenek. A szerződéseket a Népjóléti Minisztérium, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Telepü­lési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége is megtekin­tette és jóváhagyta, a gyakor­lati megvalósításban pedig — a Maposz felkérésére — a MAG Medical Assistance Group segíti az érdeklődő há­(Folytatás az 1. oldalról) A Kékszalag Bizottság 1989-ben alakult azzal a cél­lal, hogy olyan gazdasági ta­nulmányterveket készítsen, melyek elősegítik Magyaror­szág felzárkózását a nyugat­hoz. Ez a pártsemleges, nem­zetközi tudósgárdából álló tár­saság a rendszerváltás után 1991-ben kezdte újra műkö­dését egy a forint konvertibi­lissé válásának lehetőségeit elemző tanulmány kidolgozá­sával. A tanulmányukat teg­nap hozták nyilvánosságra a MÚOSZ székházban tartott sajtótájékoztatón. A szerzők, köztük Balassa Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank és Kazár Péter, az Állami Vagyonügy­nökség igazgatója leszögezte, hogy a tanulmányban magán- véleményüket adják közre, függetlenül attól, hogy „kenyér­adó szervezetünknek” mi az álláspontja. A bizottság egyetértett, hogy az ÁVÜ kép­telen a rábízott vagyon haté­kony működtetésére, ezért privatizált vagyonkezelést ja­vasolna, amelyik nem állami struktúrapolitika, hanem ke­mény üzleti szempontok alap­ján működik. E direkt érde­keltség nélkül nem várható a tulajdonreform felgyorsulása. A privatizálható állami va­gyonnak eddig csak alig egy­ötöde került magánkézbe, s a privatizáció tempója — a gyorsítást sürgető jelszavak ellenére — sem kecsegtet azzal, hogy 5-10 évnél előbb uralkodóvá válhat a gazda­ságban a magántulajdon. A bizottság szerint addig is, míg ez megvalósul, szükséges gondoskodni a hatékony mű­ködtetésről. Annál is inkább, mert a míg állami kézben lévő cégek menedzsmentje inkább érdekelt az óvatos kivárásban, a halogatásban, mint a fejlesz­tésben és a mielőbbi privati­zációban. A Kékszalag Bizott­ság két átmeneti lépést java­sol. Az egyik, hogy az ÁVÜ szerződéses formában meg­határozott időre átruházza a tulajdonjogot. A másik: a hol­ziorvosokat. A jóváhagyott formula szerint — mivel a kár­tyapénzt a praxis finanszírozó­jához utalja a TB — a lízing­megállapodásokat a munkál­tatóval köti meg az autókeres­kedő. A Maposz azonban a háziorvos és a munkáltató kö­zött is kívánatosnak tartja egy szerződés megkötését az autó használatára vonatko­zóan. Ezáltal válik csak lehe­tővé, hogy munkahelyváltozta­tás vagy vállalkozóként prak- tiázálás választása esetén folytathassa a lízinget, illetve hogy a futamidő letelte után tu­lajdonosa lehessen a bérelt gépkocsinak. Ámi a lízingelhető autókat il­leti: a szövetség eddig 12 márkakereskedővel kötött megállapodást, így a házior­vosok a Daihatsu, a Ford, a Honda, a Hyunday, a Lada, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a Seat, a Skoda, a Subaru, a Suzuki és a Volks­wagen típusok közül egyaránt kiválaszthatják az igényeiknek leginkább megfelelő autót, 1,5 millió forintos összeghatárig. dingtípusú vagyonkezelés, méghozzá úgy, hogy abban az állam kellő önmérsékletet tanúsítva lemondana a több­ségi tulajdonszerzés lehető­ségéről. Általános aggály, hogy az ilyen privát vagyonkezelés megvalósításához kevés a mobil vállalkozói tőke a ma­gyar gazdaságban. A bizott­ság ezzel szemben azt állítja, hogy több olyan társaság is van, amely rövid idő alatt al­kalmassá tehető erre a fel­adatra. A gazdasági vezetők kivá­lasztása — írják — kizárólag szakmai és üzleti és nem poli­tikai szempontok alapján tör­ténhet. A Somogyi Hírlap ez­zel kapcsolatban megkér­dezte: milyen tapasztalat késztette a bizottságot a poli­tikai befolyás elkerülésének hangsúlyozására? Balassa Ákos, az MNB igazgatója el­mondta: — Minden államnak vannak politikai motivációi, melyek nem mindig esnek egybe a ha­tékony működtetés érdekével. Azt, hogy a most kinevezettek milyen motiváció alapján ke­rültek posztjukra, nem vizsgál­tuk, erről amúgy sem jutnánk Információhoz. A tanulmány washingtoni vitáján azonban az amerikai kollegák is mege­rősítették, az állami beavatko­zás a kiválasztásba olykor a szakmai szempontok rová­sára megy. Kazár Péter, az ÁVÜ igaz­gatója ezt megtoldotta azzal, hogy ilyen politikai beavatko­zást nem tapasztalt az új válla­latvezetők kiválasztásakor. „Nem az a fontos, ki van az igazgatóságban, hanem hogy milyen a vezetők számonké­rése és érdekeltsége.” A ta­nulmány első fogadtatásával kapcsolatban hangzott el: a privatizációs ügyekkel foglal­kozó minisztérium eddig nem reagált, jóllehet a témával kapcsolatos anyagaik minden bekezdésében szerepel a „jó lenne” vagy a „kellene” kifeje­zés. Bíró Ferenc Nőtt a bevétel, csökkent az adósság A maffiák a vámosokra is szemet vetettek (Munkatársunk telefonjelentése) A vám- és pénzügyőrség munkájáról, az 1992. évi tapasz­talatokról és az Idei tervekről tartott tájékoztatót tegnap Budapesten Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka. A tulajdonreform gyorsításának útjai Vagyonkezelő holding állami önmérséklettel — A Kékszalag Bizottság bemutatta új tanulmányát

Next

/
Thumbnails
Contents