Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

1993. január 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Szlovákiai sítáborozás A tabi 1-es és 2-es számú iskola tanulói január elején tíznapos táborozáson vettek részt Szlovákiában a vratnai síparadicsomban. A hagyo­mányos táborozáson — az idén nyolcadik alkalommal szervezte meg a Hajba test­nevelő házaspár — a két isko­lából 40, téli sportot kedvelő diák sajátíthatta el az alapvető ismereteket. A legfiatalabbak a másodikosok voltak. A tábo­rozás tanulónkénti 6200 forin­tos költségéhez a városi ön- kormányzat 1200-1200 forint­tal járult hozzá. A sífelszere­lést az iskola adta. A tanulók és kísérőik a szállásról na­ponta jártak síelni. Somogymeggyes óvodát szeretne A somogymeggyesi képvi­selő-testület legutóbbi ülésén szóba került annak a lehető­sége, hogy az idén helyben kellene kialakítani egy húsz-huszonöt gyermek elhe­lyezésére alkalmas óvodát. Ha ez megvalósul, akkor az alsó tagozatos tanulók nap­közi otthonos étkeztetése is megoldódik. Az önkormányzat 1993-as céljai között szerepel az útépítés folytatása. A ter­vek szerint a Kiss és a Béke utca kap szilárd burkolatot. Szakmunkás- tanulók gondja A válságos helyzetbe került tabi Kempingcikk Kft-ben az 1992/93-as tanévben 65 női­ruha-készítő tanuló gyakorlati oktatását biztosítják. Nagy La­jos megbízott ügyvezető igaz­gató elmondta: sok gondot je­lent az üzem számára a szakmunkásképzés, mert a tanulók rengeteg olyan árut készítenek, amit nem lehet el­adni. Ez pedig a készleteket növeli. Hogy mi lesz a kép­zésben részt vevő tanulók to­vábbi sorsa, arról egyelőre nem tudott biztosat mondani. Pályázaton nyert félmillió Andocs a múlt évben nyúj­tott be pályázatot a község és a térségében levő 13 telepü­lés hétvégi összevont orvosi ügyeleti szolgálat működési költségeire. Dr. Pethő Terézia jegyzőtől megtudtuk: a Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ságtól a napokban kaptak ér­tesítést arról, hogy a pályáza­ton ötszázhuszonzhatezer fo­rintot nyertek. A tervük az, hogy ebből a pénzből az ügye­leti szolgálat színvonalasabb ellátása érdekében kisebb műszereket is vásároljanak. Helyi adók Kapolyon Helyi adók bevezetéséről döntött december végi ülésén a kapolyi önkormányzat. Ja­nuártól lakásingatlanonként 1800 forint lakossági kommu­nális, illetve 8 ezrelék ipar­űzési adót vetettek ki. A tele­pülésen a két adóforrásból éves szinten 250-300 ezer forint többletbevételre számítanak. Egészséges ivóvizet kap Bótapuszta I >'• I / 1* Bótapusztára a zalai pol­gármester kíséretében a déli harangszó alatt érünk. Az egyutcás, 24 házból álló tele­pülésrészen mintegy 60-an laknak. Hucskó Bálint szemé­lyében Zala község képvi­selő-testületében önálló kép­viselőjük van. Az elmúlt két év alatt a pusztaiak kevés változást ta­pasztaltak. Igaz, hogy a pusz­tára vezető út részleges javí­tása tavaly megkezdődött, akárcsak a településrészt el­látó vízberuházás. Az utóbbi mintegy 10 millió forintba kerül majd. Ehhez állami céltámo­gatást igényeltek 1993-ra. Az érdemi változást tehát az idei év hozza. A település keleti részén a Mélyépítő Rt siófoki főépítésvezetősége már meg­kezdte az 50 köbméteres — gömbfejes — víztorony alapo­zását. A tározó és a nyomás­fokozó Bótapusztán kívül elő­segíti Zala község biztonsá­gosabb vízellátását is. A kivite­lező azt ígéri: májusban átadja a beruházást. Ha ez megvaló­sul, akkor folytatják az útkor­szerűsítést. — Nézzen ide — mtatja Szarka László. — Nem tudunk tenni semmit azért, hogy Gál József siófoki lakos a közterü­letünkön évek óta szabályta­lanul tárolt roncsautóit (DN 01-95 rendszámú mikrobusz, Betonozzák a víztorony alját (Sebők Dezső felvétele) egy rendszám nélküli Barkas, valamint az SJ 68-47 forgalmi rendszámú UAZ típusú kiste­herautó) és több ezer tégláját elvigye. A látvány nemcsak rontja az utcaképet, hanem zavarja is a szomszédokat... Hiába jelen­tettük föl Siófok város önkor­mányzatánál, változás nem történt! Vajon meddig kell még el­tűrniük a pusztán élő embe­reknek a városban lakó nem­törődöm polgár hanyagságát? K. J. Munkát ad a ruhagyár a karádiaknak Megvalósult tervek Kölcsön a fiataloknak — Épül a buszváró A karádi önkormányzat 1992-ben — csekély tartalék- alappal — feszített költségve­tést készített. Feladataik kö­zött szerepelt többek között a Hősök terén levő termelőszö­vetkezeti tulajdonú ingatlan sorsának rendezése, a ruha­gyári épületek tulajdonjogá­nak visszaszerzése, az ifjúság megsegítésére alapítvány lét­rehozása, az általános isko­láknál megkezdett tornatermi beruházás folytatása. Tervez­ték a község ivóvízhálózatá­nak bővítését, hulladéklerakó és szennyvíztelep kialakítá­sát, lakásépítési és -vásárlási alap létrehozását, de szere­peltették feladataik között a te­lepülés úthálózatának javítá­sát is. Kovacsik Lajos polgármes­ter arról beszélt, hogy mi való­sult meg az elképzelésekből. — A téesz épületéről a ren­dezési terv módosításával az építési tilalmat töröltük, ám a megvásárlására nem tudtunk pénzt adni. A Május 1. Ruha­gyártól visszavásároltuk a régi tanácsi épületet, a művelődési házat, illetve a szolgálati laká­sokat. A Kaposvári Ruhagyár Rt megvásárolta az új épület helyiségeit, s ott nyolc­van-száz személynek teremt munkalehetőséget. Sajnos, a kihasználtsága alig 50-60 százalékos. Az iskoláknál megkezdett beruházást to­vább folytattuk: 4,7 millió forint értékű munkát végeztünk ta­valy. Terveztük a Latinka utcai vízműhálózat bővítését is. A kiviteli tervek elkészültek, a munkák elvégzésére pályáza­tot írunk ki. Könyvelésünk és az egyéb feladataink napra­kész ellátására számítógépet vásároltunk. A szennyvíz és a szilárdhulladék, elhelyezésére ismételten pályázatot nyújtot­tunk be. Sajnos, a céltámoga­tási igényünket elutasították. Ezt a feladatot önkormányza­tunk önállóan nem is tudja megoldani... Képviselő-testü­letünk háromszázezer forint kamatmentes kölcsönt biztosí­tott a fiatalok lakásépítésének és -vásárlásának támogatá­sára. Felújítottuk az Aranyos, a Dózsa és a Damjanich utcát, megoldottuk a Széchenyi út vízelvezetését, míg ősszel a lehullott leveleket és a lakossági szemetet is elszál­lítottuk. Környezetünk szebbé tételét szolgálta a művelődési ház melletti park kialakítása. Most épül a buszváró. Ösz- szességében azt mondhatom, hogy a fő céljainkat sikerült el­érnünk. K. J. Segítség a kis könyvtáraknak SZENVEDÉLY ÉS MŰVÉSZET Elefántcsont függök (Sebők Dezső felvétele) Ma a piacgazdaság korá­ban a kis állami dotáció miatt az önkormányzati kiskönyvtá­rak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Bár a könyvtárak fenntartása és működtetése az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, legtöbb esetben mégsem tudnak any- nyit adni, amiből az egyre drá­gább könyveket megvásárol­hatnák. A tabi városi könyvtár olyan könyvesboltot működtet, A daránypusztai Chemix Kft-nél a múlt évben mind job­ban érzékelték, mennyire megnőtt a piac érdeklődése a természetes biotermékek iránt. Ezért taggyűlésük úgy határozott, hogy szétválaszt­ják az addigi vegyes tevé­kenységet. Szakosodtak és a profiltisztítás során átalakítot­ták a kft-t. A Chemix Gyógynö­vény-feldolgozó, Vegyi- anyag-gyártó és Forgalmazó Kft átalakulását decemberben hagyta jóvá a cégbíróság. így jött létre a Zöld Sün Környe­zetvédelmi és Gyógynö­vény-feldolgozó Kft, amely a Cotinus szájvíz, a levendula- olaj és egyéb gyógynö­vény-feldolgozással kapcsola­tos termékek gyártására sza­kosodott. Környezetvédelmi szakfeladatok megoldását is vállalják. Telephelyük — a he­lyi önkormányzat véleményét amely vállalná 40 kilométeres körzetben a közművelődési és iskolai könyvtárak ellátását, valamint a községi kiskönyvtá­rak által igényelt könyvek be­szerzését úgy, hogy az áfa felét magára vállalná és a könyveket válogatási lehető­séggel a könyvtárakba szállí­taná. A városi könyvtár 25 te­lepülés polgármesterének írt levélben ajánlotta föl ezt a szolgáltatást. Választ január végéig várnak rá Tabon. kikérve — Bábonymegyer, ahol már ingatlant is vásárol­tak. A közeljövőben kialakítják a településen azt a tevékenysé­get, amely az első időszakban döntően a gyógynövények beszerzésére, felvásárlására és feldolgozására irányul. A későbbiekben pedig — ha erre lehetőségük nyílik — a cég élelmiszer-ipari tevékeny­séget is folytatni kíván. Első­sorban a környék adottságait figyelembe véve, biológiai kö­rülmények között — azaz a kistermelésben — keletkezett alapanyagok, termények, zöldségek felvásárlására, va­lamint feldolgozására gondol­tak. Ezzel a tevékenységgel a beindulás után — ha csak né­hány dolgozóval is — tovább csökkenhetne a térség amúgy is katasztrofális foglalkoztatási helyzete. (Krutek) Tabon a Széchenyi utca 3. számú szépen berendezett családi házban lakik Czinke Imre fafaragó népi iparmű­vész. A lakás egyik szobájába lépve — ez a minigaléria — már az első pillanatban sze­münk elé tárul tulajdonosának hobbija, szenvedélye, művé­szete. A szekrényen, a falon, a polcokon díszes fadobozok, tányérok, vázák, szarukür­tök... szemben a kiállítóte­remmel a „műhely”. Ott tölti idejének nagy részét a Video­ton egykori gyáregységének géplakatosa, a fafaragó Czinke Imre. — A hetvenes évek elején, véletlenül kerültem kapcso­latba a faragással — meséli a leszázalékolt rokkantnyugdí­jas fiatalember. — A katona­ságnál figyeltem meg bajtár­saim aprólékos, türelmes fa­ragómunkáját, s a leszerelést követően én is elhatároztam: megpróbálom! A faragói tapasztalattal, is­meretekkel nem rendelkező fiú nagy fába vágta a fejszéjét. Munkahelyén, a Mahart Sió­foki Üzemigazgatóságán a nagy kézügyességű fiúra bíz­ták az aprólékosabb, fino­mabb munkát. Szabadidejé­ben pedig egyre gyakrabban vette kézbe a „bicskát" és többévi kemény munka után, elkészült az első alkotás: egy dohányzóasztal felületének aprólékos megmunkálása! — Ebben az időben még kü­lönösebb szakismeret nélkül, ötletszerűen készítettem a kü­lönféle dísztárgyakat — mu­tatja. — Nem tanultam senki­től sem annak a művészetét. A fordulópont az volt, amikor megismerkedtem Nagy Feri bácsival, az országosan is­mert tabi fafaragóval. A népművészet mesterének tanácsai után már határozott elképzelések, célok alapján készítette tárgyait. A fém után a fa is mindjobban engedel­meskedett alkotó kezének. Faragásainak nagy részén a mezőgazdasági munkát, a pa­raszti élet egy-egy mozzana­tát elevenítette meg, kezdet­ben dunántúli domborúfara- gás formájában. A különféle dísztárgyakat — ékszerdobo­zok, szarukürtök, tányérok, gyertyatartók, cigarettakínáló, nyaklánc stb. — nagyságtól függően hónapokig készítette. Főleg körte-, dió- és meggyfát használt. A szarukürtön még megtalálhatók a népművé­szeti ornamentikák is. — Eddig mintegy 400 darab különféle tárgyat készítettem — mondja —, ebből több mint hatvanat a Népi Iparművészeti Tanács is zsűrizett. — Ez mind kiváló technikai fokon ki­vitelezett, gondosan és apró­lékosan megmunkált művészi színvonalú tárgy. Munkáimért 1981-ben megkaptam a népi iparművész címet. Több mint húsz éve rendszeresen bene­vezek az id. Kapoli Antal em­lékére meghirdetett fafa­ragó-pályázatra. A kétéven­kénti országos kiállításon is részt veszek. Tavaly is két pá­lyamunkámat mutatták be! Czinke Imrén 1984-ben két agyműtétet is végre kellett haj­tani, majd több mint egy évig táppénzen volt. 1985-től rok­kantnyugdíjas. Azóta állan­dóan farag, a korábbinál is aprólékosabban dolgozik. Az utóbbi években kiállítása volt Veszprémben és Várpalo­tán. Legértékesebb munkájá­nak a Toldi-kürt megfaragását tartja. Ezen a fafaragási tech­nika (sima és mély, félig és tel­jesen áttört faragás) minden­féle változata megtalálható fi­gurális jelenetekkel. Ma már hozzájut elefántcsont „hulla­dékhoz” is, s ebből függőket, díszeket készít. Czinke Imre egyedi darabokat farag, nem eladásra dolgozik. Legföljebb ajándékba ad egy-egy „mű­vet”! Krutek József Zöld Sün Kft Bábonymegyeren Gyógynövényeket dolgoznak fel

Next

/
Thumbnails
Contents