Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
1993. január 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Szlovákiai sítáborozás A tabi 1-es és 2-es számú iskola tanulói január elején tíznapos táborozáson vettek részt Szlovákiában a vratnai síparadicsomban. A hagyományos táborozáson — az idén nyolcadik alkalommal szervezte meg a Hajba testnevelő házaspár — a két iskolából 40, téli sportot kedvelő diák sajátíthatta el az alapvető ismereteket. A legfiatalabbak a másodikosok voltak. A táborozás tanulónkénti 6200 forintos költségéhez a városi ön- kormányzat 1200-1200 forinttal járult hozzá. A sífelszerelést az iskola adta. A tanulók és kísérőik a szállásról naponta jártak síelni. Somogymeggyes óvodát szeretne A somogymeggyesi képviselő-testület legutóbbi ülésén szóba került annak a lehetősége, hogy az idén helyben kellene kialakítani egy húsz-huszonöt gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát. Ha ez megvalósul, akkor az alsó tagozatos tanulók napközi otthonos étkeztetése is megoldódik. Az önkormányzat 1993-as céljai között szerepel az útépítés folytatása. A tervek szerint a Kiss és a Béke utca kap szilárd burkolatot. Szakmunkás- tanulók gondja A válságos helyzetbe került tabi Kempingcikk Kft-ben az 1992/93-as tanévben 65 nőiruha-készítő tanuló gyakorlati oktatását biztosítják. Nagy Lajos megbízott ügyvezető igazgató elmondta: sok gondot jelent az üzem számára a szakmunkásképzés, mert a tanulók rengeteg olyan árut készítenek, amit nem lehet eladni. Ez pedig a készleteket növeli. Hogy mi lesz a képzésben részt vevő tanulók további sorsa, arról egyelőre nem tudott biztosat mondani. Pályázaton nyert félmillió Andocs a múlt évben nyújtott be pályázatot a község és a térségében levő 13 település hétvégi összevont orvosi ügyeleti szolgálat működési költségeire. Dr. Pethő Terézia jegyzőtől megtudtuk: a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól a napokban kaptak értesítést arról, hogy a pályázaton ötszázhuszonzhatezer forintot nyertek. A tervük az, hogy ebből a pénzből az ügyeleti szolgálat színvonalasabb ellátása érdekében kisebb műszereket is vásároljanak. Helyi adók Kapolyon Helyi adók bevezetéséről döntött december végi ülésén a kapolyi önkormányzat. Januártól lakásingatlanonként 1800 forint lakossági kommunális, illetve 8 ezrelék iparűzési adót vetettek ki. A településen a két adóforrásból éves szinten 250-300 ezer forint többletbevételre számítanak. Egészséges ivóvizet kap Bótapuszta I >'• I / 1* Bótapusztára a zalai polgármester kíséretében a déli harangszó alatt érünk. Az egyutcás, 24 házból álló településrészen mintegy 60-an laknak. Hucskó Bálint személyében Zala község képviselő-testületében önálló képviselőjük van. Az elmúlt két év alatt a pusztaiak kevés változást tapasztaltak. Igaz, hogy a pusztára vezető út részleges javítása tavaly megkezdődött, akárcsak a településrészt ellátó vízberuházás. Az utóbbi mintegy 10 millió forintba kerül majd. Ehhez állami céltámogatást igényeltek 1993-ra. Az érdemi változást tehát az idei év hozza. A település keleti részén a Mélyépítő Rt siófoki főépítésvezetősége már megkezdte az 50 köbméteres — gömbfejes — víztorony alapozását. A tározó és a nyomásfokozó Bótapusztán kívül elősegíti Zala község biztonságosabb vízellátását is. A kivitelező azt ígéri: májusban átadja a beruházást. Ha ez megvalósul, akkor folytatják az útkorszerűsítést. — Nézzen ide — mtatja Szarka László. — Nem tudunk tenni semmit azért, hogy Gál József siófoki lakos a közterületünkön évek óta szabálytalanul tárolt roncsautóit (DN 01-95 rendszámú mikrobusz, Betonozzák a víztorony alját (Sebők Dezső felvétele) egy rendszám nélküli Barkas, valamint az SJ 68-47 forgalmi rendszámú UAZ típusú kisteherautó) és több ezer tégláját elvigye. A látvány nemcsak rontja az utcaképet, hanem zavarja is a szomszédokat... Hiába jelentettük föl Siófok város önkormányzatánál, változás nem történt! Vajon meddig kell még eltűrniük a pusztán élő embereknek a városban lakó nemtörődöm polgár hanyagságát? K. J. Munkát ad a ruhagyár a karádiaknak Megvalósult tervek Kölcsön a fiataloknak — Épül a buszváró A karádi önkormányzat 1992-ben — csekély tartalék- alappal — feszített költségvetést készített. Feladataik között szerepelt többek között a Hősök terén levő termelőszövetkezeti tulajdonú ingatlan sorsának rendezése, a ruhagyári épületek tulajdonjogának visszaszerzése, az ifjúság megsegítésére alapítvány létrehozása, az általános iskoláknál megkezdett tornatermi beruházás folytatása. Tervezték a község ivóvízhálózatának bővítését, hulladéklerakó és szennyvíztelep kialakítását, lakásépítési és -vásárlási alap létrehozását, de szerepeltették feladataik között a település úthálózatának javítását is. Kovacsik Lajos polgármester arról beszélt, hogy mi valósult meg az elképzelésekből. — A téesz épületéről a rendezési terv módosításával az építési tilalmat töröltük, ám a megvásárlására nem tudtunk pénzt adni. A Május 1. Ruhagyártól visszavásároltuk a régi tanácsi épületet, a művelődési házat, illetve a szolgálati lakásokat. A Kaposvári Ruhagyár Rt megvásárolta az új épület helyiségeit, s ott nyolcvan-száz személynek teremt munkalehetőséget. Sajnos, a kihasználtsága alig 50-60 százalékos. Az iskoláknál megkezdett beruházást tovább folytattuk: 4,7 millió forint értékű munkát végeztünk tavaly. Terveztük a Latinka utcai vízműhálózat bővítését is. A kiviteli tervek elkészültek, a munkák elvégzésére pályázatot írunk ki. Könyvelésünk és az egyéb feladataink naprakész ellátására számítógépet vásároltunk. A szennyvíz és a szilárdhulladék, elhelyezésére ismételten pályázatot nyújtottunk be. Sajnos, a céltámogatási igényünket elutasították. Ezt a feladatot önkormányzatunk önállóan nem is tudja megoldani... Képviselő-testületünk háromszázezer forint kamatmentes kölcsönt biztosított a fiatalok lakásépítésének és -vásárlásának támogatására. Felújítottuk az Aranyos, a Dózsa és a Damjanich utcát, megoldottuk a Széchenyi út vízelvezetését, míg ősszel a lehullott leveleket és a lakossági szemetet is elszállítottuk. Környezetünk szebbé tételét szolgálta a művelődési ház melletti park kialakítása. Most épül a buszváró. Ösz- szességében azt mondhatom, hogy a fő céljainkat sikerült elérnünk. K. J. Segítség a kis könyvtáraknak SZENVEDÉLY ÉS MŰVÉSZET Elefántcsont függök (Sebők Dezső felvétele) Ma a piacgazdaság korában a kis állami dotáció miatt az önkormányzati kiskönyvtárak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Bár a könyvtárak fenntartása és működtetése az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, legtöbb esetben mégsem tudnak any- nyit adni, amiből az egyre drágább könyveket megvásárolhatnák. A tabi városi könyvtár olyan könyvesboltot működtet, A daránypusztai Chemix Kft-nél a múlt évben mind jobban érzékelték, mennyire megnőtt a piac érdeklődése a természetes biotermékek iránt. Ezért taggyűlésük úgy határozott, hogy szétválasztják az addigi vegyes tevékenységet. Szakosodtak és a profiltisztítás során átalakították a kft-t. A Chemix Gyógynövény-feldolgozó, Vegyi- anyag-gyártó és Forgalmazó Kft átalakulását decemberben hagyta jóvá a cégbíróság. így jött létre a Zöld Sün Környezetvédelmi és Gyógynövény-feldolgozó Kft, amely a Cotinus szájvíz, a levendula- olaj és egyéb gyógynövény-feldolgozással kapcsolatos termékek gyártására szakosodott. Környezetvédelmi szakfeladatok megoldását is vállalják. Telephelyük — a helyi önkormányzat véleményét amely vállalná 40 kilométeres körzetben a közművelődési és iskolai könyvtárak ellátását, valamint a községi kiskönyvtárak által igényelt könyvek beszerzését úgy, hogy az áfa felét magára vállalná és a könyveket válogatási lehetőséggel a könyvtárakba szállítaná. A városi könyvtár 25 település polgármesterének írt levélben ajánlotta föl ezt a szolgáltatást. Választ január végéig várnak rá Tabon. kikérve — Bábonymegyer, ahol már ingatlant is vásároltak. A közeljövőben kialakítják a településen azt a tevékenységet, amely az első időszakban döntően a gyógynövények beszerzésére, felvásárlására és feldolgozására irányul. A későbbiekben pedig — ha erre lehetőségük nyílik — a cég élelmiszer-ipari tevékenységet is folytatni kíván. Elsősorban a környék adottságait figyelembe véve, biológiai körülmények között — azaz a kistermelésben — keletkezett alapanyagok, termények, zöldségek felvásárlására, valamint feldolgozására gondoltak. Ezzel a tevékenységgel a beindulás után — ha csak néhány dolgozóval is — tovább csökkenhetne a térség amúgy is katasztrofális foglalkoztatási helyzete. (Krutek) Tabon a Széchenyi utca 3. számú szépen berendezett családi házban lakik Czinke Imre fafaragó népi iparművész. A lakás egyik szobájába lépve — ez a minigaléria — már az első pillanatban szemünk elé tárul tulajdonosának hobbija, szenvedélye, művészete. A szekrényen, a falon, a polcokon díszes fadobozok, tányérok, vázák, szarukürtök... szemben a kiállítóteremmel a „műhely”. Ott tölti idejének nagy részét a Videoton egykori gyáregységének géplakatosa, a fafaragó Czinke Imre. — A hetvenes évek elején, véletlenül kerültem kapcsolatba a faragással — meséli a leszázalékolt rokkantnyugdíjas fiatalember. — A katonaságnál figyeltem meg bajtársaim aprólékos, türelmes faragómunkáját, s a leszerelést követően én is elhatároztam: megpróbálom! A faragói tapasztalattal, ismeretekkel nem rendelkező fiú nagy fába vágta a fejszéjét. Munkahelyén, a Mahart Siófoki Üzemigazgatóságán a nagy kézügyességű fiúra bízták az aprólékosabb, finomabb munkát. Szabadidejében pedig egyre gyakrabban vette kézbe a „bicskát" és többévi kemény munka után, elkészült az első alkotás: egy dohányzóasztal felületének aprólékos megmunkálása! — Ebben az időben még különösebb szakismeret nélkül, ötletszerűen készítettem a különféle dísztárgyakat — mutatja. — Nem tanultam senkitől sem annak a művészetét. A fordulópont az volt, amikor megismerkedtem Nagy Feri bácsival, az országosan ismert tabi fafaragóval. A népművészet mesterének tanácsai után már határozott elképzelések, célok alapján készítette tárgyait. A fém után a fa is mindjobban engedelmeskedett alkotó kezének. Faragásainak nagy részén a mezőgazdasági munkát, a paraszti élet egy-egy mozzanatát elevenítette meg, kezdetben dunántúli domborúfara- gás formájában. A különféle dísztárgyakat — ékszerdobozok, szarukürtök, tányérok, gyertyatartók, cigarettakínáló, nyaklánc stb. — nagyságtól függően hónapokig készítette. Főleg körte-, dió- és meggyfát használt. A szarukürtön még megtalálhatók a népművészeti ornamentikák is. — Eddig mintegy 400 darab különféle tárgyat készítettem — mondja —, ebből több mint hatvanat a Népi Iparművészeti Tanács is zsűrizett. — Ez mind kiváló technikai fokon kivitelezett, gondosan és aprólékosan megmunkált művészi színvonalú tárgy. Munkáimért 1981-ben megkaptam a népi iparművész címet. Több mint húsz éve rendszeresen benevezek az id. Kapoli Antal emlékére meghirdetett fafaragó-pályázatra. A kétévenkénti országos kiállításon is részt veszek. Tavaly is két pályamunkámat mutatták be! Czinke Imrén 1984-ben két agyműtétet is végre kellett hajtani, majd több mint egy évig táppénzen volt. 1985-től rokkantnyugdíjas. Azóta állandóan farag, a korábbinál is aprólékosabban dolgozik. Az utóbbi években kiállítása volt Veszprémben és Várpalotán. Legértékesebb munkájának a Toldi-kürt megfaragását tartja. Ezen a fafaragási technika (sima és mély, félig és teljesen áttört faragás) mindenféle változata megtalálható figurális jelenetekkel. Ma már hozzájut elefántcsont „hulladékhoz” is, s ebből függőket, díszeket készít. Czinke Imre egyedi darabokat farag, nem eladásra dolgozik. Legföljebb ajándékba ad egy-egy „művet”! Krutek József Zöld Sün Kft Bábonymegyeren Gyógynövényeket dolgoznak fel
