Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

1993. január 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 KÖNYVESPOLC Márai Sándor: Jól működik a hatosztályos Ami a naplóból kimaradt (1945- 1946) A torontói Vörösvary Ki­adó gondozá­sában — a Vörösvary Publishing Co. a hazán­kon kívül éló magyarság legnagyobb könyvkiadója — jelent meg és jutott el hozzánk Ma rai Sándor „Ami a napló bői kimaradt című mun­kája. Márai Sándor szinte haláláig nap lót vezetett Terjedelmi es személyi okok (a még élő író­társak tiszte­letben tartasai miatt ezek a kiadott naplók sokszor írójuk véleménye szerint is csonkák voltak E kötet olvasója most az 1945-ös; 1946-os évről kap páratlanul szuggesztiv tudósí­tást A sokszor évtizedekig íróasztalban pihenő, „kima­radt’ írások szemünk előtt elevenednek meg és hozzák közel a forrongó évek esemé­nyeit, egy mélységesen hu­manista ember gondolataival közvetítve. A napló legnagyobb érdeme kíméletlen őszintesége Kímé­letlen őszinteség mindenkiről és mindenről. Az „igazat” mondja nemcsak a „valódit.” Azokról az évekről amelyeket évtizedekig új hajnalként titu­láltak számunkra, szinte be­lénk sulykolva. A fiatalabb olvasógeneráció talán már nem is tudja, hogy Márai Sándor a két világhá­ború közötti Magyarország egyik legolvasottabb, külföl­dön is jól ismert írója volt, már az 1940-es években, méretei­vel is lenyűgöző életművel. A második világháború az ő otthonát is szétdúlta. Míg az író a nyilasok elől hónapokig Leányfalun bújkált, nemcsak budai lakása pusztult el, ha­nem páratlanul értékes, több­ezer kötetes könyvtára is. Az író legjobban a Szellem pusztulását siratja. Ez a sirató nemcsak — nem elsősorban! — könyvei elvesztéséért szól. Amitől Márai legjobban fél, az Marai Sándor az új barbárság, a szellemi el- sivárosodás eljövetelének a kora Amikor a kíméletlen tip- ródásban az igazi értékek el­tűnnek vagy évtizedekig fel­edésbe merülnek. Márai nap­lója sokban eltér az esemé­nyek kronoiogikus felsorolásá­tól. Ennek a jellegzetesen meditativ, állandó önvizsgála­tot folytató írónak a naplójá­ban számos, sokszor össze­fonódó vonulatot figyelhetünk meg. A meghatározó, nem- ' egyszer sokkoló kortörténet mellett tanúi lehetünk az írói műhelymunkának, a régmúlt és a közelmúlt szellemi örök­ségének. egy-egy frappáns írói. kortársi arckép felvillantá­sának, de leginkább azon ha­tások összegzésének, melyek végül is az írót 1948-ban emigrációba kényszerítették. Tallózzunk most egy kicsit a naplóban. Ebben a szellemi körutazásban nem parancsol­nak megálljt a fékek, sőt meg­követelik az olvasótól az asz- szociációt, a továbbgondolko­dást. Mit ír Márai a magyar forra­dalomról? „A magyar forrada­lom lehetetlen mert a magyar önmagától soha nem lesz for­radalmi anyag. Mások csinál­ják majd helyette..." Az erkölcsi hanyatlást így jellemzi: „A magyar társada­lom műveletlen fogyatékos erkölcsű. De lehet-e igaz sagosar ítélni egy nép fölött, amelyet évszázaooK óta ide gén hatalmak nyúznak mar óangolnak...” Egy kis számvetés önmaga ról, könyveiről, jövőjéről’ ..Könyveimnek szerencsésebb sors jutott mint nekem akit In témáit a sors Internált egy nyelvbe, melytől nem tudok szívem és öntudatom alján nem is akarok szabadulni.. ” (És mégis úgy érezte, rövide­sen mennie kell.. ,Mert az ösztönök lázadásának rému­ralma letorkol minden értelmi érvelést.”) Nem hisz az em­berben és a békében sem. .Miért higgyek ebben a béke­ben? Ebben a műveletlen fe­nevadban az emberben akit semmiféle erkölcsi gátlás nem gátol többé. ” Márai már 1946-ban látnoki erővel idézi föl a ma emberé nek. megszüntethetetien féle- iem-élményét: „Az atomkor­szak embere rövidesen viny- nyogni kezd és menekül az erők elől. amelyeket felidézett, s nem lesz semmiféle társa dalmi rendszer, melynek fe­dezékében elrejtőzhet a felin­gereit világ erők elől...” Ám a sok pesszimista kép ellenére a napió mégsem si­vár kicsengésű. A marcangoló erőszak ellen egyedüli fegyver a Szellem, a szó, a szépség, a műveltség. Erasmus, Sha­kespeare, Goethe Proust Má­rai állandó szellemi útitársa, a majdnem kortárs magyarok közül pedig Különösen Koszto­lányi és Tóth Árpád. Karinthyt zseninek tartotta de vitriolos megállapítasa mellbevágó és elgondolkoztató: „Elröhögte saját zsenijei mint egy ka­masz. . " Legkeményebbnek Illyés elleni kirohanásait érez­zük. Egy évtizednek kellett el­telnie, míg az emigrációban élő Marai megkövette Illyést, és rádöbbent arra, hogy mi mindent jelentett (jelent) ő az óhaza magyarságának csak­úgy, mint a határainkon kívül élő magyaroknak... A kötet előszavában többek között ezt olvashatjuk Márai- ról: „Nem volt tekintettel sen­kire és semmire, csak az igaz­ságra...” Ez az Igazság az, amely végig rabul ejti az olva­sót. Nem harsányan, nem fül- tépően, hanem jóakaratú, me­leg, emberi hangon. Dr. Sípos Csaba Szeptembertől két „világbanki” osztály Gyakorlat az egeszsegugyi tagozaton (Foto: Csobod Péter) Épp a gimnázium 75. születésnapjára fejeződik be az a két-há- rom eve elkezdett munka, amely a kaposvári Munkácsy Mihály gimnáziumban — mind a gimnáziumi, mind a szakképzésben — a képzési szerkezet ataiakításat célozta meg. Gulyás Mihály igazgató el­mondta a szerkezet átalakítá­sánál az iskola hagyományai, il­letve a jelenlegi társadalmi-gaz- dasagi változások figyelembe vétele volt a két legfontosabb szempont. Továbbra is megma­rad a vegyes profilú gimnáziumi, illetve szakképzés. Az előbbi­ben még inkább a minőségi képzésre az elitképzésre kerül a hangsúly. Tovább erősítik a nyelvi osztályokat: jelenleg an­gol, német francia, latin és orosz nyelvet oktatnak Nagyobb hangsúly kerül az ún. speciális jellegű csoportokra is Ezek a magyar-történelem, matematika-fizika, biológia­kémia, rajz-képzőmúvészet és ének-zene tantárgypárú cso­portokban a fakultációs órakere­tet is felhasználják az intenzív képzéshez. Már első osztálytól jelentkezhetnek ide a diákok, a harmadik évtő! pedig választ­hatnak a mar első óta tanult il­letve más közismereti vagy egyéb középfokú szakképesí­tést nyújtó gyakorlati fakultatív tárgyak között. Ez utóbbiak közé tartozik például a számító­gép-kezelői ismeret, a járműve­zetői és középfokú szállítási ügyintézői ismeret, a gépírás. — Az uj szerkezet fontos ré­sze a hat évfolyamos gimnázi­umi képzés, amely tavaly szep­temberben indult. Nagyon jók a tapasztalataink: ide a kiemelke­dően tehetséges, az általános iskola hatodik osztályát jó eredménnyel végzők jelentkez­hetnek. Minden tantárgyat kis­csoportos formában oktatunk, s nagy szerephez jut a magas óraszámú idegennyelvi képzés. A szakképzésben a hagyo­mányos típusú egészségügyi szakközépiskolai osztály mellett szeptembertől megjelennek az úgynevezett „világbanki” osz­tályok. Míg az előbbibe azok a diákok kerülhetnek, akik egész­ségügyi pályán szeretnének el­helyezkedni — elsősorban egészségügyi főiskolán, orvos- tudományi egyetemen kívánnak továbbtanulni, s az érettségi bi­zonyítvány mellé általános ápo­lói és asszisztensi szakképesí­tést kapnak —, addig az új kép­zési formában részt venni kívá­nók idegenforgalmi, szállodai, il­letve a humánszolgáltatás terü­letei között választhatnak. Az emberi erőforrások fejlesz­tése világbanki project alapján történő képzés első két évében általános felkészítést nyújt, ez egeszül ki a harmadik osztálytól szakmacsoportos, komplex lá­tásmódot alakító szakmai elmé­leti gyakorlati és alkalmazott számítástechnikai képzéssel. 18 évesen érettségi után lehe­tőséget ad az egyetemre, főisko­lára jutásra, s persze „fél-felső­fokon” a szakképzés folytatá­sára. A humánszolgáltatás egészségügyi szakán a képzés időtartama 4+2 év. s a tanulók felnőttápolói képesítést szerez­hetnek. A szociális szak 4+1 éves, s a gyermek- és ifjúság­védelem, a közigazgatás és a szociálpolitika területein való munkára tesz alkalmassá. Az idegenforgalmi-szállodai szakon (ez is 4+1 éves) végző tanulók alkalmasak lesznek az idegenforgalmi és a hozzá kap­csolódó szolgáltatásokban kü­lönböző munkakörök betölté­sére. például idegenvezetőként, szállodavezetőként, panziós, pénzváltói, ki-beutazási ügyin­tézői munkakörben helyezked­hetnek el. Ezekben az osztály­okban magasabb a követel­ményszint, mint a gimnáziumi képzésben, s kiemelt szerep jut a nyelvtanulásnak. Nagy László FÉL ÉVSZÁZADDAL A KONFERENCIA UTÁN Casablanca siettette Marokkó függetlenségét Egyes történészek sze­rint Roosevelt és Chur­chill meghosszabbította a II. világháborút, amikor találkozott Casablancá­ban. Annyi azonban bi­zonyos, hogy siettették Marokkó függetlenségé­nek kikiáltását. 1943. január 14-e és 24-e között rendezték meg azt a konferenciát Casablancában, amelyen az amerikai elnök és a brit miniszterelnök ultimá­tumban követelte, hogy a ten­gelyhatalmak feltétel nélkül adják meg magukat. Ez fordu­lópontot jelentett a háborúban. Néhány történész azzal érvel, hogy a szövetséges vezetők ultimátumukkal kényszeritet- tek a náci Németországot és a császári japánt, hogy az utolso pillanatig harcoljanak. Mások tagadják ezt A marok­kóiak viszont saját országuk szempontjából értékelik a kon­ferenciát. „A szövetségesek számára a fő téma Európa fel­szabadítása volt, a mi szá­munkra azonban Marokkó fel­szabadítása” — mondta Mo­hamed Elyazghi vezető ma­rokkói politikus. o A konferencia két hónappal azután kezdődött, hogy a szö­vetségesek 97 ezer katonát szállítottak partra Észak-Afri­kában. A megbeszélés vélet­lenül egybeesett a Casab­lanca című világhírű film pre­mierjével, amelyben Ingrid Bergman es Humphrey Bogart oly nagy sikert aratott. © Ebben az időszakban a Vö­rös Hadsereg már bekerítette a nemet haderőket Sztáling­rád körül, a nyugati szövetsé­gesek pedig felkészültek arra, hogy megostromolják „Európa lágy altestét”, ahogyan Chur­chill Dél-Európát nevezte. A konferencia fordulópontot jelentett Marokkó számára is. Roosevelt közölte Mohamed ben Youssef szultánnal, aki csak névleg viselte az uralko­dói címet, hogy a győzelem után támogatni fogja Marokkó függetlenségét. Az ország, mint ismeretes, 1912 óta francia protektorátus volt. Roosevelt ígérete nem tetszett a franciáknak, annál inkább a marokkói nacionalis­táknak. A marokkóiak ezrei je­lentkeztek a szövetséges haderőkbe, hogy harcoljanak a németek és az olaszok el­len. © Az 50 év előtti casablancai konferencia egyik érdekes eseménye volt, hogy Roose­velt rábírta De Gaulle tábor­nokot, szorítson kezet Henri Giraud tábornokkal, aki az észak-afrikai szabad francia haderők képviselőjének tar­totta magát. De Gaulle és Henri Giraud kezet fogott, s utána De Gaulle azonnal hátat fordított Giraudnak. Churchill emlékirataiban le­írta: mindig nevetni kezdett, ha meglátta a kézfogásról egy fiatal katona áltál készített fényképet. Illyés Gyula ismét Párizsban Egyetlen estére visszatért if­júkora színhelyére Illyés Gyula — képben és szóban. A párizsi Magyar Intézetben kiál­lítás nyílt Molnár Edit fotómű­vésznek a nagy magyar íróról és költőről, valamint baráti köre tagjairól készített feivéte leiből, ezt követően pedig a budapesti Nemzeti Színház együttese adta elő zsúfolt ház előtt, nagy sikerre! Illyés Ke gyenc című drámáját, A kiállí­tás 25 képet mutat be korunk magyar irodalmának, művé szetének néhány nagy alakjá­ról. Ott van a képek között Kodály Zoltán, Barcsay Jenó. Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János. Sütő András és több más magyar író, Költő, művész portréja is. Barokk mulatságok Győrött Ez évi barokk rendezvénye­ivel Győr a kort akarja, meg­idézni az utcán, a városban, a szellemi életben — jelentették be a sajtó képviselői előtt. A Pentagonálé országok vezetői épp egy évvel ezelőtt kezde­ményezték: 1993 legyen a kö- zep-európai oarokk eve. A magyarorszagi program egyik központja a barokk műemléke­ire méltán büszke Győr, ameiy egész éven át otthont ad kon­certeknek, színházi esemé- nyeKnek, képzőművészeti kiál­lításoknak. Nagy várakozás előzi meg a február végi ba­rokk álarcosbált, amelynek vendégei korabeli jelmezek­ben barokk táncokat lejthet­nek, stílusos muzsikára a Zichy-palota összes termei­ben Májusban XVIII. századi szertartás szerint mondhatják ki választottjuknak a boldogító igent azok, akik barokk külső­ségekkel kívánják emlékeze­tessé tenni esküvőjüket. A színtársulatok barokk huncut­ságokkal, komédiákkal szóra­koztatják a városlakókat. Múzeumigazgatói pályázat A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium az országos múzeumok főigazgatói mun­kakörére kiírt — és többségé­ben eredményesen lezárult — pályázatok után nem hozott személyi döntést a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria vezetőinek kinevezéséről. A kultusztárca az eddig benyújtott pályázato­kat érvényesnek tekinti, a je­lentkezők körének bővítésére azonban új pályázatot ír ki. A pályázati feltételeket a Műve­lődési Közlöny következő számában teszik közzé. Magyar-jemeni kulturális alapegyezmény Csaknem egyéves előké­szítő munka eredményeként a magyar kultuszminisztérium és a Jemeni Felsőoktatási és Tudományos-Kutatási Minisz­térium elkészítette a két or­szág közötti kulturális alape­gyezményt, továbbá az 1993- 1995-re érvényes kulturális csereprogramot. A dokumen­tumokat Jemenben magyar részről Biszterszky Elemér, a művelődési tárca közigazga­tási államtitkára, jemeni oldal­ról pedig Aziz AI Zendani Ab­dul Wahed felsőoktatási mi­niszterhelyettes írta alá. A tá­jékoztatás szerint a most aláírt alapegyezmény, illetve kultu­rális csereprogram új keretet biztosít jemeni ösztöndíjasok fogadására és magyar kuta­tók. egyetemi előadók jemeni tanulmányutjára, a két ország közötti kulturális együttmű­ködés kiszelesítesére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents