Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

1993. január 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Földvári strandok bérletben Balatonföldvár önkormány­zata úgy döntött: bérbeadja a város két fizetőstrandját. A versenytárgyaláson tizenhár­mán licitáltak, a kiindulási ár 2 millió, illetve 2,5 millió forint volt, s két szezonra lehetett elnyerni a működtetést. Mind­két strand jóval a kikiáltási ár fölött kelt el. Az eredeti tervek szerint szabaddá akarták tenni ezeket a strandokat, de az elképzelésről le kellett mondani, mivel a több millió forintos bevétel máshonnan nem pótolható. Nem volt olyan vállalkozó, aki hajlandó lett volna a fejlesztésre, majd pe­dig szolgáltatási bevételeiből fizetett volna a városnak. Tornaterem épül Ordacshiben Az ordacsehi önkormányzat jelenleg csak az alsótagoza­tosokat tudja helyben tanít­tatni, a nagyobb diákok Fo­nyódra járnak. Tanteremből is kevés van, a szakos tanárok letelepítésére is jelentős gon­dokat okozna. Mindenesetre teszik, amit lehetőségeik megengednek számukra. Az óvoda és az iskola épülete egymástól alig 30 méterre van, s most összekötik a két intézményt. A tető alatt torna­terem kap helyet, de befér oda a felújított konyha is. így meg tudják oldani a napközisek és a nyugdíjasok étkeztetését. Közmeghallgatás Fonyódon Közmeghallgatást tartottak Fonyódon, s ezen majdnem 200 lakos vett részt. A jelenle­vők megértették, hogy nagyon feszített a költségvetés, s emiatt szükséges a nadrágszíj megszorítása: a tavalyinak kétszeresére emelték például a kommunális adót. A terve­zett bevételeket valószínűleg elérik, s így a Delta étterem mögötti területen bevásárló- központ épül. A polgármesteri hivatal létszámának leépíté­sére is sor került. Népfőiskola Ádándon Megindult a munka az ádándi Berzsenyi Dániel Közművelődési Körben. Az új esztendőt Ihos József humo­ristával köszöntötték Ádán­don. Március közepéig a nép­főiskolán hét előadást tarta­nak; a sort január 29-én Tátrái Zsuzsanna, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa, „far­sangszakértő" előadása nyitja meg. A későbbi vendégek kö­zött szerepel Vitray Tamás is. Veszélyes ajég A siófoki meteorológiai ob­szervatórium előtt a szakem­berek három ponton mérték a jég vastagságát. A számok azt mutatták: azon a területen 15 centiméteres a jég, de pán­célnak már nem nevezhető. A meleg levegő miatt megválto­zott a jég szerkeztete, s rá­menni nem biztonságos. Bizakodó önkormányzat Új címer készül Lellén Bő egy éve vált el Boglártól Balatonlelle. Szűcs László leilei polgármester és dr. Szommer György körjegyző mondta el a talpraállás legnehezebb pillanatait. Az igazi önállóság csak a múlt év januárjában következett be, ami­kor a város saját költségvetéssel, saját munkatársaival kezdte meg a munkát. Megszépült a bálványost iskola A számla 700 ezer forintra rúgott - Zúgolódnak a fiatalok Papp Ernő: — Szépftjük, ahogy erőnkből telik... Az átmeneti időszakban — 1991. augusztus 1-jétől az év végéig — dr. Kovács Miklós, a bogiári polgármester és munka­társai segítettek. Az új szabály­zók mielőbbi megalkotása ér­dekében havonta két-három tervezett és esetenként még rendkívüli ülést is tartott a leilei testület. így 1992-ben 19 rende­letet adtak ki a város új struktú­rájának, szervezeti kereteinek és a működési feltételeinek megteremtéséhez. A 27 munkatárssal dolgozó önkormányzat 1992-ben már­ciusáig kidolgozott önálló költ­ségvetésével eredményes te­vékenységet fejtett ki. Az utcák felújítására, javítására majd­nem 14 millió forintot, a jár­dákra, köztéri díszburkolatra 6 millió 948 ezer forintot fordított. Jelentős összeget költött a vá­ros csatornázására, az orvosi, fogorvosi és a gyermekorvosi rendelő felújítására, a technikai eszközök modernizálására. Gondolva az idegenforgalomra javították a szabadstrand világí­tását, felújították a művelődési házat. Együttműködve a Matáv-val — szerződés alapján — önerős kivitelezéssel az idén kiépítik a város telefonhálózatát. Alkal­mas területet jelöltek ki — a környezetvédelem érdekeit szem előtt tartva — a város ha­tárán kívül ipartelep kiépíté­sére. A 16 ezer négyszögöles területen 20 évre bérelhetnek földrészt az ipari tevékenységet folytatók. A pályázat kiírása — mint megtudtuk — megtörtént; a közművesítést a város saját költségeiből fedezi. Az idegenforgalom javítását célozza az is, hogy a városkö­zeli, magas bortermesztési kul­túrájú körzethez szilárd burko­latú utat építettek. A műemlék Szent Donát-kápolna és a kis­hegyi borozó kellemes kirándu­lóhelye az üdülőknek. Felújítják a Mahart segítsé­gével a leilei hajókikötőt. 3,5 millió forintos beruházással vi­torláskikötő épült és csónaktá­roló. A fürdőegyesület az üdülő­tulajdonosok érdekképviseleti szervezete. Az önkormányzat támogatja tevékenységét, s a közös gondokat együtt igyek­szenek megoldani. Az 1993-as év — megítélé­sük szerint — már nem lesz olyan nehéz. A feladatokat jól ismerik, a sajátosságokat pedig figyelembe veszik. A város a közeljövőben új címert kap — ez lesz az önálló élet új szimbó­luma. O. L. A bálványosi általános is­kola a Satzger-kastély raktá­rában kapott helyet. Itt lakott az intéző is a családjával. A fa­lak között most 24 kisdiák ta­nul az alsó tagozaton. A felső­sök Kőröshegyre járnak órákra. Az épületet nemrég ta­tarozták, így takaros a külseje. — Hatvan centi vastagok a falak — mutatta Papp Ernő igazgató. — Vizesek is. Nem csoda, hogy a szigetelés tönk­rement: a lépcsőfeljáró va­sába az 1869-es dátumot ko­vácsolták bele — akkor húzták fel az épületet. De azért szé­pítjük, ahogy erőnkből telik. A helyi óvoda ügyeit is itt in­tézik. Nemrég a Medúza nevű német kft tulajdonosa ingyen lelambériáztatta a legkiseb­beknek otthont adó két termet, a folyosót, és játékvásárlásra is adott 20 ezer forintot. Az is­kolában az olajos linóleumot most cserélték parkettára; 700 ezer forintra rúgott — a külső munkákkal ‘együtt — a számla. Most azon gondol­kodnak: miképp tudnák haza­telepíteni Kőröshegyről a fel­sős diákokat. — A fiatalok zúgolódnak, hogy nincs hová menniük szó­rakozni — kapcsolódott a be­szélgetésbe Kiss Jánosné gondnok. — Csendes errefelé az élet. Mint kiderült: a gyerekek fele a nyolcadik osztály elvég­zése után nem tanul tovább. Korlátozottak a munkalehető­ségek, így jobbára idénymun­kából élnek, Balaton-parti üdü­lőkbe járnak dolgozni. S még valamennyire foglalkoznak a népek állattartással. Aki pedig az iskolapadot választja a két­kezi munka helyett, az jobbára szakmát tanul. (Czene) Rési és új adók Fonyódon Megegyezés készül autópálya ügyben Viadukt Kőröshegy alatt (Tudósítónktól) Az új év új adókkal lepi meg azokat, akik a Bala­ton-parti városban laknak vagy dolgoznak. A képvi­selő-testület december vé­gén úgy határozott, hogy 1993. január 1-jétől bevezeti a magánszemélyek kommu­nális adóját. A vállalkozók évente 2000 forintot fizetnek saját maguk és ugyanennyit minden al­kalmazott után, A lakásokra, beépítetlen telkekre, továbbá a nem ma­gántulajdonú lakások bérleti díjára 3000 forint adót vetnek ki. A rendelet indoklásában szerepel, hogy az adók se­gítségével az önkormányzat szinten tartja — esetleg fej­leszti — a jelenlegi infrastruk­túrát, s lehetőség szerint ha­tékonyabbá teszi a környe­zetvédelmi feladatok megol­dását. Az elképzelések szerint az adórendeletek 11,5 millió fo­rinttal növelik a város kiadási lehetőségeit, s ezekkel együtt az összes adóbevétel eléri a 41,5 millió forintot. Aki pedig szeretne máris vallani, adóíveket, bevallásokat a polgármesteri hivatal adó­csoportjánál lehet igényelni — január 30-ig. Hosszú esztendők óta hú­zódik a vita: milyen nyomvo­nalon építsék meg az M 7-es autópálya hosszabbítását, amely Zamárditól a Balaton déli partját kísérve az or­szághatárig vezetne. Az önkormányzatok túl­nyomó többségével a terve­zők meg tudtak egyezni — a kivétel Földvár, illetve Kő­röshegy. E területen is történt azért előrelépés, ha annak tekint­hető a tény: a korábbi három variáció kettőre szűkült. Eszerint vagy a két település határán, egy alagútban szelné át a lakott területet az autópálya vagy Kőröshegy­től délre, valahol a bálvá­nyosi leágazásnál épülne vi­adukt, hogy a völgyön átse­gítse az autósokat. Berkes László, Balatonföld­vár polgármestere arról tájé­koztatott: ők ragaszkodnak az utóbbi variánshoz. A tavasszal el fog dőlni a kérdés, amely eddig hátráltatta az egész út megépítését. S ha nem? Az új autópá­lyára óriási szükség van — de nem mindenáron. Az igazi vesztesek addig is azok a la­kosok, akik a kijelölt nyomvo­nal közelében élve — a terü­letrendezési tervek befa­gyasztása miatt — nem épít­hetnek garázst maguknak, játszóteret a gyermekeiknek. Czene Kulturális központ épül Földváron Ezerháromszáz négyzetméter alapterületű kulturális központ, közösségi ház épül Balatonföldváron. Itt kap helyet az általános iskola diákjai számára főző konyha és ét­terem is. Három falu gazdasága - gondokkal Kerekibe nem tolakszik a töke Kerekiben az Új Kalász ter­melőszövetkezet irodaházában Gulyás Ferenc elnökkel be­szélgetünk. — Bálványos, Pusztaszemes és Kereki 1982 óta gazdálkodik együtt — mondta. — Szándé­kunk az, hogy a jövőben is szö­vetkezeti formában folytatjuk tevékenységünket. A térség­ben — a Balaton-part kivételé­vel — egyedül mi biztosítunk munkalehetőséget. Száznyolc­van az aktív dolgozói létszám. Alaptevékenységünk a szántó­földi növénytermesztés és a húsmarhatartás. Az őszi veté­seket teljes egészében elvé­geztük a tavaszi munkákat 3500 hektáron kezdjük. Ebből mintegy 2000 hektár gyenge adottságú szántó, a többi rét, legelő; 350 hektár az erdő. A scharolaise húsmarhát közvetlenül Olaszországba szállítják. — A piaci pozíciónk megtartását négyszáz anyate­henünk teszi lehetővé. Mellék- tevékenységünk is van: Keksz­csomagoló üzemünk bérmun­kát végez, két varrodánk a kis­pesti textilgyárnak dolgozik. Egy építőipari brigádot is fog­lalkoztatunk. Az elmondottak alapján körültekintően kezdték az 1993-as esztendőt. — Kívülről sok minden szebbnek látszik mondja Gu­lyás Ferenc. — A mezőgazda­ság megítélése kedvező, en­nek ellenére ezirányú beruhá­zásaink elmaradnak. Nem to­lakszik hozzánk a tőke. Anyagi lehetőségeink behatároltak, nem tudunk merre indulni. A magas banki kamatok miatt képtelenség új vállalkozásba vágni. A környezet is bizonyta­lan még, így elsősorban belső strukturális változtatásokkal próbálunk hatékonyabban dol­gozni, Célunk az átmeneti idő­szak átvészelése, túlélése. Czenus Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents