Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám
1992. december 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Virág András vendég orgonamüvész már a felújított hangszeren játszott Händel és Pergolesi a katolikus templomban Kórusok közös estje Talán a szokásosnál is többen igyekeztek a Filharmónia legutóbbi esti koncertjére a kaposvári belvárosi katolikus templomba. A rendkívüli érdeklődés okát most nem csak a két előadandó remekmű — Händel F-dúr orgonaversenye és Pergolesi Stabat Mater című oratóriuma — szolgáltatta. A kaposváriaknak azért is volt kedves ez a hangversenyest, mert a városunkból elszármazott kiváló fuvolaművész, Drahos Béla ismét vállalta a karmester szerepét. S még valami: a Toldi és a Munkácsy gimnázium két jeles leánykórusa közös produkcióban lépett a színre a Stabat Mater megszólaltatásával. Nem csoda hát, hogy a padsorokban a megszokott arcokon kívül megannyi drukkoló fiatalt is láttunk. S hogy fokozzuk a kuriózumokat: a vendég orgonaművész, Virágh András a régi, lerobbant orgona helyett a felújított instrumentumon vezetett be bennünket Händel mester csodálatos zenebirodalmába. A fiatal művész, aki 1983-ban végezte el a Zeneakadémiát, édesapja, Virágh Endre nyomdokain haladva választotta hangszeréül az orgonát. Még abban az évben a II. Liszt Ferenc orgonaversenyen elnyerte a Cziffra-ala- pítvány díját, majd fél évig Belgiumban folytatta tanulmányait. Virágh András azok közé a ritka orgonaművészek közé tartozik, akik vállalták a legfiatalabbak tanítását. Igaz, a salgótarjáni zeneiskola biztosította az oktatás elengedhetetlen föltételét, az orgonát. A tanítás mellett a Budapesti Kórus korrepetitoraként és a belvárosi templom orgonistájaként ismeri a közönség. Művészetére a kiegyensúlyozottság, a technika és a tartalom, az érzelmi megnyilvánulás harmóniája jellemző. Händel interpretációjában is erre a mértéktartó előadásmódra figyelhettünk fel. A Kaposvári Kamarazenekar Drahos Béla vezényletével méltó partnerként igazodott a fennséges és alázatosan visszafogott tónusú muzsikáláshoz. Pergolesi Stabat Matere, ez a zenében megfogalmazott csodálatos „Pieta”, másodszor csendült föl városunkban. A Szent Imre templomban a tanítóképző főiskola női kara szólaltatta meg nemrégiben pécsi vendégénekesekkel. A produkció lenyűgöző volt. A Dorogi István és Horváth Je- nőné karigazgatók betanításában fölcsendülő ének telt, bársonyos, az oratórium drámai erényeit megcsillantó előadás volt. A két operaházi szólóénekes Búzás Aida és Benei Katalin hangszínükkel simultak a kórus egységes megszólalásához. Akárcsak a kamarazenekar amelynek Papp Tibor a koncertmestere és most, Drahos Béla vezényletével segítette sikerre a művet. Lám mit tesz a kiváló dirigens! A jelenlegi kamaraegyüttes érett zenekarként szólalt meg ezen az estén. A hangversenynek mindössze egy szépséghibája volt: fáztunk. Igaz, a kezdeti vaco- gást később fölmelegítette az a hevület, amely e csodálatos, hangzásában Mozart Re- quiemjét megelőlegező mű élvezete nyújtott. Várnai Ágnes T áncj átékok Somogyból A leilei legények (Fotó: Kovács Tibor) Tavaly, amikor első alkalommal hirdetett táncszínházi bemutató sorozatot a kaposvári Somogy Táncegyüttes, talán még maguk sem gondolták, hogy hamarosan a megye, s az ország határain túlról is meghívhatunk táncosokat, zenészeket. Nos — felbuzdulva a korábbi sikeres műsorokon —, színesedett a bérletes előadássorozat. Már az első bemutatón is voltak vendégek. A Somogyon kívül a Lelle és a Kaposvár Táncegyüttes tagjai roptak, s muzsikájával elbűvölte a csaknem félezres közönséget az első magyarországi dudazenekar is. Januárban a BM Duna Művészegyüttes műsorának, majd Élő népművészetünk címmel a népművészet mestereinek tapsolhat a közönség. A sort — márciusban — a spanyolországi Kresala Táncegyüttes és a Somogy közös estje zárja. A táncszínház első előadására táncjáték-füzért állított ösz- sze Mosóczi István, a Somogy művészeti vezetője. Ahogy peregtek a képek, amolyan időutazást érzett a néző. Mosóczi nosztalgiával nyúlt az évekkel ezelőtt nagy sikert aratott, zömmel fesztiváldíjas számokhoz. Olyanokhoz, amelyek iróniájára, humorára — egy kis ráhangolódás után — „vevő” volt a publikum. A Somogy Tánc- együttes művészi munkájának folyamatos figyelemmel kísérői tudják: az autentikus számok és a táncszínházi produkciók jól megférnek egymással. Ettől az igazi mosóczis színtől Somogy a Somogy. Ám ezek az úgynevezett táncszínházi koreográfiák nemcsak vérbő humorral, némi fanyarsággal, s frivolitással téliek, hanem a szerétéiről, a szerelemről is meggyőzően mesélnek. Úgy vélem, az Amerikas dal, ez az evokatív mű katarti- kus erejével kissé kilógott a sorból. Mosóczi minden bizonnyal figyelemfelkeltő szándékkal szerkesztette a műsorba a finálé előtt. Borzongatóan szép számával — a Vízöntő Együttes gépzenéjére — azt sugallta: nemcsak játékból áll az élet... Élvezetes volt a Lelle Tánc- együttes két száma is. Janek József Zene című koreográfiájának igazi zenéjét a csizmák ütemes robaja adta. A'technikai tudás tökélyével táncoló fiúk előadásán érződött: számukra most ez a legszebb muzsika. Akrobatikus elemekkel volt teli Pucskó Zsolt Csépese is. A ga- bonacsépelést imitáló tánc könnyedségével aratott nagy sikert. A Vida József vezette Kaposvár Táncegyüttes néhány táncosa Csujogókkal mutatkozott be. Rövid számuk jól illett a táncjátékok sorába. Igazi unikumként hatott az első magyar- országi dudazenekar műsora. Három alkalommal léptek közönség elé rendkívül látványos szűrjeikben, hogy bizonyítsák: több dudás is megfér egy színpadon. Lőrincz Sándor Rajeczky-emlékkő Rajeczky-emlékkövet lepleztek le Pásztón az 1989-ben elhunyt s Pásztón eltemetett Ra- jeczky Benjámin ciszterci szerzetes, zenetudós tiszteletére. Kolozsvári Szérvatiusz Tibor szobrászművész alkotásának avatásán a több száz fős közönségben ott voltak a tudós ciszter szülővárosa, Eger ön- kormányzatának képviselői, eljött Kálmán Attila művelődési, valamint dr. Isépy Tamás igazságügyi államtitkár. Megemlékező koncelebrációs szentmisét vezetett Kerekes Károly zirci apát, majd leleplezték a templomkert előtt álló, közadakozásból készült emlékkövet. Avatóbeszédében Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke például emelte Rajeczky Benjámin szerzetesi alázatosságát, a munka, a tudomány iránti tiszteletét és erkölcsi szilárdságát. Az évtizedeken át Pásztón munkálkodott ciszterci zenetudós nemcsak arra tanít: gyökértelenek maradunk, ha nem táplálkozunk nemzetünk értékeiből, példát adott arra is, hogyan kell nemzeti kincseinket az ifjúságnak átnyújtani. Magyar Szakképzési Társaság Hamarosan benyújtják az oktatással foglalkozó törvénytervezeteket a parlamentnek mondotta Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára a Magyar Szakképzési Társaság közgyűlésén. A jogszabálytervezet az első szakmai végzettség megszerzését ingyenesen képzeli el. A lehetőségek szerint már az elmúlt évek átalakulása során is a munkaerőpiac igényeit vette figyelembe a szakképzés. A tervezet fontosnak tartja az új szakképzési és a közoktatási szisztéma megfelelő összhangját. A közoktatásban a 10 osztályos általános iskola bevezetéséhez az óvodákban kötelezővé kívánják tenni az iskolai felkészítést. Az általános iskola rugalmas képzést nyújtana, a tanuló már a negyedik év után átkérheti magát a nyolcosztályos, vagy a hatodik év után a hatosztályos gimnáziumba, illetőleg a nyolcadik évet követően adódik a négyéves oktatási képzés. A javaslat szeretné megszüntetni a gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi közötti színvonalbeli különbséget. A FESTŐ KAPOLI ILONA Bizsók é ecset Bizony tévedett ifjabb Ka- poli Antal, amikor azt tanácsolta lányának, Ilonkának, hogy ne fogjon a kezébe faragószerszámot, nem fehérnépnek való a bizsók. Kapoli Ilona húsz éve népi iparművész. Festőként is számon tartják. Kaposváron a Szín-folt galériában hétfőtől láthatjuk képzőművészeti alkotásait. — Indulat, érzelmi vihar nélkül nem tudok a Kapoliak- ról beszélni — kezdte anélkül, hogy felforrósította volna maga körül a levegőt. — Annyi disznóságot elkövettek ezzel a névvel, hogy csak bosszankodom. Elsősorban a Ka- poli-faragások másolóira gondolok. Kapoli munkái egyediek! De nem védi senki a „jogát". Legálisan lehet másolni a munkáit, a mérce csupán az, hogy ki milyen ízléssel, teszi. Nincs egyetlen faragónak sem joga ahhoz, hogy Kapoli motívumait alkalmazza. — Édesapja, ifjabb Kapoli Antal a népművészet mestere címet szerezte meg. Idős korára csaknem megvakult. Mit tanult tőle a lánya? —Mellette csak rajzolhattam. Lopva, édesanyám tudtával faragni is kezdtem. Osztatlan iskolába jártam, nem volt megfelelő rajztanárom. Szigetváron később Zágon Gyula mellett tanultam rajzolni. Neki köszönhetem, hogy felvettek a Képzőművészeti Eőiskola esti tagozatára, s ott tanári diplomát szereztem. A főiskolán Kmetty volt a mesterem. „Kapoli, figyeljen rámj Rajzoljon, rajzoljon” — mondta. Később értettem meg, mit is akart mondani. Meglátta bennem a tehetséget, amit csak fejlesztenem kell, de megtanulni nem lehet. Negyven éve festek. — Rajzolni viszont édesapja öntől kapott ösztönzést, amikor ifjabb Kapoli Antal már nem látott faragni. — Szemműtét előtt állt, amikor azzal fordult hozzám, Kapoli Ilonka: Fekvő nő hogy meghal, ha nem faraghat többet. Tele volt fantáziával, én is tudtam, ha nem dolgozhat tovább, tényleg meg fog halni. Ezért azt javasoltam neki, hogy rajzoljon. Nehezen állt kötélnek. Mindig leste az autóbuszokat, ki érkezik haza a családból. Egyszercsak látom ám a szemén, hogy valamit titkol. Hazaérkeztünk és szerényen elém tette az első rajzait. Eleinte a saját motívumait vetette papírra, majd színest is kért a grafit mellé. Csodálatos színes világot te.- remtett a rajzaival. Új korszak kezdődött művészetében. A kaposvári Szín-folt galériában hétfőn megnyíló tárlaton nemcsak Kapoli Ilona munkáit láthatjuk, hanem fia is szerepel, aki tűzzománc képeket készít és egy másik Kapoli utód, Kovács László népi iparművész, aki faragásaival mutatkozik be. Horányi Barna Erdély története Tudományos szimpóziumot rendeztek a párizsi Magyar Intézetben abból az alkalomból, hogy francia nyelven is megjelent a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású munkája, az Erdély története rövidített változata. A magyar és francia kutatók, de román kollégáik is elsősorban azt emelték ki a nagyszabású történeti munkából, hogy a különböző nemzetiségek: a románok, a magyarok és a szászok történeti együttélése Erdély területén, a kultúrák találkozása bizonyos értelmében európai példa volt a századok alatt, s ma is modellértékű lehet. Könyváruház nyílt Gyulán Püski Könyvesház néven új könyváruházát nyitott Gyulán a Három Ráció Bt. Az új gyulai betéti társaság a Püski Kiadó valamennyi kiadványát, illetve a Békés megyében megjelentetett könyveket, bibliofil különlegességeket kínálja. A könyváruház — hírlap- és folyóirat-olvasó helyiséget is kialakítottak — azt tervezi, hogy a határainkon túl megjelenő magyar nyelvű könyveket is beszerzi és árusítja.
