Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. december 5., szombat Tovább csökken az ipar termelése Tovább csökkent az ipari terhelés az év első háromnegyedében, állapítja meg a KSH adatai alapján az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elemzése. A termelés- csökkenés elsősorban a belföldi kereslet jelentős visz- szaesésével függ össze. EK-adó a természetért Az Európai Közösség közúti fuvarozóinak valószínűleg több adót kell a jövőben fizetniük. A szervezet bizottsága nemcsak az utak használatáért ró ki rájuk adót, hanem meg kell téríteniük azokat a károsodásokat is, amelyeket füstokádó kocsijaikkal a természetben okoznak. Gorsium és az expo Figyelemre méltó ötlettel szeretne bekapcsolódni az expo alkalmából rendezett kulturális programok sorába a táci Gorsium. A római antik romvárosban egy antik drámákat bemutató nemzetközi színtársulat előadásában idegen nyelvű, illetve hazai társulatokkal magyar nyelven előadott színjátékokat mutatnának be. Lengyel tárnákból az utcára A következő 8 évben akár 180 ezer lengyel szénbányász is elveszítheti munkahelyét a szénbányászat gazdaságossá tételére kidolgozott kormány- program értelmében. Az átszervezés keretében az ország 53 szénbányáját 7 csoportba tömörítik, a ráfizetéses bányákat pedig fokozatosan felszámolják. Telekonferencia a távoktatásban Új posztgraduális képzést indít a Számaik Rt. az amerikai University of Phoneixszel közösen, az Amerikában elterjedt telekonferencia módszer segítségével. Az alkalmazott módszer ugyanis lehetővé teszi, hogy az USA-ban tartózkodó professzorok előadást tarthassanak az itthoni, akár vidéki tanteremben ülő hallgatóknak. Japán szigorít A japán kormány a világ minden országával szemben, általánosságban szigorítja meg az év végétől egy sor termék és technológia kivitelét. A Jomiuri Simbun című lap úgy tudja, hogy olyan termékek és technológiák szerepelnek a listán, amelyek elvben atomfegyverek előállításához is felhasználhatók. Ezentúl a vevőnek is deklarálnia kell: nem fegyvergyártási célból vásárolja meg a terméket. Sertésexport a megoldás Nagy mértékben csökkent hazánkban a húsfogyasztás, az évi átlagos 42 kilóról 31-re esett vissza, és ez a piaci helyzet aligha javul mostanában. E helyzetben az export növelésének lehetőségeit kell keresniük a sertéstartóknak és a feldolgozó üzemeknek egyaránt, állapították meg a sertéstartók országos fórumán. Gazdasági kilábalás az utcára került szegénységből Gál Zoltán: A személyi jövedelemadó megosztásának változása az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza (Fotó: Gyertyás László) (Folytatás az 1. oldalról) így aztán az állami kiadások jelenlegi rendszerét kell a költségvetésnek szükségképpen finanszírozni. Ehhez viszont nincsenek kellő bevételei. Ebből következően a nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát osztja el a költségvetés ma, mint bármikor. Ez inflációgerjesztő, drágítja a hiteleket, tehát visszafogja a gazdaságra szánt forrásokat. — Sok szó esik ma a lakossági takarékokról. A bizalom jelének tekinti a pénzügyi kormányzat, hogy növekszik a betétállomány. . — Ennek nagyobb része vállalkozók által bankban tartott pénz, ami azt jelenti, hogy a rendszer nem működik ahhoz, hogy a nyereségét a vállalkozó visszaforgathassa a gazdaságba. Pontosan ezeknek a pénzeknek a jelentős részét szívja el a költségvetés hiánya. Az önkormányzatok terhe — Ugyanakkor az állami intézményekben krónikus a pénzhiány. A költségvetés ekkora hiány mellett sem képes szintentartáson finanszírozni az intézményeket. A kormány — a szak- szervezetekkel történt megállapodásnak megfelelően — a költségvetés egyes elemeit általunk is támogatott módon módosította: bizonyos állami költségcsökkentést hajtott végre. Jelentősebb azonban az az összeg, amelyet az önkormányzatoknak szánt pénzből vett el. Ehhez még hozzá jön a személyi jövedelemadó megosztásában végrehajtott változás. Ez az önkormányzatokat — különösen a városi önkormányzatokat — nagyon nehéz helyzetbe hozza. Kedvezően talán az érintheti az ön- kormányzatokat, hogy újra megindul a részletes vita a költségvetésről, és van lehetőség a fejezeteken belüli módosításokra, beleértve még azokat is, amiket már leszavazott az országgyűlés. Remélhetően a parlamenti pártok mindegyike érzékeli az önkormányzatok helyzetét. Azt is el tudom képzelni, hogy a kormánykoalíció képviselői is kedvezőbbé próbálják alakítani az ön- kormányzatok anyagi helyzetét. Kire hallgat a munkanélküli? — Az önkormányzatok sok gohdja közül az egyik, hogy a szegénység kikerült az utcára: egyre több olyan emberrel lehet találkozni, aki nemcsak vállalja, hanem mondja is a szegénységét. Egyre több ember szorul átmenetileg vagy véglegesen segítségre: ilyen költségvetési támogatás mellett miként lehet ezeket a gondokat megoldani? — A szakszervezetek éppen arra törekedtek a kormánnyal folyó tárgyalásokon, hogy ezeken a rétegeken próbáljanak segíteni. Értek is el eredményt, de ez önmagában lényeges változást nem fog okozni. Megemelték ugyan a szociális segélykereteket, de ez még mindig nem hozza olyan helyzetbe az önkormányzatokat, hogy ne kínkeserves módon és sok-sok konfliktus árán próbálják majd szétosztani a segélyeket. Valamit segít, hogy még ebben az évben elfogadja a parlament a szociális igazgatásról szóló törvényt; erre megvan a szándék' mind a hat parlamenti frakcióban. Az egész politikai helyzet megítélése szempontjából fontos, hogy óriási létszámú rétegek kerültek olyan helyzetbe, amikor már remény sem nagyon van a kilábalásra belátható időn belül. Ilyen helyzetbe kerülő ember köny- nyen hajlik az ígéretekre, keresi a bűnbakot, és ha ezt valakik megfogalmazzák neki, könnyen el is hiszi. A kérdés tehát: ez a milliós tömeg kire hallgat a következő hónapokban, években? Tud-e ez az ország perspektívát adni belátható időn belül? Reményt arra, hogy munkahelyet talál, s életfeltételeit finanszírozni tudja az ember. Ez borzasztóan fontos, mert kikerülhet a szegénység az utcára még rossz politikai szándékokat hordozó demonstrációk formájában is. — És ez nem lehet érdeke senkinek. — Ezért mondtuk, hogy a foglalkoztatás-politika, az elmaradott térségek ügyeinek ésszerű megoldása érdekében megállapodni kellene a pártoknak. Beterjesztettünk egy önálló országgyűlési határozat-tervezetet Foglalkoztatáspolitikai irányelvek címmel. Különböző csatornákon és címeken viszonylag sok pénz van a költségvetésben foglalkoztatással összefüggően. Csak nincs biztosítva a foglalkoztatást szem előtt tartó felhasználása. Az irányelvekkel az országgyűlés adott évre meghatározná a pénzek felhasználását, kényszerpályára terelné azt. Ezzel rákényszerítené a tárcákat, a pénzintézeteket, hogy a foglalkoztatást kiemelten kezeljék. Ez szerintem lassan érezhető változást jelenthetett volna a foglalkoztatás helyzetében, vagy legalábbis visszafogta volna a munkanélküliség drasztikus növekedését. Sajnos, a kormánykoalíció arra sem volt képes, hogy napirendre vegye ezt a kérdést, pedig — úgy gondolom — a kormány számára is hasznos lett volna, ha belekényszerítjük az ágazatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban használjuk föl munkahelyteremtésre. Reményt, lehetőséget — Jövőre hivatalosan is egymillió munkanélkülivel számolnak. Meddig kezelhető még a jelenlegi eszközökkel a munkanélküliség? — Az elmúlt hetekben volt szó arról, hogy a 10 százalékos határ átlépése már minőségi változás, új helyzet van. Egyelőre még nem érezni ezt. A munkanélküliségben az a veszélyes, hogy láthatatlan módon gyülemlik össze a feszültség, és nem tudni, mikor ugrik át egy ponton, amikor kezelhetetlenné válik akár politikai, akár gazdasági szempontból. Sokan mondják szakértők, hogy a munkanélküliség növekedése a gazdaság visszafogását is eredményezi, mert olyan forrásokat szív el, amely különben a gazdaság fejlődését szolgálná. A munkanélküliek számának növekedését nem lehet követni támogatással: állandóan csökken a nekik adott támogatás, s ez politikai veszélyeket jelent. Az előbb említett irányelvekkel azt szerettük volna elérni, hogy az egész társadalom működése vegye figyelembe a munkanélküliek magas számát. Legyen az oktatási rendszertől a szociális ellátásig és az egészségügyi intézményi reformon keresztül a monetáris politikáig mindenütt kiemelt szempont. A munkanélküliség szempontjából a legfontosabb, hogy van-e perspektívája a munkanélkülivé váló embernek. Tudja, hogy ha elvégez egy átképző tanfolyamot akkor az új szakmájában van remény az elhelyezkedésre. A munkanélküliség kezelésének igazán egy módja van: reményt adni az embereknek arra, hogy el tudnak helyezkedni, és elkerülni azt, hogy ne állandó tömeg legyen a munkanélkülieké. Sajnos, nálunk most ez fenyeget. — Ez összefügg a gazdaság jelenlegi állapotával. — Nem egyszerűen csak a gazdaság állapotával, hanem a tudatos gazdaságpolitika hiányával is. Elvileg még él a Kupa-program, bár a szakértők szerint csak romjai vannak. A szavazatokért Ennek elsődleges oka az, hogy a kormány és a politikai hatalom meghatározó emberei — szándékosan fogalmazok így, hiszen ez egy kis kört jelent — az országban mindent egy reménybeli szavazótábor kiépítésének rendelnek alá. Azért szorult háttérbe a gazdasági ésszerűség, és ezért vágott bele a kormány olyan átalakításokba, mint amit például a mezőgazdaság - esetében tapasztatunk: a kárpótlásnak ez a rendszere is nyilvánvalóan a vidéki szavazóbázis kiépítését szolgálja. Ha egy gazdasági ésszerűségnek alávetett átalakításról lett volna szó, akkor ezt nem így kellett volna csinálni. Most újra dühödt politikai támadások vannak az ország — úgymond — kiárusítása miatt, s közben óriási a tőkehiány. Lehetne sorolni a példákat a politika direkt beavatkozásáról a gazdaságba. A ráció és a tényleges átalakulás ellen hat, amikor ideológiai görcsök miatt nem engedik a gazdaság természetes mozgását. Kampány van, program lesz — Tehát megkezdődött a választási kampány? — Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy már a választások után megkezdődött. Az más kérdés, hogy a választásokhoz közeledvén mivé fajul ez. Tartok tőle, hogy még durvábbá válik. — Ezek után indokolt a kérdés: az MSZP miként készül a választásokra? — Szervezetileg és — ami talán mindennél fontosabb — programokkal. Úgy gondolom, hogy az emberek 1994-ben kerülnek igazán alternatíva elé az átalakulás irányát illetően. Az MSZP a most kialakuló piacgazdaság és a polgári demokrácia rendszerén tud állítani 1994-ben olyan alternatívát, amely ezt a modernizációt végigviszi, s talán kisebb áldozattal, mintha ezt más csinálná. — Mikor válik megismerhetővé, hogy mi az a program? — Jövő év nyarára, kora őszére készen lesz. Baráti kör a Petőfi iskolában Elöregedett géppark a mezőgazdaságban Szülőket, öreg diákokat köszöntöttek a minap a kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskolában abból az alkalomból, hogy megalakult a baráti kör. Alapítványt hoztak létre a baráti kör alapítói, heten, s máris sokan csatlakoztak hozzájuk. Dr. Giber Vilmosné tanárnő, a kuratórium elnöke elmondta: — Az alapítvány célja az oktatás anyagi, technikai feltételeinek javítása, műszaki, technikai berendezések beszerzése, a nyelvtanulás szorgalmazása külföldi cserekapcsolatok kiépítésével, tanulmányi és egyéb versenyek támogatása. Az alapítvány létrehozói gondoltak arra is, hogy az iskolai kulturális és szabadidős tevékenységet is szorgalmazzák a diáksport, a rendszeres testmozgás támogatásával. — Két új díjat alapítottunk — folytatta dr. Giber Vilmosné. — A diákok számára Fekete István szellemi örökségét ápolva alapítottunk díjat, a felnőtteknek iskolánk névadójának, Petőfi Sándornak a nevével fémjelzett elismerést szeretnénk átadni évente egy alkalommal. A baráti kör tízezer forint alaptőkével alakult meg, a további tagdíjakkal gyarapodó vagyont a kuratórium kezeli. A nyílt alapítványhoz bármely természetes és jogi személy csatlakozhat. A baráti kör megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen részt vett az iskola egyik talán legöregebb volt diákja is, Tadics Dezső. 1922-ben fejezte be hatosztályos tanulmányait az egykori Petőfi iskolában. Erre így emlékszik vissza. — Nem volt kis iskola a miénk, a cseri és a Pécsi utcai volt nevezhető annak. Egy osztályba 32-34-en jártunk, gyakran mezítláb. Hatan voltunk testvérek, édesapám az I. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, rokkantként tért haza. Öt testvéremről is gondoskodni kellett, ezért nem tanulhattam tovább. Később berendeztem magamnak egy műhelyt, ahol dolgoztam, de 1955-ben elvették, a saját műhelyemben mint alkalmazott dolgozhattam tovább. — A rövid bemutatkozás után: mi a véleménye a baráti körről? — Hasznosnak tartom az iskola szempontjából. Akár anyagi, akár erkölcsi szempontból. Elsősorban anyagi támogatásra szorul az iskola, sajnos én ehhez nem tudok hozzájárulni az alacsony nyugdíjam miatt. A feleségemmel együtt tizenkétezer forintból élünk. Az iskola baráti köre legközelebbi rendezvényét március 15-én tartja. (Horányi) Elöregedett a géppark a mezőgazdasági üzemekben — jelentette ki egy tanácskozáson Bindes László, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége műszaki választmányának elnöke. A szakember szerint mintegy 70- 100 milliárd forint kellene a mezőgazdasági üzemeknek a 70 százalékban amortizálódott gépparkjuk felújításához. Az átalakuló szövetkezetekben marad elegendő gépi eszköz a gazdálkodás biztosításához, mivel a társas vállalkozások és a kiválni szándékozók csak azokat a berendezéseket vehetik meg, amelyeket a szövetkezet nélkülözni tud a termelésben. A szakértő felhívta a figyelmet: az elhasználódott gépeket megvásárlóknak számolniuk kell azzal, hogy ezek javítására, karbantartására sok pénzt kell költeni, s ily módon az előállított termékek ára is növekszik. Bindes László szerint a kormánynak meg kell teremtenie annak a feltételeit, hogy korszerű eszközökkel versenyképes módon lehessen termelni a magyar mezőgazdaságban. Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára elmondta: eddig az 1300 termelőszövetkezetből 800-ban történt meg a vagyoni átalakulás. Egyidejűleg sérelmezte, hogy az államigazgatási eljárás lassúsága miatt a tényleges átalakulási folyamat lassúbb a szükségesnél. Példaként hozta a cégbírósági bejegyzések hosszadalmasságát. A kárpótlásról kijelentette, hogy az is vontatottan halad, és a tavaszi munkákat ez a tény jelentősen befolyásolhatja.
