Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
1992. december 31., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MENEKÜLTEK 9 A FORGATÓKÖNYVET A HATÁROKON KÍVÜL ÍRJÁK Nagyatád menedék a menekülteknek Dr. Márkus István: A vajdasági falvak egy részét eldozerolták, vagy az üresen hagyott házakba szerb családokat költöztettek — A nagyatádi tábor a menekültügy számára nem egyszerűen csak befogadóállomás, hanem az országban a legnagyobb befogadóállomás, és az országban a legnagyobb elosztó bázis is — mondta dr. Márkus István, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője. Tizenöt hónapja érkeztek ide az első horvát menekültek. A menekültügyesek rekordgyorsasággal szervezték meg a tábor életét. A betegek és az idősek orvosi ellátást ka#ak, a gyermekeknek pedig hamarosan — anyanyelvükön — megkezdődött az oktatás. — A volt laktanyaépületekben a menedékesek mellett, azokat a tartalékkészleteket raktározzuk, melyek különböző adományokból származnak és egy esetleges nagyobb menekülthullám érkezésekor gyorsan fel kell használnunk... Ha nem számolunk jelentős érkezésre — remélem, hogy nem kell ezzel száBAJNA GYÖRGY * A nagyatádi menekülttábor kapujára Kezemmel födöm be arcomat Szememre — tenyerem — meleg hant kerül Könnyeim sós búvópatakok, Feledni ki tudná, hogy mi vesz körül? Áldott Nap, hiába simogat Riadnak bennem havas honi tájak, Ordasok és őzek lábnyoma Jelenti — testvér — napi krónikánkat Félek, itt nem lesz az értelem Az egyetlen, döntő, érvényes törvény: Hitek lángjától izzik a föld, S hűteni nem lehet vérrel öntözvén. Riasztanak otthoni napok, Mint sűrű erdőben reccsenő ágak, Ha mint puska, szólnak, s nem tudod Szarvas vagy medve érinti meg hátad. Aki itt belépsz, nem szabadulsz! Szívedben marad örökre a bánat Sápadt albán és méla bosnyák Mért látom szemedben Gyergyót, s hazámat? Nagyatád, 1992. december 15. * Erdélyi költő, a Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe című magyar nyelvű napilap munkatársa. Karácsony előtt a Somogyi Hírlap vendégeként járt a nagyatádi menekülttáborban. molni —, akkor is, amíg ebben a térségben menekültek vannak, addig a nagyatádi befogadóállomásra is szükség lesz... A menekültügyben nem lehet előre tervezni, hiszen a forgatókönyvet tőlünk függetlenül, a határokon kívül írják. — Minden elképzelést az élet órákon belül megcáfolhat. A befogadó ország csak akkor tud határozott intézkedéseket hozni, amikor az államhatáron már megjelennek a menekültek. A befogadó országok, köztük hazánk feladata is az, hogy normális, emberi körülményeket tudjon teremteni a menekültek számára. Többen a menekülttáborok létét is megkérdőjelezik. Szerintük Horvátországban már rég nem dúl háború, így az itt lévők nyugodtan hazamehetnének. Arról azonban nem szólnak, hogy a vajdasági falvak egy részét eldozerolták, vagy az üresen hagyott házakba szerb családok költöztek, így a legtöbb menekültnek nincs is hova visszamennie. — A horvát köztársaságnak mi segítünk azzal, ha nem vagyunk türelmetlenek — szögezte le dr. Márkus István. — Horvátországban is van 700 ezer menekült: a háromszáz- ezer belső menekült mellett négyszázezer Boszniából száműzött ember... Ha mi a betegekről gondoskodunk, s a gyerekeket a lehetőségekhezmérten oktatjuk, és nem mutatunk türelmetlen magatartást, nem táplálunk spontán haza- özönlést, akkor a Horvát Köztársaság és a menedéket keresők jól felfogott érdekének megfelelően segítünk. A menekültekről a kerepestarcsai „lázadás” jut az eszükbe, Nagyatádon is gyakran kérnek bebocsájtást olyanok, akik minden okmány nélkül, ügyészi határozattal a zsebükben érkeznek ide. Nemrég az egyik budapesti pályaudvaron vesztegelt 60 bosnyák; Svédországba szeretett volna utazni, a közvélemény ez esetben is a menekültügyi hivataltól várt intézkedést, holott mint kiderült, ezeket a bos- nyákokat hazánk nem is tekinti menedékeseknek. — Sokan érkeznek hazánkba ideiglenesen, átutazóban. Nyugat-európai karita- , tív szervezetek is fogadnak be menekülteket. Ezeket az embereket a magyar állam nem tekinti menedékesnek. Számunkra az a menekült, aki hazánkat tekinti végcélnak és itt kér a Magyar Köztársaságtól menedéket. Csakhogy a menekült szó, mint gyűjtőfogalom gyakran összemos dolgokat. Sokan még Kerepestarcsát is menekülttáborként ismerik, holott erről szó nincs. Ott a jogellenesen hazánkban tartózkodó illegális emigránsokat helyezik el. Barna Zsolt A képeket eM Soós György készítette és a menekülttáborban megnyílt kiállításából valók