Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

1992. december 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Öregek napja Sántoson Az idősebbek tiszteletére rendezett öregek napi ün­nepséget Sántos község ön- kormányzata. A múlt csütör­tökön este hatkor megtartott ünnepségen műsorral is ked­veskedtek az idősebb kor­osztály megjelent képviselői­nek. A műsorban közremű­ködtek a sántosi általános is­kolások és a Somogyi Aprók néptáncegyüttes. Patcaiak karácsony előtti segélye Patca képviselő-testülete a múlt héten döntött az önkor­mányzat idei marad­vány-pénzeinek segélyként való kiosztásáról. Eszerint mind a település nyugdíjasai, mind pedig a gyerekek, isko­lások és kisebbek két­ezer-kétezer forint ünnep előtti támogatásban része­sülnek. A képviselők úgy döntöttek, nem tesznek kü­lönbséget szociális helyzet és rászorultság tekintetében; minden családra ráfér egy kis juttatás. Az önkormányzat már eddig is osztott segélye­ket: az Iskolás korú gyerme­kek részére állták az ebédté- rltés és az útiköltség-térítés teljes összegét. Nem növelik a helyi adókat Nem éppen karácsonyi téma, ajándéknak viszont egyáltalán nem utolsó: Mos­dós és Kercseliget képvi­selő-testülete már idén fog­lalkozott a jövő évi helyi adók kérdésével, s a lakosság nem kis örömére mindkét tes­tület úgy határozott, hogy egyik községben sem növelik tovább a helyi adók mértékét sem nemét. Szilvásszentmárton ünnepi támogatása A képviselő-testület Szil- vásszentmártonban is igye­kezett segélyek osztásával enyhíteni a lakosságra háruló terheken: az önkormányzat ötven százalékban átvállalta az óvodások, iskolások és ipari tanulók menzadíjának térítését, teljes egészében ki­fizette az autóbuszbérieteket és ezer forint tankönyvvásár­lási segélyt is juttatott. Az idei mikulásünnepségen csoma­got osztottak a kisebbeknek, és zsúrt is rendeztek. Kará­csony előtt Szilvásszentmár- tonban minden gyermek két­ezer forint támogatásban ré­szesül. Nagyberki ajándéka az időseknek Összesen 250 ezer forintot szavazott meg a nagyberki képviselőtestület karácsonyi ajándék céljára a falu idősei részére. Természetesen el­sősorban a rászorulókat kí­vánják ezzel a pénzzel segí­teni. Ilyenek mintegy 100-an vannak Nagyberkiben, ez te­hát személyenként 2500 fo­rintot jelent majd számukra. Egyre több letelepedő Kaposszerdahelyen Városi körülményeket falun is! Nem tétlenkedtek az utóbbi két évben _____________________________________________________I S zennai léptek Szükség lenne szervezett turizmusra Kaposszerdahely közelsége a megyeszékhelyhez sok lete­lepedni vágyót vonz. Azonban a városi körülményekhez szo­kott emberek igényeit egy kis település nehezen tudja kielé­gíteni. Az önkormányzat ezért is döntött úgy az induláskor, hogy nagy hangsúlyt helyez a szolgáltatásra, az intézmé­nyek kialakítására, majd kö­vetkezhetnek a fejlesztések. Impozáns épületben műkö­dik egy kétcsoportos óvoda, s az alsótagozatos diákok is helyben tanulhatnak az 1000 lelket számláló településen. A napokban volt a posta épüle­tének műszaki átadása, bár még nem tudni, ki fogja mű­ködtetni a hivatalt: a posta-e, avagy az önkormányzat. A polgármesteri hivatal rekonst­rukciója is az idén fejeződött be, helyett kapott az épület­ben egy orvosi rendelő is. Kia­lakítottak egy 100 személyt befogadó községi termet is. A helyiséget a település két egyesülete — a futball és az if­júsági —, valamint az önkor­mányzat tartaná fent. A nagykanizsai Kögázzal a napokban tárgyalt Balogh Jó­zsef a település polgármes­tere — szeretnék, ha a cég a gázprogram finanszírozásá­ban részt venne. A fejlesztés költségeinek egyharmadát az önkormányzat fedezné, a mintegy 20 millió forintos be­ruházásból így a lakosságra nem hárulna túl nagy teher. A lakásépítési kedvet jel­lemzi, hogy a képviselő-testü­let 25 építési telek kialakítását határozta el, a rendezési ter­vek már el is készültek. A terü­let a község központjában, a délnyugati lejtőn található. Ide az alapközműveket, így a gázt is bevezetnék. A fiatalságot a sporton ke­resztül lehet mozgatni, de nin­csenek egyesületek. A köz- művelődés szervezését nem­régiben kezdte el egy fiatal ta­nárnő. Az idősebbek, akiknek van földjük, összejárnak, elő­adásokat szerveznek. Az önkormányzat költség- vetése kiadási oldalának je­lentős része bérjellegű, ennek változása nagyban befolyá­Az új posta solja a lehetőségeket. Öt munkanélkülit foglalkoztatnak közhasznú munkán. Az idősek szociális étkeztetésben ré­szesülnek, 20 forint körüli összeget fizetnek rászorultság alapján. A meleg ebédet ház­hoz szállítják. A szociális se­gélyre költik a költségvetés 10 százalékát. Nehéz olyan segé­lyezési rendszert kialakítani — mondta a fiatal polgármester —, hogy a pénzek biztosan a rászorulókhoz jussanak el. Ezért a szomszéd is javasol­hatja a közelében élő segé­lyezését, hiszen éppen a leg­rászorultabbak a legszemér- mesebbek... Tóth Kriszta A tanácsi rendszer idején az elnöknek itt öt község fejével kellett volna gondolkodnia, s ez rányomta a bélyegét a köz­ségek fejlődésére. Itt minden út sáros volt, most kezdhettük el csak a lebetonozásukat... — fogadott Handó János, Szenna polgármestere. Az elmúlt két évben nem tét­lenkedtek. A kultúrház könyv­tárából kialakították az Őran­gyal patikát, amely önkor­mányzati beruházásban ké­szült el. Jutott pénz a kultúr­ház rendbetételére, a Kossuth Lajos utcát pormentesítették. Tervezik a gáz bevezetését; Szerdahellyel egyeztették a terveket, talán 1994-ben el is kezdődhet a beruházás. Igen nagy a szociális feszültség a településen. A lakosság egy része cigány, s bár sokat tesznek azért, hogy be tudja­nak illeszkedni a faluközös­ségbe, nem mindenki veszi ezt szívesen. — Szomorú — mondta a polgármester —, hogy három kocsmát is el tud tartani a falu... A szövetkezet nehézségekkel küszködik, több ember valószínűleg munkanélkülivé fog válni. Az év elején a kaposvári köztisz­tasági vállalattól küldtek el né­hány szennait, azok segélye nemsokára lejár, s az önkor­mányzat támogatására fognak szorulni. Tervezik, hogy a ro­mos állapotú ravatalozót rendbe teszik, utat építenek a most esős idő esetén nehezen megközelíthető épülethez. E beruházás mintegy kétmillió forintba kerülne. A szennai falumúzeum vonzza a látogatókat, azon­ban szervezett turizmus nem működik a településen — ezt kifogásolják is az ottélők. A múzeum a megyei önkor­mányzat kezelésében van, a területén álló templom pedig az egyházé. Nem sikerült együttműködési megállapo­dást kötniük, ez is oka annak, hogy már két református lel­kész elment a faluból: nemré­giben maradt ismét pásztor nélkül a nyáj. A közbiztonság érdekében körzeti megbízottat kértek s kaptak a megyei és a kaposvári rendőrkapitányság gyors intézkedésének kö­szönhetően. A környéken ta­lálható települések önkor­mányzataival közösen gépko­csit és rádiókészüléket vásá­roltak a rendőrnek. Már csak egy telefonra lenne szükség... Böszénfa is karácsonyra készül „Nem társközség vagyunk, hanem gyarmat” Sörnye az isten háta mögött 134 ezerért nyilvános tele­font kapott Böszénfa — hall­hattuk a Kaposvár környéki kistelepülés polgármesterétől, Nyitrai Istvántól. Ezenkívül az utak mentén ároktisztítást Is végeztek, elkészült a belvízel­vezetés is. Már csak a jövő évben tud­ják befejezni a Kossuth Lajos utca burkolását. A mintegy 1,5 kilométer hosszan történő út­burkolás 3 millió forintjába ke­rül a falunak. Szintén 3 millió lesz a költ­sége annak a vastalanítónak, A cím szó szerint igaz, hi­szen 2 év alatt négy teljes ut­cát láttak el szilárd burkolattal Somogysárdon. Persze mint azt Vancsura Miklóstól, a falu polgármesterétől megtudtuk, nemcsak ebben merült ki te­vékenységük. A falunak tízmillió forintjába került az új tornaterem, így is csak céltámogatással készül­hetett el. 1975-ben készült az iskola, akkor tornateremre már nem futotta. Jelenleg 176 gyerek jár oda; eddig a zsi­bongóban tornáztak több­nyire. Ezenkívül sokat fel­emészt a meglévő intézmé­nyek — óvoda, iskola, orvosi rendelő — fenntartása is. Sajnos, nincs minden rend­ben: nincs telefon — csak ígé­ret rá, nincs szennyvízcsa­torna, csak szükség. S ami a legfontosabb: nincs pénz sem, s emiatt az előbbiek megvaló­sítása sem várható a közeljö­vőben. A szűkös viszonyok mellett amelynek építését nemrég kezdték meg. A vezetékes víz továbbvezetése jövőre folyta­tódik. Megtudtuk, a bőszénfai önkormányzat három hónapra átvállalta a megrendelt sze­métszállítás költségeit a la­kosságtól. Fiatalok letelepedését segí­tendő ingyen biztosított házhe­lyet, illetve nyolcvanezer forint vissza nem térítendő kölcsönt. A falu százharminc idősének ezer forintos karácsonyi se­gélyt szavazott meg a képvi­selő-testület. nem futja többre, mint egy-két további utca lekövezésére, a — jelenleg 70-es létszámú — óvoda tetőzetének megjavítá­sára a közeljövőben. Mintegy 1600-an lakják Somogysárdot. Többnyire a tsz, illetve a kutasi állami gaz­daság sárdi ménestelepe ad munkát a falu népének. S ott a háztáji, a sertéstenyésztés, növénytermesztés. Ötven munkanélküli van je­lenleg a faluban, akik jórészt kaposvári vállalatoktól kerül­tek az utcára. Ha a háztáji nem lenne, igazán nehéz helyzetbe kerültek volna, hi­szen munka már nem akad a környéken. Négy munkanélkü­lit alkalmazhatott mindössze a polgármesteri hivatal köz­hasznú munkára, a tsz sem mer fölvenni egyelőre senkit. Ezekkel a gondokkai meg­rakodva várja Somogysárd az új évet, bizakodva — valami­ben... N. L. Ha nem Is fekszik túl az óperenclán, de azért elég messze esik a nagyvilág forgatagától Sörnyepuszta. Ahhoz biztosan, hogy azt iehessen ré mondani: az Is­ten háta mögött van. Istenhátamögöttisége azonban mégsem magából a távoságból, hanem az infrast­rukturális elmaradottságból eredeztethető. A hangulat, ami a pusztára betérve elfogja az embert, nem nevezhető igazán felvil- lanyozónak. Ebben szerepet játszhat a kitartóan szemer­kélő eső is, mint ahogy ez esetünkben (meg)esett. Az egyutcás településen járva-kelve keresgélni kell az első bepucolt házat, „el kell” menni egy Trabantból átalakí­tott munkagép, s egynéhány kiöregedett autóroncs mellett; lerobbant épületek és meg­roggyant viskók szegélyezik az utat. Sörnyepuszta egyik legidő­sebb lakosa Horváth János. Vele a település egyetlen ke­reskedelmi egységében, a vegyesboltban találkoztunk. 1941. április 1 -je óta él a pusz­tán; a cselédsors dobta oda, — így mondta. Apja szegődött Sörnyére cselédnek; birkás volt az egykori Somssich-bir- tokon. Mint mesélte, Sörnye­puszta járási székhelyet is je­lentett valaha, volt ott börtön és volt bitófa. A most hatvanöt éves Horváth János egykor te­lepvezetőként dolgozott, de töltött be már tanácstagi funk­ciót is. „Szavaztunk itt össze-visz- sza, de csalódás ért bennün­ket”, mondta, amikor belevág­tunk elmaradhatatlan politikai fórumunkba. „Nem társközség vagyunk, hanem gyarmat, senki sem foglalkozik velünk”, folytatta, utalva Somogysárd- hoz kötődésük jellegére. Szó, ami szó, a települést hetente egyszer közelíti meg a postás, a busz pedig kétszer megy be naponta. Sörnyepuszta iskolásai a tanítást követően néha órákig várakoznak Sárdon a buszra, és csak sötétedés után keve­rednek haza. Szomorú ezt le­írni, de a puszta lassan kihal. Sorsa mintha nagyon is meg lenne írva. Hiszen eny- nyíre elzártan a világtól nehéz az életet úgy megszervezni, hogy működjön is. Elvégre, ez is érdek kérdése. Balassa Sárd új és rögös utakon

Next

/
Thumbnails
Contents